Tolna Megyei Népújság, 1960. október (5. évfolyam, 232-257. szám)
1960-10-23 / 251. szám
1960. október 23. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG A termelékenység emelésének eredményei és néhány, még feltáratlan tartaléka a Bonyhádi Zománegyárban Tizennyolc mázsa zománcedénnyel gyárt többet a Bonyhádi Zománcgyár naponta, mint 1956- ban, pontosan egyharmaddal növelte termelését a négy év alatt. Az átlagos munkáslétszám ötvenkét fővel, mintegy 10 százalékkal növekedett. Az alkalmazotti létszám pedig néhány százalékkal alacsonyabb, mint 1956-ban volt. Jelentősebb beruházás az új zo- máncozó-csarnok üzembe helyezése, 1956 óta, nem volt a gyárban, az azóta beszerzett néhány új, korszerű gépet a szerszámműhely kapta, amely részleg munkája nem közvetlenül és csak kis mértékben hat a termelékenység alakulására. A termelékenység növekedését a munkaszervezés megjavításával, a szocialista munkaverseny fellendítésével, a szűk kereszt- metszetek felszámolásával érte el a gyár. Különösen jelentős volt a termelékenység növekedése ebben az évben. A termelés és a termelékenység alakulását szemlélteti a következő táblázat: Termelés Termelékenység A gyár napi termelése tehát az év első kilenc hónapjában 12,7 százalékkal, a harmadik negyedévben pedig 18,5 százalékkal volt 1959 1960 1960 I—IX hó. III. negyedév 100 112,7 118,5 100 106,9 110,9 magasabb, mint a múlt évben, a termelékenység pedig 6,9, illetve 10,9 százalékkal. A mutatók igen szépek, bennük elsősorban a múlt évben végrehajtott intézkedések hatásai tükröződnek. Tavaly ugyanis már az év elején megkezték az új gyártástechnológiai utasítások kidolgozását. A korábbi tapasztalatok alapos elemzésével és a közben bevezetett újítások, ésszerűsítések figyelembevételével gyártmányonként illetve műveletenként kidolgozott technológiai utasításokat írásban kapták meg az érdekelt részlegek. A műszaki ősz tály redszeresen ellenőrzi a technológiai utasítások betartását. Az új technológiai utasítások kiadásával egyidejűleg, a múlt év október 1-ével életbeléptették a gyárban az új normákat is. Műszakilag megalapozott normákat dolgoztak ki valamennyi gépi munkaműveletre, sőt a kézi műveletek egy részére is. Ma a gyárban alkalmazott teljesítménynormáknak mintegy 70 százaléka mű szaki norma, a többi statisztikai norma. Az új normák kidolgozását az tette szükségessé, hogy a teljesítmények nagyon „felfutottak”, a régi normák már fékezték a termelékenység növekedését, nem feleltek meg a gyárban már meglévő műszaki színvonalnak. Átlagosan 40 százalékkal kellett „megszorítani” a normákat, hogy az átlagteljesítmény a 100 százalék körül mozogjon. A normák rendezése nem járt az átlagkereset csökkenésével, sőt, éppen a reálisan megállapított normák ösztönöztek a teljesítmények további növelésére, ennek következtében nőtt az átlagbér is. Az égetők például az új normákat októberben és novemberben átlagosan 94, decemberben 96, 1960. januárjában 101, februárjában 103 százalékra teljesítették. A gyárban az átlagos órabér a következőképpen alakult: 1959. évi átlag 1960. január február március aug-szept. 6,32 forint 6.43 forint 6.44 forint 6,46 forint 6,49 forint A száz százalék alatt teljesítők számának alakulását figyelemmel kíséri a munkaügyi osztály, azokról rendszeresen kimutatást készít a vállalatvezetőség és az egyes üzemrészek vezetői részére. Átlagban 15—25 fő körül mozog a 100 százalék a'-'tt telesi- tők száma. Ezeknél /vizsgálják, mi az oka az el: adásnak és az esetek jelentős részénél kiderült, hogy a rossz munkaszervezés, a nem kielégítő anyagellátás, munkával való ellátás akadályozta a 100 százalék elérését. A normát nem teljesítők számának elemzése segítséget nyújt a munkaszervezés megjavításához. A termelékenység növelését segítette elő néhány új gyártási eljárás bevezetése, mint a pneumatikus nyírás-peremezés, a 90 fokos húzás, valamint a „szoros” létszámgazdálkodás. Amikor a tavasszal, az első hónapok eredményei után a gyár a terv megemelését kérte — és megkapta — a megnövelt terv alapján a gyártási programot úgy dolgozták ki, hogy annak megvalósítása minimális létszámnövelést tegyen szükségessé. Egy év alatt több mint tiz százalékkal növelni a termelékenységet — szép eredmény. Elfogadható még akkor is, ha a gyár a termés növekedésének (18,5 százalékkal volt magasabb a harmadik negyedévben a termelés, mini a múlt esztendőben,) csak 61,2 százalékát érte el a termelékenység növelésével. A most befejeződő hároméves terv, valamint a második ötéves terv irányelvei szerint a termelés növelésének kétharmadát kell fedezni a termelékenység növelésével. Ez az egész iparra vonatkozik, nyilvánvaló, hogy egyes iparágaknál, vállalatoknál magasabb lesz a követelmény, másoknál alacsonyabb. A bonyhádi gyárnál azonban — annak ellenére, hogy szép teljesítmény a 10,9 százalékos termelékenységnövekedés — nem tárták fel még minden tartalékot. A gyár — éves versenyvállalásában — 86,6 százalék elsőosztályú zománcedény gyártását vállalta. A harmadik negyedévi tény- szám 85,7, a háromnegyedévi pedig 85,3 százalék. Ha a minőségnél teljesítették volna vállalásukat a zománcgyáriak, a termelékenység-mutató még jobb lenne és körülbelül meg lenne a kétharmados arány. A normák túlnyomó többsége jó, ellenben hiba, hogy a minőségi követelményeket nem veszik figyelembe a bérezésnél. Ehelyett a legtöbb normánál „plafont” alkalmaznak, éppen a minőségi követelményekre hivatkozva. A plafon — az a megoldás, hogy egyes normáknál a meghatározott szint (105—110 százalék) feletti teljesítményt nem fizetik ki — egyrészt akadályozza a termelékenység növekedését, másrészt pedig — mint a zománcgyári példa mutatja — egymagában nem ösztönöz a minőség javítására sem. Éppen ezért sürgős feladat a gyárban megszüntetni a „plafonokat” és a minőségi követelményeket is be kell építeni a bérrendszerbe. A gyárnak van éves felszabadulási versenyvállalása. Ebben az egész gyár munkáját jellemző különböző tervmutatók túlteljesítésére tettek versenyvállalást. A gyárban folyó munkaversenynek azonban nem elég szoros a kapcsolata a gyári vállalással. Húsz brigád versenyez a különböző üzemrészekben az év elején kidolgozott versenypontok — mint például átlagteljesítmény-növelés (amit egyébként a „plafon” akadályoz), selejtmentes gyártás, pontos munkakezdés, stb. — alapján. Azonban olyan vállalás, amely meghatározott feladatok teljesítését írja elő az egyes üzemrészeknek, ami kapcsolódna a gyár vállalásához, nincs. Pedig ennek teljesítésére lehetne mozgósítani a dolgozókat, s menet közben is ellenőrizni az üzemrészekre felbontott vállalásokat. Szép eredményeket értek el a termelékenység növelésében a zománcgyári dolgozók. De még sok tartalék van, amelyek feltárása, felhasználása tovább javítaná az eredményeket, J. J. ÖT KÉRDÉS — ÖT VÁLASZ Az egészségügy fejlődéséről, a téli gyümölcsellátásról, a Pafyda? szolgáltatásáról, az idei filmsikerekül és a gyümölcsfacsemele-eliátásrói — Orvosi szemmel mi okozta a legnagyobb változást körzetében? Dr. Rom Rudolf, a nagydorogi 2. számú körzet orvosa válaszol: — Kétségtelenül a termelőszövetkezet. Az én körzetemhez Nagydorog községnek egy kisebb része, Pusztahencse, Bikács és egy sor pusztai település tartozik. A lakosság nagy része termelőszövetkezeti tag és ennek következtében biztosított. Az SZTK- ellátottak száma megkétszereződött az utóbbi időben, ami orvosegészségügyi szempontból igen nagy jelentőségű. Hogy csak egyet említsek: nem mindenkinek volt módja arra, hogy egy hirtelen jött, súlyos betegség gyógyításának költségeit fedezze. Sokszor gondot okozott például a kórházba utalás: a férj, a feleség, vagy a gyermek megbetegedett, de ahhoz nem volt pénzük, hogy magán alapon, a szükséges gyógy1 kezelés idejére kórházat vegyenek igénybe. Ma már nincs ilyen probléma, csaknem mindenki | biztosított, majdnem teljes egészében az állam viseli a gyógyke- I zelés költségeit. Meg is növeke- ] dett azoknak a száma, akik az i orvoshoz fordulnak: ma már Beszélgetés az út mellett Ebben az időszakban, ha határjárás közben szántó-vető traktort lát az ember, természetesnek veszi. A gyönki járás községeinek határait járva, mi is jó érzéssel állapítottuk meg, hogy a gépek teljes lendülettel dolgoznak. Láttunk burgonyakiemelő gépet, amelv a simontomyai Kossuth Tsz- nek dolgozott. Láttunk járva- silózó kombájnt, amely a ku- koricaszárat szecskázta, hogy nyomon követhesse a szántó- traktor. A Gyönk és Hidegkút közötti út mellett pedig Bató László traktorossal elegyedtünk beszélgetésbe. — A Ferenc bácsival vetjük be ezt a táblát rozzsal. Elkezdtük mi a munkát még három héttel ezelőtt, de az eső kivert bennünket. Most folytatjuk. A talaj itt jó, nem ragad a kerekekre a sár — mondja a traktoros. Ferenc bácsi, Szenczki Ferenc, a keszőhidegkúti Uj Élet Tsz tagja. Tőle tudtuk meg, hogy be kell vetni ezen az őszön még 180 hold földet búzával, 40 holdat őszi árpával és 10 holdat rozzsal a szövetkezetnek. Ez pedig — kis tsz- ről lévén szó — nagy felelősséget ró a szövetkezeti parasztokra és a gépállomás traktorosaira. — — Dolgozunk mi éjjel-nappal. Ez a gép is kétműszakos. Este én leszállók róla, de nyom ban ráül a kollégám, Wolf János, ő szánt a géppel. A masina bírja, mert jó — veszi át a szót ismét a traktoros, aki mindössze 10 hónapja dolgozik a gyönki gépállomáson. Bató László különben a szárazdi tsz-ben tag. De most mivel a korábbi munkaszervezést az időjárás felbontotta, a hidegkúti közös gazdaságba osztotta be dolgozni a vezetőség, az itteni szövetkezeti parasztok teljes megelégedésére. Hiszen, mint mondják, a gépével kiváló munkát végez. — Mekkora területet tud bevetni egy nap? — Ezzel az ötvenöt lóerős lánctalpassal 20 holdat bevetek egy nap, de akkor nyomni keli a pedált — válaszolta. S már indította is a masinát, s intett a munkagépkezc lőnek, hogy kezdik a vetést. A hegyoldalas dűlőben nagy zajt csapva indult a lánctalpa: traktor, maga után húzva a 24 soros vetőgépet, mely egyenletesen szórta a magot, a jövő évi kenyérnek valót. olyan betegséggel is bekopognak a rendelőbe, amilyennel azelőtt nem mentek orvoshoz. így most sikerül a betegségek nagy részé* időben észrevenni és gyógyítani. A változásokra jellemző a puszta- hencsei példa, ahol orvosi rendelő létesült a jobb betegellátás érdekében és a költségek zömét a termelőszövetkezet vállalta magára. Milyen lesz a téli gyümölcsellátás Tolna megyében? Horváth Kálmán, a megyei tanács kereskedelmi osztályának előadója válaszol: — Mindent megteszünk annak érdekében, hogy a lehetőségekhez képest a lehető legjobb legyen. A I téli gyümölcsellátás szempontjából megyénkben a legnagyobb jelentősége az almának van. A minisztérium már kiutalt 1600 mázsa almát, de ez természetesen ! kevés. Intézkedéseket tettünk újabb alma-szállítmányok biztosítására. Tudomásom szerint már értesítették a MÉK-et, hogy készüljön fel 25 vagon alma tárolására, ami majd a megyében kerül ' árusításra. A kilátások szerint | még ezen kívül is kapunk almát. Részben Madocsa és Bölcske vidékén termelt alma kerül megyénkben közfogyasztásra, részben pedig a Nyírségből, az ország legnagyobb almatermő vidékéről szállítják ide. Legnagyobb részt, a fogyasztói igényeknek megfelelően Jonathán alma kerül az üzletekbe. Téli körte csak egykét vagonnal várható, de ez nem is olyan keresett mint az alma. Már vásárolható az üzletekben a földimogyoró, amely Békés megyében termett, és amelyet a fogyasztók zöme »amerikai mogyoró« néven ismer... November végén és december elején érkeznek majd a nagyobb déli- gyümölcs-szállítmányok. Narancsból 50, citromból 32 százalékkal többet importálunk előreláthatóan a tavalyinál és ennek arányában az ellátás is jobb lesz. — A Patyolat csak hat hétre vállal ruhatisztítást. Miért e nagy késlekedés? Göndöcs Ferencné, a Patyolat igazgatónője válaszol: — Először is rohamosan nőnek az igények: sokkal több ruhát, főként télikabátot hoznak a Patyolathoz tisztíttatni, mint korábban. Tavaly például egész évben 6000 tisztítási megrendelés volt, de az idén már a harmadik negyedben elértük ezt a számot. Sajnos, a harmadik negyedévben nem volt elegendő tisztítószer, nem kaptuk meg a megrendelt mennyiséget és ez is akadályozta a munkát. ■ Torlódás lett. Amióta van anya- I gunk, igyekszünk a torlódást megszüntetni. Szeptember r.„/.epe óta éppen ezért két műszakban dolgozunk. A lehetőségekhez képest előnyben részesítjük a tisztításnál, a gyermekkabátokat és a női átmeneti kabátokat. Sajnos, a két műszakkal sem látszik megoldottnak a probléma teljes egészében. Ugyanis a sok rendeléshez már kicsi a kapacitásunk és a szűk hely miatt nem tudjuk azt növelni. Kérdés, hogy a két műszakot engedélyezik-e a továbbiakban? Ha már a késlekedésről van szó, beszélni kell a megrendelők hanyagságáról is. Ha az őszi és téli kabátokat nem az utolsó pillanatokban hozzák a tisztítóba, akkor nincs ez a torlódás. A nyári hónapokban például nem kellett ilyen sokáig várni egy télikabát kitisztítására. Mindent egybevetve: sajnos, bármennyire is igyekszünk, lényeges változás csak a vállalat kapacitásának a felemelésével lenne elérhető... — Melyek voltak az idei év legnagyobb sikerű filmjei megyénkben, és milyen filmújdonságok várhatók? Juhász István, a Tolna megyei Moziüzemi Vállalat igazgatója válaszol: — Az új magyar filmeket általában nagy érdeklődés kisérte. A Vörös tinta című filmet például 79 moziban vetítették és mintegy negyvenhétezren tekintették meg. Az Egy kislány keresi az édesapját és az Emberi sors című szovjet filmek ugyancsak nagy sikert arattak. Az előbbit 48, az utóbbit 57 filmszínházban vetítették, mintegy 25—25 ezer néző előtt. A Nyomorultak című keletnémet—francia—olasz kooproduk- ciós filmet 36 moziban, 44 ezer néző előtt vetítették. Igen nagy sikere volt a világhírű Tolsztoj- regény alapján készült Háború és béke című amerikai filmnek, amit több mint 26 ezren nézték meg, 19 moziban. Az idei évre még számíthatunk néhány újdonságra. Szekszárdon a közel jövőben vetítik a Fűre lépni szabad című új magyar filmet, amelyet igen nagy érdeklődés előz meg. Érdeklődéssel várja mindenki a Normandia-Nyemen című magyarul beszélő szovjet—francia kooprodukciós alkotást, csakúgy, mint a »Ballada egy katonáról« című szovjet filmet. Még az idén láthatja a közönség az Ármány és szerelem című keletnémet, a Noszti fiú esete Tóth Marival című magyar és az Isten után az első című francia filmet. — Lesz-e gyümölcsfa-csemete a magánvásárlók részére? Bonnyai István, a Helvéciái Állami Gazdaság szekszárdi lera- katának vezetője válaszol: — Lesz, méghozzá több, és nagyobb választék[)an, mint tavaly. Igen sok magánember ültet év- ről-évre gyümölcsfát az udvarba, vagy a kertjébe. De sok még a beültetetlen, kihasználatlan terület, vagyis sok gyümölcsfacsemetére van szükség. A mi lerakatunk igyekszik kielégíteni a csemeteigényeket. Most, az őszi szezonra mintegy 3500 gyümölcsfa-csemetét hozunk forgalomba ennél a lerakatnál, ami több a tavaly ősszel eladott mennyiségnél. így tehát az igényeket jobban ki tudjuk majd elégíteni, mint tavaly. Igen nagy lesz a választék. Többek között 14 féle alma, 5—6 féle körte, 4 féle szilva, 4 féle kajszi-barack és 14 féle őszibarack között válogathatnak majd a vásárlók. Ezen kívül dísznövény-cserjéket is hozunk forgalomba. Nálunk még kevésbé ismert, de sok előnnyel rendelkező gyümölcsfa csemeték is lesznek a lerakaton. Ez a lerakat már három éven keresztül árusított facsemetéket és minden évben nagyobb mennyiségben. Tavaly már 49 000 forint volt a forgalmunk. Boda Ferenc
