Tolna Megyei Népújság, 1960. október (5. évfolyam, 232-257. szám)

1960-10-20 / 248. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Csütörtök 1960. október 20. V. évfolyam 248. szám * ARA: 50 FILLÉR • • Üzemben az új müszárító A múlt hónap elején az egész országból eljöttek Pak.-ra a tégla­ipari szakembe­rek, hogy meg­nézzék a Paksi Téglagyárnak ép­pen akkor üzem­be helyezett után szárítóját. Pak­son végezték ugyanis az első kísérletet az ége­tőkemence hulla­dékmelegének a nyerstégla szárí­tásához való fel- használására. Azt, hogy a kísérlet eredményes, már akkor megállapí­tották a szak­emberek, az az­óta eltelt idő csak megerősítette ezt a véleményt. Kel- ler-kocsikkal — kézi érintés nél­kül — rakják be a nyerstéglát a hat szárítókamrá­ba. A ventilláto­rok biztosítják a meleg levegő áramlását. A tel­jesen nyers tégla száradásához 24, a félszáraz tégla száradásához 12 óra kell. Nincs szükség már le­állásra a gyárban szárítóhely­hiány miatt, sőt, meg is tudják nyújtani az idényt, akkor is tud­nak téglát gyártani, amikor — szárító nélkül — már állnia kel­lene a nyersgyártásnak, hiszen a készített nyerstéglát az utánszá- rítóban az időjárástól függetlenül Kiszáradt a tégla. Balogh József kemencemun­kás kihúzza a szárítókanirából a téglával meg­rakott Keller-k öcsit. ki tudják szárítani. A szárító üzembe helyezése óta javult a minőség is, de könnyebb lett a kemencemunkások munkája is, hiszen jóval alacsonyobb hőmér­sékleten kell dolgozniok a kihor­dóknak, mióta a műszárító ven­tillátorai elszívják a forró leve­gőt. Harminc mázsa átlagtermést ad a kapálatlan kukorica Juhé-pusztán A Juhé-pusztai Állami Gazda­ságban ebben az esztendőben mintegy 300 holdon végeztek kí­sérleteket a kukorica vegyszeres gyomirtásával. Az eredmény itt is arról győzte meg a szakembe­reket, hogy a vegyszer hatására a kukoricából teljesen elpusztul- ■ ■inimumni« ■'»«■■■■■■ nak a gyomok, de nem indokolt a talajlazífás sem. Erről tanús­kodik az a tény, hogy 300 hold átlagában minden holdról 30 má­zsa szemtermést takarítanak be, ami a gazdaságban rekordnak számít. ..................................................... A z eső ufón nagy lendülettel végzik az őszi munkákat a Sárközben Ha az időjárás egy kicsit is kedvez és a földművelők szor­galmasak, a jó minőségű sárközi földek gazdagon ontják a ter­mést. Egy hold szántó manapság 13—14 mázsa acélos búzát ad. Nem ritka a 200 mázsás holdankénti cukorrépa- és minden holdon a 30 mázsa kukoricatermés sem. Ilyen átlagok vannak az idén is Sárköz szocialista nagyüzemeiben, s mivel az ősszel lekerülő ka­pások termése jó, ezzel szemben az időjárás rendkívül rossz, a betakarítás és a jövő évi gabonatermés biztosítása kétszeres fi­gyelmet, megsokszorozott erőfeszítést igényel a sárközi faluk ter­melőszövetkezeti gazdáitól, a gépállomás, az állami gazdaság kol­lektíváitól, úgyszintén a ma még egyénileg gazdálkodó őcsényi, decsi parasztoktól. Helytállásukról adunk most hírt. A vár dombi traktorosok éjjel is vetnek Sárköz 11 termelőszövetkezeté­ben 120 traktorral végzik a vár­dombi gépállomás dolgozói az alapvető talajmunkát és a ter­mények szállításának zömét. Az élüzem címmel kitüntetett trak­toros- és műszaki gárda helytállá­sával már az elmúlt évek során kivívta a termelőszövetkezeti ta­gak és vezetők elismerését. A traktorosok jó hírnevének továb­bi öregbítése érdekében most azonban az eddiginél sokkal job­ban meg kell fogni a munka vé­gét. A pillanatnyi helyzet sze­rint ugyanis a gépállomáshoz tartozó tsz-ekben közel 6000 hol­dat kell még bevetni kenyér- és takarmánygabonával. Ennek előt­te el kell végezni .a talajelőkészí- tést. Ezen túl pedig a kukorica a cukorrépa és a többi termé­nyek hazafuvarozásában és az istállótrágya kihordásában sok segítséget várnak a szövetkeze­tek a gépállomástól. Ezek figye­lembevételével kérdeztük meg az igazgatót, hogy a rendkívüli helyzetre való tekintettel milyen intézkedést foganatosítottak, me­lyekkel elősegítik a munkák meggyorsítását. A válaszból meg­tudtuk, hogy a vártíombi gépál­lomás körzetében hétfő óta a szántótraktorok többsége a ha­tárban dolgozik, éjjel-nappali két műszakban. Az esős időkben több alkalommal tartottak bri­gádértekezletet, ahol a traktoro­sok vállalták az éjszakai vetést ni Hír» ■mn'mmi mi ■!■■■ Milyen veszélyeket rejt magában a villanyáram? Balesetvédelmi kiállítás a múzeumban Hanoi Ferenc halálos végű áram védelmi kiállítást a szekszárdi ütést szenvedett a paksi beton- múzeumban, hogy bemutassa, elemgyártó üzemben. Az életébe hogyan kell bánni az elektromos került az, hogy nem tartották be árammal, hogyan szabad csak az előírt szabályokat. bánni vele. A tizennégy éves K. Piroska a Ott láthatjuk transzformátorra mászott fel, ott akart tornászni a korláton. Any- nyira közel került a vezetékhez, hogy az áram átütött. Szerencséje szemléltető mo­delleken, hogyan történtek meg különböző balesetek. De lát­hatjuk azt is, mit eredményezhet, ha kontár kezek »házilag« szerel­volt, hogy leesett, így csak köny- nek villanyt. Éppen elég ilyen nyebb sérülésekkel úszta meg a veszélyes tornászást. És így lehet tovább sorolni az áramütéses baleseteket, amelyek­nek jó része halálos. Mégis, há­nyán és hányán bánnak könnyel­műen az árammal, amely min­denütt ott van, nélkülözhetetlen az ember életében. Akár a mun­kahelyén, akár az otthonában, akár szórakozás, pihenés közben, az áram mindenütt nélkülözhe­tetlen. Az ember leigázza, meg­zabolázza, — de ha vigyázatlanul bánik vele, földresújtja. A DÉDÁSZ üzletigazgatósága asért rendez elektromos baleset­példát lehet találni, szanaszét a megyében... A tanulság: a vil­lanyszerelést mindig bízzuk szak­emberekre. Bemutatják azt is, hogy rossz, zárlatos villanyvasaló hogyan okozhat balesetet. Érdekes ez a kiállítás, képeivel, modelljeivel, szemléltető eszkö­zeivel. Talán csak azt kifogásol­hatjuk, hogy nem szenteltek nagyobb teret a háztartásnak. Mert manapság már megyénk valamennyi községében ott a villany, a háztartásokban egyre több az elektromos gép, a mosó­gép, a porszívó, villanytűzhely, rádió, televízió. Tulajdonosaik még kevés ismerettel rendel­keznek, meg kell őket tanítani a helyes kezelésre. Viszont hasznos az, amit a ki­állítás egyik képe is mutat: a kör­zetszerelők a háziasszonyoknak megmagyarázzák az elektromos háztartási gépek kezelését. A kiállítási terem egy része rögtönzött mozi. A látogatóknak itt balesetvédelmi filmeket vetí­tenek. Itt látható egy műszer is, a neve: elektrostimulátor. Az el­múlt években került forgalomba. Ezzel a műszerrel — gyors be­avatkozás esetén — mgg tudják menteni az áramütöttet. A megyé­ben Szekszárdon, Bátaszéken, Szedresen, Pakson, Dombóvárott és Hőgyészen van meg ez a mű­szer. A kiállítást tegnap délelőtt tíz órakor, nagyszámú érdeklődő je­lenlétében nyitotta meg Zrínyi János, az SZMT balesetvédelmi megbízottja. A kiállítás a hónap végéig tart nyitva. is, amire a gépállomás történeté­ben még nem volt példa. Ennek technikai lebonyolítását a mű­szakiak már előkészítették: Min­den traktoron van első-hátsó vi­lágítás, így zavartalan lesz az éjszakai munka. Készen állnak a járvEsilózók is, hogy a tsz-ekben letört kukoricatáblákban a gya­logmunkásokat nyomon követve takarítsák le a szárat. Sőt a gép­állomás vezetői kölcsön is kér­tek szervestrégyarakó gépeket, hogy ezzel is meggyorsíthassák a munkát a sárpilisi Uj Március Tsz-ben, ahol kevés a munkás­kéz. Vagyis, ami a gépállomáson, illetve a traktorosokon múlik, azt megteszik, hogy pótolják a 15 napig tartó eső okozta munka­kieséseket. Bátán az iskolások is segítenek a betakarításban Sárköz egyik legnagyobb kö­zös gazdaságában, a bátai No­vember 7. Tsz-ben is öszetorlód- tak a munkák. Most van a ku- koricabetekarítás, a szüret és a gabonavetés dandárja. Elég csu­pán azt említeni, hogy a közeli hetekben még mintegy ezer hol­dat kell bevetni kenyérgaboná­val a szövetkezeti parasztoknak. Ez a munka, a sárközi termelő- szövetkezetek közül, itt megy legjobban. A közel 200 millimé­teres eső után azonnal, már a legutóbbi szombaton megkezdték a vetést. Igaz. hogy a munka lassabban megy, mert a föld nedves, de azért azóta négy traktorral szórják a vetőmagot. A temérdek munkát nem győ­zi a tagság. Ezért kértek és kap­tak is segítséget a helyi iskolá­tól. A legutóbbi kedden 120 fel­sőbb osztályos tanuló szedte a fűszerpaprikát a szövetkezet­ben. Ezzel nem oldódott meg ugyan a betakarítás nagy gondja, de a segítség jól jött, mert míg a tanulók paprikát szüreteltek, a szövetkezeti pa­rasztok törhették a kukoricát, hordhatták be a kendert és vet­hettek. Bátaszéken 16 lófogattal is vetnek A bátaszéki Búzakalász Tsz- ben sem jobb most a helyzet, mint másutt. Itt is lemaradás mutatkozik a vetésben és a beta­karításokban. A gépek segítenek ugyan a több mint ezer hold ga­bona elvetésében, de még így se látszik biztosítottnak, hogy a szokásos módon a betakarítást és ezzel egy időben a kenyérgabona­vetést elvégezzék a fagyos idők beállta előtt. A szövetkezet ve­zetősége ezért számbavette a le­hetőségeket és kiadta a jelszót, hogy minden eszközt igénybe kell venni a kenyérgabona elvetése érdekében. Ha a traktorok győ­zik a taiajelőkészítést, akkor 3 négy gépi vontatásé vetőgép mel­lett munkába állítják a szövet­kezet 16 lóvontatású vetőgépét is. Sőt megpróbálkoznak a re­pülőgépről történő vetéssel is. Még Bátaszéken van ugyanis az Országos Növényvédő Repülőgép Szolgálat két gépe. amellyel 1200 holdra kiszórták a műtrágyát, s az országban először — csakis kísérletképpen — megpróbálják a búza repülőgépi vetését. Elő­ször 20 holdat vetnek be, s amennyiben a kelési százalék jó lesz, akkor szó lehet arról, hogy nagyobb területen oldják meg ily módon a vetést. Ezt azonban csakis a végszükségben teszik a bátaszékiek. Az igyekezet mégis említésre méltó, mert bizonyítja, hogy felelősséget éreznek jövő évi kenyerünkért, * Jártunk még Sárköz más gaz­daságaiban is. Az alsónyéki Dó­zsa és a várdombi Egyetértés Tsz-ben is azt tapasztaltuk, hogy jó ütemben megy a munka. — Meggyőződtünk arról, hogy az ál­lami gazdaságban teljes lendület­tel folyik a betakarítás, a szán­tás-vetés. így most újabb tények felsorolása nélkül ide írjuk, hogy az eső után az egész Sárközben nagy lendülettel végzik az őszi 'betakarítást és a szántás-vetést. Molnár Lászlóné Az új évad feladatairól tárgyaltak a Tolna megyei népművelési dolgozók A népművelési felügyelők, mű­velődési otthon igazgatók és könyvtárosok kedden az új évad feladatairól tárgyaltak a városi művelődési házban. Különös fi­gyelemmel foglalkoztak az isme­retterjesztés kérdéseivel. Javas­lataikkal, tanácsaikkal segítséget nyújtottak a megyei program összeállításához. Valamennyien hangsúlyozták, a népművelési munka megjavításának elsőrendű feltétele — és ez mindenekelőtt az ismeretterjesztés területére vo­natkozik —, hogy a községekben a különböző társadalmi szerve­zetek, egyesületek a tanács irá­nyításával hangolják össze ter­vüket és egységes irányítás, prog­ram alapján tartsák meg rendez­vényeiket. ,0z imperialista hírszerző szervek tevékenysége a Magyar Népköztársaság ellen“ címmel a Tolna megyei Rendőr- kapitányság dokumentum kiállí­tást rendez, október 23-tól novem­ber 3-ig. A kiállítás nyilvános. töl este 7 óráig, vasárnap pedig 10 órától délután 5 óráig. A kiál­lítást a BM.-klubban, (Szekszárd, Széchenyi utca 66.) ingyenesen Megtekinthető hétköznap 10 őrá- 1 nézheti meg a nagyközönség.

Next

/
Thumbnails
Contents