Tolna Megyei Népújság, 1960. szeptember (5. évfolyam, 206-231. szám)
1960-09-16 / 219. szám
1960. szeptember 16. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 8 cAz őszinte szavak varázsa Éjszakai lepkék táncolták körül a sápadtan égő villany- körtét. Sűrű füst ülte meg a szobát. Az arcokról látszott, hogy a fáradság kiváncsi izgatottsággal tusakodik az emberekben. A hosszúra nyúlt pártvezetőségi ülés záró akkordjaként a fiatal titkár szavai hallatszottak. Nem beszélt hangosan. Frissen borotvált arcáról különös ünnepélyesség áradt. Mindenki úgy érezte, mintha a szavak a mellének szegeződné- nek. A mellettem ülő őszhajú, vékonyarcú elvtárs néha bólintott jelezvén, hogy mindenben egyet ért a titkárral. — Mi okozta, hogy az utóbbi időben hibák mutatkoznak a gazdasági munkában? — .erősödött fel váratlanul a titkár hangja. — Miért nem bíznak egyes vezetőkben az emberek? Hogyan történhetik meg az, hogy némely utasítást nem hajtanak végre és ha végrehajtják, akkor sincs benne köszönet? — Ezekre a kérdésekre most sem kaptuk meg a teljes választ ezen a vezetőségi tanácskozáson pedig részleteiben, apró kis epizódocskák formájában csaknem mindegyikünk tett róla említést! Most hirtelen rövid szünet állt be a titkár szájához emelte a cigarettát, nagyot szívott belőle, mellre lélegezte a füstöt, majd kissé halkított, de a meggyőződéstől szenvedélyessé vált hangon folytatta. — Tulajdonképpen mindannyian hajlamosak vagyunk arra hogy elkerüljük a lényeget ha az kissé kellemetlen számunkra... Pedig a kellemetlen dolgokkal is szembe kell néznünk. Itt az ideje, hogy nyíltan, őszintén kimondjuk azt, amiről burkolt formában már mindegyikünk célzást tett: a mi termelőszövetkezetünkben mutatkozó hibák forrása az, hogy az utóbbi időben a meggyőző szó helyébe a magyarázat nélküli parancsolgatás lépett. — Szándékosan használom a magyarázat nélküli parancsolgatás szót. Az elnök elvtárs, aki előttem beszélt, arra hivatkozott, hogy könyörgéssel nem lehet semmire sem menni, utasítani kell ez embereket, szigorú fegyelmet kell bevezetni, meg kell tanítani a munkacsapat-vezetőktől kezdve minden vezetőnket arra hogy parancsolni tudjon! — Úgy hiszem, a félreértések elkerülése végett néhány fogalmat tisztáznunk kell: Az egyes munkálatok céljának megértetése, megmagyarázása nem könyörgés! A szövetkezeti tagok tulajdonképpen nem is várják, hogy könyörögjenek nekik, mert mindenki előtt világos, hogy könyörögni csak a templomban szokás azt viszont elvárják tőlünk, hogy a dolgok miértjére választ adjunk. Szövetkezeten belül vakfegyelmet bevezetni egyenlő a kudarcok sorozatával. Itt csak öntudatos fegyelem lehet az alapja az előrehaladásnak, öntudatos fegyelem pedig mindenkor a nevelés eredményeként mutatkozik, akkor, ha az emberek világosan látják a célokat, tisztában vannak azzal, hogy mit miért cselekszenek. Gondolkozzunk csak! A gabonafelesleg eladásával kapcsolatban például miért volt olyan nagy huzavona? Azért, mert ennél az esetnél is adminisztratív módszerekkel kezdtük a dolgot! És mit eredményezett ez? Nem kell külön elmondanom, mert mindenki tudja, és azt is jól tudjátok, hogyan sikerült kimásznunk a magunk csinálta kátyúból! Úgy, hogy a párttagságot mozgósítottuk. Megindult a nevelő-, felvilágosító munka! A parancsolgatás rövid sokszor értelmetlenül hangzó szavait felváltotta a nem egy esetben órákig tartó nyílt vita, amely a türelmes, Ä tanácsi vállalatok jövő évi terveiből Nagy feladatok várnak a második ötéves tervben a nagyipar mellett a helyiipari vállalatokra is. A megye tanácsi vállalatai jelentős mértékben fejlődnek majd a tervidőszak alatt, több új gyártmánnyal bővítik az áruválasztékot már az ötéves tervidőszak első évében is. Néhány az új cikkek közül. Epeda gyártására készül a Dombóvári Fémtömegcikkgyártó Vállalat Országszerte hiánycikk a kárpitozott bútor és ágybetétét gyártásához szükséges epeda. A Dombóvári Fémtömegcikkgyártó Vállalat most készül e cikknek a gyártására. Az év végéig elkészül a gyártáshoz szükséges gép, így január 1-ével megkezdhetik az epe- da-gyártást. A vállalat olyan mennyiségben gyártja majd az új cikket, hogy a Szekszárdi Faipari Vállalat epeda-szükségletét teljes mértékben kielégíti. Uj típusú, kárpitozott garnitúra a Faipari Vállalat tervében A Szekszárdi Faipari Vállalathoz kerül az év végével a Szekszárdi Ruházati Ipari Vállalat kárpitos részlege. A részleg egy új cikk gyártásával kezdi meg január 1-én jövő évi tevékenységét, a »Béke« kárpitozott garnitúrát fogja gyártani. A jövő évben »csak« 180 garnitúra készül, közben felkészülnek a vállalat nagyarányú fejlesztésére is, kialakítják a kárpitos-részlegnél is a törzsgárdát. Tápkockát gyárt 1961-ben a Talajerőgazdálkodási Vállalat A Tolna megyei Talajerőgazdálkodási Vállalat jövő évi tervében szerepel egy új gyártmány, a tápkocka gyártásának bevezetése. A tápkockát tőzegből és különféle mű- és szervestrágyából készítik nagyüzemi gazdaságok részére, ahol palántázásnál használják majd fel. meggyőző szó fegyverét használta. És az eredmény megszületett! Az emberek megértették, hogy a gabonafelesleget miért kell eladni. Tegnap egy idős parasztember, aki a legdühösebben ellenezte a dolgot, bevallotta nekem, hogy most már mivel megértette miről van szó, szégyenli előbbi álláspontját... Az elnök elvtárs felvetette, hogy a munkacsapatvezetőktől kezdve felfelé meg kellene tanítani minden egyes vezetőnket arra, hogy parancsolni tudjon, én az ő szavait úgy módosítanám, hogy minden egyes vezetőnket olyanná kell képeznünk aki képes arra, hogy világos, könnyen érthető magyarázatot adjon abban az esetben, ha utasításának értelmét nem értik meg. — Gondoljunk csak vissza kezdeti sikereinkre a tavaszi átszervezés utáni nagy munkalendületre, akkor még nem mutatkoztak nálunk az elbizakodottság jelei, akkor még senkinek sem jutott eszébe hogy a sző vetkezetet mechanikus gépezetté, a szövetkezeti tagokat gomb nyomásra működő automatákká tegye! Az elnök elvtárs is kevesebbet tartózkodott az irodában! Mindig az emberek között voltunk. Érveltünk, agitáltunk, vitatkoztunk nappal a földeken és este sokszor néhány pohár bor mellett. Olyanok voltunk, mint a jó orvos, aki a betegségek megelőzésének módját propagálja az emberek között, s ezzel eléri, hogy kevés a megbetegedés. Vezetőségi ülés után néhá- nyan ottmaradtunk még a pártirodán és beszélgettünk. Elmúlt éjfél. A falu lakói az igazak álmát aludtak, de közülünk senki nem törődött az idővel. A titkár nyílt beszéde mindenkit felvillanyozott. Megfigyeltem az elnök arcát. Sértődöttség, meg- bántódottság helyett, inkább őszinte megbánás és egy kis za- vartság látszott rajta. Amikor búcsúzkodtunk, az elnök két kézzel fogta meg a fiatal párttitkár kezét és csak annyit mondott: Igazad van! Mindent köszönök! Ma este úgy érzem, sok minden megváltozott bennem. A fehérhajú elvtárs, aki egész idő alatt mellettem ült, megveregette a titkár vállát és azt mondta: — Csak így tovább fiú! Szeretem az őszinteségedet! H. T. II belterjes gazdálkodás irányába mutat a hőgyészi Új Barázda Tsz termelési előtörve A hőgyészi Uj Barázda Tsz- nek úgy kell törekednie a belterjes gazdálkodásra, hogy figyelembe kell vennie a jelentkező munkaerőhiányt, amely még a gépesítés fokozásával sem szűnik meg. Ugyanis Hőgyészen hagyományos a kazánépítő kőműves szakma és majdnem minden családból dolgozik valaki állami építőipari vállalatnál. Ezért a mezőgazdasági termelés az egyéni gazdálkodás korában is háttérbe szorult és erősen külterjes volt. Olyan kultúrákat termesztettek, amelyek nem kívántak sok munkaerőt. Nyilvánvaló, hogy a régi egyéni gazdaságoktól átvett külterjes örökséget át kell a tsz-nek alakítania, mert a nagyüzem lehetőségeit különben kihasználatlanul hagynák. Egyéves tapasztalataik alapján most a jcvö évre készített termelési előtervben már kezd bontakozni az az új út, amit a szövetkezet az adottságok helyes mérlegelése alapján vá- ' asztott. Az előtervből kitűnik, hogy a gazdálkodás középpontjába az állattenyésztést állítják: a sertéshizlalást, a szarvasmarhatenyésztést, a haltenyésztést, a gyapjútermelést és a baromfitenyésztést. Ezek az üzemágak a megfelelő nagyüzemi keretek biztosítása mellett kevésbé munkaigényesek. Ezért a tehenek számát az idei 180-ról 210-re emelik jövőre. Az idei 77 helyett lövőre 480 sertést hizlalnak, halastavaik területét ötszörösére növelik és a halállományt háromszorosára. A juhok számát is 300-ról 500-ra emelik. Külön téma a baromfitenyésztés A hőgyésziek sokat tanulnak c Juhé-pusztai Állami Gazdaságtól és’ ennek megfelelően fejlesztik baromfiállományukat. — Idén hétezer csirkét adnak el, ezenkívül 500 tyúkból tojóállományt tenyésztenek ki. Jövőre a tojóállomány számát 3000-re növelik és a halastavak mellé 2000 kacsát és 2000 libát telepítenek. Az állattenyésztés fejlesztése érdekében fokozzák saját erőből is a beruházásokat. Idén saját építőbrigádjuk húsz férőhelyes, szerfás sertésfiaztatót, 120 férőhelyes hizlaldát, baromfiólakat, juhhodályt épített, istállókat alakított át. Jövőre szarvasmarha-istállót, disznóólakat, tyúk-, csirke-, kacsa- és libaólakat építenek. Azt tervezik, hogy egy. a gépállomástól átvett színből tojásgyárat alakítanak ki. Az állattenyésztés megkívánja, hogy a növénytermelés egyre több és iobb minőségű takarmánnyal lássa el. Ezért a pillangósok arányát az idei 4,5 százalékról jövőre 9 százalékra emelik, majd perspektivikusan 18 százalékra. A szójás silókukorica vetésterületét 27 százalékról 44 százalékra emelik. Jobban használják majd ki a másodvetések lehetőségeit is. Az abraktakarmány termelésében a kevésbé munkaigényes árpatermelés irányába tolódik el az arány. A kukorica vetésterületét munkaigényessége miatt nem növelik. A hőgyésziek felismerték, hogy belterjességre való törekvésük nem kerül ellentétbe a kenyérgabona-vetésterület növelésével. A kenyérgabonatermelés kevésbé munkaigényes, ugyanakkor jövedelmező, és szalmája nélkülözhetetlen az állattenyésztésben. Ép-' pen ezért a hőgyészi Uj Barázda Tsz területének 30,6 százalékán termel kenyérgabonát. A termelési előtervet vizsgálva helyeselni lehet a hőgyésziek elgondolásait. Helyesen és rugalmasan alkalmazkodnak a helyi lehetőségekhez és sajátosságokhoz. XLII. Az ügyész kissé felemelte a kezét, jelezve, hogy szólni kíván, de az elnök nem figyelt rá. Maga szólalt meg. — Megállapítom, hogy az idevágó előírások szerint az eljárási szabályoknak semmiféle megsértéséről nem lehet szó. A periratok közt nem szerepel sem a vizsgálóbíró, sem az ügyész indítványa arra vonatkozóan, hogy az ügyet a rendes bíróság előtt tárgyalják. Ezért úgy tekinthető az ügy, mintha kezdettől fogva a katonai bíróság előírásainak megfelelően folyna. — És mikor hozták azt a döntést, hogy az ügyet a katonai bíróság hatáskörébe utalják? Az elnök a replikát elengedte a füle mellett. Néhány fiatal jogász az ajtó melletti sarokban izgatottan összesúgott. — Fentiek alapján a bíróság elutasítja a védelem indítványát, és megkezdi a vádirat felolvasását. — Az illendőségnek legalább a látszatát megőrizhették volna — mondta egy ügyvédbojtár a társának. Az oldalba lökte. — Halkabban. Tanuld meg, és ne feledd el a jövőben: előfordul, hogy a döntést meghozzák, még mielőtt kiderülne, kinek a hatáskörébe tartozik az eset. Duracz leült. Keze ökölbe szorult. Tudta, hogy mindaz, ami itt történik, nem egyéb közönséges, cinikus gyilkosságnál. L Wanda Wasilewska: HAJSZA Skoczynski a szeme sarkából nézte a neves ügyv dühtől : padt, eltorzult arcát. »A második vereség« — állapította meg, s csaknem gyöngéd pillantást vetett az elnökre, aki újra felöltötte nyugodt, szenvtelen arckifejezését. 56. A vádirat tartalmát ismerték. Rég megkapták, még júliusban, egy héttel letartóztatásuk után. Skoczynski ügyész hamar elkészítette. Elég idejük volt, hogy tüzetesen tanulmányozzák. De meghallgatták még egyszer. Figyelmesen. Az ismert szavak itt, a bírósági teremben valahogy másként hangzottak, mint amikor olvasták őket. Életre keltek, komor, fenyegető színt öltöttek. »Ezerkilencszázhuszonöt július tizenhetedikén délelőtt tizenegy órakor Kazimierz Lesinski és Antonin Klimasinski a nyomozó hatóság megbízásából részt vettek abban a razziában, amelyet Varsóban az államrendőrség I. kerületi parancsnoksága szervezett...« Részt vettek a razziában... Újra megismétlődtek ezek a szavak, amelyek annyi álmatlan éjszakát szereztek nekik a börtöncellában. Hiebner üres tekintettel bámult a fapad helyenként elmosódott mintájára, amelyet számtalan vádlott keze csiszolt fényesre. Részt vettek a razziában... Mint az űzött vad, úgy kerültek a razzia kellős közepébe. — Most az egész terem füle hallatára, több tucat ember előtt, a leghitelesebb forrásból, az ügyész vádiratából még egyszer hallja az ijesztő igazságot:' egyenesen besétáltak a körülkerített körzetbe. Ki, vajon ki tudott még a Cechnowski ellen tervbevett merényletről? Ki közölte velük ezeket a »teljesen pontos« adatokat, amelyek szerint Cechnowski tizenegy órakor a Bracka utcában lesz? Talán ott már tudják. S lehet, hogy az áruló már elnyerte büntetését. De az is lehet, hogy még az elvtársak között van, s tovább ra is közli a »teljesen pontos« adatokat, és halálba meg a börtönrács mögé küldi társaikat? És ha egyszerű véletlen volt? Hiszen éppen elég razziát tartanak Varsóban, a fővárosban, éjjel-nappal! És ha a körülmények végzetes találkozásáról van szó? Ezt ő sohasem fogja megtudni. Erre a kérdésre már soha nem kap választ. Ismét a felolvasásra figyelt. — Hosszú névsor. Tizenhét rendőrőrszem és rendőraltiszt neve, akiket »a vádlottak meg akartak ölni, de nem valósították meg szándékukat, mert a golyók részben célt tévesztettek, részben pedig csak megsebesítették az illetőket, de sebesülésük nem volt halálos«. Hiebner hallgatta, hogy ő »meg akarta ölni a szolgálatot teljesítő nyomozót, de nem valósította meg szándékát, csak súlyosan megsebesítette«. Hiebner és Rutkowski hallgatták, hogy a Zlota utca és a Twarda utqa sarkán pisztolylövésekkel megölték azt a rendőrőrszemet, aki fel akarta tartóztatni őket. Hogy a Zlota utcában megöltek egy járókelőt, és megsebesítettek két férfit, akik segítettek a rendőrségnek az üldözésben. A büntetőtörvénykönyv negyvenkilencedik cikkelye, amely gyilkossági kísérletre, az ötven- egvedik cikkely, amely a bűnré-1 szességre, a négyszázötvenharmadik cikkely, amely a gyilkosságra vonatkozik. A büntetőtörvénykönyv e három cikkelyét hívta segítségül Skoczynski ügyész. (Folytatjuk^
