Tolna Megyei Népújság, 1960. október (5. évfolyam, 232-257. szám)
1960-10-26 / 253. szám
1960. október 26. TOLVA MEGYEI NÉPÚJSÁG s Határozatok és végrehajtás A párttaggyűléseken hozott határozatok legtöbb esetben vita alapján jönnek létre, a kollektív bölcsesség termékei. A határozattá emelt javaslatok megszabott időre konkrét programot adnak a pártszervezetnek, s végrehajtásuk kötelező a kommunisták számára. A határozat és végrehajtás viszonyában azonban vannak esetek, amikor nincs meg az összhang. Mi akadályozhatja, hogy az egységesen hozott határozatból gyakorlati végrehajtás legyen? Egyes vezetési módszerekben, vagy egyes tagok öntudatának fogyatékosságaiban ke- resendők-e a hibák, avagy mindkét tényező együttes hatásaként keletkeznek? Jó néhány pártalapszervezetünk ben kerestem a kérdésekre a választ. Legutóbb a zévodi Megértés Termelőszövetkezetben tanulságos problémákra bukkantam. Hosszas vizsgálódás után megállapítottuk, hogy a Megértét Termelőszövetkezet taggyűléseinek 40 százalékán az elmúlt évek során nem hoztak határozatot. A hozott határozatoknak csak ötven százaléka konkrét, a többi pedig általános, nehezen, vagy semmiképpen nem ellenőrizhető pontokból állt. A konkrét határozatokkal kapcsolatos beszámoltatások is elmaradtak az utóbbi időben, s a pártszervezet taggyűléseiről készített jegyzőkönyvek jelentős része nem található meg az alapszervezetnél, ugyanis csak egy példányban készítettek jegyzőkönyvet, azt pedig beküld- ték a járási pártbizottságra. A végrehajtás fontos előfeltétele A végrehajtás legfontosabb előfeltétele, hogy a határozat konkrét legyen, hogy a határozatot időponthoz és személyekhez kössük. A legszebb határozat is értéktelenné válik, ha a tagok nem ismerik a végrehajtás befejezéséig megjelölt időpontot, ha nem tudják, hogyan és kiknek, egyeseknek, vagy az egész tagságnak kell-e végrehajtani. Fontos, hogy a végrehajtás határidejének leteltekor megvizsgáljuk, miként sikerült a határozatot teljesíteni. Ha nem teljesítették a határozatot, akkor meg kell aprólékosan vizsgálni, miért nem teljesítették. Személyes, szub jektív okok, vagy előre nem látott objektív akadályok váltották-e ki a sikertelenséget! Ha személyes hanyagság vetett gátat a határozat végrehajtásának, akkor a pártszervezetnek bírálni, vagy ha a helyzet úgy kívánja, büntetni kell a határozat véghezviteléhez rosszul viszonyuló párttagot. A hozott határozatokhoz való visszatérésnél elengedhetetlenül szükséges, hogy a párttaggyűlés jegyzőkönyve az alapszervezetnél legyen. A jegyzőkönyv rögzíti, dokumentálja a határozatokat. A závodi pártszervezet jegyzőkönyv hiányában pillanatnyilag ha akarna sem tudna visz- szatémi a fél évvél ezelőtt hozott határozatokra. A felsőbb szervek határozatai A felsőbb szervek határozatai az egész párttagságra érvényesek, megoldásuk fontos feladata az alapszervezetnek. A központi , bizottságnak a pártóhkívüli aktívahálózat létrehozásáról szóló április 12-i határozatát a závodi tsz pártszervezete sikeresen ! végrehajtotta. A 12 tagú párt- | szervezet mellett már nyolctagú i pártonkívüli aktívahálózat mű- ! ködik, s ez a hálózat egyre bő- j vül. A pártonkívüli aktívák ! gyakran vesznek részt a párttag- | gyűléseken, s a politikai és tér- j melési agitációban nagy segítse- | gére vannak a szövetkezeti párt- 1 szervezetnek. Az egyik párton- | kívüli aktíva, Szabó János bácsi , például, aki a fogatosoknál dolgozik, személyes példamutatásával elérte, hogy a fogatosok a sürgős őszi munkákra való tekintettel, a szokottnál előbb kezdik a munkát és később fejezik be. Minden taggyűlésen szülessen határozat El kell érnünk, hogy minden párttaggyűlésen szülessen határozat. Minden határozat a konkrét helyzet alapos felmérésén, elemzésén és megvitatásán alapuljon, minden határozat határidőhöz, személyekhez legyen kötve, s a végrehajtásról mindenkor számoljanak be az illetékesek a taggyűlés előtt. Ha ezt elérjük, megszületik az összhang mindenütt, a határozat és végrehajtás között, s alapszervezeteink munkája hatékonyabbá válik. H. T. Elkészült a vádirat a bonyhádi gyógyszerésznő bűnügyében özvegy Sterba Emilné, volt bonyhádi gyógyszerész lelkiismeretét egész sor bűncselekmény terheli. Még felsorolni is sok, de 3 róla alkotandó hiteles arckép megköveteli a részletezést. Foglalkozása szabályainak tudatos megszegésével elkövetett élet és testi épség veszélyeztetésével, üzérkedéssel, üzletszerűen elkövetett ártúllépéssel, valamint a társadalmi tulajdon sérelmére ismételten elkövetett sikkasztással vádolja az ügyészség. Már 1940-ben is követett el visszaéléseket, 1945-ben pedig az inflációt lelketlenül kihasználta és gyógyszert csak úgy adott ki, ha nagy mennyiségű zsiradékot, vagy egyéb élelmet kapott érte. Bánhidi Ádám cikói lakos elmondotta, hogy édesanyja 1945- ben gyógyíthatatlan rákos betegségben szenvedett és fájdalmának enyhítésére orvosa, morfium injekciót írt részére. Sterba Emilné ezeket az injekciókat csak úgy volt hajlandó kiadni, ha darabjáért egy hízott disznót adtak neki ellenszolgáltatásul. Még azt is megkövetelte, hogy a sertés súlya 100 kilogrammon felül legyen. Mint gyógyszerész, nem az orvos által felírt és a szükséges összetételben adta ki a különböző gyógyszereket, hanem azok összetételét önkényesen megváltoztatta. A gyógyszerek ennek következtében nem fejtették ki a tőlük elvárt hatást és a betegek állapota a legtöbb esetben még romlott. A gyógyszerésznő az utóbbi két év leforgása alatt, egy körülbelül 250 000 forint értékű lakóházat építtetett, nyilván ennek a fedezésére követte el sorozatosan a különböző bűncselekményeket. Dr. Sokova Katalin, a Bonyhádi Bőr- és Nemibeteggondozó Intézet főorvosa például elmondotta, hogy egy alkalommal megjelent nála Sörös József a kisfiával, akinek az arcán gennyes, fertőzött bőrgyulladás volt. A vizsgálat után az orvosnő kenőcsöt írt fel a gyermeknek. Négyöt nap múlva Sörös József visszajött és elpanaszolta, hogy a gyógyszer nem használt, sőt a gyermek állapota romlott. Az orvosnő az első alkalommal rendelt kenőcsöt írta újból fel, amelyet Sörös József most már a másik patikában váltott ki. A gyermek állapota ezután napról- napra javult, hamarosan meg is gyógyult. Azzal is anyagi előnyökhöz jutott, hogy a gyógyszerek készítésekor olcsóbb anyagokat használt az előírtnál, valamint a gyógyszereket drágábban adta el. Az amydazophen grammja 3,40 forint, ezért helyette azophent használt a gyógyszerek készítésénél, amelynek grammonkénti ára csak 80 fillér. Olyan kombinált port készített, amelynek az ára csak 61 fillér lehetett volna, azonban ő mégis két forintért adta el. Volt saját készítményű kenőcse is, amelyet bőrbetegség ellen javasait. Ezt külföldi gyógyszerként adta el, természetesen borsos áron. Sterba Emilné egy ellenőrzés alkalmával a gyógyszerész szak- felügyelő táskájából ki akarta lopni az orvosi recepteknek nem megfelelően elkészített orvosságokat, azonban a szakfelügyelő leleplezte. Ezzel meg akarta akadályozni, hogy az orvosságok összetételét ellenőrizzék. A gyógyszerésznő ilyen és ehhez hasonló cselekményeivel súlyosan megkárosította a népgazdaságot. Több mint 40 000 forint kárt okozott. Lehetne még sorolni tovább is Sterba Emilné bűnlajstromának egyes részleteit, azonban a részletekre majd a bírósági tárgyaláson derül fény. A bonyhádi járásbíróság dr Farkas Károly büntetőtanácsa november 1—4-ig, a bonyhádi zománcgyár kultúrotthonában tárgyalja Sterba Emilné bűnügyét. (Steinbach) ! F O ILYENKORTÁJT hangosak már a pincesorok. Forrnak a borok, s esténkint a barátok, sógorok találkoznak egy-egy pincénél, hogy megkóstolják milyen is az új termés. BOROZGATÁS KÖZBEN azután sok minden ssóbakerül. Sok tréfás esetet, sok furcsa történetet mesélnek el. Vendéglátó gazdánk is mesélt egyet. Úgy mondta, hogy egyszer rég, pinceszomszédjával történt az eset. ... A szomszéd szerette a bort. Gyakorta kijárt a pincéhez, hogy lehajtson egy-egy pohárral, ha kiszáradt a torka. A nagyhordót verte csapra először, s már eltelt egy hónap is, amikor belenézett R R A B felülről a hordóba, s megdöbbenve vette észre, hogy hiányzik belőle. — Lopja talán valaki? — villant át az agyán, és rettenetes harag kerítette hatalmába. Megjelölte a hordót, hogy meddig van borral és egy ideig ismét nyugodt volt... Később ismét ellenőrzést tartott egy alkalommal és úgy találta, hogy most is hiányzik. — Hogy lehet az — gondolta. — Miért a tetejéről hiányzik, amikor én mindig alul, a csapon veszek belőle? Nem értem... Bezártam az ajtót, még a lakatot is megjelöltem krétával, hogy ész- revegyem, ha valaki hozzáér. A hordó köré homokot hintettem, hogy a nyom meglátszódjon. De O R sehol, semmi jele, hogy járt volna itt valaki és mégis hiányzik... '• ELHATÁROZTA, hogy szóró- ! san beleveri a dugót a hordóba, hogy senki ne vehesse ki, még ő ; maga sem. Fogta a közelben lévő baltát és ütni kezdte a dugót. Sóhajtott, szuszogott hozzá, hogy észre se vette az első reccsenést, 1 csak azt, hogy elpattant az egyik abroncs és hosszan elrepedt a hordó egyik dongája... S mintha fájt volna neki a seb, kicsordult belőle a piros borkönny... És egyre jobban sírt, a homok meg itta a könnyeket... Úgy beszélik, azóta a hordór.r'- közelébe se megy. Elvárja, hr más eressze meg a csapot... (buni) SZŰREI a szekszárdi szőlőhegyen
