Tolna Megyei Népújság, 1960. szeptember (5. évfolyam, 206-231. szám)

1960-09-18 / 221. szám

2 TOLNA MEGYEI NEPŰJSAG 1960. szeptember 18. A kongói kérdés a Biztonsági Tanács előtt New York: A Biztonsági Ta­nács péntek esti tanácskozása után New York-i idő szerint 21 órakor újból összeült. Az ülést Ortona elnök nyitotta meg. Be­jelentette, Etiópia és Libéria kép­viselői is kérték, hogy részt vehessenek az ülésen. Elsőnek Ben Aboud, marokkói delegátus kapott szót. Hangoz­tatta, hogy az Egyesült Nemze­tek egyetlen célja Kongóban a központi kormány szuverén! tásá- nak és jogainak tiszteletbentar- tása lehet. Nem kétséges, hogy a kongói válság oka a belgák ma­gatartásában keresendő. A prob­léma nagyon egyszerű, de a gyarmatosító intrikák bonyolult­tá tették. Az egész baj oka az, hogy a belgák agressziót követ­tek el Kongó ellen és megkísér­lik zűrzavarba taszítani az or­szágot. Az egyetlen orvosság az, hogy gyökerénél kell megragad­ni a problémát, együtt kell mű­ködni a kongói központi kor­mánnyal, s a belga csapatoknak azonnal, minden feltétel nélkül el kell távozniuk Kongóból. Af­rika jövője közvetlenül összefügg az Egyesült Nemzetek jövőjével, hangoztatta Marokkó küldötte. Ki kell irtani Afrikából a gyar­matosítás utolsó nyomait is. Vidics jugoszláv küldött han­goztatta, hogy a belgák megsér­tik a be nem avatkozás gondola­tát Kongóban. Az ENSZ parancs­noksága bizonyos hibákat és té­vedéseket követett el. Ezeket — mondotta Jugoszlávia küldötte — sürgősen orvosolni kell. Ezután Zorin külügyminiszter­helyettes a Szovjetunió küldött­ségének vezetője szólalt fel. Fel­hívta a figyelmet rá, hogy a Biz­tonsági Tanács meghívta számos afrikai állam képviselőjét, vegyen részt a megbeszéléseken, de nem hívták meg annak az országnak a képviselőjét, amelynek problémáját tár­gyalják. Ez egyáltalán nem válik becsü­letére a Biztonsági Tanács ama tagjainak, akik megakadályozzák, hogy a kongói küldöttség kifejt­hesse véleményét ebben a számá­ra életbevágóan fontos kérdésben. Ugyanakkor Belgiumnak, annak az országnak a képviselője, amely agressziót követett el Kongó ellen, meghívást kapott a Biztonsági Ta­nács asztalához, és kifejthette vé­leményét, rágalmazhatott más ál­lamokat. Ez a rendellenes hely­zet az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország magatartásának köszönhető — mondta Zorin. A Biztonsági Tanács — foly­tatta a Szovjetunió képviselője — meghallgatta az afrikai államok képviselőinek véleményét. A nyugati delegátusok a ta­nácsban egyáltalán nem szól­tak arról, hogy megsértették a Biztonsági Tanács korábbi határozatait, az afrikai államok képviselői mind beszéltek erről és mind vá­dat emeltek bizonyos ENSZ-kép- viselők. valamint ama kormá­nyok ellen, amelyek megsértették a Biztonsági Tanács határozatait. Az afrikai országok képviselői szóvátették, hogy Belgium szabo­tálja csapatainak kivonását és a belgák továbbra is támogatják a szakadár elemeket és különösen a katangai bábkormányt. Ezután Correa. Ceyloni küldött formálisan beterjesztette Tunéziá­val együtt elkészített határozati javaslatát, majd Zorin hangsú­lyozta, hogy Ceylon és Tunézia közös javaslata jelenlegi formájá­ban nem alkalmas arra, hogy megoldja a kongói válságot. El­ismeri. hogy a határozati javaslat szerzőit jó szándékok vezették, de a Szovjetunió változtatások nél­kül nem támogatja ezt a határo­zati javaslatot. Több módosítást terjesztett be b tunéziai—ceyloni határozati ja­vaslathoz. Mindenekelőtt azt kí­vánta, hogy mindenhol ,ahpl egyszerűen Kongóról van szó, ne­vezzék meg a kongói központi kormányt. Követelte továhbá, ENSZ csapatainak nem szabad beavatkozniok Kongó belügyeibe. A többi módosítás arra vonat­kozott, fejezzék ki határozottan, hogy biztosítani kell Kongó terü­leti egységét és politikai függet­lenségét. Ott, ahol a határozati javaslat a kongói központi kor­mánnyal való tanácskozásról be­szél, ehelyett azt kell bevenni a javaslatba, hogy a kongói kor­mánnyal együtt kell működni. Rövid sorrendi vita után elő­ször a szovjet javaslatról döntöt­tek, amelyet 7:2 arányban elve­tettek Ceylon és Tunézia tartóz­kodott a szavazástól. Ezután a tunéziai-ceyloni javaslathoz be­nyújtott szovjet módosítások fe­lett szavaztak. Zorin kérte hogy egyenkint szavazzanak mincjen módosítás felett. A Szovjetunió által javasolt módosításokat ki- sebb-nagyobb többség után elve­tették. Utána a tunéziai—ceyloni közös javaslatra került sor. Mel­lette nyolcán foglaltak állást, el­lene szavazóit a Szovjetunió és Lengyelország, Franciaország pe­dig tartózkodott a szavazástól. Az elnök bejelentette, mint­hogy a Biztonsági Tanács egyik állandó tagja a javaslat ellen szavazott,, a javaslatot elvetették. Zorin megokolta vétóját. Kije­lentette hogy a szavazás meg­mutatta mik a, szándékai a Biz­tonsági Tanács egyes tagjainak egy fiatal afrikai állam függet­lenségének kérdésében. A Szovjetunió ellenzi a gyar­matosítás bármilyen formá­jának visszaállítását Kon­góban. A gyarmatosító ha­talmak és az Egyesült Ál­lamok azonban olyan célok­ra akarja felhasználni az Egyesült Nemzetek Szerveze­tét. amelyek nagyón távol áll­nak az ENSZ alapokmányá­tól. A Biztonsági Tanács Kongóra vonatkozó korábbi határozatai továbbra is érvényben vannak, s a. szovjet küldöttség mindent el fog követni, hogy azokat betart­sák. Zorin bejelentette, hogy a Szov jetunió. kérni fogja az ENSZ közgyűlésének most következő ülésszakára tűzzék a következő kérdést: „A Kongói Köztársaság politikai függetlenségét és terü­leti integritását fenyegető ve­szély." Ezt memorandum formá­jában az ENSZ főtitkára elé ter­jesztik — mondta. Dean angol küldött rövid fel­szólalása után került sor a Biz­tonsági Tanács ülésének legdrá­maibb mozzanatára. Wadsworth amerikai küldött emelkedett szó­lásra és azt állította, hogy a Szovjetunió lehetetlenné akarja tenni az ENSZ hatékony tevé­kenységét Kongóban. Az Egye­sült kéri. Államok küldöttsége ezért hívják össze az Egyesült Nemzetek Szervezetének sürgős rendkívüli közgyűlését. Zorin, a Szovjetunió küdöttsé- gének vezetője ismét szót kért. Kijelentette, hogy nagyon meg­lepi az Egyesült Államok képvi­selőjének álláspontja. Az Egye­sült Nemzetek Szervezetének rendes közgyűlése szeptember 20-án megnyílik. Több állam ál­lamfője és kormányfője jelen lesz beleértve számos afrikai ál­lam vezetőit. A napirend szerint a közgyűlés elején 14 új afrikai államot kell felvenni az ENSZ- be. Miért nem lehet ezen a köz­gyűlésen megtárgyalni a kongói kérdést? Miért kell két nappal előbbre hozni a kérdés megvi­tatását? Zoxin megjegyezte hogy az Egyesült Államok a múlt hé­ten ellenezte a Biztonsági Ta­nács sürgős ülésének összehívá­sát. Miért? Azért, mert előkészí­tette a kongói közrionti kormány megbuktatását. Ez úgy látszik sikerült, és az Egyesült Államok most szeretné szentesíttetni ezt az akcióját az Egyesült Nemzetek szervezetének közgyűlésével. Ezek a mesterkedések az egész világ előtt lelepleződnek, új tanúbizonyság ez arra, hogy az Egyesült Államok el­lenzi az afrikai országok va­lódi függetlenségét. Ezek az amerikai erőfeszítések azon­ban nem fogják befolyásolni az afrikai államokat. Ügy látszik — folytatta Zorin — az Egyesült Államok álláspont­ját az szabja meg, hogy nemsoká­ra elnökválasztásokra kerül sor. Talán azt akarják megmutatni az amerikai népnek, milyen erős, kemény álláspontot képvisel az Egyesült Államok a kongói kér­désben, mennyire aggódik Afrika sorsa miatt. Ez azonban nem fog­ja félrevezeti Amerika népét. A rendkívüli közgyűlés sem­miféle babért sem hoz majd az Egyesült Államok számá­ra, semmiféle elégtéteU sem szolgáltat az amerikaiaknak. Zorin ezután bejelentette, hogy a Szovjetunió az amerikai javaslat ellen szavaz. Szavazás előtt Zorin bejelentet­te, hogy a Szovjetunió küldöttsége jogtalannak tekint minden olyan határozatot, amelyet a rendkívüli közgyűlés összehívásáról hoznak, mert ezt a határozatot az állandó tagok nem fogadták el egyhangú­lag. A szavazás során nvolcan sza­vaztak az Egyesült Államok ja­vaslatára, a Szovjetunió és Len­gyelország ellene szavazott, Fran­ciaország pedig tartózkodott a szavazástól. Az ENSZ rendkívüli közgyűlése szombaton New Work-i idő szerint este 8 óra­kor, magyar idő szerint éjjel 1 órakor ült össze. Egy hét a külpolitikában nők török államfő egy sajtóérte" kezleten felajánlotta Törökország közvetítését, illetve jószolgála­tait az algériai konfliktus ren­dezésére. Gürsel elmondotta, hogy nemrégiben fogadta Fran­ciaország ankarai nagykövetét és javasolta, ha Franciaország he­lyesli, Törökország' vállalja a követítő szerepet az algériai konfliktusban. Ehhez elsősorban vegyék- he a., javaslatba. hogy-az.- ^. szükséggé hagy. Eranciaor*. Hol tartózkodik Lumumba ? Leopoldville: (AP) Több nyu­gati jelentés arról szól, hogy Lu­mumba kongói miniszterelnök Leopoldville-i lakásáról guineai katonák védelme alatt ismeret­len helyre távozott. A ghanai kormány nyilatkoza­tot adott ki, amelyben kifejtet­te azt a véleményét, hogy I!eo úgynevezett kormánya Kongóban nem rendelkezik a szükséges te­kintéllyel és az ENSZ fegyveres erőire támaszkodik. A nyilatko­zat hozzáteszi, Ghana nem haj­landó támogatásban részesíteni egy törvényellenesen létrehozott kormányt, amely mögött nem áll Kongó népe. A ghanai kormány úgy látja, hogy Ileo előtérbe ho­zásában nagy szerepe volt a kül­földi beavatkozásnak. Törökország felajánlja szolgálatait az algériai konfliktus rendezésére Ankara: (AFP) Gürsel tábor-1 szág kérje a török kormány jó­szolgálatait, illetve elfogadja a közvetítési ajánlatot. Arra a kérdésre, milyen ma­gatartást tanúsít majd Törökor­szág az BNSZ-közgyűlésben az algériai vita alkalmával, a tá­bornok azt válaszolta, hogy Tö­rökország az ENSZ-en kívül és az ENSZ-en belül is mindig támo­gatta az algériai nép önrendel­kezési .jogának elismerését. ___ A világ érdeklődésének közép­pontjában AZ ENSZ ÜLÉSSZAKA áll, amely szeptember 20-án kezdi meg munkáját. A világszervezet fennállása óta nem volt ehhez hasonló nagyjelentőségű ülésszak, amit egyrészt az magyaráz, hogy az ülésszak napirendjén szerepel az emberiséget legjobban érdek­lő leszerelés kérdése, másrészt pe­dig Hruscsov elvtárs kezdemé­nyezésére a most kezdődő XV. ülésszak mindinkább a legmaga­sabb szintű értekezlet formáját veszi fel. A kormányfők egymás után jelentik be, hogy maguk ve­zetik a küldöttségüket s ez a tény módosította Eisenhower elnöknek azt a korábbi elhatározását, hogy nem vesz részt az ENSZ üléssza­kán. Az Egyesült Államok hatá­rozatlan. kapkodó diplomáciájára jellemző, hogy most valami kö­zéputat keresnek; az elnök felszó­lal az ENSZ-bep, sőt -bizonyos javaslatokat" is akar tenni a le­szereléssel kapcsolatban, beszéde után azonban — legalábbis egyen­lőre így határoztak — azonnal el­hagyja az üléstermet, s az ame­rikai küldöttséget továbbra is Herter külügyminiszter vezeti. Az ENSZ-közgyűlés megnyitá­sával kapcsolatban fokozódik az idegesség Londonban és Párizs­ban. Az angol lapok ismételten szemrehányást tettek Macmillan miniszterelnöknek, hogy elmu­lasztja a kedvező alkalmat, ha nem utazik New-Yorkba. de Gaul­le pedig — noha korábban kije­lentette, hogy nem vesz részt a vi­lágszervezet munkájában — a legújabb jelentések szerint úgy módosította elhatározásit, hogy elutazik ugyan New-Yorkba, de az ENSZ közgyűlésén nem vesz részt. A világszervezet új. ülésszaka kétségtelenül az egyik legfonto­sabb eseménynek ígérkezik az utóbbik évek nemzetközi életé­ben. A népek mielőbbi megegye­zést várnak, s bár a nyugati im­perialista körök mindeddig min­den erejükkel gátolták a meg­egyezés lehetőségét, most végül is tárgyalóasztalhoz kényszerülnek s a jelek arra mutatnak, hogy az emberiség békevágya sok­kal erősebb lesz, mint az im­perialista körök háborús mes­terkedései. Változatlanul megoldatlan A KONGÓI KÉRDÉS, amellyel kapcsolatban ülést ülés követ a Biztonsági Tanácsban. Nem kétséges, hogy az ENSZ nem járt el hivatásának megfelelően, sőt azzal, hogy beavatkozott Kon­gó belügyeibe, határozottan meg­sértette saját alapokmányát is. Az imperialista hatalmak azon­ban nem tudnak belenyugodni a független és semleges politikát folytató Kongó létezésébe s ezért kísérelnek meg mindent, hogy eltávolítsák a törvényes központi kormányt s helyette saját embe­reiket állítsák a fiatal köztársa­ság élére. Hammarskjöldnek Csombéval folytatott tárgyalásai, a leopoldvillei rádió lefoglalása, legutóbb pedig Matubu puccskí­sérletének támogatása azt bizo­nyítja, hogy az ENSZ az imperia­listák zsoldjába szegődve mindent megtesz Lumumba és a hivatalos központi kormány megdöntésére. Bár az elmúlt két napban csak szórványosan érkeztek jelentések a világtól elzárt Kongóból, a hí­rek azt bizonyítják, hogy Lumumba és kormánya szi­lárdan kezében tartja a ha­talmat, s mindeddig sikerült meghiúsítana minden impe­rialista manővert. Fontos esemény a német kér­dés megoldásához vezető úton AZ NDK JAVASLATA. amelyet Grotewohl levele kísére­tében juttattak el Hammarsk-. jöldhöz. Az NDK a két német állam általános és teljes leszerelését javasolja. amelyet bárom szakaszban lehet­ne megoldani. Az első szakasz­ban a két német állam lemonda­na az erőszak alkalmazásáról, s ekkor kötnék meg a békeszerző­dést a két német, állammal s ten­nék demilitarizált szabad város­sá Berlint. A második szakasz megvalósítaná a fegyveres erők csökkentését, míg a harmadik szakasz, amelyet 1963—64-ben le­hetne végrehajtani, végérvénye­sen felszámolná a két német ál­lam haderőit, s kimondanák Né­metország semlegességét. Az NDK új javaslata fontos lépés a német kérdés meg­oldásához vezető úton, s megvalósítása biztosítaná nem­csak Németország újraegyesítését, hanem az európai békét is. 'Isme- . retesek azok a bonni térvek, amelyek hódító háborúkra^ jog-_ tálán területgyarapításra épülnek.’ Az" is közismert, hogy a német militarizmus rövid idő alatt két­szer robbantott ki világháborút, a nyugatnémet revansisták és militaristák azonban nem tanul­tak ezekből sem. A megoldatlan német kérdés, s jelen pillanatban ennek legsürgetőbb része, a ber­lini kérdés, ma is egy új háború veszélyével fenyegeti , a világot. Az NDK kezdettől fogva békét, a nemzetközi megbékélést, a két német'állam békés úton történő egyesítését írta zászlajára. Most az NDK új javaslatai közelebb viszik a megegyezés lehetőségét a megvalósításhoz, amikor nemcsak Németország újraegyesítésének elősegítésére, hanem a nemzetkö­zi feszültség enyhítésére is gon­dolnak, amikor három szakasz­ban, viszonylag rövid idő alatt • a két német állam általános és teljes leszerelését indítványozza. Az ENSZ-nek eljuttatott emlék­irat hangsúlyozza: az egyesítés a. két német állam ügye, előzőleg azonban feltételezi a leszerelést és a békeszerződés megkötését : mindkét német állammal. Elhal a szíott ák a Szudáni Unió kongresszusát A Párizsba érkezett legújabb hírek szerint a Szudáni Unió vasárnapra kitűzött rendkívüli kongresszusát 48 órával elhalasz­tották. A bamakói vezetők vára­kozó álláspontra helyezkedtek s megvárják, hogy Franciaország tegye meg az első lépést a végle­ges francia—szudáni szakítás fe­lé. Ez a lépés pedig nem lenne más, mint Szenegál önálló ENSZ- tagságának támogatása. Furcsa jogi helyzet állt elő: Franciaország júniusban még a Szenegált és Szudánt magában foglaló Mali Államszövetséget ja­vasolta a világszervezetbe való felvételre. Közben a szenegáli vezetők Párizs támogatta akciója feibomiasztotta az államszövetsé­get a francia kormány pedig a minap el is ismerte. Ha most Franciaország Szenegál külön ENSZ-tagságát pártfogolja, szem­be kerül mind három hónappal ezelőtti ajánlásával, mind Szu- ’ dánnal. A Mali Állaszövetség fenntartásának álláspontjára he- ' lvezkedő szudáni vezetők kül­döttei mint Mali képviselői ' úton vannak New York felé. A világsajtó is rendkívüli fi- , gyelemmel kíséri Szudán egység­pártjának előbb-utóbb összeülő kongresszusát. A New York Ti­mes úgy véli, hogy „Szudán való- , színűleg ki fogja űzni a francia csapatokat és megszünteti Fran­ciaország támaszpontjait Szudán területén’-, ' '

Next

/
Thumbnails
Contents