Tolna Megyei Népújság, 1960. szeptember (5. évfolyam, 206-231. szám)
1960-09-13 / 216. szám
VILÄG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! '* MAGVAK SZOCIALISTA MUNk AS^AÍNT TOLNA MtGYEI BIZOTTSÁGA ÉS- A; MEGYEI TAN A'CSL A P3 A. Jól jövedelmez a kenyérgabona termelése Munkásőröket és ifjú gárdistákat arattak a tolnai selyemgyárban Az ünnepségen részt vett Prantner József elvtárs, az MSZMP fnegveüizottságáiiak első titkára Az aratási és cséplési munkák befejezése után. napjaink legfontosabb feladata az őszi vetésre való legjobb felkészülés. — Megfelelő talajelőkészítés, a vetőmagvak tisztítása és csávázása, a talajművelő gépek gondos előkészítése, az ősszel letakarításra kerülő növények minél gyorsabb hazaszállítása teszi lehetővé, hogy időben és jól végezzük el az őszi vetési munkákat. Ma sokat beszélünk, olvasunk a mezőgazdasági termelés belterjesebbé tételéről. Sokan azt gondolják, hogy a kenyérgabona-termelés fejlesztése ellentmondásban van a belterjesítési irányzattal. Ez az elgondolás téves és helytelen, mert a modem, szocialista nagyüzemben a belterjes növény- termelést kalászos gabonák nélkül el sem képzelhetjük. A kenyérgabona vetésterület fontosságát nagyon sok érv indokolja. Ilyen például az, hogy a vetésforgóba szükséges a kenyérgabona beállítása, mert sekélyen gyökeredzik és ezáltal a talajfelszín felső rétegeiből vonja el a szükséges tápanyagokat. Szalmája az állattenyésztéshez nélkülözhetetlen alom és elegendő istállótrágyát csak bő almozással tudunk biztosítani. Pelyvája értékes takarmány. Megoldottuk termelésének komplex gépesítését, így kevés a kézi-munkaigénye és ezáltal a kézi munkaerőt más munkaigényes növényeknél tudjuk Kihasználni. A gépesítés folytán az egy emberi munkanapra jutó termelékenység viszonylag magas. Jövedelmezőségét tekintve a kenyérgabona-termelés kifizetődő akkor, ha a búzát megfelelő áron tudjuk értékesíteni. Kétségtelen, hogy bizonyos fokig indokolt volt a parasztság idegenkedése a kenyérgabona termelésétől, a felszabadulás előtt, amikor a bolettás búzát alacsony áron tudta csak értékesíteni. Indokolt volt bizonyos mértékig az idegenkedés a felszabadulás után is, amikor 60 forintos beszolgáltatási ár mellett nem találták meg a szövetkezeti és egyéni gazdák számításukat. Ma helyes agrárpolitikánknak megfelelően eltöröltük a kötelező beszolgáltatást és 210—240 forintos áron vásároljuk fel a búzát. így még közepes termés esetén is érdemes kenyérgabonát termeszteni. Az elmúlt években, sőt még ebben az esztendőben sem tudtuk mezőgazdaságunk szerves- és műtrágya igényét kielégíteni. Kis- parcellás és sekélyen művelt földeket szántottunk össze és ennek ellenére is a nagyüzemek többévi termésátlaga búzából 11—12 mázsa. Ha rövid számvetést készítünk arról, hogy egy hold búzát mennyi költség terhel, akkor a következőkben ismertetett eredményt kapjuk: Holdanként egy szántás költsége 100 forint, egy tárcsázásé 25, egy félhengerezésé 30, két fogasolásé 40, a vetésé 35, a vetőmagé 280, a csávázószer és csá- vázásé 10, vegyszeres növényvédelemé 15, kombájn-aratásé 180, szalmalehúzás és kazalozásé 65 forint. A gépek kiszolgálása és a termés elszállítása átlagosan 50, a műtrágya kiszórása 150, a szervestrágyázás 225, egyéb költség pedig 100 forint Mindezt összesítve megkapjuk egy hóid búza termelési költségét, amely 1305 forint. A költségekkel szemben 11,5 mázsás termésátlagot figyelembe- véve a búza szemtermésének értéke 2760 forint, a szalmáé pedig 270 forint. Az egy holdon megtermelt búza értéke a szalmával együtt tehát 3030 forint. Nyereségünk 1725 forint. Ha egyéb növényeknél is elkészítjük ezt a rövid és kalkulált számításon alapuló számvetést, akkor megállapíthatjuk, hogy igen sok kelendő növénynél sem mutatkozik ennél nagyobb jövedelmezőség. Természetesen ha jobb talajerőt, jó előveteményt és nagyobb hozamú külföldi búzafajtákat alkalmazunk, akkor nem 11,5 mázsás átlagtermést, hanem 15—17 mázsát is betakaríthatunk holdanként és a jövedelmezőség így még kedvezőbben alakul. A jövedelmezőség mellett nekünk még az alapvető népgazdasági és egyéni érdekeket is szem előtt kell tartani. Ez pedig az, hogy hazánkat az elkövetkezendő években feltétlenül saját termésű kenyérgabonával kell ellátni. Tehát ezek alapján mindenki érezze kötelességének, hogy hozzájáruljon az ország kenyerének biztosításához. Braun Mihály a megyei tanács mezőgazdasági osztályának közgazdásza A szekszárdi járás Cséby József munkásőr százada Szombat délután századgyűlést és ünnepélyes munkásőr- és ifjúgárdista- avatást tartott a tolnai selyemfonóban. A századgyűlésen megjelent Prantner József elvtárs, az MSZMP megyebizottsága első titkára és Palkovits István alezredes elvtárs, a munkásőrség megyei parancsnoka is. A századgyűlésen Harmat József elvtárs századparancsnok számolt be az elmúlt év kiképzési eredményéről, és jutalmakat, valamint okleveleket osztott ki a munkásőröknek. A madocsai alma ugyanaz — még országos viszonylatban is — mint a bogyiszlói paprika, a nagydorogi dohány, a pálfai dinnye, a regölyi ló, vagy a ka- posvölgyi kender. Valuta. A Dunaszélben a gyümölcsösökben szépen díszük a jonathan, az aranyparmen — külföldön legalább olyan becsben tartják, mint nálunk a narancsot. És ha a madocsai almának eddig múltja volt; most jövője lesz. Jövője lesz, amióta egy termelő- szövetkezeté az egész község határa. Eddig egy-két, legfeljebb A beszámolót vita követte. A vita során felszólalt Prantner József elvtárs is. Felszólalása során a munkásőrségre váró termelési, politikai és kiképzési feladatokról, s az elbizakodottság káros voltáról beszélt, valamint említést tett a jelenlegi külpolitikai helyzetről. A századgyűlés után került sor az újonnan felvett munkásőrök és a gyár kiszista ifjú gárdistáinak eskütételére. A munkásőrszázad elvállalta az ifjú gárdisták pátro- nálását. A századgyűlést és az ünne- nélyt baráti összejövetellel egybekötött vacsora követte. hat-nyolc holdas almáskertek voltak a Dunaszélen, itt_ott szétszórva. Viszont mintegy ß00 hold az a terület, amely gyümölcsösnek megfelel — és a termelőszövetkezet élni is akar ezzel a lehetőséggel. Az elkövetkező években nagyüzemi gyümölcsöst akar kialakítani. A Dunaszélen manapság még néhány fából álló »gyümölcsösök« vannak csupán, nem tudnak egyszerre sok embert foglalkoztatni, így találtunk csupán egyetlenegy emberre, a gyümölcsös-brigád egyik tagjára, almaszedés közben. Alacsony kis ketteslétrán állva szedegette kötényébe az egészséges, szép almákat. Szikár, őszülő hajú, napszítta arcú ember: Kö- lesdi Mihály. • — Délidő van, a többiek már elmentek, én a kocsit várom, hogy visszajöjjön. Addig te leszedem a ládákat, amelyek Itt maradtak. — Külön gyü- nölcstermelő brigádunk van, 18 férfi és 16 asz- szony. — Munka? Az mindig van a gyümölcsösben. Egész éven keresztül. — Faápolás, permetezés, szedés... — És ha itt nincs munka, akkor ugyanúgy dolgozunk, mint a Kiváló Vállalat a Népbolt Nagy az öröm a Tolna megyei Népbolt Vállalat dolgozói között. A hazánk felszabadulásának 15. évfordulója alkalmából indított szocialista munkaverseny során ugyanis jó eredményt értek el. Az elért eredmények alapján elnyerték a Kiváló Vállalat megtisztelő, kitüntető címet. Az oklevél átadására ma este a Szabadság Szálló nagytermében ünnepi termelési értekezlet at* kaiméval kerül sor. — Nyolcvan szarvasmarhája és 138 sertése van jelenleg a kisdo- rogi termelőszövetkezetnek. A takarmányszükségletet az állatok számára egész évre biztosították már. többiek. A nyáron például arattunk, mint a többi, kézikaszával, tíz napon keresztül. — A jövedelem? Nem panaszkodhatunk. Most, az almaszedésben naponta elérjük a másfél munkaegységet. Nem panaszkodhatunk. — Hogy a jövőben hogyan lesz? Itt végig, a Duna mellett, ez a rész a legalkalmasabb a gyümölcstermelésre. Hogy mekkora lesz a gyümölcsös, azt nem tudom pontosan, csak azt, hogy három év alatt akarják betelepíteni. Az ősszel — legalábbis eddig még úgy van — negyven holdon telepítünk gyümölcsöst. Nagy munka lesz ez, igaz, hogy az adottságok megvannak hozzá. A termőtalaj, és a hozzáértő emberek... — Az új élet? Jómagam is a tavasszal lettem szövetkezeti tag, mint mindenki a faluban. Hogy mit várhatunk? Azt hiszem, nem csalódunk már az első évben sem. Úgy vagyunk, sok mindent kell megvalósítanunk ebben az évben. Gazdasági épületeket építettünk, gépeket vásároltunk, mégis, úgy látjuk, nem csalódunk a jövedelemben. Igaz, nálunk jobban is megy a közös munka, mint a szomszédos községben, Bölcskén. Meglett korában kezdett való-' Sággal új életet Kölesdi Mihály. Az elmúlt néhány hónap alatt megváltozott ő maga is. Még tavaly is a néhány hold kis földjén gazdálkodott — ma már a több száz holdas gyümölcsösökről beszél, természetességgel, hiszen gazda ő is sok más gazdatársával együtt. »Nagyvállalkozó«, aki rövidesen vagontételben küld almát exportra. Bognár István Állandó népviseleti kiállítás nyílt a dombóvári járási művelődési házban Vasárnap két kiállítás megnyitására is sor került a dombóvári járási művelődési házban. A fotókiállítás, a dombóvári művészi igénnyel fényképező amatőrfoto- sok alkotásait mutatja be. Megnyílt az állandó jellegű népviseDöbröközi tsz-tagok Szeptember 18-ára, vasárnapra Kurdra szervez tsz-látogatást a Hazafias Népfront Dombóvári Járási Bizottsága és a nőtanács járási szervezete. Mintegy 15—20 döbröközi termelőszövetkezeti tag utazik Kurdra ez alkalommal, hogy ott megtekintse a termelőleti kiállítás is, amely elsősorban a Kapós-mente népviseletét tárja az érdeklődők elé. A járási művelődési ház ilyenirányú kezdeményezése példamutató a többi művelődési házak és otthonok számára. látogatnak Kurdra szövetkezet jól működő kertészetét. A látogatás után a vendégek a látottakkal kapcsolatban kérdéseket tesznek fel a termelő- szövetkezet vezetőinek és vita keretében tárgyalják meg a látottakat. SájpÜÜL La k o da lo m. A Sárpilisi Népi Együttes két tagja, Schmidgál Éva és Stolczenbach Kálmán szom baton tartották lakodalmukat a Sárpilisi Művelődési Házban, amelyen 500 meghívott vendég — csaknem a falu lakosságának fele részt vett. A nagyszabású lakodalmon két borjú, öt disznó, két birka és több mint 150 baromfi húsa és közel 7 hektoliter bor fogyott el. Nem beszélve a süteményekről és a tortákról. A lakodalmon két zenekar húzta a talpalávalót, táncolt a vendégsereg apraja- nagyja. Szerencsés nyertesek Ismét nem hagyta el a szerencse megyénket, illetve a lottózók egy részét. A 32. heti lottó jutalomsorsoláson többen nyertek értékes tárgynyereményeket. A szekszárdi lottózók között van például, aki varrógépet, egy másik AR 322-es, és egy harmadik, aki 529. MG jelű rádiót nyert. A fácánkerti Júlia-majorban és Tamásiban egy-egy mosógépet nyertek. Öcsénybe és Báta községbe egy-egy 5000 forint értékű éléskamra-utalványt juttatott a szerencse. — Egy pincehelyi iottózó Berva-motort nyert. Almaszedés közben...
