Tolna Megyei Népújság, 1960. szeptember (5. évfolyam, 206-231. szám)

1960-09-14 / 217. szám

VILÄG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Szerda 1960. i + . ... szeptember V. évfolyam 217. szám * ARA: 50 FILLÉR Kormánykitünteteltjeink: Kalmár József, a szekszárdi városi tanács vb. elnöke Mindenki ismeri a városban. Amikor végigmegy az utcán nem győz jobbra-balra köszöngetni a sok ismerősnek, akik már mesz- sziről üdvözlik. A parasztkocsin munkába igyekvőknek éppen úgy előre köszön, mint az aktatáská­val a hóna alatt munkába igyek­vőknek. De nemcsak a külső meg nyilvánulásai ilyen megnyerő jel­legűek, hanem — aki közelebb­ről ismeri, tudja róla — az egész természete, egyénisége az. A lehető legnagyobb lelkiismere­tességgel foglalkozik a város la­kóinak ügyes-bajos dolgaival, csakúgy, mint az egész várost érintő problémákkal. 1950-től dolgozik a jelenlegi be­osztásában kétéves megszakítás­sal. Az évek során számtalanszor tanújelét adta annak, hogy méltó a lakosság bizalmára, rátermett vezetője a városnak. A közismert régi proletársorból indult el ő is. Mint sok ezer hozzá hasonló, a felszabadulás után kapcsolódott a mozgalmi életbe. Egy kis falu­ban, Regölyben kezdte Szorgal­mas tanulásának, szilárd jellemé­nek köszönheti elsősorban, hogy ebben a felelősségteljes beosztás­ban meg tudta állni a helyét. Pe­dig nem egyszer került szembe rendkívül nagy problémákkal. Néha úgy látszott, hogy ereje, energiája kevés annak a megol­dásához. Ilyenkor mindig erőt adott neki a párt, a kommunista meggyőződése, hite és a többi ta­nácsi vezetők, dolgozók segítsé­gével meg tudta oldani a reá há­ruló nagy feladatokat. Szekszárd város — elég végig menni az utcákon, hogy ezt lát­hassuk — olyan nagy fejlődésen ment keresztül az utóbbi idők­ben, ami szinte hihetetlennek tű­nik Minden túlzás nélkül mond­hatjuk, hogy a város nagyarányú fejlődésében nagy szerepe van Kalmár Józsefnek. Szívügyének tekinti a város szépülését, épülé­sét és ennek szellemében dolgo­zik. Ennek érdekében megszer­vezték a városban a helyi erőfor­rások kihasználását, a rendelke­zéseknek megfelelően a városfej­lesztési hozzájárulást. Szekszárd városban sokkal nagyobb volt arányosan a városfejlesztési hoz­zájárulás, mint sok kisközségben a községfejlesztési hozzájárulás, A város iparosítása terén mutat­kozó eredményekből is sok min­den fűződik Kalmár József nevé­hez. Jó munkája elismeréséül az alkotmány ünnepén a „Szocialis­ta Munkáért Érdemérem” kor­mánykitüntetésben részesült. B. Egymillió téglát készítettek terven felül augusztusban a téglagyári egyesülés üzemeiben Az idei nyár nem kedvezett a téglagyártáshoz. Sok volt az esős nap több mint az elmúlt évek­ben. S ez befolyásolta a tégla- gyártást is. A Tolna megyei Tég­lagyári Egyesülés üzemeiben, már a tavasszal — a szezon kez­detén — számítottak a rossz idő­járásra és a terveket is ennek megfelelően készítették el. A nagyfokú szervezettség eredmé­nye, hogy a nyári hónapok több­ségében tervtúlteljesítéssel zár­ták a dekádokat. Csupán július­ban — ekkor volt a legtöbb esős nap is több a „tervezettnél” — nem tudták az egyesülés üze­meiben a terveket teljesíteni. Júliusban közel egymillió tég­lával készítettek kevesebbet a tervezettnél. Augusztusban, ami­kor az időjárás kedvező volt, a gyárakban a munkások az egyesülés vezetőinek kérésé­re versenyt indítottak — il­letve az éves versenyükbe be­iktatták — a júliusi lemara­dás pótlásáról szóló kötele­zettséget. Az egyesülés műszaki osztálya, vezetői pedig megteremtették a folyamatos termelés feltételeit és a közös munka eredménye lett, hogy augusztusban egymillió tég­lával készítettek többet a terve­zettnél. Jelenleg az egyesülés összesí­tett eredményei azt mutatják, hogy a nyerstéglagyártási tervvel naprakészen állnak, míg az ége­tési terv teljesítésében jelentős előny van. Több mint 500 000 téglát égettek már ez ideig terven felül. A tervek szerint még ebben a hónapban — előre­láthatólag 21-ig — az egyesü­lés üzemeiben kézigyártású téglát készítenek. Ha az idő kedvező lesz, termé­szetes tovább kihúzódik a tégla­gyártási szezon. A gépitéglagyár- tásra berendezett üzemekben ok­tóber 20-ig készítenek téglát. Az idén, ha az időjárás továbbra is ilyen kedvező lesz, mint nap­jainkban akkor előreláthatólag túlteljesítik nyerstéglagyártási tervüket az egyesülés üzemeinek munkásai. Csőkutas öntözéses bemutatót rendeztek a Sárközi Állami Gazdaságban Kedden egésznapos csőkutas öntözéses bemutatót rendeztek a Sárközi Állami Gazdaságban, melyen megjelent és felszólalt Prantner József, az MSZMP Tol­na megyei Bizottságának első titkára is. A bemutató résztvevői megtekintették a gazdaság cső­kutas esőszerű legelő-öntözését, s megvitatták, hogy az állami gaz­daságokban és termelőszövetke­zetekben milyen lehetőségek nyílnak az új öntözési módszer megvalósítására. A vita kiterjedt arra is, hogy a esőkutas öntözési módszer a legelő- és szántóföldi gazdálkodásban milyen mérték­ben fokozza a terméseredménye­ket s milyen lehetőségeket nyújt az öntözött legelőterület villany- pásztoros legeltetésére. Az ankét résztvevői megismer­kedtek a csőkút fúrásának gya­korlatával, majd részletesen megbeszélték a látottakat. A be­mutató részletes ismertetésére visszatérünk. Íz épülő v Építőanyaggal megrakott te­herautók jönnek-mennek, né­melyik utca úgy néz ki, mint egy csatatér. Vannak, akik csó­válják fejüket a nagy rohan- gászás miatt, de általában vé­ve mindenki örül szülővárosa fejlődése, szépülése láttán. Ami most folyik már az is bámula­tot keltő, hiszen amióta város ez a város, ilyen nagyarányú építkezés még nem folyt itt. Hát még ami ezután követke­zik. Az egykori Mayer-rét ma még mindig ingoványos ka­száló. De nem sokáig. Itt emel­kedik majd az Ifjúsági Ház Hogy mikor készül el, attól függ, a fiatalok mennyi társa­dalmi munkával járulnak hoz­zá, s hogyan jön össze az épí­tőanyag. Többmillió forintos beruházásról van szó és nem­csak egyszerűen arról, hogy a fiatalok-háza készül el, hanem egy olyan kultúrkombinát, amely az egész város lakossá­gának rendelkezésére áll majd. Az építésügyi szakemberek vé­leménye szerint az építkezés első szakaszával már a máso­dik ötéves terv során végez-1 nek, s utána folyamatosan épül fel a színházterem és egyéb helyiségek. A Wesselényi utcá­ból nézve pompás látványt nyújt majd a szekszárdi fiata­lok impozáns háza. A látvány nagyszerűségét emeli az épület előtt elterülő mesterséges tó A tó megvalósítása aránylag könnyű feladatnak ígérkezik, hiszen ahonnan az építkezés­hez szükséges földet kiterme­lik, ott gödör keletkezik. Ha azt még bővítik is és vízzel árasztják el, nagyszerű kis tó létesül a helyén. Mennyit mérgelődünk — s nem is ok nélkül — a város csatornahálózatának korszerűt­lensége miatt. Az árkokban ott poshad a szennyvíz, orrfacsaró bűzt árasztva — még a főutca egyes részein is. Az ötéves terv során megépül az új szennyvíz- tisztító telep az alsóvárosi te­metőtől keletre, az új patak partján. S megépül a csatorna- hálózat. Mindez tizennégymil- lió forintos költséggel. A Séd-pataktól északra fek­vő rész csatornázása is meg­oldódik ezáltal, s a város fa­lusi kerületei is kulturált la­káslehetőségekhez (fürdőszoba, stb.) jutnak. A laktanya nyugati oldalán a Mészáros Lázár utca folyta­tásaként új utcát nyitnak. Hordják már az építőanyagot, s rövidesen hozzákezdenek a bérházak építéséhez. Ez lesz az 1919-es mártír szekszárdi kom­munistáról, Bencze Ferencről elnevezett utca első szakasza. Az Újváros kislakásépítési lehetőségekhez jut. Körülbelül 120 kertes családi ház építésé­re adnak engedélyt a városi tanács végrehajtó bizottsága augusztus 25-i ülésének hatá­rozata alapján. A parcellázás­hoz még ebben az évben hoz­zákezdenek. Az új kertváros, Szekszárdon immár a második, áros a Nyár utca és Zrínyi utcától keletre, a Parászta-pataktól délre fog elterülni. A bérházépítkezés folytató­dik, sőt egyre nagyobb arányo­kat ölt. Folytatódik az építke­zés a Mészáros Lázár utca és a Béke utca között s még az ötéves tervben, sőt annak az első részében felépül a Wo- sinszky Mór utca és a Béke utca között, lényegében tehát a Mártírok-terén egy körülbe­lül ötven lakásos óriási bérház Ez lesz a város legnagyobb bérháza. És, hogy még két másik, nem kevésbé jelentős, vagy talán még az eddigieknél itt jelentő­sebb építkezést is említsünk, a hármashidi általános iskolától keletre épül fel a modern, min den igényt kielégítő iparita- nuló-iskola és a kórház mö­gött a Bakta-hegy oldalában egy 300 ágyas tüdőszanató­rium. Mindezt csak ízelítőül, ho­gyan épül, fejlődik a város. Letenyei György JA ütemben folynak a termelőszövetkezeti építkezések megyénkben Megyénk termelőszövetkezeti gazdaságaiban ez év elején mintegy 400 létesítmény építé­sét kezdték el. Az állam me­gyénk közös gazdaságainak mint­egy 72 millió forint közép- és hosszúlejáratú kölcsönt adott az építkezésekhez. A Tolna megyei Tanács Építőipari Vállalata, az Építésügyi Minisztérium Komlói Vállalata, több Tolna megyei ktsz és a termelőszövetkezetek házi építőbrigádjai a tavasz óta megszakítás nélkül dolgoznak a termelőszövetkezeti építkezéseken. A termelőszövetkezetek megyei beruházásának vezetőjétől kapott tájékoztatás szerint eddig 47 mil­lió forint értékű anyagot hasz­náltak fel a termelőszövetkezeti építkezéseknél. Augusztus 31-ig 70 új létesítményt adtak át a termelőszövetkezeteknek. A mun­ka valamennyi termelőszövetke­zeti építkezésnél jelenleg teljes lendülettel folyik az ütemezést eddig sikerült mindenütt betar­tani. Az ez évi új épületek zö­mét, mintegy százat szeptember­ben adják át. A napokban vár­ható 13 ötven és száz férőhe­lyes magtárpadlásos tehénistálló átadása. Tizenöt 5 és 10 vagonos góré is elkészül még a kukorica betakarításáig. A korábbi évek tapasztalatait fegyelembevéve az illetékes me­gyei szervek úgy állapodtak meg az építő vállalatokkal, hogy a megkezdett építkezéseket no­vember 1., de legkésőbb decem­ber 30-ig átadják a közös gaz­daságoknak. Már regen megérett a kicserélésre a Bonyhá­di Zománcgyár szer­számműhelyének sík­köszörű gépe. Az öreg masina még a múlt szá zadban készült és — bár az utóbbi évek során alakítottak rajta — nem felelt már meg sem műszaki. sem egészségvédelmi szem­pontból a követelmé­nyeknek. Ezért örül­nek a műhelyben — de főként Borsódy István, a régi gép volt „gaz­dája” — a gyár leg­újabb szerzeményének, a modern, csehszlovák síkköszörűnek. A 45 q súlyú gép termeléken. - sége többszöröse a ré­giének, századmillimc- ternyi pontosságú meg munkálást lehet vcge~ ni vele. A munkadai- • bot elektromágnev asztal rögzíti, felfog" után csak be kell álKtrnl a esi- után már automatikusan állítja rét kialakítása, lecsiszolása után szólandó tárgy méretét, a gép ez- 1 be a fogásvételt % megfelelő mé- i kikapcsol.

Next

/
Thumbnails
Contents