Tolna Megyei Népújság, 1960. szeptember (5. évfolyam, 206-231. szám)
1960-09-02 / 207. szám
I 4 TOLNA MEGYEI NEPÜ.TSAG » I960, szeptember 2, Á bányásznapra készül a 15 tagú fejtési brigád Közeledik a bányásznap. A munkaverseny segítségével mind jobb eredményeket érnek el a mázai bányászok. Felkerestük a mázai üzem legjobb fejtési brigádját, az 1-es számú 15 tagú csapatot. Kamrafejtésben dolgoznak harmadonként öt fővel. A harmadvezetők: Zádori Sándor, Széles István és Blum István. Mindhárman még fiatalemberek, beosztottjaik még náluk is fiatalabbak. Beszélgetésünk közben Széles elvtárs mondja: — Csapatunk egy év óta állandóan 120 százalék felett teljesíti tervét. A munkacsapatban igazolatlan mulasztás még nem volt. Nyolc napon túl gyógyuló baleset á brigádban már több mint másfél éve nem volt és reméljük, nem is lesz mostanában. — Az egyik csillés itt közbeszól: — Munkánkat a „Kiváló dolgozó” oklevéllel és most július elsején a „Kiváló dolgozó” jelvénnyel ismerték el vezetőink. Az üzem versenyfelelősénél megtudtuk, hogy tulajdonképpen ifjúsági brigádról van szó és most kötötték meg a szocialista brigád cím elérésének feltételeit tartalmazó versenyszerződést. Ez a szerződés tömör, de igen sokat árul el. A szerződésben vállalták, hogy a következő évben a szén minősége az előirányzottnál egy százalékkal jobb lesz. A csapatban nyolc napon túl gyógyuló baleset sem lesz. A csapatban lévő csilléseket és segédvájárokat egy éven belül — szakmai oktatások segít ségével — segédvájárokká, illetve vájárokká képezik. Céljuk, hogy csapatukon belül az üzemi mun kának minél jobb teljesítése mellett gondot fordítanak az általános műveltség emelésére is Részt vesznek politikai és szakmai tanfolyamokon, ezenkívül azok. akiknek még nincs meg a nyolc általános iskolájuk, a helyi adottságokhoz mérten a lehető legrövidebb időn belül elvégzik. Zádori elvtárstól tudtuk meg egyik tervüket. Tervezik, hogy a csapat tagjai családtagjaikkal együtt egy év alatt legalább háromszor talál koznak és együtt töltenek el egy- egy napot szórakozva, társalogva. Mint ő mondta: „ne csak a föld alatt legyünk együtt, néha szórakozzunk is együtt”. Együtt dolgoznak, együtt érnek el kimagasló termelési eredményeket: együtt tanulnak és együtt szórakoznak. És ha a brigád tervei megvalósulnak, bízván meglesz az eredmény is: a mázai bányaüzem 1-es fejtési brigádja felveheti a „Szocialista brigád” címet. Imrő László levelező Mi húzza a hocsmahocsit? Ki hitte volna, hogy ilyen gondot okoz majd a mezőgazdaság átszervezése a madocsai fiataloknak? Mert bokros, nagy gondban vannak. Honnan kerítsenek elő vasárnapra hat ökröt, de legalábbis négyet? Kiment a divatból az ökörfogat most, amikor a traktor járja... A vasárnap már itt van, »itt jár a kertek alatt« és ökörnek se híre, se hamva. Pedig a régi hagyományok ökröket írnak elő... Szüreti bálra készülnek a madocsai fiatalok, a KISZ rendezi a vöröskereszt-szervezettel közösen. És a régi hagyományok szerint akarják megrendezni, úgy, ahogyan Molnár bácsi, az ősz tanácselnök eleveníti fel. — Valamikor nagy esemény volt a szüreti bál a faluban. A menet bejárta az egész falut. Legelöl haladt a bíró kocsija, felszalagozva a kocsi is, a lovak is. Utánuk a többiek. A csőszlányok vitték a szőlőkoszorút... Lóháton nyargaltak a feketekalapos, bőgatyás csőszlegények, nagy ostordurrogatással... Aztán a különféle maskarák. A bíró kocsiján az öregcsősz, nagy bundában. A cigányasszony, aki mindenkinek szerencsét jósolt... — Meg kereket szereltünk a ladik alá, benne a gyereksereg cigánypurdénak öltözve. — A menet végén hat ökör húzta a kocsmát, a hosszú kocsit, rajta csapraütve a hordó. Ezen a kocsin utazott a zenekar is. Tehát ezért vannak most gondban a madocsai fiatalok. Mert innen is, onnan is előkerült a ládafiából a régi viselet, lóháton most is felvonul vagy harminc csőszlegény, csupán ökrök nincsenek a kocsmakocsi elé... Mert ugyanolyan nagyszabású szüreti bált terveznek, mint a régiek voltak, ugyanúgy a bíró, a baboskendős biróné kocsija nyitja meg a felvonulást, este ugyanúgy megrendezik a szőlőlopást. És akit a lopáson a csőszlányok rajtérnek, a bíró ugyancsak kemény bírságot szab ki. Ráadásul az fizet többet, akinek esetleg nem szőlő, hanem paprika akadt a kezébe a nagy sietségben... Ugyanúgy megtartják éjfélkor a szőlőkoszorú árverését... Csakhát az ökrök... Előfordulhat, hogy ezúttal szakítani kell a régi hagyománnyal és ökrök helyett Zetor húzza majd a kocsmakocsit? Egy ember már van, aki egy kicsit előre örül. Az, akire az öregcsősz szerepe jutott, örül, hogy szűnt a kánikula, mert ugyancsak meg kellene izzadnia a vastag, nehéz bundában, ami hivatalának egyik jelvénye. B. I. Asszonyoknak — lányoknak A kulturált étkezésről A szép terítés. ízléses tálalás valósággal feltétele a jóleső étkezésnek. Gondatlan tálalásban, elhanyagolt környezetben nem ugyanaz a legdrágább étel sem, mint tiszta abroszon, csillogó edényben, forrón és frissen tálalva. A gyermek is szívesebben eszi a zsíroskenyeret, ha »katonákra« vágjuk, és minden falatra hónaposretek-karikát vagy egy csík zöldpaprikát teszünk. A szép terítésnek nem a drága porcelán, az üvegkxistály és az ezüst evőeszköz a titka. Fő feltétele a tisztaság és a kényelem. — Lehetőleg már terítéskor rakjunk minden, étkezéshez szükséges kelléket az asztalra. Ne ugráljunk külön a sóért, ecetért, paprikáért, kenyérért, vízért. Ez nemcsak a vendégváró terítésre vonatkozik, hanem a mindennapi étkezésre is. Ha asztalunk nem elég nagy ahhoz, hogy mindent felkészítsünk, kis segédasztalkát állítsunk a nagy mellé. Ha a család a konyhában étkezik, akkor előbb rakjuk össze a használt edényt, tegyük mosogatóba. terítsük le. Szellőztessünk ki, és a követ töröljük fel. Abroszunk ne legyen pecsétes. Ezt legkönnyebben úgy akadályozhatjuk meg, ha nylon terítővei letakarjuk. A háziaknál se takarékoskodjunk a tányérokkal. Ne etessük a főzeléket a levesestá- nyérból Savanyúsághoz feltétlenül adjunk külön tányért. Általában: az ínycsiklandó tálalás legfontosabb feltétele, hogy í különböző ízek ne keveredjenek. A hús köré csak száraz körítést rakjunk, szemnek is, szájnak is jó, ha ez kétféle, mondjuk: rizs és zsírban sült burgonya. Ha főzelékes tálat készítünk. Divat tudósítás X cue* I »MT« if. a J. tu» 5 «i« lS A ruha szabásmintája Minden ruhának annyi változata van, még ha fazonilag nem is változik, ahányféle anyagból varrjuk meg. Például a rajzon látható ingruha modell, tetszés szerint viselhető övvel, vagy öv nélkül. Ezt a formát egyébként kismamáknak is igen ajánlhatjuk. Anyaga kockás alperi. Ugyanakkor igen csinos csíkos, pettyes, vagy mintás kartonból is. Készülhet kockás vagy egyszínű szövetből, például. sötétkékből, fehér gallérral és kézelővel. A különböző variáláshoz csupán egy kis ízlés és fantázia kell, és ezzel melyik nő nem rendelkezik? az angolos főzelék vaja ne folyjon a másikéba. Zöld salátára ne tegyünk cékladíszítést, mert piros leve elrontja a színhatást. Ne alkalmazzunk ehetetlen díszeket. Mind a húsostálakat, mind a tortákat (kivéve a születésnapi gyertyákat) csak olyan díszítéssel tálaljuk, ami elfogyasztható. Hideg tálnak dísze lehet a ke- ménytojás, karikákban vagy szeletelve, a vékonyan vágott és tölcsérbe sodrott szalámi, a vajrózsa, apróra vágott aszpik, uborkaszeletek. A krémes tortákat feles dióval* hámozott mandulával vagy nyomózsák segítségével cifrázott krémmel díszíthetjük legszebben* legízletesebben. A száraz süteményt hintsük meg porcukorral* és ügyesen kiemelhető, apró darabokra vágjuk e lepényféléket. Virágot csak nagyon ünnepélyes alkalommal tegyünk az asztalra. Ez esetben sem valami malomkeréknyi csokrot, amitől a vendégek nem láthatják egymást, hanem kis vázákban néhány szálat* ami a színhatást fokozza. Mindezek után pedig jó étvágyat kívánunk. Németország a háziasszony szemével TTrTTTTTVTTTTTTfTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTVTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTfTTTTTVTTrTVTVVTTTTTrTTTTTV * Két hétig utazgattam Németország egyik legnagyobb megyéjében, Erfurtban. A látottakról az Asszonyok—lányok rovatában tájékoztatom a Népújság olvasóit. Néhány érdekességet, amely a mi szokásainktól eltér, hasznos lenne a mi háziasszonyainknak is megvalósítani. Ezúttal egy jellegzetes thüringiai ételreceptet közlök. A jövő héten pedig egy háziasszony napi tevékenységét ismertetem majd. THÜRINGER KLÖSZE Hat személynek készítjük. Burgonya étel. Három kiló burgonyát megtisztítunk, két és fél kilónyi tisztított burgonyát finom resze- lőn lereszelünk, tüli, vagy hasonló vászonba csomagoljuk, vízbe áztatjuk. Az áztatásnál vigyázzunk arra, hogy a víz mindig ellepje a pépet. Amíg a burgonya ázik. készítsünk elő két lábast. Az egyik lábasban vizet teszünk fel forralni. Egy harmadik lábasban pedig a megmaradt burgonyát kevés vízzel péppé főzzük, mindaddig, amíg úgy nem rotyog mint a lekvár. A burgonya megfőlése után a vizet leöntjük. Kivesszük a csurgatóból a reszelt burgonyát, kinyomkodjuk a vizet, a nyers reszelt és a főtt burgonyát a kissé vajazott lábasban összekeverjük, sóval, kevéske borssal ízesítjük. A félkész burgonyának olyannak kell lenni, mint a jó kenyértésztának. A burgonyához, ha sok a víz, evőkanálnyi lisztet is tehetünk, többet nem. A burgonya keverésekor, amikor a kézen már nem marad meg, ai vizet lobogó forrásba hozzuk. A burgonyából gombócokat gyúrunk — tyúktojásnyi darabokat — és négyet-ötöt egyszerre teszünk a lobogó vízbe. Amikor a víz felhozza, azonnal kivesszük* Lapos tálon készítjük tálalásra* A Thüringer Klösze-t húsok, főleg sertéshús mellé adjuk. A hús elkészítésének módja: Másfél kiló sertéshúst veszünk* lehet kissé zsíros is. A húst kevés vízben főzzük. Sóval, borssal íze-í sítjük. Piros paradicsomot, csipetnyi káposztát, zellert, reszelt sárgarépát teszünk a vízbe. A húst állandóan, egyenletes mennyiségű vízben főzzük és mire megfől* szép piros színt kap, a mártást* mely a húst körülbelül félig lepi el, a hússal együtt tálaljuk és tálaláskor a háziasszony szeleteli fel a húst, ő osztja szét a burgonya-gombócokat és az erre való mártást is. Igen ízletes étel. Kiadós és tartása sem okoz különösebb gondot* Ha ebédről marad, jégszekrénybe tesszük és a gombócokat gőzben melegítjük fel. H-né Schmidt Margitka Tolna Knapp Erika Szekszárd Krátcshmer Irénke Bonyhád Balogh Istvánka Kajdacs Kolonics Ibolyka Paks A gyermek-szépségversenyre úgy kell szavazni, hogy a Népújságból kivágjuk annak a gyermeknek a képét, akit a legszebbnek tartunk, s azt beküldjük a Népújság címére, ij e írm e k -3 zép i éq oe rie u ij 1960.
