Tolna Megyei Népújság, 1960. szeptember (5. évfolyam, 206-231. szám)
1960-09-04 / 209. szám
i960, szeptember 4. TOLNA MEGYEI NEPÜJSAO 7 Néhány gondolat a termelőszövetkezetek hitelellátásáról 1 Kormánykitüntetettjeink; Érdekes vizsgálatot végzett Tolna megyei Népi Ellenőrzési Bizottság mezőgazdasági szakcsoportja az elmúlt hetekben a termelőszövetkezetek hitelellátásával kapcsolatban. Megvizsgálták, hogy a tsz-ek hitelellátása és általában pénzgazdálkodása terén megvalósul-e a 3004/2. számú kormányhatározat és ennek végrehajtási utasítása. A vizsgálat célja annak megállapítása volt, hogy a tsz-ek hitelellátásának és pénz- gazdálkodásának jelenlegi rendje és gyakorlata nem sérti-e az állami pénzügyi fegyelmet és elősegíti-e a tsz-ek gazdasági megszilárdítását, fejlesztését. A vizsgálat eredményét a népi ellenőrzési bizottság megtárgyalta és álláspontját összefoglaló jelentésben, határozati javaslatokban rögzítette. Ezek az okmányok sok érdekes problémát vetnek fel, ezekből szeretnék néhány gondolatot kiragadni és ismertetni, egyrészt a népi ellenőrzési bizottság, másrészt saját tapasztalatom alapján. A Magyar Nemzeti Bank a termelőszövetkezeteknek csak bizonyos feltételek mellett nyújt hitelt. Ilyen feltétel többek között az, hogy a szövetkezet rendelkezzék jóváhagyott termelési tervvel, legyen hitelfedezete, a hitelfedezet vizsgálatát és ellenőrzését a könyvelés biztosítsa, a hitelkérelemhez járuljon hozzá a szövetkezet legfelsőbb fóruma, a közgyűlés. Ezek a feltételek ésszerűek. Ma elmondhatjuk hitelezési rendszerünkről — meglévő hibái ellenére is —, hogy gazdasági fegyelemre, felelős gazdálkodásra ösztönzi a tsz-eket és így segítőleg hat azok megszilárdítására. A hitelezési feltételek teljesítése jelenleg még sok nehézségbe ütközik. Termelőszövetkezeteink nagy része nem rendelkezik megfelelő szakemberrel, képzett főkönyvelővel, aki be akarja és be is tudja tartani a számviteli és a pénzügyi fegyelmet. Annak ellenére, hogy látszólag objektív nehézségekkel küzdenek termelőszövetkezeteink ezen a téren, helyeselni lehet a Magyar Nemzeti Bank ragaszkodását a jelenleg érvényes rendelkezésekhez. Helyeselni lehet azt, hogy az MNB dombóvári fiókja nem teljesítette mindaddig a kurdi Uj Élet Tsz hitelkérelmeit, amíg ott meg nem szüntették a raktár- és pénztár- kezelés terén mutatkozó hibákat. És nem lehet helyeselni a bonyhádi meg a paksi bankfiók eljárását, amelyek nem alkalmaznak szankciókat amiatt, hogy a grábóci Uj Barázdában, a zombai Parasztbecsületben, illetve a ma- docsai Igazságban komoly hiányosságok mutatkoznak számviteli téren. A Magyar Nemzeti Bank a hiteleket meghatározott gazdasági cél elérése érdekében biztosítja. A célokat a tsz-ek negyedéves hitelterve részletezi és állapítja meg. Lehet vitatkozni azon, hogy a rövidlejáratú termelési hitelezés jelenlegi gyakorlatában nem érvé- nyesül-e túlzott merevség, bürokrácia, vagy a célok bontása r.em túl részletes-e és ez nem gátolja-e a tsz-ek gazdálkodását? Ez mind olyan kérdés, amit meg lehet és meg is kell vitatni. Ennek ellenére a célhitelezésnek értelme van és az ezzel kapcsolatos fegyelmet be kell tartani. A szocialista állam pénze: mindannyionk pénze, nem Csáki szalmája, nem szórhatjuk el könnyelműen. Tehát nem engedhetünk meg olyan gyakorlatot, amit például Nakon az Uj Élet Tsz-ben lehet tapasztalni, hogy a burgonya vásárlására felvett hitelből 17 000 forintot, a hízóvásárlásra felvett hitelből 26 000 forntot, a bevitt állatokra és gazdasági felszerelésekre folyósított hitelből 15 000 forintot más, többségében indokolatlan célra használtak fel. Egyet lehet érteni a dombóvári bankfiók határozott közbelépésével, amely javaslatot tett felsőbb szervének, hogy a na- ki Uj Élet Tsz-t a készpénzhitelfolyósításból zárják ki, a kért és megkapott hitelt ne vehessék fel készpénzben. Mondottuk, hogy a hitelezés egyik feltétele a hitelfedezet biztosítása. Kormány- és miniszteri rendeletek írják elő, hogy a tsz-ek és a termeltető, felvásárló vagy feldolgozó vállalatok között létrejött termelési, szállítási és értékesítési szerződések elfogadhatók hitelfedezetként. Ezeknek a szerződéseknek hatvan, illetve tsz-ek esetében nyolcvan százalékát meg lehet hitelezni. Sokak vé leménye az, hogy a 60 százalékos meghitelezést a régi tsz-eknél is fel lehetne emelni 70 százalékra A népi ellenőrzési bizottság határozati javaslata is felveti ezt a kérdést. Ezen lehet vitatkozni, azonban mindenképpen helytelen a Magyar Nemzeti Bank egyes fiókjainak ezzel kapcsolatos me revsége. Ugyanis ezek a fiókok a hitelezésnél nem mindig a ténylegesen várható szerződésekkel lekötött értékeket fogadják el hitel- fedezetnek. Sematikusan az MNB központjának mezőgazdasági igazgatósága által 1960. február 15-én kiadott átlagtermési kulcsokat alkalmazzák a hitelbírálatnál, függetlenül a tsz adottságaitól. így banki érdekek túlzott és felesleges érvényesítése útján a meghitelezett összeg a népi ellenőrzési bizottság megállapítása szerint nem a szerződések értékének rendeletekben előírt 60, illetve 80 százaléka, hanem megyei viszonylatban csak 40—50, illetve 60—70 százaléka. Jobb lenne, ha a bankfiókok a tsz-ek adottságaihoz, termelési terveihez az előző évek terméseredményeinek átlagához jobban igazodnának, mert ezt ügyviteli utasításuk is lehetővé teszi. A szekszárdi bankfiók például több indokolt esetben a helyi adottságok alapos vizsgálata alapján változtatott a központ sémáján. Ezzel a módszerrel jobban elő lehet segíteni a tsz-ek pénzügyi finanszírozásának, üzemviBőröndök a postán... Megnövekedett ezekben a napokban a szekszárdi postahivatal csomagforgalma. — Mint a postások mondják, éppen jókor jött az új, IFA Garant autó, ami felváltotta a lóvontatás ú postakocsit, háromszor annyi csomagot tudnak rá felpakolni. Oka a megnövekedett forgalomnak: Megkezdődött az új tanév. A csomagoknak ugyanis több, mint a fele bőrönd. Tartalmuk: Ruhanemű. Tévedés ne essék, nem a szülők adták fel Szekszár- don tanuló íiüknak, lányuknak, hiszen a csomagok feladásakor még a „címzettek” is otthon voltak. ök maguk voltak a feladók. Ugyanis így sokkal kényelmesebb,- Mindenki tudja, milyen kényelmetlen dolog nagy csomaggal utazni. A posta néhány forintért házhoz szállítja. Nem tartozik ez a „nagy horderejű” jelenségek közé, mégis elgondolkoztató. Húsz—harminc évvel ezelőtt e tanulók szülei nem nagyon jutottak el még a megye- székhelyre sem, arról nem is álmodhattak, hogy majd itt járnak iskolába. De ha valami miatt be kellett jönniük, még húsz—harminc kilométerről is gyalog jöttek. Legfeljebb akkor jöttek lovaskocsival, ha kórházba kellett menni. Gyermekeik pedig a csomagot is postán küldik, ahelyett, hogy maguk hoznák. Apró dolog, de sok más mellett mutatója ez is a megváltozott életnek. (J=) telének zavartalanságát és a tagok előlegezésének biztosítását. A mostani sematikus módszernek ugyanis egyik hátránya például az is lehet, hogy a tsz-eket erejüket meghaladó szerződéskötésekre ösztönzi, s így ezáltal biztosítanak maguknak sok esetben nem létező fiktív hitelfedezetet. A népi ellenőrzési bizottság vizsgálata felhívja a figyelmet arra is, hogy sok esetben ellentmondás tapasztalható a rendeletekben. így például a 3004/1. számú kormányrendelet az indulási hitelt tizenötéves lejáratra engedélyezi. Ugyanakkor a rendelet végrehajtási utasítása 1/1959. FM—PM. számú utasítás 2—6 éves lejáratra engedélyezte ezt a hitelt. Ennek alapján egyes bankfiókok 4—5 éves lejáratra adták a hitelt, holott indokolt esetben hosszabb lejárati határidőt is megállapíthattak volna. Feltétlenül érdemes foglalkozni a rendelkezések ellentmondásaival, meri ezek az ellentmondások zavart idézhetnek elő a tsz-ek gazdálkodásában. Egyrészt az újságcikk lehetőségeinek szűk kerete miatt nem vethetünk fel itt több problémát részletesen. Másrészt pedig azért sem, mert a vizsgálati anyagban és a hozott határozati javaslatokban van egynéhány olyan kérdés is, amit még kiforratlannak, tisztázatlannak tartok. így például a rendelkezésre álló tapasztalatok alapján nem lehet még végleges állást foglalni az árutermelési tervek teljesítésével kapcsolatos hitelkedvezmények kérdésében és a járási tanácsok mezőgazdasági osztályának hitelelbírálási joga bővítését célzó javaslattal kapcsolatban. Ami az árutermeléssel és értékesítéssel kapcsolatos javaslatot és a hitelkedvezményeket illeti, egy megjegyzést szükségesnek tartok megtenni, mégpedig azt, hogy ennél a kérdésnél az egész népgazdaság és nemcsak a tsz-ek érdekeit kell szem előtt tartani. Továbbá nem helyes a helyzeti előnnyel rendelkező, amúgy is különbözeti járadékot élvező szövetkezetek tapasztalatainak általánosítása. Ami pedig a járási tanácsok hitelengedélyezési jogkörének további bővítését illeti, ezzel kapcsolatban is meg kell jegyezni, hogy a tanácsok jogkörének további ilyen irányú bővítése a szocialista bankrendszer jogos és szükséges hitelmonopóliumát korlátozná és így a szocialista bank- rendszer alapjait támadná meg. A népi ellenőrzési bizottság vizsgálata értékes volt. Megállapításai általában reálisak. Javaslatai nagy részének megvalósítása vitathatatlanul hasznos lenne. Ez a vizsgálat is bizonyítja a népi ellenőrzésnek gazdasági életünkben betöltött hasznos szerepét és jelentőségét. Gyenis János Fülöp Lajos, a bölcskei tanács vb. elnöke Közvetlenül a felszabadulás után került közszolgálatba. Az előző foglalkozása kubikos volt, egyke az országot járó endrüdi fémmunkásoknak. Természetesen nem volt semmifele előképzettsége a hivatali, államigazgatási munkához. A munkáshatalom megteremtésének, a vívmányok megszilárdításának azonban az volt az egyik előfeltétele, hogy a vezetői székekbe a régi rend hívei helyett munkásembereket kellett ültetni. így került Fülöp Lajos elvtárs is sok ezredmagá- val közszolgálatba. Példája, a fel- szabadulás utáni életútja a munkásemberek tipikus példája. Tele volt felelősségérzettel a reá bízott munkáért. Érezte, hogy rajta is múlik a munkáshatalom megteremtése és megszilárdítása. Ez volt az alapvető, ami az évek során végigkísérte. A munkásember megtanulta az ügyintézést, a vezetést. Az évek során nem került útvesztőbe, igazi munkásöntudattal, becsületességgel dolgozott és dolgozik. A tanácsok megalakulása óta tanácsi funkzés tekintetében már ei^g magas fokon tart: eredményesen végzi a jogi egyetemet. Bölcskén tanácselnök. Nem a falu szülötte és mindössze néhány év óta él itt. A falu lakóinak többsége mégis megkedvelte, megszerette. Észrevették benne a becsületes, egyenes, nyílt jellemet és mindenekelőtt ezért közkedvelt vezető. Mindenkin segít a lehetőségekhez képest, de ismeretlen nála az olcsó népszerűséghajhá- szás: a felelőtlen ígérgetés, a »népszerűtlen« problémák megkerülése, ha szükséges, kimondja a nemet is. Nagyon sokat tett a község fejlesztése, szépítése érdekében. Fülöp elvtárs, mint a falu ve- zetője, fáradhatatlan harcosa a termelőszövetkezeti mozgalomnak. Sok és eredményes munkát végzett a község szövetkezeti átszervezésében, mostanában pedig a megszilárdítás érdekében tevékenykedik sokat. Példás munkája elismeréseképpen alkotmányunk • ünnepén »Munkaérdemérem« kitüntetéseiét tölt be és a művelődés, kép- I ben részesült. Az új vas-műszaki raktár Az elmúlt napokban adták át rendeltetésének a Tolna megyei Vas- Műszaki Nagykereskedelmi Vállalat 6-os számú új raktárát. Az ezerkétszáz négyzetméter területű, emeletes raktárt másfé’-:- ilió forintos költséggel, önköltségcsökkentő beruházási hitelből építették. Több mint 10 vagon árut exportált eddig a faddi Lenin Tsz Megyénk egyik legnagyobb közös gazdasága, a faddi Lenin Termelőszövetkezet az idén első ízben szállít terményeiből közvetlen külföldre. Az év első felében 138 hízott marhát küldött a termelőszövetkezet Nyugat-Német- országba. A közelmúltban pedig zöldségféléket exportált a közös gazdaság, népi demokratikus országokba. Zöldségfélékből eddig hét vagonnal küldtek külföldre a szövetkezetből. A több mint 100 holdas kertészetben azonban most is folyik a zöldségfélék betakarítása. Naponta több száz mázsa paprikát szednek le a kertészetben, aminek nagyobbik részét belföldi fogyasztásra adja a közös gazdaság. De számítanak arra, hogy az év végéig még több vagon árut küldhetnek külföldre is4 inni i"i nini' rmi r Átadták a megyei vöröskereszt ajátrdfkát a megye legtisztább iskoláinak Kettős ünnepség volt csütörtökön az aparhanti, a dunaköm- lődi és a belecskai általános iskolában. Kettős ünnepség volt, mert a tanévnyitó ünnepség keretében adták át a megyei tanács oktatási osztályának és a Vöröskereszt Tolna megyei Elnökségének ajándékát az iskolák tisztasági versenyében elért jó eredményekért. Az aparhanti általános iskola, mint a tisztasági verseny első helyezettje egy magnetofon felszerelést kapott, amelyet Esküdt Lajosné, megyei elnökségi tag adott át. Az iskola megéi-demel- ten lett az első. Az iskola környéke és a tantermek ragyognak a tisztaságtól. Függönyökkel és szőttesekkel vannak feldíszítve. Az udvar egy részén virágok pompáznak, A dunakömlődi általános iskolásoknak, a második helyezet-: teknek egy világvevő rádiót adott át Földes Imréné, az elnökség egyik tagja. A dunakömlődi iskolások ünnepségét emelte az is, hogy a pedagógusok fáradtságot nem ismerve a nyári szünet végén foglalkoztak a tanulókkal. Az iskola tanulói nívós kultúrműsorral kezdték a' tanévet. A tisztasági mozgalom harmadik helyezettje a belecskai általános iskola, amelynek tanulói egy lemezjátszó készüléket kaptak jó munkájuk elismeréséül. A belecskai iskolásoknak az ajándékot Bauer József megyei úttörőtitkár adta át a tanévnyitó ünnepség keretében. Belecskán az úttörők kísérték a kis első osztályosokat a virágokkal fedíszített iskolába, Az ünnepséget itt is kultúrműsorral kezdték meg. Igen jól szerepelt az iskola úttörő-zenekara. Ahogy az egyes számokat előadták, azt bizonyította, hogy a zenekar tagjai nváion is szorgalmasan gyakoroltak. A tanulók és a szülői munkaközösség nevében Füredi János, az általános iskola igazgatója mondott köszönetét az ajándékért. ígéretet tett arra, hogy a tisztasági mozgalmat tovább fejlesztik, ás az iskolán túl is kiterjesztik az egész falura. Az ünnepség végén megszólalt a csengő, jelezve azt, hogy a pihenőidő végétért, 3 kezdetét vette a munka, a tanulás,
