Tolna Megyei Népújság, 1960. szeptember (5. évfolyam, 206-231. szám)
1960-09-10 / 214. szám
G TOLNA MEGYEI NÉPÜJSAG 1960. szeptember 10. Üzemszervezési tanácsok és javaslatok termelőszövetkezeti vezetők számára Mire vigyázzunk a nagyüzemi táblák kialakításánál? ii. Igen szoros a tereptárgyak és táblásítás kapcsolata. A terület tagoltságát előidéző tereptárgyak részben állandók, részben megváltoztathatók. Állandó tereptárgyak pl. a folyók, öntöző csatornák, vízleveztő csatornák, köves utak, kialakult fasorokkal ellátott és kétoldalt kiárkolt dűlőutak stb. A táblásításnál általában figyelembe kell venni a meglévő úthálózatokat, különösen akkor, ha a fő és egyéb dűlőutak régi fasorokkal vannak ellátva és az utak mentén árkok húzódnak. Ezeket a táblásítás érdekében megszüntetni, vagy áthelyezni általában nem lehet. Ügy kell figyelembe venni, mint állandó, megváltoztathatatlan tereptárgyakat. Vannak azonban megváltoztatható tereptárgyak pl. kisebb fasorok árkok nélküli dűlőutak, csekély mélységű, ideiglenes árkok. stb. A táblákat tehát elsősorban az állandó tereptárgyakhoz igazodva alakítjuk ki. A megváltoztatható tereptárgyak a táblásításnál előnyt jelentenek, mert felszámolásukkal vagy áthelyezésükkel elérhetjük, hogy egyenlő nagyságú és szabályos táblákat alakíthatunk. Gondosan, meg kell tehát vizsgálni. hogy a tereptárgyak feltétlenül szükségesek-e. tovább is fenn kell-e azokat tartani. Általában az olyan dűlőutakat, esetleges fasorokat, vagy árkokat, melyek meghagyása nem indokolt és elhelyezkedésük károsan befolyásolja a táblák kialakítását, szüntessük meg, vagy ha lehet helyezzük át a tábla szélére. A területen található táblák és a táblásítás kapcsolata. A táblásításnál figyelembe kell venni a terület természetes elhatároltsá- gát. A termelőszövetkezeti gazdaságokban már rendszerint megvannak a dűlőhálózat és egyéb állandó tereptárgyakkal körülhatárolt táblák. Ezeknek a nagysága és alakja azonban nem mindig felel meg a táblák helyes kialakítása irányelveinek és szempontjainak. Az úthálózat és a tereptárgyak révén ugyanis különböző nagyságú és alakú táblák keletkeznek, amelyek alapul szolgálnak a táb- lásításhoz. Még a táblásítás megkezdése előtt meg kell vizsgálni, hogy a gazdaság egyes területrészein, vagy az egész gazdaság területén az említett körülmények miatt túlsúlyban milyen nagyságú táblák találhatók. Ha átlagosan 60— 70 kh-as táblák vannak akkor, ha a talaj és domborzati viszonyok megengedik, igyekezzünk ilyen nagyságú táblákat tervezni, mert ezzel elérhetjük, hogy a jelenlegi helyzetben esetleg csak kisebb változtatásokat kell végrehajtani. jól felhasználhatjuk a jelenlegi dűlőrendszert. Gyakran találkozunk olyan esetekkel. amikor a tereptárgyakkal határolt területrészek nagyobbak, mint amilyen nagyságú táblákat a vetésforgó-szakasz területei megkívánnak. Ebben az esetben ezeknek a nagy tábláknak lehetőleg maradéktalan megosztásával (pl. egy 120 holdas területrész kettéosztásával a 60 holdas táblákat) végezzük el a táblá- sítást. Az is előfordul, hogy a jelenlegi táblák kisebbek, mint amilyen nagyságú szakaszokat kívánunk a vetésforgó számára tervezni. Ebben az esetben a kisebb táblákat úgy csoportosítjuk hogy a vetésforgó egyes szakaszait esetleg két, vagy több tábla területe adja ki. Nagyobb táblán elhelyezhetjük a vetésforgó két szakaszát is abban az esetben ha kisebb szakaszterületű vetésforgókat alakítunk abból a célból hogy az egyes üzemi növénycsoportok részére teljes szakaszt biztosítunk, tehát ne legyenek vegyes szakaszok. (Pl. a major körüli un. ta- karmányos vetésforgóban az egy éves takarmányok területe kitöltse a szakasz területét.) Mekkorák legyenek a táblák? A táblák nagyságát elsősorban és általában a természeti tényezők tehát a talaj és domborzati viszonyok, a szél és víz erózió, továbbá a megváltoztathatatlan állandó tereptárgyak szabják meg. Arra kell törekedni, hogy lehetőleg olyan nagyságú táblákat alakítsunk, melyeken a gépi művelés minél gazdaságosabban megvalósítható. Sík egyöntetű talajú hevésbé szabdalt területű gazdaságokban 40—70 kh-as táblák a legmegfelelőbbek. Ilyen nagyságú táblákon a gépek jól kihasználhatók, megfelelnek a munka termelékenysége legjobb érvényesülésének is. A gépi munkák többsége szempontjából a nagyobb táblaméretek általában előnyt jelentenek. Kivételt a szállítási munkák képeznek, amelyeknél viszont előnyös lenne, ha a megrakott szállítóeszközök minél rövidebb úton haladnának a puha talajon. Vannak egyéb munkák is, amelyeknél nem célszerűek a túl nagy táblaméretek (pl. négyzetes vetés, a trágya kihordása stb.). Figyelembe kell venni azt is, hogy a gumikerekű univerzális traktorok és függesztett gépeik a gazdaságos talajművelést, növényápolást, növényvédelmet már lényegesen kisebb táblaméretek mellett is jobban lehetővé teszik, mint a lassú mozgású és nagyméretű, vontatott munkagépekkel dolgozó körmös vagy lánctalpas traktorok. 40—70 holdnál nagyobb táblaméretből gépesítési előny nem származik. Gépesítés szempontjából a táblák nagyságának alsó méretét a gépek jó kihasználása szabja meg. Mértékadónak lehet tekinteni azt a táblaméretet, mely a haladó- sabb munkákból is egy napi munkát biztosít a traktor vagy traktorcsoport számára. Milyen legyen a táblák alakja? A legtöbb mezőgazdasági munkát legcélszerűbb lenne felváltva hosszanti és kereszt irányban végezni, mert az ilyen módon történő művelés befolyással lehet a terméseredményekre (pl. négyzetes vetés, hosszában és keresztben végzett kapálás). Művelés szepontjából ezek szerint a legjobban megfelelő alak a négyzet lenne. Különösen fontos, hogy a tábla mérete legalább egy irányban kedvezzen a gépkihasználásnak. A tábla szélességi mérete kisebb lehet, mert egyes gépi munkák rövidebb munkahosszúság mellett is gazdaságosan végezhetők. Abban az esetben tehát, ha a tábla alakjának valami különösebb tényező nem szab határt, akkor legmegfelelőbbek a rövid téglaalakú táblák. A gazdaságos gépkihasználás érdekében szükséges, hogy a táblák legalább két oldala lehetőleg egymással párhuzamos legyen. A valóságban természetesen a terep vízszintes és függőleges tagoltsága miatt nem minden esetben lehet szabályos tégla alakú táblákat tervezni. Ilyen esetben arra kell törekedni, hogy a tábláknak legalább a hosszabb oldaluk legyen egymással párhuzamos. Ha ezt nem tudjuk megvalósítani, akkor a gépi munkák során mindig marad olyan szabálytalan (rendszerint háromszög alakú) terület, amelyet a gépek kímélése miatt csak fogatokkal lehet megmunkálni. Ez pedig többletköltséget és időveszteséget jelent. A tábla szabálytalan alakja tehát növeli a költségeket, csökkenti a munka termelékenységét és fokozza a gépek elhasználódását is. Kerülnünk kell tehát az olyan táblaalakot, amelyeknél hegyesszögű ki- vagy beszögellések vannak. A terep vízszintes tagoltsága sokszor gátolja azt, hogy szabályos táblákat tervezhessünk, mégis a lehetőségekhez képest arra kell törekedni, hogy minél kevesebb szabálytalan alakú tábla legyen. Ezért úgy kell eljárni, hogy táblá- sításra esetenként többféle változatot dolgozunk ki és megvizsgáljuk a változatok előnyeit és hátrányait, valamint esetleg egyes tereptárgyak áthelyezésével vagy megszüntetésével járó költségeket és azok arányát a szabályos táblákból származó előnyökhöz. A terület függőleges tagoltsága ugyancsak hatással van a táblák alakjára. Hegyes-dombos vidéken a szabályos alak nem lehet fő kö_ vetelmény, mert az alaki szabályokat rendszerint alá kell rendelni a talajpusztulás az erózió elleni küzdelemnek. A tábláknak hosszanti oldalaikkal a rétegvonalak mentén történő elhelyezésével a táblák oldalai esetleg nem lesznek egyenes vonalúak. Ilyen helyeken az egyenestől való kisebb eltérés megengedhető, de ügyeljünk arra, hogy sok apró megtöréssel a művelést ne nehezítsük. A táblák rövidebb oldalainak irányát és hosszát a lejtő foka határozza meg. Minél nagyobb a lejtés foka, a táblák annál keskenyebb alakúak. A táblák alakjára a talaj fizikai állapota is befolyással lehet. Erősen kötött talajon csapadékos időjárás mellett, vagy laza, süppedős talajon azért alakítunk keskeny táblákat, hogy ezzel is csökkentsük a termények betakarításánál és a trágya táblára szállításánál a táblán megteendő út hosszát. A táblán való szállításnál ugyanis figyelembe kell venni, hogy a tarlón történő szállításhoz kétszer annyi, a szántáson való szállításhoz négyszer annyi vonóerő szükséges, mint a sima dűlőutakon. A táblásítás a termelőszövetkezetbe bevitt terület termő- értékének növelését szolgálja, mert a parcellák közötti határmezsgye eltüntetése révén a termelésre hasznosítható terület jelentősen növekszik. Minél nagyobb táblaegységeket sikerül kialakítanunk, annál köny- nyebben, gazdaságosabban dolgozik a gép, s annál kisebb a munka költsége. A táblásított nagyüzemben kevesebb holtjárattal, kisebb üzemköltséggel, nagyobb kihasználási fokkal működtethetők a gépek. Kevesebb a szállítási munka, kisebb a járkálási időveszteség, jobban hasznosul a ráfordítás, olcsóbbá válik a termelés, nagyobb terméseredmények biztosíthatók. Nagyobb termés elérése esetén több lesz a tagok jövedelme, amit minden termelőszövetkezeti tag óhajt. Simon József főmérnök Iregszemcse f ( Szedresi gépállomás felvesz f i bizonyítvánnyal rendelkező i (i hegesztőt és motorszerelő- * I1 két. Fizetés kollektív szerint, é Jelentkezni lehet a gépállo- f \ más vezetőségénél. (33) \ TOLNA MEGYEI NÉPÜJSAG A Magyar Szocialista Munkáspárt Tolna megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja Felelős szerkesztő: Petrits Ferenc Kiadja: a Népújság Lapkiadó Vállalata Felelős kiadó: Orbán Imre Szerkesztőség és kiadó: Szekszárd, Mártírok tere 15—17. Telefon: 20—10, 20—11 Készül a Szekszárdi Nyomdában Széchenyi utca 46. Telefon: 21—21, 25—72 Felelős vezető: Széli István Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél Előfizetési díj e&y hónapra 11 Ft (j ]^Aáe£íb — Ügyeletes orvos: szeptember 11-én: dr. Horváth József, Szekszárd, Széchenyi u. 68. Telefonszáma: 26—61. — A levelező oktatás szeptember 14-én indul a bonyhádi Petőfi Sándor Általános Gimnáziumban — A kínai postaigazgatóság két értékből álló bélyegsorozatot adott ki a pekingi új pályaudvar űzembehelyezése alkalmából. Szeptember közepén öt értékből álló egészségügyi sorozat jelenik meg. — Értékesítési szerződés alapján a dombóvári Alkotmány Termelő- szövetkezet 1150 mázsa gabonát adott el az államnak. Ezen felül még 280 mázsa gabonát adott el — fezt már terven felül. — Nagymányokon a most, őszszel bevonuló fiatalok vendégül látták a sorozó bizottság tagjait. — Ma este tartják a koszorúcskát Sióagárdon Még őrzik a régi táncokat; a koszorúcska népitánc« bemutatóval kezdődik. — Huszonnégy moszkvai filmszínházban játsszák jelenleg a „Fehér vér” című DEFA-filmetj — Képzelt beteg sírfelirata. Cincinnatiban egy képzelt beteg úgy rendelkezett, hogy sírkövére ezt véssék: »Még most sejn hiszitek el, hogy beteg voltam?« — A televízió műsora: 18.15: Az olimpiáról jelentjük. 19.00: Vívás, 19.20: TV-híradó 19.35: Riportműsor. 19.50: Kaleidoszkóp; — Tarka szombat esti műsor. Az olimpiáról jelentjük Labdarúgó döntő 21,00. A lottó e heti nyerőszámai: 45, 50, 75, 86, 88 OOOOOOOOOOOOOOOOCXiu«MŰ 3IOICDIC3IC3ICDIC3IC3IC3ICOaOIOIOIOICDBC 0 ■ 0 ■ 0 5 ■ 0 ■ 0 ■ 0 ■ 0 A Kaposvári Közúti Üzemi vállalat felvételre keres munkahelyi revizort és kontírozó könyvelőt. Felvételhez mérlegképes, illetve képesített könyvedéi képzettség, valamint ötéves építőipari gyakorlat szükséges. Jelentkezés: Kaposvári Közúti Üzemi Vállalat, Kaposvár, Szántó Imre utca 19. sz. (39) ■ C3 ■ CD ■ O ■ CD ■ CD ■ O ■ O ■ CD ■ O ■ O ■ O ■ CD I CD ■ O ■ 0 ■ 0 0 ■ 0 ■ 0 m 0 ■ 0 A Kajdacsi Földművesszövetkezet vegyes élelmiszerboltjába szakképzett férfi eladót keres. Jelentkezés írásban, vagy személyesen, a föld- szöv. irodájában. Útiköltséget csak felvétel esetén térítünk (47) ««««««««««« ft 2* ft $ | i'í S A MÉH Vállalat szeptember 30-án délelőtt 10 órakor tartja a pécsi úttörőházbao a tárgynyeremény sorsjegyek húzását. A kihúzott sorsjegyek számát és a tárgynyereményeket október 4-én közöljük a Dunántúli Naplóban. • (41) Apróhirde t é s e k Eladó 500-as NSU, oldalkocsis, vagy kisebbért elcserélhető; 250- esre, vagy 125-ösre. Cím: Tolna, Szekszárdi u. 5 (43) Elhelyezkednék azonnal gyors- és gépírónői állásba. Cím: a szekszárdi hirdetőben. (42) Sárpilisen, Arany János u. 31. számú, két szoba, konyha, kamra, istálló, külön nyárikonyha, pincéből álló ház, 500 öl kerttel eladó Azonnal beköltözhető. Cím a fenti. (15) Eladó jó állapotban lévő DKW kétkerekű utánfutó, kiváló külső és belső gumikkal, olcsón. Tolna, Marx Károly u. 6. (34) A Szekszárdi Szesz- és Udítö- italipari Vállalat epreskerti szeszfőzdéjében 10—35 hl-es fakádak eladók Érdeklődni lehet: 23—62- es telefonon. <51) Eladó 250-es, ikerhengeres Puch, príma állapotban. Fadd, Lenin u. 12. (50) j Trabant, príma állapotban eladó. i Bátaszék, Sztálin u. 24 Telefon: 78. (49) Eladó két szoba, konyha, kamra mellékhelyiség, pincével, 474 öles kerttel, kis erdővel rendelkező ház, szabadkézből. Azonnal beköltözhető. Mözs, Tolnai 37. Csák- l vári Mihály,, (29) Pécsett, Bártfa utca 15, autó- buszmegállónál, szoba, konyha, üvegveranda, éléskamrás, előker- tes házamat vízvezeték-villany- nyal, 770 öl szőlő-gyümölcsössel, 190 barackfával, őszi átadással és beköltözéssel sürgősen eladom. Bővebb felvilágosítást a helyszínen bérlőm is ad. Péterfalvy Géza Budapest, V. Petőfi Sándor u. 2, II 2. Telefon: 189—349. (44) Eladó Szekszárd, Nagybödő 10. számú ház. Érdeklődni: Tárcsái Vilmos u. 20., Németh Károlynál. (38) Szekszárdi Állami Borpinceszet telepe adminisztrátort keres, gyakorlattal Azonnali belépésre. Jelentkezés a pincészet vezetőjénél. | (37) Elhelyezkednék adminisztrátori, vagy gyors- és gépírói állásba állami gazdaságban vagy tsz-ben. Cím: szekszárdi hirdetőben. (28) Eladó Tolnán, Széchenyi u. 2. szám alatti ház, 3 szoba, konyha, 270 négyszögöl telekkel, ára: 70 000 Ft. Cím: Budapest, XI., Sasadi út 44. Bucher Antal. (31) Eladó Szekszárd, Tompa u. 6 b számú ház, 3 szoba, 2 konyha, fürdőszoba, fáskamra, éléskamra, 300 öles telekkel. Vételár: 100 000 Ft. Cím: Dr. Puskás Ödön, Füzesabony, Baross út 10, ££) I ?
