Tolna Megyei Népújság, 1960. szeptember (5. évfolyam, 206-231. szám)
1960-09-16 / 219. szám
2 TOLNA MEGYEI NEPÜJSÄG 1960. szeptember 16. Meghiúsult az imperialisták újabb kongói puccskísérlete Az Egyesült Államok megkülönböztető Köves Tibor, az MTI különtu- dósítója Leopoldvilleből szerdán este adott jelentésében arról számol be, hogy a jelek szerint katonai puccs történt Kongóban, amely gyökeresen megváltoztatja a helyzetet. Meg nem erősített hírek szerint Kaszavubu elmozdította Lundulát és helyébe egy fiatal ezredest, Mobutu volt vezérkari főnököt nevezte ki a hadsereg főparancsnokává. A hadsereg állítólag átvette a hatalmat és kényszeríteni akarja Kaszavubut és Lumumbát a kompromisszumra. Egy ilyen kompromisszumos megegyezés teljesen elképzelhető. Lumumba az esti órákban elrendelte a leopoldvillei posta lezárását. A miniszterelnök határozott intézkedésekre készül. A Reuter és az AFP az esti órákban gyorshírben jelentette, hogy a kongói hadsereg december 31-ig átvette a hatalmat az országban. Mobutu ezredes, volt vezérkari főnök — folytatódik a Reuter tudósítása — rádiófelhívásban jelentette be, hogy felfüggesztette mindkét miniszterelnököt (Lu- mumbét és Ileo-t), valamint Kaszavubu elnököt. Addig, amíg a kongói válság megoldást nem nyert. Kevéssel a bejelentés előtt közölték, hogy Ileo, a hadsereg fő- parancsnokává nevezte ki Mobutu t. Ileo az esti órákban sajtóértekezleten jelentette be, hogy Kaszavubu egy hónapra felfüggesztette a parlamentet. Megerősítette, hogy véleménye szerint a válság megoldása a hadseregtől függ. További meg nem erősített Reuter-jelentés szerint Lumumba az esti órákban repülőgépen Stanleyvillebe utazott. Stanleyville a fővárostól 700 mérföldre van és ebben a városban a leginkább népszerű Lumumba. Hír szerint eltűnt Lumumba sajtótitkára, a francia származású Michel is. A kongói hadsereg létszámát 16 000 főre becsülik. Mint az AP jelenti, Mobutu ezredes rádiófelhívásában azzal indokolta a hadsereg eljárását, hogy meg akarja menteni az országot és együttműködésre szólította fel az összes kongói és kül- öldi műszaki szakembereket. — Ugyanakkor teljes támogatást kért az ENSZ-től is. Az AFP hangsúlyozza, hogy a kongói hadsereg hatalomátvételével «semlegesíti« Kaszavubu elnököt és a két rivális miniszterelnököt. Egy további AFP-jelentés szerint a leopoldvillei rádió 21.30 órakor ismertette Mobutu ezredes felhívását. A fővárosban nyugalom van. Az AP helyzetmagyarázata szerint, ha a hadsereg az ENSZ- haderők segítségével úrrá tud lenni a helyzeten, úgy ez látszik az egyetlen megoldásnak a súlyos hatalmi harcban. A szerdai nap eseményei arra engedtek következtetni — írja az AP tudósítója —, hogy a politikai vezetők Kaszavubu mellett sorakoznak fel. Az elnök egész napon át fogadott látogatókat, míg Lumumba háza csend« volt. Mobutunak — írja az AP tudósítója — jelentős szerepe volt azokban a tárgyalásokban, amelyek az ENSZ-hatóságokkal a leopoldvillei repülőtéren lezajlott incidens miatt folytak. II Biztonsági Tanács megtagadta a Lumumbát képviselő kongói küldöttség meghallgatását New York: (MTI) A Biztonsági Tanács szerdán magyar idő szerint 20.17 órakor folytatta tanácskozását a kongói helyzetről. Eljárási vita folyt arról a kérdésről, jogos-e Guinea küldöttének az a kérelme, hogy véleményét nyilváníthassa a kongói küldöttség meghívásáról. A közel két órán át tartó vita után Ortona szavazásra tette fel a kérdést. A szavazásnál négyen — a Szovjetunió, Lengyelország, Ceylon és Tunézia — a guineai küldött meghallgatása mellett, öten — Nagy-Britannia, Egyesült Államok, Franciaország, a csang- kajsekista küldött és Olaszország — ellene szavazott. Ecuador és Argentína tartózkodott a szavazástól. A szavazás után Zorin szovjet küldött hevesen vádolta a Biztonsági Tanács elnökét és szemére vetette, hogy megsértette a tanács belső szabályzatát. A szavazás — mondotta — megkülönböztető eljárás a Biztonsági Tanács, különösképpen az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország és Olaszország részéről az afrikai államokkal szemben. Diszkriminációs eljárás azért, mert megelőzőleg megadták a szót a jugoszláv képviselőnek. A vitában a lengyel küldött hivatalosan kérte, hogy Lumumba képviseletében Kanza elnökletével megjelent küldöttséget hívják meg a vitára. Zorin határozottan támogatta a lengyel javaslatot, hangsúlyozva, hogy a Lumumba-kormány továbbra is Kongó törvényes kormánya, a kongói parlamenttől kedden teljhatalmat kapott és a nép teljes bizalmát élvezi. A Biztonsági Tanács újabb szavazás során nem járult hozzá a Kgnza-küldöttség meghívásához. Mobutut letartóztatták Leopoldville: (MTI) A nyugati hírügynökségek jelentik, hogy Lumumba miniszterelnök csütörtökön reggel kilenc órára sajtóértekezletet hívott össze. A sajtóértekezleten Michel, Lumumba sajtótitkára közölte az újságírókkal, hogy letartóztatták, Mobutut, az imperialisták újabb államcsíny-kísérletének szervezőjét. Michel nyilatkozatot olvasott fel, amely megállapítja, hogy Mobutu az imperialisták szolgálatában a törvényes központi kormány megdöntésére törekedett. A hadsereg azonban hű maradt kormányához és meghiúsította az újabb agressziós kísérleteket. — Mikor a katonák megtudták, hogy Mobutu el akarja távolítani Lumumba kormányát, a miniszterelnök lakásához siettek, hogy megvédjék minden várható tá- madástóL Mint az UPI közli, Mobutu letartóztatásának hírét más forrásokból is megerősítették. A Reuter jelentése szerint röviddel a sajtóértekezlet után rendkívüli tanácskozásra ült ösz- sze a kongói szenátus. Lumumba levele az afrikai államok vezetőihez New York: (MTI) Mint nyugati hírügynökségek közük, Kanza, a kongói törvényes kormány küldötte a Biztonsági Tanács tagjainak átnyújtotta Lumumba miniszterelnöknek az összes afrikai állam vezetőihez, valamint az ENSZ-tagállamok ázsiai—afrikai csoportjának elnökéhez intézett levelét. Ebben a kongói, kormányfő az Egyesült Nemzetek Szervezetét teszi felelőssé azért, hogy őt vasárnap Leopoldville-ben letartóztatták és élesen támadja a kongói ENSZ-parancsnokságot, mert nem engedték, hogy rádióbeszédet mondjon. Lumumba levelében segítséget kér mindazoktól az országoktól, amelyek barátai Kongónak. A levélhez mellékelték Kaintézkedése, szongo képviselőházi és Okito szenátusi elnöknek a táviratát. Mindketten felháborodásukat fejezik ki Lumumba vasárnapi letartóztatása miatt. A kongói kormány nyilatkozata Párizs: (TASZSZ) Mint az AFP tudósítója jelenti, Leopoldville- ben csütörtökön nyilvánosságra hozták Patrice Lumumba kongói miniszterelnök alábbi nyilatkozatát: »A központi kormány tudatja Kongó népével: Mobutu vezérkari főnököt az imperialisták felbérelték, hogy államcsínyt hajtson végre a törvényes népi kormány ellen. Szerencsére nemzeti hadseregünk véget vetett e manővernek, katonáink Mobutu rádiónyilatkozata után haladéktalanul a miniszterelnök védelmére keltek, és felléptek, hogy megakadályozzák az imperialista agressziót. A nép szemtanúja azoknak a manővereknek, amelyeknek az a céljuk, hogy Kongót, elődeink szent földjét a nemzetközi szervezet uralma alá hajtsák. A nép, amely megingathatatlan döntő bírája egyes kongói vezetők különféle manővereinek — egyes egyedül hivatott ítéletet mondani a társadalmi rend megsértőinek ilyenfajta akciói fölött. Nektek, a népnek keü ítélnetek és az igazság végül is diadalt arat«. amellyel Hruscsov és Kádár elvtárs. valamint több államférfi mozgási szabadságát New York-i tartózkodásuk alatt korlátozza, újabb bizonyítéka annak a szűklátókörű, a valóság elől elzárkózó politikának, amit az Egyesült Államok folytat. Ez az „elszigetelési” politika nemcsak furcsa hanem szinte megdöbbentő akkor, amikor a világszervezet fennállása óta legjelentősebb ülésére készül, s amikor a leszerelés kérdésének megvitatásával az emberiséget legjobban érdeklő és legtöbbet foglalkoztató kérdés megoldására nyit lehetőséget az ENSZ. Az út természetesen hosszú volt addig, hogy a világszervezet teljes komolysággal felelősségének tudatában hozzáfoghasson a XV. ülésszak minden eddiginél nagyobb horderejű munkájához. Ismeretes, hogy a nyugati imperialisták, elsősorban az Egyesült Államok, soha nem volt hajlandó épp a leszerelés kérdésében tovább menni a szép szavalt, az üres frázisok hangoztatásánál, sőt megakadályozott minden olyan érdemi vitát is, amely előbbre vihette volna a kérdés megoldását. így történt a párizsi csúcsértekezlet alkalmával, s így történt Genfben is. a tízhatalmi leszerelési értekezlet idején. A Szovjetunió, a szocialista országok és a hozzájuk csatlakozó független ázsiai és afrikai országok azonban nemcsak napirenden tartották a leszerelés kérdését, hanem állandóan azon voltak, hogy kimozdítsák a holtpontról. A Szovjetunió történelmi érdemeket szerzett a leszerelés kérdésében a béke védelme érdekében folytatott állhatatos politikájával, s elsősorban ennek tudható be, hogy a világ- szervezet ülése elé kerül a leszerelés ügye, Az Egyesült Államok „elszigetelési’' politikája nemcsaft kudarcot vallott hanem amint közeledik az ÉNSZ-közgyűlés ideje, egyre nevetségesebbé válik. Hruscsov elvtárs példája nyomán mind több kormányfő jelenti be hogy maga vezeti országa küldöttségét. Ott lesz a XV. ülésszakon Sekou Touré guineai elnök, Tito jugoszláv elnök, Nasszer, az Egyesült Arab Köztársaság elnöke, Nkrumah ghanai elnök, Kubát Fidel Castro képviseli s elmegy az ülésszakra Nehru, India miniszterelnöke is. Hruscsov példája nyomán a világ- szervezet ülése egyre inkább a legmagasabb színtű tárgyalások képét ölti, s méltán állapítja meg a Pravda, hogy a Szovjetunió helyett az Egyesült Államok Anglia és Franciaország . került elszigetelt helyzetbe a konok, a valóság elől elzárkózó nyugati politika következtében; Az amerikai külpolitika látja újabb vereségét s most ezt olyan kicsinyes és méltatlan intézkedéssel próbálja „ellensúlyozni”, hogy korlátozza Hruscsov elvtárs és több .más államférfi mozgási szabadságát. Pedig mindenki előtt világos, hogy Hruscsov és Kádár elvtárs s velük együtt a többi áUamférfi, milyen politikát képvisel az ENSZ-palotában és egész Egyesült Államokbeli tar. tózkodása során. A békés együttélés politikáját képviselik, a népek közötti barátság, együttműködés gondolata vezeti őket. Az Egyesült Államok hivatalos körei, amelyekhez most Anglia és Franciaország is csatlakozott, ezt a politikát utasítják el az ilyen békés kezdeményezés elől akarnak elzárkózni. Erről a politikáról azonban az emberiség mond ítéletet akkor, amikor a háború helyett a békét a nemzetközi feszültség helyett a békés együttélést, a hatékony együttműködést választja. Események sorokban Hubert Maga, a Dahomey Köztársaság miniszterelnöke és Francois Trombalbaye, a Csád Köztársaság miniszterelnöke köszönetét mondott dr. Münnich Ferencnek, a kormány elnökének a két állam függetlenségének kikiáltása alkalmából küldött szerencsekívána- taiért. * Prága (MTI). Csehszlovákiában szeptember 21-én ünnepük a sajtó napját. Az ünnepnek az idén különös jelentőséget ad az a körülmény, hogy egybeesik a Csehszlovák Kommunista Párt központi lapja, a Rudé Pravo alapításának 40. évfordulójával. A Rudé Pravo első száma 1920. szeptember 21-én jelent meg, fél évvel Csehszlovákia Kommunista Pártja megalakulása előtt. * Párizs (MTI): De Gaulle tábornok nem utazik New Yorkba — jelentette be hivatalosan Párizsban a minisztertanács ülése után Terrenoire tájékoztatásügyi miniszter. A kormány döntött a francia ENSZ-küldöttség összetételéről. A küldöttséget Couve de Murville külügyminiszter vezeti. A tájékoztatásügyi miniszter közölte, hogy a francia küldöttség idén sem lesz jelen az ENSZ algériai vitáján. Az ENSZ küszöbönálló ülésszaka a világ érdeklődésének középpontjában New York: (TASZSZ) Az Egyesült ÁUamok Kommunista Pártja Központi Bizottságának nyilatkozata kiemeli az ENSZ küszöbönálló ülésszakának rendkívüli jelentőségét és követeli, hogy az Egyesült Államok térjen rá a feszültség enyhítésének politikájára. Ez az ülésszak azért jelentős — mutat rá a nyilatkozat —, mert részt vesz rajta a világ kiemelkedő áüamférfiainak többsége, köztük Hruscsov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke. A nyilatkozat a továbbiakban megállapítja, hogy az amerikai imperializmus esztelen, agresszív hidegháborús politikája juttatta a nemzetközi helyzetet a jelenlegi kritikus áüapotba. Ennek a poütikának azonban semmi köze az amerikai nép érdekeihez, az amerikai nép béketörekvéseihez, — hangsúlyozza a nyilatkozat. Az Egyesült Államok Kommunista Pártjának Központi Bizottsága követeli: — Az Egyesült Államok kormánya törekedjék az általános leszerelésre, szabadítsa meg a népet az elviselhetetlen fegyverkezési terhektől. Mondjon le a Kínai Népköztársaság ENSZ-tag- sága el nem ismerésének politikájáról, vonuljon ki az összes külföldi katonai támaszpontokról. Ne avatkozzék be Kuba bel- ügyeibe és támogassa Kongóban Lumumba kormányát. Kössön megállapodást a többi atomhatalommal, az atomfegyver-kísérletek megszüntetéséről, az atomfegyver minden fajtájának eltiltásáról és a meglévő atomfegyver-készletek megsemmisítéséről. Az Egyesült Államok ne adjon atomfegyvert Adenauer Németországának, s térjen rá a békés együttélés politikájára, tárgyalásokkal rendezze a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal fennálló vitás ügyeit, szüntesse meg a hidegháborút. — Eisenhower elnök személyesen vezesse az Egyesült Államok ENSZ-küldöttségét a közgyűlés küszöbönálló ülésszakán. Moszkva; (.TASZSZ) Vaszilij Harkov, a TASZSZ szemleírója írja: Már most látható, hogy az ENSZ létezése óta a közgyűléseken sohasem vett részt annyi kormányfő, ahányan a küszöbönálló New York-i ülésszakra elutaznak. Ezt a szovjet kormány kezdeményezése tette lehetővé, amely Nyikita Hruscsovot, az egész emberiség által ismert békeharcost tette a szovjet küldöttség vezetőjévé. Miben rejlik a szovjet kezdeményezés nagy vonzereje? Miért támogatja a kezdeményezést az afrikai és ázsiai országok többsége? Azért, mert ezek az országok abból indulnak ki, hogy az elkövetkezendő ülésszak fordulópont lehet a nemzetközi viszonyok fejlődésében, jelentősen megjavíthatja azokat. Az államok vezetőinek jelenléte lehetővé teszi fontos nemzetközi problémák rendezését, amilyen mindenekelőtt a leszerelés kérdése. Az emberiség csak a leszerelés megvalósításával szabadulhat meg a háború rémétől. A független ázsiai és afrikai államok nemcsak megértik ezt, hanem harcolnak is érte. Ismeretes, hogy az afrikai és ázsiai áüamok New Yorkba utazó vezetői nem kommunisták, külpolitikájuk alapját mégis a békés egymás mellett élés elvei alkotják, azok az elvek, melyeknek legkövetkezetesebb megvalósítói a kommunisták. Ez teszi erőssé ezen országoknak a szocialista tábor államaival való együttműködését. Kétségtelen, hogy az ENSZ munkájában való részvételük új erőkkel gazdagítja a semlegességi politika híveit. És ha a jelenlegi viszonyok az ENSZ-ben nem olyanok, mint néhány évvel ezelőtt, ez is a békeszerető ázsiai és afrikai államok érdeme. Aki nem akarja észrevenni a végbement változásokat, — s erre van példa Nyugaton — és nem veszi figyelembe az ázsiai és afrikai országok egyre növekvő nemzetközi jelentőségét, az struccpolitikát folytat és nem látja politikájának távlatait.
