Tolna Megyei Népújság, 1960. szeptember (5. évfolyam, 206-231. szám)

1960-09-08 / 212. szám

2 TOLNA MEGYEI NEPÜJSÄG 1960. szeptember 8. Lumumba kormánya szilárdan kezében tartja a hatalmat Leopoldville (MTI). Leopoldvil- leben, ahol — mint a nyugati hírügynökségek jelentéseiből ki­tűnik — Lumumba kormánya to­vábbra is szilárdan kezében tart­ja a hatalmat — nagy érdeklődés­sel várják a parlament két házá­nak szerdára kitűzött rendkívüli ülését. Egyes jelentések szerint az ülésen megjelenik Ileo, a Kasza- vubu által kinevezett „miniszter- elnök” is. Mint a Reuter jelenti a kon­gói hadsereg egységei megszállták Leopoldville kulcsfontosságú pont­jait. A városban ezzel egyidejű­leg megerősitették az ENSZ-jár- őröket is. Kedden a késő esti órákban a Kongói ENSZ-parancsnokság uta­sítására lezárták a leopoldvillei rádiót és szigorú utazási korláto zásokat léptettek életbe az egész országban. Az ENSZ megakadá­lyozta hogy Lumumba miniszter- elnök használhassa a leopoldvillei rádiót, s ezen keresztül az ország Képéhez forduljon. Ugyanakkor a szomszédos köz­társaság. a volt Prancia-Kongé fővárosának, Brazzavillenek rá­diója kedden este közvetítette Ka- szavubu beszédét. Mint a Reutei jelenti, a beszédet Leopoldville- ben hangszalagra vették és úgy juttatták el Brazzaville-be. Kasza, vubu ismét hangoztatta, hogy „elmozdította” Lumumbát és a kormány öt miniszterét. Azt állí­totta, hogy „továbbra is betölti az államfői tisztséget” és reményét fejezte ki. hogy számíthat a2 ENSZ támogatására. Kaszavubu beszédét a brazza viliéi rádió háromszor is megis­mételte. Ezzel egyidejűleg az ENSZ-csa- patok lezárták Leopóldville-nek és a Kongói Köztársaság több más nagyvárosának — köztük Luluabourg-nak, Bakvangá-nak és Stanleyville-nek a repülőtereit. Az országban teljesen szünetel a légiforgalom. Ezt az intézkedést az ENSZ szóvivője azzal magya­rázta. hogy a Biztonsági Tanács határozatai „feljogosítják” az ENSZ-parancsnokságot „a rend fenntartása érdekében szükséges­nek vélt intézkedések megtételé­re”. Nyilvánvaló azonban, hogy az ENSZ ilymódon akarja meg­nehezíteni a kongói központi kor­mány tervezett katonai akcióját a szakadár Katanga ellen. Mint az AP jelenti, Lumumba miniszterelnök az éjszakai órák­ban tiltakozó levelet írt Cordier- nek, az ENSZ rendkívüli kongói megbízottjának és magyarázatot kért a repülőterek lezárására. Az ADN tudósítója rámutat, hogy Leopoldville-i nyugati kö­rökben leplezetlen örömmel fo­gadták az ENSZ-parancsnokság- nak a kongói kormány ellen irá­nyuló intézkedéseit. Különösen a leopoldvillei rádió bezárása kel­tett nagy »meglepetést« imperia­lista körökben. A DPA nyugat­német hírügynökség tudósítója rá­mutat, hogy az ENSZ állást foglalt Sekou Touré találkozott Hruscsovval Moszkva, (TASZSZ). A Moszk­vában tartózkodó Sekou Touré, guineai elnök szerdán felkereste Nyikita Hruscsovot, a Szovjet­unió minisztertanácsának elnökét és baráti beszélgetést folytatott vele. Albán jegyzék J ugoszláv iához Tirana: (ATA) Az Albán Nép- köztársaság külügyminisztériuma jegyzéket nyújtott át a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság követ­ségének, amelyben tiltakozik az ellen, hogy Jugoszláviából jött ele­mek a közelmúltban két albán határőrt megöltek, egyet pedig megsebesítettek. A jegyzék hang­súlyozza, hogy a történtekért a ju­goszláv kormányt terheli a fele- lősség. Kaszavubu mellett. Megerősíti ez1 a jelentést az a legújabb hír, hogy az ENSZ rendkívüli megbízottja elutasította Lumumba miniszter- elnöknek a repülőterek lezárásá­val kapcsolatos tiltakozását. A szakadár Katanga „kormá­nyának” öttagú küldöttsége Mon- roviába érkezett hogy megnyerje a libériái kormányt Csőmbe szá­mára. Mint az AP jelenti, a kül­detés teljes kudarcba fulladt, mert libériái részről semmilyen hivatalos, vagy magánjellegű meg­beszélést sem hajlandók Csőmbe küldötteivel folytatni. Taubman elnök kormányának szóvivője hangsúlyozta, hogy a kormány el­ítéli a katangai szakadár moz­galmat. Leopoldville: (MTI) A Reuter jelenti, hogy Lumumba kongói miniszterelnök szerdán reggel azonnali katonai segítséget kért a független afrikai országoktól. New York: (MTI) Ortona, a Biz­tonsági Tanács olasz elnöke csü­törtökre összehívta a Biztonsági Tanácsot. E lépésre a Szovjet­unió kérésére került sor, hogy megvitassák Dominika agressziós és intervenciós cselekedeteit Ve­nezuela ellen. Nkrumah ghanai köztársasági elnök részt vesz az ENSZ köz­New York, (MTI). Nyugati hír- ügynökségek jelentése szerint az amerikai hatóságok rendkívüli biztonsági intézkedéseket készí­tenek elő az ENSZ-közgyűlés szeptember 20-án nyíló üléssza­kára. A Reuter úgy értesült, hogy az ÉNSZ-közporít 14 hektáros te­rületét egy időre teljesen lezárják és csak az ENSZ-titkárság mun­katársai, a diplomaták és az akk­reditált sajtótudósítók léphetnek be a világszervezet székházába A jelentések szerint a rendkí­vüli biztonsági intézkedések addig maradnak érvényben, amíg Hrus­csov New Yorkban tartózkodik. Cabot Lodge, a köztársasági párt elnökjelöltje egy választási gyűlésen kijelentette: »Ha Hrus­csov propaganda-offenzívára ké­szül az ENSZ-ben, ezzel legjobban éppen ezen a fórumon szállha­tunk szembe«. Az AP értesülése szerint a köz­gyűlés amerikai küldöttségének A Puerto Rico nyugati és észa­ki vidékein végigsepert hatalmas erejű vihar és az utána keletke­zett árvíz halálos áldozatainak számát 102 főre becsülik. A je­lentés szerint 200 ember nyom­talanul eltűnt. Mint az AFP je­lenti, a sebesültek száma felül­múlja az ezer főt és a vihar meg az árvíz több mint 3200 házat romba döntött. Az árvíz-sújtót- ta vidéken több helységet kiürí­tettek a hatóságok. Különös és az egész világon eddig példátlan »elemi csapás« érte az Yne Tyne partján lévő Newcastle angol városkát. A helyi mosóporgyárban műszaki hiba kö­vetkeztében felmondta a szolgá­latot a porelszívó berendezés és A Belga Kommunista Párt köz­ponti lapja a Drapeau Rouge a kongói helyzettel foglalkozva rá­mutat, hogy Eyskens kormányá­nak jóelőre tudomása volt Ka­szavubu államcsíny kísérletéről. A belga kormány — írja a lap — Kongó függetlenné válásának napjától kezdve mindent elköve tett Lumumba megbuktatására, mert a kongói miniszterelnök nem volt hajlandó beleegyezni abba, hogy a gyarmatosítók a független Kongóban is megőrizzék befolyá­sukat. Amikor Brüsszel kísérle­tei egyre-másra kudarcot vallot­tak, a belgák szeparatista mozgal­mat szítottak Katanga és Kaszai tartományokban és polgárháború szélére sodorták az országot. Lumumba ugyanakkor felszó’ lította az ENSZ-t, hogy ürítse ki az általa megszállt kongói repülő­tereket és a leopoldvillei rádiót tegye ismét hozzáférhetővé a kon­góiak számára. gyűlésének ülésszakán — jelenti a Reuter. Az angol hírügynökség értesülése szerint a ghanai állam­elnök üzenetet küldött Nasszer- nak, az Egyesült Arab Köztársa­ság elnökének, javasolja, hogy az afrikai államelnökök vegyenek részt az ülésszakon, ahol egyút­tal megtarthatják a tervezett »af­rikai csúcsértekezletet«. vezetője, Herter külügyminiszter lesz. Eisenhower nem vesz részt a tanácskozásokon és hivatalosan nem vesz tudomást Hruscsov amerikai tartózkodásáról A nyu­gati küldöttségek vezetőinek több­sége ugyancsak külügyminiszter lesz. Az AP értesülése szerint Eisenhower »Hruscsov távozása után nem fog az ENSZ-be sietni, hogy azonnal válaszoljon. Vá­lasza feltehetően hetekkel később hangzik csak el«. Az AP szerint politikai megfigyelők azt várják, hogy Hruscsov ismét síkraszáll majd az általános leszerelésért, s ebben a kérdésben igyekszik fo­kozottan támaszkodni az ázsiai és az afrikai országokra Londoni Reuter-jelentés szerint kevés az esélye, hogy Macmillan részt vegyen az ENSZ közgyű­lésén, bár a végső döntés a nyu­gati kormányok között folyamat­ban lévő tárgyalások után, a vi­lágpolitika legújabb eseményei­nek fényében születik meg. mire a hibát kijavították, a gyúr környékét, s csaknem az egész várost hatalmas mosoóporfelhők lepték el. A levegőben terjengő, lehelet­finom mosóporszemcsék köny- nyeztető gázként hatottak: az em­berek dörzsölgették szemüket, a háziállatok megvadultak. Hama­rosan újabb katasztrófa követke­zett: megeredt az eső és perceken belül dús szappanhab borította az utcákat és a házakat... Torres Navas városkát kedden este teljesen kiürítették, mert a helyi szeszgyár kigyulladt és a gyár pince raktárában elhelyezett több száz hordó tiszta szesz fel­robbanásától tartanak. Lumumba azonnali katonai segítséget kért a független afrikai országoktól Csütörtökre összehívták a Biztonsági Tanácsot Rendkívüli biztonsági intézkedéseket készítenek elő az ENSZ székhelyén A házak ezreit döntötte romba és több mint száz ember halálát okozta a vihar Puerto Ricában Vilhelm Pieck elvtárs halálára 1876 — 1960 Gyászol Németország, gyá­szol az egész haladó emberiség: meghalt Wilhelm Pieck elvtárs, aki több mint hat évtizeden át megalkuvás nélkül, állhatatosan harcolt a német és a nemzetkö­zi munkásosztály igazáért, az emberi haladásért, a békéért. — Hosszú pályája, bármilyen funk­ciót töltött is be, s bárhogyan alakult is a nemzetközi hely­zet, a németországi viszonyok, az igazság, a meg nem alkuvó munkásbecsület, a tisztesség és hősiesség útja volt. Ilyen bát­ran, ilyen szívósan csak azok tudnak harcolni, akik egy pilla­natra sem inogtak meg igaz­ságuk tudatában. Wilhelm Pieck útja kora if­júságától kezdve egybefonódott a munkásosztály harcaival s eb­ben a harcban olyan társakkal küzdött együtt, mint Klara Zet­kin, Rosa Luxemburg. Karl Liebknecht, Ernst Thälmann. A sok harc, a német nép legjobb­jainak vérontása nem volt hiá­bavaló: Wilhelm Pieck még megérhette, hogy az igazságos harc diadalmaskodott. A hitleri Németország veresége után meg­alakulhatott a Német Demokra­tikus Köztársaság, s 1949. októ­ber 11-e Németország újkori ./történelmének legfontosabb dá­tuma. A német nép legjobb­jainak évszázados törekvése vált valóra: olyan, demokratikus ala­pokon nyugvó Németország jött létre, amely többé nem az eu­rópai háborúk elindítója, amely nem más népek, leigázására tö­Wilhelm Pieck rekszik, hanem az emberseg. a haladás vezeti bel- és külpoli­tikájában egyaránt. Ennek a de­mokratikus Németországnak el­ső elnökévé választották meg Wilhelm Piecket, majd 1953- ban és 1951-ben a nép szere- tete és bizalma ismét őt állítot­ta a Német Demokratikus Köz­társaság élére. Kitartó, hűséges harcos volt, az egységes, demokratikus ala­pokon álló Németország har­cosa. De a német kérdés meg­oldásában is, mint egész mun­kásmozgalmi harcaiban, az a gondolat vezette, hogy ezzel nemcsak a német nép, hanem a világbéke sorsát segíti előre. — Most. halála órájában, ezért gyászolják szerte az egész vilá­gon, s ezért őrzi meg emléke­zetét nemcsak Németország, ha­nem az egész világ munkásmoz­galma, minden haladó, a jövő­ben bízó ember szerte a világon. A Német Demokratikus Köz­társaságnak s ezen belül Wil­helm Piecknek is történelmi ér­deme. hogy útját tudta állni a Német Szövetségi Köztársaság­ból egyre inkább fenyegető re- vansvágyó német imperializmus nak, amely elsősorban a kelet­európai országok, közöttük Ma­gyarország ellen is irányul. A magyar, a csehszlovák és a len­gyel nép ezért külön is szívébe zárta, hisz a Wilhelm Pieck elv­társ vezette demokratikus Né­metországnak. Harca a mi nyu­godt. zavartalan fejlődésünket is elősegítette. ttárs életrajsa Wilhelm Pieck, a német és a nemzetközi munkásmozgalom ki­váló harcosa, a Német Kommu­nista Párt és a Német Szocialista Egységpárt egyik megalapítója és vezetője, a Német Demokratikus Köztársaság elnöke 1876 január 3-án Gubenban született. Apja munkás volt. Wilhelm Pieck 1894-ben az asztalosipari szak- szervezet, 1895-ben a Német Szo­ciáldemokrata Párt tagjainak so­rába lép; 1896-ban, mint a párt és a szakszervezet funkcionáriusa szervezi és irányítja a brémai munkások sztrájkját. 1906 jú­liusában a Német Szociáldemok­rata Párt brémai szervezetének titkárává választják. A párt bal­szárnyán foglal helyet; ennek ve­zetői Karl Liebknecht, Rosa Luxemburg és Klara Zetkin, akik leél Wilhelm Pieck szoros kap­csolatban áll. A szociáldemokrata párt 1908., 1909. és 1912. évi kongresszusán fellép a pártveze­tőség opportunista politikájával szemben. 1910-ben a párt közpon­ti népművelési bizottságának má­sodtitkárává választják; egyidejű­leg a központi pártiskola titkári tisztségét is betölti. Az 1914—18 évi első világhá­ború alatt Wilhelm Pieck küzd a szociáldemokrata párt vezetői­nek soviniszta politikája ellen. — Az Hiúsági, a szak- és a párt- szervezetek gyűlésein elmondott beszédeiben elszántan harcol az imperialista háborús politika el­len. A Spartakus szövetség egyik megalapítója, majd egyik szerve­zője annak a háborúellenes tün­tetésnek, amelyet 1915. május 28-án a berlini Reichstag előtt el­ső ízben rendeztek meg a német nők; ezért letartóztatják, öt hó­napig börtönben tartják, majd a frontra küldik. 1917-ben a kato­nai szolgálat megtagadása miatt ismét letartóztatják, de megszö­kik. 1918 januárjában Hollandiá­ba emigrál, itt a Der Kampf cí­mű, német nyelven megjelenő an- limilitarista folyóirat munkatár­saként dolgozik, s közben a leg­szorosabb kapcsolatot tartja fenn a Spartakus szövetség tagjaival. Wilhelm Pieck állhatatosan küzdött azért, hogy a Német Kom munista Párt új típusú, valóban forradalmi marxista párttá vál­jék. 1921-ben a porosz tartomá­nyi gyűlés, 1928-ban a német bi­rodalmi gyűlés, 1929-ben a berlini városi törvényhatóság, s ugyan­csak 1929-beh a porosz államta­nács tagjává r 'lrsztják. A parla­menti szónoki emelvényt arra használja fel, hogy hirdesse á kommunista párt politikáját, küzdjön a párt céljainak és fel­adatainak megvalósításáért, s sík- rászálljon a szovjet néppel való megbonthatatlan barátság mellett. Wilhelm Pieck tevékenyen részt vesz a Kommunista Internacio- nálé munkájában. 1928-tól kezd­ve a Kommunista Internacionálé végrehajtó bizottságának, 1931- től a végrehajtó bizottság elnök­ségének és titkárságának tagja. 1933-ban Franciaországba emig­rál. A Komintern 7. kongresz- szusán (1935-ben) ő mondja el a végrehajtó bizottság beszámoló­ját, s a kongresszus titkárrá vá­lasztja. Amikor a hitleristák 1933 elején letartóztatják Ernst Thai- mannt, Wilhelm Piecket a Kom­munista Párt Központi Bizottsá­gának elnökévé választják. 1939-ben a Szovjetunióba uta­zik és onnan irányítja a német kommunisták illegális munkáját. 1941—45-ben támogatja a Szov­jetunió igazságos, felszabadító háborúját a fasiszta Németország ellen, s a Szovjetunió győzelmé­ben a német nép felszabadulásá­nak feltételét látja. A hitleri Né­metország szétzúzása után vissza­tér hazájába, a Német Kommu­nista Párt Központi Bizottságá­nak élén mozgósítja a német de­mokratikus erőket, hogy küzdje­nek az 1945. évi potsdami érte­kezlet határozatainak megvalósí­tásáért, Németország demokrati­zálásáért és nácitlanításáért, a hit­leri uralom maradványainak megszüntetéséért. A Német Kom­munista Párt Wilhelm Pieck ve­zetése alatt állhatatosan erősíti a kommunistáknak és a szociálde­mokrata munkásoknak a háború alatt, a közösen vívott antifasisz­ta harcban kialakult egységfront­ját, s a szociáldemokrata párttal való legszorosabb kapcsolatra tö­rekszik. Wilhelm Pieck nagy munkát végez a kommunista párt és a szociáldemokrata párt egye­sítéséért ,a Német Szocialista Egy­ségpárt megalakításáért. 1946-ban a Német Szocialista Egységpárt elnökévé választja Wil­helm Piecket és Otto Grotewohlt. 1949. október 11-én, a Német De­mokratikus Köztársaság megala­kulásának napján Wilhelm Piecket a köztársaság első elnö­kévé, 1953. október 7-én és 1957. október 7-én ismét elnökké vá­lasztják. Wilhelm Pieck 1951-ben meg­kapta a Munka Hőse kitüntetést.

Next

/
Thumbnails
Contents