Tolna Megyei Népújság, 1960. október (5. évfolyam, 232-257. szám)

1960-10-26 / 253. szám

1960. október 26. TOLVA MEGYEI NÉPÚJSÁG s Határozatok és végrehajtás A párttaggyűléseken hozott ha­tározatok legtöbb esetben vita alapján jönnek létre, a kollektív bölcsesség termékei. A határozat­tá emelt javaslatok megszabott időre konkrét programot adnak a pártszervezetnek, s végrehaj­tásuk kötelező a kommunisták számára. A határozat és végre­hajtás viszonyában azonban van­nak esetek, amikor nincs meg az összhang. Mi akadályozhatja, hogy az egységesen hozott hatá­rozatból gyakorlati végrehajtás legyen? Egyes vezetési módsze­rekben, vagy egyes tagok öntu­datának fogyatékosságaiban ke- resendők-e a hibák, avagy mind­két tényező együttes hatásaként keletkeznek? Jó néhány pártalapszervezetünk ben kerestem a kérdésekre a választ. Legutóbb a zévodi Meg­értés Termelőszövetkezetben ta­nulságos problémákra bukkan­tam. Hosszas vizsgálódás után meg­állapítottuk, hogy a Megértét Termelőszövetkezet taggyűlései­nek 40 százalékán az elmúlt évek során nem hoztak határozatot. A hozott határozatoknak csak öt­ven százaléka konkrét, a többi pedig általános, nehezen, vagy semmiképpen nem ellenőrizhető pontokból állt. A konkrét hatá­rozatokkal kapcsolatos beszámol­tatások is elmaradtak az utóbbi időben, s a pártszervezet taggyű­léseiről készített jegyzőkönyvek jelentős része nem található meg az alapszervezetnél, ugyanis csak egy példányban készítettek jegyzőkönyvet, azt pedig beküld- ték a járási pártbizottságra. A végrehajtás fontos előfeltétele A végrehajtás legfontosabb elő­feltétele, hogy a határozat konk­rét legyen, hogy a határozatot időponthoz és személyekhez kös­sük. A legszebb határozat is ér­téktelenné válik, ha a tagok nem ismerik a végrehajtás befejezé­séig megjelölt időpontot, ha nem tudják, hogyan és kiknek, egye­seknek, vagy az egész tagságnak kell-e végrehajtani. Fontos, hogy a végrehajtás ha­táridejének leteltekor megvizs­gáljuk, miként sikerült a hatá­rozatot teljesíteni. Ha nem telje­sítették a határozatot, akkor meg kell aprólékosan vizsgálni, miért nem teljesítették. Személyes, szub jektív okok, vagy előre nem lá­tott objektív akadályok váltot­ták-e ki a sikertelenséget! Ha személyes hanyagság vetett gátat a határozat végrehajtásának, ak­kor a pártszervezetnek bírálni, vagy ha a helyzet úgy kívánja, büntetni kell a határozat véghez­viteléhez rosszul viszonyuló párt­tagot. A hozott határozatokhoz való visszatérésnél elengedhetet­lenül szükséges, hogy a párttag­gyűlés jegyzőkönyve az alapszer­vezetnél legyen. A jegyzőkönyv rögzíti, dokumentálja a határo­zatokat. A závodi pártszervezet jegyzőkönyv hiányában pillanat­nyilag ha akarna sem tudna visz- szatémi a fél évvél ezelőtt ho­zott határozatokra. A felsőbb szervek határozatai A felsőbb szervek határozatai az egész párttagságra érvénye­sek, megoldásuk fontos feladata az alapszervezetnek. A központi , bizottságnak a pártóhkívüli ak­tívahálózat létrehozásáról szóló április 12-i határozatát a závodi tsz pártszervezete sikeresen ! végrehajtotta. A 12 tagú párt- | szervezet mellett már nyolctagú i pártonkívüli aktívahálózat mű- ! ködik, s ez a hálózat egyre bő- j vül. A pártonkívüli aktívák ! gyakran vesznek részt a párttag- | gyűléseken, s a politikai és tér- j melési agitációban nagy segítse- | gére vannak a szövetkezeti párt- 1 szervezetnek. Az egyik párton- | kívüli aktíva, Szabó János bácsi , például, aki a fogatosoknál dolgo­zik, személyes példamutatásával elérte, hogy a fogatosok a sür­gős őszi munkákra való tekin­tettel, a szokottnál előbb kez­dik a munkát és később fejezik be. Minden taggyűlésen szülessen határozat El kell érnünk, hogy minden párttaggyűlésen szülessen hatá­rozat. Minden határozat a konk­rét helyzet alapos felmérésén, elemzésén és megvitatásán ala­puljon, minden határozat határ­időhöz, személyekhez legyen köt­ve, s a végrehajtásról minden­kor számoljanak be az illetéke­sek a taggyűlés előtt. Ha ezt el­érjük, megszületik az összhang mindenütt, a határozat és végre­hajtás között, s alapszervezeteink munkája hatékonyabbá válik. H. T. Elkészült a vádirat a bonyhádi gyógyszerésznő bűnügyében özvegy Sterba Emilné, volt bonyhádi gyógyszerész lelkiisme­retét egész sor bűncselekmény terheli. Még felsorolni is sok, de 3 róla alkotandó hiteles arckép megköveteli a részletezést. Fog­lalkozása szabályainak tudatos megszegésével elkövetett élet és testi épség veszélyeztetésével, üzérkedéssel, üzletszerűen elkö­vetett ártúllépéssel, valamint a társadalmi tulajdon sérelmére ismételten elkövetett sikkasztás­sal vádolja az ügyészség. Már 1940-ben is követett el visszaéléseket, 1945-ben pedig az inflációt lelketlenül kihasználta és gyógyszert csak úgy adott ki, ha nagy mennyiségű zsiradékot, vagy egyéb élelmet kapott érte. Bánhidi Ádám cikói lakos el­mondotta, hogy édesanyja 1945- ben gyógyíthatatlan rákos beteg­ségben szenvedett és fájdalmának enyhítésére orvosa, morfium in­jekciót írt részére. Sterba Emilné ezeket az injekciókat csak úgy volt hajlandó kiadni, ha darab­jáért egy hízott disznót adtak neki ellenszolgáltatásul. Még azt is megkövetelte, hogy a sertés súlya 100 kilogrammon felül legyen. Mint gyógyszerész, nem az orvos által felírt és a szükséges összetételben adta ki a különböző gyógyszereket, hanem azok össze­tételét önkényesen megváltoz­tatta. A gyógyszerek ennek kö­vetkeztében nem fejtették ki a tőlük elvárt hatást és a betegek állapota a legtöbb esetben még romlott. A gyógyszerésznő az utóbbi két év leforgása alatt, egy körül­belül 250 000 forint értékű lakó­házat építtetett, nyilván ennek a fedezésére követte el sorozatosan a különböző bűncselekményeket. Dr. Sokova Katalin, a Bony­hádi Bőr- és Nemibeteggondozó Intézet főorvosa például elmon­dotta, hogy egy alkalommal meg­jelent nála Sörös József a kis­fiával, akinek az arcán gennyes, fertőzött bőrgyulladás volt. A vizsgálat után az orvosnő kenő­csöt írt fel a gyermeknek. Négy­öt nap múlva Sörös József vissza­jött és elpanaszolta, hogy a gyógyszer nem használt, sőt a gyermek állapota romlott. Az orvosnő az első alkalommal ren­delt kenőcsöt írta újból fel, amelyet Sörös József most már a másik patikában váltott ki. A gyermek állapota ezután napról- napra javult, hamarosan meg is gyógyult. Azzal is anyagi előnyökhöz jutott, hogy a gyógyszerek készí­tésekor olcsóbb anyagokat hasz­nált az előírtnál, valamint a gyógyszereket drágábban adta el. Az amydazophen grammja 3,40 forint, ezért helyette azophent használt a gyógyszerek készíté­sénél, amelynek grammonkénti ára csak 80 fillér. Olyan kombinált port készí­tett, amelynek az ára csak 61 fillér lehetett volna, azonban ő mégis két forintért adta el. Volt saját készítményű kenőcse is, amelyet bőrbetegség ellen ja­vasait. Ezt külföldi gyógyszerként adta el, természetesen borsos áron. Sterba Emilné egy ellenőrzés alkalmával a gyógyszerész szak- felügyelő táskájából ki akarta lopni az orvosi recepteknek nem megfelelően elkészített orvossá­gokat, azonban a szakfelügyelő leleplezte. Ezzel meg akarta aka­dályozni, hogy az orvosságok összetételét ellenőrizzék. A gyógy­szerésznő ilyen és ehhez hasonló cselekményeivel súlyosan meg­károsította a népgazdaságot. Több mint 40 000 forint kárt okozott. Lehetne még sorolni tovább is Sterba Emilné bűnlajstromának egyes részleteit, azonban a rész­letekre majd a bírósági tárgyalá­son derül fény. A bonyhádi járásbíróság dr Farkas Károly büntetőtanácsa november 1—4-ig, a bonyhádi zománcgyár kultúrotthonában tárgyalja Sterba Emilné bűn­ügyét. (Steinbach) ! F O ILYENKORTÁJT hangosak már a pincesorok. Forrnak a borok, s esténkint a barátok, sógorok találkoznak egy-egy pincénél, hogy megkóstolják milyen is az új termés. BOROZGATÁS KÖZBEN az­után sok minden ssóbakerül. Sok tréfás esetet, sok furcsa történe­tet mesélnek el. Vendéglátó gazdánk is mesélt egyet. Úgy mondta, hogy egyszer rég, pinceszomszédjával történt az eset. ... A szomszéd szerette a bort. Gyakorta kijárt a pincéhez, hogy lehajtson egy-egy pohárral, ha ki­száradt a torka. A nagyhordót verte csapra először, s már eltelt egy hónap is, amikor belenézett R R A B felülről a hordóba, s megdöbben­ve vette észre, hogy hiányzik be­lőle. — Lopja talán valaki? — vil­lant át az agyán, és rettenetes harag kerítette hatalmába. Meg­jelölte a hordót, hogy meddig van borral és egy ideig ismét nyugodt volt... Később ismét el­lenőrzést tartott egy alkalommal és úgy találta, hogy most is hiányzik. — Hogy lehet az — gondolta. — Miért a tetejéről hiányzik, amikor én mindig alul, a csapon veszek belőle? Nem értem... Be­zártam az ajtót, még a lakatot is megjelöltem krétával, hogy ész- revegyem, ha valaki hozzáér. A hordó köré homokot hintettem, hogy a nyom meglátszódjon. De O R sehol, semmi jele, hogy járt vol­na itt valaki és mégis hiányzik... '• ELHATÁROZTA, hogy szóró- ! san beleveri a dugót a hordóba, hogy senki ne vehesse ki, még ő ; maga sem. Fogta a közelben lévő baltát és ütni kezdte a dugót. Só­hajtott, szuszogott hozzá, hogy észre se vette az első reccsenést, 1 csak azt, hogy elpattant az egyik abroncs és hosszan elrepedt a hordó egyik dongája... S mintha fájt volna neki a seb, kicsordult belőle a piros borkönny... És egy­re jobban sírt, a homok meg itta a könnyeket... Úgy beszélik, azóta a hordór.r'- közelébe se megy. Elvárja, hr más eressze meg a csapot... (buni) SZŰREI a szekszárdi szőlőhegyen

Next

/
Thumbnails
Contents