Tolna Megyei Népújság, 1960. szeptember (5. évfolyam, 206-231. szám)

1960-09-29 / 230. szám

Tolna megyei nepüjsag IPGfl. szeptember 29, Mi akadályozza az őszi gabonavetést Tengelic-Szőlőhegyen ? A szedresi gépállomás tengelic- szőlőhegyi traktoros brigádszáilá- sán a lakókocsin kívül még egy­két munkagépet mar a rozsda' Kihalt itt minden, amiből arra következtet az ember, hogy a leg­nagyobb rendben folyik a munka; a gépállomás traktorosai szánta­nak, vetnek az 1500 hold szántó­val rendelkező Uj Élet Termelő- szövetkezet határában. A látszat csal Hiába róttuk a dülőutakat, a gép­állomás tulajdonában lévő több tucat modern mezőgazdasági gép­ből egyet sem láttunk. Ellenben láttunk egy Hoffer traktort, a ba­rázdában vesztegelt. A szövetke­zet elnöke, Prieger István elmon­dotta, hogy ezzel a körmössel a nyár közepe óta szántanak egy 30 holdas táblát. De a munka még mindig nincs befejezve, mert a gép ötször annyit áll, mint dol­gozik. Ez igaz, hiszen amit elő­ször szántott, azt már felverte a gaz. Végül aztán mégis csak rá­akadtunk egy üzemképes körmös- traktorra, mélyszántást végzett. De ez minden. Több gépállomási traktor nem dolgozik a szövet­kezetben. Ezzel magyarázható, hogy még egy szem őszi árpát sem vetettek, zsákban van a rozs, úgy­szintén az őszi takarmánykeverék is. Mindössze néhány hold őszi- búza-vetés van, amit a szövetke­zet tagjai a maguk erejéből vé­geztek el. Ezek a tények ... Nem szabad volna ennek így lenni, hiszen a tavasszal egész traktoros brigádot küldtek Szed­resből a szőlőhegyre, azzal az ígé­rettel, hogy a gépek egész éven át az Uj Élet Tsz-ben dolgoznak. hozzák a Júlia-majorba diszponált gépeket. — A számítás rossz volt. A néhány napból néhány hét lett és közben elromlottak az itt ha­gyott gépek is (kivéve azt az egy kormost, amelyről fentebb már szóltunk). A szövetkezet vezetősége látva, hogy veszélyben a jövő évi gabonatermés, Szeptember elejéig nem is volt baj De ekkor aztán kezdődött a zűr­zavar. a kapkodás, a szervezetlen- ■ ség ... A szóbanforgó szőlőhegyi ter­melőszövetkezetben három héttel ezelőtt végeztek a silózással. Ek­kor még itt dolgozott a gépállo­más Lumper Antal vezette trak­toros brigádjából összesen tíz gép. Meg kell hagyni, nem is rosszul. A silózással egy időben mintegy 250 hold földet megszántottak. A minőség is kifogástalan volt. El­munkálni azonban nem tudták a szántást, de ez nem a gépállomás hibája, vártak az esőre, ami köz­ben meg is jött. Ám ekkor meg­jelent a gépállomás egyik veze­tője, azt kérte a szőlőhegyiektől, hogy a gépállomási gépeket en­gedjék át néhány napra a szom- - szédos Júlia-majori tsz-hez silóz­ni. Mivel csak néhány napról volt szó, az Uj Élet Tsz vezetői ehhez hozzájárultak, mondván: itt ma­rad még a lánctalpas, meg a há­rom körmöstraktor, ezekkel győz- . zük a szántást, míg vissza nem intézkedést sürgetett. Panaszukat még a múlt héten elmondták a gépállomások megyei igazgatójá­nak is, ám eredménye ennek sem lett, mert a legutóbbi keddig nem küldött gépeket a gépállomás. Miért vár az Uj Élet Tsz min­dent a gépállomástól, miért nem vetnek a maguk erejéből? — ve­tődik fel a jogos kérdés. Erre is kaptunk választ. A szőlőhegyi Uj Élet Tsz-ben annak idején kiselejtezték a lova­kat, annyit hagytak csak, ameny- nyivel elvégzik a kisebb szállítá­sokat, az állatok takarmányozá­sát. Lovakkal szántani és vetni nem ajrarnak, ennek elvégzésére szerződést kötöttek a gépállomás­sal. Ebben a közös gazdaságban nincs géppark sem. Mindössze há­rom gumikerekű kis traktorral rendelkezik a szövetkezet. Ezek í közül az egyik vadonatúj, most járatják be. A másikkal a termé­nyek betakarítását végzik. A szö­vetkezet harmadik traktorosa ve- teget. De hogyan? . .. Kora haj­nalban és késő este hengereli és tárcsázza a földet, hogy nappal vethessen. De így a munka na­gyon lassan megy. Ha csak erre építhetnek, akkor még december­ben sem fejeződik be a vetés. Számításokat végeztünk a szö­vetkezeti vezetőkkel együtt az őszi munkák jelenlegi állásáról Az a helyzet, hogy a kukorica és a dohány kivételével csaknem minden növény termését betaka­rították már. Szántani való terü­let pillanatnyilag mintegy 400 hold van. Ezenkívül három hé­ten belül el kellene munkálni, be kellene vetni 450 holdat őszi ka­lászosokkal. Különben ez volt a szövetkezeti tagok terve is. Hogy ez sikerül-e, csakis a gépállomá­son múlik. Még sikerülhet, hiszen a helyzet nem katasztrofális, mert ha a gépállomás vezetői intéz* kednek, a mostani lemaradást két hét alatt be lehet hozni. A tenge- lici Uj Élet Tsz tagjai örülnének legjobban, ha ez így lenne. D. E. Azonnal jelentsük a tűsét! Azt hiszem, felesleges hangsú­lyozni, milyen fontos a tűzesetek elleni védelem. De legalább ilyen fontos, hogy ha már megvan a tűz, minél hamarább meg legyen fékezve. E kis bevezető után egy érde­kes statisztikát lássunk: szeptem­ber 1-ig a megyében 92 tűzeset volt. Azt is mutatja a táblázat, hogy csak 28 esetben jelezték a tüzet azonnal a megyei tűzoltó­ságnak. Több mint tíz esetben a tűz észlelése után több mint fél órával jutott eszükbe az ottlévők- nek, hogy értesíteni kellene a tűzoltókat. Megtörtént —, au­gusztus 20-án — Várdombon, hogy 1 óra 5 perc múlva hívtak segítséget, holott, ha azonnal ké­rik, 10 perc alatt kint van Szek- szárdról a tűzoltó kocsi. A többi tűzesetet is öt perc és egy fél óra közötti időben jelentették csak. Beszélni kell erről, hiszen a jelzésig elvesztegetett drága per­cek, negyedórák alatt a károk óriásivá szökkenhetnek. Míg az idejében kért segítség mindezt meg tudja akadályozni. Az illetékes szervek a statisz­tikát nemcsak elkészítették, ha­nem azt is vizsgálták, mi az oka a késedelemnek? Az az idő már elmúlt, amikor még azt hitték, hogy a tűzoltó­ság kihívása pénzbe kerül, s IGAZI SZERELEM? Sárga sugárözönt zúdított rá a szeptemberi délután. Fehérzeri- tős asztalára lepottyant néha egyegy rozsdás vadgesztenye-le­vél. A vonatok sikongva érkez­tek az állomásra és újra mküra- modtak a sínek végtelen pályájá­nak. Alig egy-két utas ült az állomás díszét vesztő kerthelyiség eben. Vera hosszasan nézte a pirosszí- nű szörpöt, mint törnek meg benne a sárgás napfény bágyadt sugarai. Jó így elmélázni ősszel, érezni a múlt emlékeit. Úgy hullottak lelkére a régi képek, mint a gesz­tenyefa rozsdás levelei a fehér térítőre. A múlté minden... Nyolc évig szerette Jóskát és mindig azt hit­te ez az igazi szerelem. Hogyan is mondta régen a tanárnő? Ami­kor még bakfis leány volt, oda­ment Ilonka nénihez, az osztály­főnökéhez és megkérdezte: — Miről lehet megismerni az igazi szerelmet? Ilonka, néninek tágranyílt a szeme, rámeredt egy pillanatig a copfos kislányra, de meglágyult az arca, szemeit bizonyára régi emlékek tették jóságossá és ko­molyan mondta: — Az igazi sze­relem? Tudod, az nem múlik el soha. Erről lehet megismerni. Nem múlik el soha? Így lehet, de akkor ő még nem volt sze­relmes. Nem, Jóskát sem szerette igazán, mert ime, elmúlott, akar­ta hogy elmúljék és így lett. Már több mint egy éve nem lát­ta, hírét sem hallotta, vonásai a múltba vesztek, s nem hiányzik az életéből. Azért rossz most gondolni erre. — Nem alcarok gondolni se rá, mert kellemetlen... súgta maga elé és kortyolt a szörpből, ame­lyet meglangyított a nap. Ciga­rettára gyújtott és a vonatokat nézte, a nagyerejű mozdonyokat, meg a kocsik ablakából kinéző vidám arcú embereket. Micsoda tarltaság! Szeretett ál­lomáson ácsorogni, mert szerette az embertömeget. Jó együtt, hul­lámozni a színes forgataggal, úgy, hogy az egyén szinte elve­szik benne. Uj vonat érkezik. Dübörögnek a kerekek, dobhártyát feszít a füttye, csikorog a fék. Megindul felé az embertömeg, s hevesen integetnek zsebkendőkkel a pero­non. A vonaf megáll, a fekete ajtókon emberek tódulnak ki és be. — ügy látszik, ezeknek a fe­kete kocsiknak teljesen mindegy kiket szállítanak — gondolta, mert az ajtók nem búcsúztak a kiszállóktól és nem üdvözölték az érkezőket. Csak az embernek szítsék. »TTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTVTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTrTVTTTTTTTTTTVVTTTTTTVTTrT'rTTTTTTTTTTTTTTTTTTTfTTTTyTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTl nem lehet mindegy, hogy kivel halad együtt... Szeretni kell, aki­vel együtt haladunk... Szeretni... Ahogy nézte az újonnan érke­zett vonatot, egyszerre kővé me­redt. Egyik vonatablakból fehér- inges férfi hajolt ki. Fekete és hullámos a haja, az arca ismert, vonásai kedvesek... Jóska! — Jóska! — sikította a lány, s mint aki eszét vesztette, ugrott fel az asztaltól, rohant a pénz­tárhoz, embereket lökött félre, lábakra gázolt. Akkor eszmélt csak fel, amikor a pénztáros nyu­godt hangja rezgeti a fülében. — Meddig óhajt utazni? Micsoda kérdés! Hát a végte­lenségig utazni akar oda, ahol a boldogság van, azzal, aki a bol­dogságot adja. Már nem is emlékszik, hová kért jegyet, csak arra, hogy mint az ámokfutó rohant a vonathoz, fel a lépcsőn, be a fülkébe és nyakába ugrott a fehéringes fér­finek... Döbbent csodálkozás, s iszo­nyú csalódás... Hideg arc fogadta és botránkozó szemek. Á férfi nem Jóska volt. Tévedett. Lán­goló arccal rebegett bocsánatké­rést, és mint az elűzött kutya ballagott messze. A vonat elindult, rohant a vég­állomás felé, de ö nem tudott megérkezni. Cy. J. ezért történt késés. Ma már min­denki tudja, hogy az ingyenes. Az első helyen ma a feledé- kenység áll. A nagy kavarodás­ban sokszor nem jut eszünkbe az érdekelteknek, hogy .tűzoltók is vannak a világon. S mire észbe­kapnak, a segítség későn érke­zik meg. Nem egyszer a híradási beren­dezések sem kifogástalanok, mint volt ez a várdombi esetben is. Ugyanehhez a problémához tar­tozik, hagy nem tudnak jelezni, mert a községben nincs berepü- lözve — szakkifejezés, mely azt jelenti, hogy bármikor lehet te­lefonálni — egy telefon, amikor a postaszolgálat szünetel. Erről pedig a 30/1956. MT. számú ren­delet intézkedik. A legveszélyesebb lehet azon­ban az, amikor lebecsülik a tűz­esetet, s azt gondolják, minek csődítsük ide Szekszárdiból a tűz­oltókat, eloltjuk magunk is. Ilyenkor aztán egy hirtelen jött szélvihar, vagy rejtett tűzveszé­lyes anyagok, a későn hívott se­gítség munkáját nehezíti. Jelen­téktelen károk helyett súlyos veszteségek származhatnak ebből. Egy másik statisztika azt mu­tatja, milyen okból származnak a tűzesetek. Az elmúlt év negye­dik negyedében például 18 tűz- s esetet gyerekek okoztak. Az ' egyik esetben egy gyereket el­küldték gyufáért a boltba, s míg hazaért, már tüzet okozott. Nagy feladat tehát szülők és pedagó­gusok számára, megértetni a gyér mekkel a veszélyt, s ellenőrizni is, nehogy kárt tehessen. Természetesen az avar-, a nád- tüzek, a szárégetésekből adódó erdőtüzek mind-mind szerepel­nek a statisztikában. Legnagyobb részük gondatlanság eredménye.- És ha ezek párosulnak a tűzeset jelentésének hanyagolásával, sok­sok érték megy tönkre, (Sz) A megye kulturális helyzetének felmérése A megyei tanács művelődés- ügyi osztálya nagyszabású felmé­rést folytat a megye községei­ben folyó kulturális helyzetről és munkáról. Négy járásban már megtörtént a községek kulturális ellátottságának feltérképezése és a jövő héten sor kerül a hátra­lévő két járás, a szekszárdi és gyönki helyzetének felmérésére is: ■ A felmérés lehetővé teszi, hogy a következő évre és évekre szó­ló művelődési munkatervet már az alapos feltérképezés tapaszta­latainak figyelembevételével ké­Strasser Teréz, Ágnes Bonyhád A gyermek-szépségversenyre úgy Pákozdi Mártika Murga kell szavazni, bogy a Népújságból Hága Ilonka Tolna Heffercsik Márta Bátaapáti Lehmann Miklós Dombóvár kivágjuk annak a gyermeknek a képét, akit a legszebbnek tartunk, s azt beküldjük a Népújság címére« (pjcí'inek-yzéfi.séqoe rs em/ 1960.

Next

/
Thumbnails
Contents