Tolna Megyei Népújság, 1960. szeptember (5. évfolyam, 206-231. szám)
1960-09-06 / 210. szám
4 TOLVA MEGYEI NEPÜJSÄG I960, szeptember 9, Találkozás Bondarcsukkal Ritka élményről számol be a tolnai Aszmann Anna. Mint az »Emberi sors«, szovjet filmpályázat egyik nyertese, két hetet töltött a Szovjetunióban. A két hét egyik legérdekesebb élményéről, a Szergej Bondarcsukkal és Irina Szkobcevával való találkozásáról így számol be: Hatan utaztunk fiatalok, mini a filmpályázat nyertesei. Csak álmodoztunk erről a találkozásról. Izgatottan lapozgattuk a vörös kötésű albumot, amely a legjobb pályázatok orosz fordítását tartalmazta. A Magyar—Szovjet Earáti Társasig figyelmességének köszönhettük ezt a találkozást. Napsütéses délután volt, amikor elindultunk a szövetség székháza felé. Találgattuk, milyen lehet a nagy művész, vajon a feleségét is láthatjuk majd? — Nem, nem váratott magára. Egyszerű volt és közvetlen. Á pályázatban nem is hívtuk másnak, miint Szokolov elvtársnak, egyszerűen a szovjet ember megtestesítőjét láttuk benne. Szkob- ceva is ugyanolyan közvetlen egyszerű. Villantak a riporterlámpák fényei, s ők ketten nyugodtan válaszoltak a kérdésekre A siker? Igen, a siker. Nem jött magától — válaszolt BonderElőzzük meg a baleseteket! A teveli gépállomás felhívása A Szakszervezetek Megyei Tanácsa 1960. augusztus 25-én megvizsgálta a gépállomások és állami gazdaságok balesetvédelmi felkészülését és megállapította, hogy Tolna megyében 1960. évben az üzemi balesetek száma aránytalanul magasra emelkedett. Ebből kiindulva a teveli gépállomás dolgozói elhatározták, hogy 1960. év végéig a reájuk háruló összes mezőgazdasági munkát baleset nélkül fogják elvégezni. Egyben felhívással fordulnak a megye mezőgazdasági üzemei felé, hogy a baleset elleni rendszabályok fokozott . betartásával, a kötelező rendelkezéseken túl mindent kövessenek el az éves munka balesetmentes befejezése érdekében. A teveli gépállomáson egyébként két éve nem fordult elő baleset. A felhívás az alábbiakat tartalmazza : 1. A gépállomás vezetősége a dolgozók oktatásáról a továbbiakban is a legmesszebbmenőkig gondoskodik. 1960. szeptember hónap folyamán balesetvédelmi ankétot rendezünk, amelyre meghívjuk a megyei rendőrkapitányság kozlé- kedési osztályát és felkérjük filmvetítéssel egybekötött előadás megtartására. A gépállomás valamennyi dolgozója felé a legszigorúbb ellenőrzést gyakoroljuk balesetvédelmi vonatkozásban. 2. A balesetvédelmi oktatásra behívjuk a körzetünkbe tartozó termelőszövetkezetek traktorvezetőit és az előírások betartását biztonsági szemlék alkalmával ellenőrizzük. Az észlelt hiányosságokat írásban közöljük a tsz elnökével. 3. Tekintettel arra, hogy gépállomásunk körzete erősen hegyes, dolgozóinknak megtiltjuk a veszélyes lejtőkön való gépi munka végzését és ezeken a területeken jelentkező munkát kizárólag lánctalpas traktorokkal fogjuk végezni. 4. Az előírt védőberendezések használatát mind a gépállomás műhelyében, mind a termelőszövetkezeteknél dolgozó erő- és munkagépeknél szigorúan megköveteljük és az ilyen vonatkozásban hiányosan felszerelt gépek üzemeltetését megtiltjuk. 5. A gépállomáson a jövőben is csak olyan dolgozókat állítunk munkába, akik előzőleg balesetvédelmi oktatásban részesültek, illetve a balesetvédelmi óvórendszabályokból eredményes vizsgát tettek. Az oktatásban elsajátítot- takról a havonta megtartott biztonsági szemlék alkalmával győződünk meg, amelyeket mind a gépállomás telephelyén, mind a brigádterületeken folytatunk le. A balesetvédelmi előírásokat megszegő dolgozók ellen fegyelmi intézkedéseket alkalmazunk még abban az esetben is, ha a dolgozó ténykedésével közvetlen balesetet nem okozott. Horváth József igazgató Császár Jenő szb-titkár Tömösközy Sándor párttitkár csuk, kellemes, nyugodt hangján — sok munka, tanulás és főleg sikertelenség előzi meg a sikert. — Bondarcsuk elvtárs Szta- nyiszlavszkij követőjének vallja magát; mindig reálisan, mindig csak az életből adni. Elmesélte, hogy a film első jeleneteit, amelyek a Felső-Don tavaszi áradástól borított területein játszódnak, valóban ott filmezték, nem törődve a tavaszi ár okozta veszélyekkel. Elmesélte egy beszélgetését is Solohovval, idézte egy megjegyzését, hogy mindig sírni szeretne, amikor látja, hogy a »-Csendes Don« című film természeti képei a Dnyepr felső folyását ábrázolják. Kérdéseket tettünk fel, s ők válaszoltak. Nekem jutott az a megtiszteltetés, hogy a vörös kötésű albumot átadjam. Nagyon kedvesen megköszönte, hogy Magyarországon ilyen kedveltek a filmjei. Sajnos, az idő rövid volt. Még egy utolsó kérdés..: Bondarcsuk elvtárs! Emlékszik a film egyik legművészibb jelenetére, az »itató« jelenetre? Azt a sok pálinkát, azt valóban megitta? Elnevette magát és így felelt: Sztanyiszlavszkij követője vagyok Tehát: megittam. Búcsúztak is, sietniük kellett fellépés várt rájuk a Dinamóstadionban. A legjobb művészek ugyanis estéről-estére fellépnek egy-egy nagy üzemben, stadionban. hogy művészetükkel ezreket gyönyörködtessenek. Bondarcsuk elvtárs szeme — amely a filmben úgy elénktárta az emberi lélek mélységeit — még egyszer vidáman intett. Irina Szkobceva meghatóan kedvesen, kissé furcsa kiejtéssel így búcsúzott: Jó napot! Magyarország nagyon szép. Én voltam a Balatonon. Felejthetetlen marad ez a találkozás. ök ketten megmutatták, hogy az emberi és művészi nagyság, mindig az egyszerűséggel es a közvetlenséggel párosul, Kormánykitüntetettjeink: Horváth Lajos, a Dombóvári Járási Tanács VB. előadója Horváth Lajos elvtárs, a Dombóvári Járási Tanács VB. gazdálkodási előadója. Sajgó Ferenc elvtárs, a járási tanács vb. elnöke ezt mondta róla: — Ami a becsületességet illeti, nyugodtan rá merném bízni a saját erszényemet. Lóki Miklós, a járási tanács elnökhelyettese így nyilatkozik róla: — Kevés ember van a járásban, aki ennyit tett volna a termelőszövetkezeti mozgalom érdekében és akit olyan sokoldalú munkára tudunk alkalmazni. — Bármilyen feladatot kap, azt becsületesen megoldja. Álljon még itt Tóth Jánosnak, a személyzeti ügyek előadójának a dióhéjba szorított véleménye is: — A tanácsapparátusban megszokott és természetes Horváth Lajos elvtárs szorgalma, lelkiismeretes munkája. Régebb óta kommunista és ez nála mindenekelőtt abban mutatkozik meg, hogy teljes erejével dolgozik és dolgozott, mióta ismerem, különféle feladataink megoldásáért. A járásban szinte mindenütt ismerik. Még a pusztákon is egyszerűen csak így emlegetik: >-A Lajos bácsi...« És mindenütt bizalommal vannak iránta. Vidéken, Dombóvárott tevékenykedett és az államapparátuson belül mindenekelőtt a falusi problémák megoldását segítette. Kezdettől híve és támogatója volt a termelőszövetkezeti moz' galomnak. Évről évre segítette a tsz-ek gyarapodását, erősödését. Amikor 1956-ban, az ellenforradalom során sok termelőszövetkezet szétzilálódott, a dombóvári járásban az elsők között emelt szót a közös gazdaságok védelmében. De nemcsak szót emelt, nanem tevékeny munkájával igyekezett ellensúlyozni az ellenforradal 'in rombolását. Neki is nagy része volt abban, hogy ismét virágzásnak indult a dombóvári járásban a termelőszövetkezeti mozgalom, majd pedig abban, hogy a járás szövetkezeti járás lett. — Egy idő óta gazdálkodási előadó és most is, mint mindenkor, példásan elvégzi a különböző szakfeladatokat. Feletteseinek egyöntetű véleménye, hogy méltó a kormány- kitüntetésre: augusztus 20-án a »Munkaérdemérem« kormányki-’ tüntetésben részesült. Minden arannyá válik a kezükben Megbeszélést tartott a Tolnai Textilgyár műszaki köre A Tolnai Pamutszövőipari Vál- I pán, a textilgyárban. Az ott látótlalat műszaki köre vasárnap délelőtt tartotta a havonként szokásos rendes megbeszélését. Beke Árpád, a gyár főmechanikusa a Műszaki Tudományos Egyesület textiíszakosztálya megbízásából nyolcnapos moszkvai tanulmányúton vett részt. Hazatérte után vasárnap délelőtt a műszaki kör megbeszélésén beszámolt a moszk vai élményeiről. A műszaki kör tagjai ezután összegezték a Pápai Textilgyárban tett látogatásuk alkalmával szerzett tapasztalatokat. Egy héttel ezelőtt ugyanis a gyár dolgozói közül harmincötén egynapos tapasztalatcserén voltak Pátakat vasárnap- délelőtt a műszaki kör ülésén megvitatták. Harmadik napirendi pontként a műszaki továbbképzésről tárgyaltak. Elhatározták, hogy a gyár műszaki dolgozóinak továbbképző tanfolyamokat rendeznek. — Kezdőknek és haladóknak kü- lön-külön. Ezeken elsősorban a munka közben felmerülő gyakorlati problémákat és a szakmához tartozó elméleti kérdéseket tanulják meg a résztvevők. Végül a műszaki kör megbeszélésén elhatározták, hogy még ebben az évben Győrbe is ellátogatnak az ottani testvérvállalat munkájának tanulmányozása végett. OLYAN SZÉP a lápafői határ, amelyhez hasonlót nem igen lehet látni a környéken. Az egy tagban vetett 50 hold kukorica, a gyönyörű cukorrépa, a másodvetésű uborka, mind-mind arról tanúskodik, hogy amióta az Aranykalász tsz-be tömörült a falu lakossága, másképpen halad a munka. Erről nem kis büszkeséggel beszél az elnök, Fábián József, aki egykori 18 holdját ezer holddal cserélte fel. Hogyan is történt? — Tizennyolc holdon gazdálkodtam, mondhatom jó eredménynyel. De ez a gazdálkodási forma több lehetőséget nyújt. Ez az év az első évünk, így érthető hogy nem kis izgalommal számítga- tunk, tervezgetünk, beszélgetünk arról, hogyan alakul a jövedelmünk. És hogy nemcsak beszélgettünk. hanem dolgoztunk is, azt a földjeink eddigi terméseredményei és az építkezések igazolják. Nem lenne teljes azonban a kép, ha végül, de nem utolsó sorban nem említeném meg a tagság véleményét: amióta szövetkezetiek vagyunk minden sikerül. — Tudniillik elkezdtük tavaly ősszel a munkát semmi nélkül, csak az ezer hold föld volt meg. Még a vetőmagot is úgy kaptuk kölcsön. Aztán összedugtuk a fejünket, s úgy határoztunk, szerződéses növények termesztésével próbálkozunk. Ügy is lett. Kalászosaink sokkal többet adtak a vártnál. Három kiló búzát osztottunk munkaegységenként, visszaadtuk a vetőmagkölcsönt, terven felül eladtunk három vagon búzát és még maradt is eladásra: Tíz holdon vetettünk étkezési zöldborsót, 30 holdon vetőmagnak Viktoria borsót és ez a negyven hold mintegy 150 000 forintot hozott, és megmaradt még 80 mázsa borsó. A zöldborsó helyét felszántottuk, már gyönyörű benne a másodvetésű uborka... A tavasszal felülvetettük az őszi árpát, olyan a lucerna benne, hogyha nem kaszáljuk le mielőbb, megdől... De örömmel beszélhetek arról is. hogy a kapott rövidlejáratú hitelt visszafizettük. Ezért mondják az emberek, hogy míg egyéniek voltunk, semmi sem sikerült, most meg akármihez kezdünk minden arannyá ván lik, AZ EGYKORI 18 HOLDAS PARASZTEMBER, aki egy évvel ezelőtt csak hallott a szövetkezésről, ma olyan természetesen, olyan veleszületett biztonsággal beszél szövetkezetük életéről, munkájáról, terveiről, mint aki legalább már egy évtizede csinálja mindezt. B. R. ennek-* zépséquersemj 1960. Stocker Andrea Dombóvár Hajnovits Julianna Öcsény Varga Éva Mária Tamási Kertész Marika Döbrököz &. gyermek-szépségversenyre úgy kell szavazni, hogy a Népújságból kivágjuk annak a gyermeknek a képét, akit a legszebbnek tartunk, Pap Csaba Kölesd s azt beküldjük a Népújság cimérft
