Tolna Megyei Népújság, 1960. szeptember (5. évfolyam, 206-231. szám)
1960-09-27 / 228. szám
tolna megvet nepüjslg 1060. szeptember 27. A megvalósulás útján a szekszárdi természettudományi múzeum A jelek szerint, méltóképp fogja megünnepelni alapításának 900. évfordulóját Szekszárd. hisz egy más után születnek a kitűnő ötletek, az érdekes tervek, s a kivitelezésben is van elegendő eró és lelkesedés. Itt van többek között a szekszárdi természettudományi múzeum felállításának szép gondolata, mely Pataki József, az ismert szekszárdi geológus tanártól indult el, s nemcsak a TIT-nél, hanem a város vezetőinél is olyan támogatásra talált, hogy ma már nyugodtan elmondhatjuk, a megvalósulás stádiumában van. A szekszárdi természettudományi múzeum szinte beláthatat- lanul nagy és fontos tudományos szerephez juthat. A szigorúan vett didaktikai feladatokon tú! irt nyílik alkalom arra, hogy bemutassák Tolna megye növény- és állatvilágát, elsősorban az Európa-hírű gemenci erdőt. — Különösen fontos az a körülmény, hogy egész Európában nincs olyan múzeum, — mondja Pataki József — amely az ártéri erdők flórájával és faunájával foglalkoznék, így tehát tudományos szempontból is nagy jelentősége lenne a szekszárdi múzeumnak. Ezt ismerte fel az Országos Természettudományi Múzeum is, amikor nemcsak erkölcsi, hanem hathatós anyagi segítséget is ki látásba helyezett múzeumunk megvalósításához A tudományos szemponton túl vegyük figyelembe azt is, hogy egy ilyen múzeum mennyire növeli Szekszárd idegenforgalmát. . . A TIT, és a múzeumot szervező Pataki József komoly segítségre számíthat a megye erdészeitől, elsősorban a gemenci rezervátum vezetőjétől. Parti Istvántól, de bekapcsolódnak a munkába a szekszárdi természetjárók, valamint a szekszárdi gimnázium fiataljai, akik az őszi hónapokban megkezdik a gyűjtést, míg a preparálást szakemberek vállalták. A múzeum megnyitása a 900. évforduló ünnepség-sorozatának lesz egyik szép eseménye, eldöntetlen kérdés azonban, hogy hol helyezzék el a gazdag gyűjteményt. Az első terv az. volt, hogy a szekszárdi múzeumban kap egy termet a természettudományi részleg, amit az az elgondolás is indokolna, hogy így egy helyre kerülne a város valamennyi köz- gyűjteménye. A múzeum azonban kicsi, a már meglévő gyűjtemények elhelyezése is gondot okoz, s az alkalmi kiállításoknak is csak szűkös hely jut. Arról nem is beszélve, hogy egyetlen teremben, még ha egy folyosórésszel bővítik is, csak összezsúfolni lehetne a gazdag természettudományos anyagot. Kézenfekvő megoldásnak kínálkozik a város központjában • nemcsak erkölcsi, hanem anyagot. ős anyagi segítséget is ki- Kézenfekvő megoldásna t helyezett múzeumunk nálkozik a város közpon Miért rozsdásodik több vagon vashulladék a gépállomásokon? mkban már eevszer szóvá- szén imnortálunk is ilven á Lapunkban már egyszer szóvá- tettük a papír“ és vashulladékok átvétele körül tapasztalt szervezetlenséget. Mivel cikkünk megjelenése óta nem tapasztaltunk változást, ismételten felhívjuk az illetékesek figyelmét az intézkedésre. Arról van ugyanis szó. hogy megyénk gépállomásai is elhatározták az őszi »nagytakarítást«. Vagyis meg szeretnék tisztítani a gépállomás környékét az összegyülemlett vashulladékoktól. S mivel nem mázsákról, hanem vagontételekről van szó. bosszantó, hogy a MÉH Vállalat nem intézkedik. Bosszantó, mert tudott, hogy iparunknak szüksége vám vas- és fémhulladékra, hiszen importálunk is ilyen árucikket. A gépállomások vezetői a maguk módján többeször sürgették már az ócskavasak elszállítását. Szinte minden nap telefonálnak, leveleznek — eredménytelenül. Mert. noha szállítanak el néha egy-egy gépkocsira való vasat egyik-másik gépállomástól, mégis vagonszámra hevernek a kiselejtezett öntvények, termelési célokra nem használható vasak. A tamási, a gyönki, az iregszemcsei és a szedresi gépállomáson például több vagonra való vashulladékot »tárolnak« ez idő szerint. Vaion meddig?... lévő millenniumi vadászház fel- használása. Ismeretes, hogy mindeddig vegyianyag raktárnak használták a jobb sorsra érdemes épületet, most pedig, miután iöbb esztendei harc után végre kiköltözik a vegyianyag raktár, olyan tervek merültek fel, hogy vendéglőt nyitnak a szép, ma is komoly értéket képviselő vadászházban. Vendéglőnek másutt is jutna hely, arról nem is beszélve, hogy a vendéglátóipar építkezései eddig több kárral, mint haszonnal jártak, hisz az évek során több millió forintot elköltötték, s a városnak még sincs egy elsőosztályú étterme. A millenniumi kiállítás alkalmával épített impozáns erdészház eredetileg is kiállítási célokat szolgált. Mi sem lenne természetesebb, mint az, hogy most ebben az épületben rendezzék be Szekszárd természettudományi múzeumát, amivel a fontos kulturális intézmény méltó helyre kerülne, s nem lenne gond a gazdag gyűjtemény elhelyezése sem. Mielőtt a város az erdészház sorsáról dönt, gondoljon a létesítendő .természet- tudományi múzeumra is! (cs) A Simeníornyai Bőrgyárban felkészültek az új oktatási évre A Simontornyai Bőrgyár párt- szervezetének vezetősége néhány héttel ezelőtt tárgyalta vezetőségi ülésen az új oktatási évre való felkészülést. A gyár kommunistái megvitatták az 1959—60- as oktatási év tapasztalatait. Az 1959—60-as oktatási év legfontosabb tapasztalata az volt, hogy az egy évvel ezelőtt beindított különböző politikai és szakmai tanfolyamokból sokan kimaradtak. Különböző okok miatt a tanfolyamok létszámának fele nem fejezte be az évet. Sőt az egyik szakmai tanfolyamon még vizsgát sem tudtak tartani. Legtöbb esetben a hallgatók, de sok esetben az oktatók, s nem utolsó sorban a gyár gazdasági vezetői is hibásak voltak abban, hogy a tanfolyamokon nem tudtak teljes létszámmal részt venni és hogy több előadás ‘elmaradt, melyeket nemigen pótoltak. Az 1960—61-es oktatási évre a felkészülést lényegében már befejezték. A bőrgyárban négy oktatási formában, mintegy kétszáz hallgató tanul az idén. A párttagok közül hatvanketten vesznek részt politikai tanfolyamokon. A Kommunista Ifjúsági Szövetség politikai iskoláján közel harminc hallgató ismerkedik majd az aktuális kül- és belföldi eseményekkel. A gyárban több mint húsz hallgató részvételével általános iskolát szerveztek. A községi általános iskola pedagógusai járnak majd a gyárba tanítani dzokat a dolgozókat, akik jelentkeztek az iskolába, hogy pótolják az általános iskola hetedik-nyolcadik osztályát. Tíz munkás már másodéves bőripari technikumba iratokozott az idén. A levelező technikumi hallgatókat a gyár fiatal mérnökei is segítik az anyag elsajátításában. A politikai jellegű oktatási tanfolyamokon kívül, az idén megkezdik nagyobb méretekben a szakmai továbbképző tanfolyamok tartását is. A tervek szerint mintegy száz dolgozó vesz majd részt a szakmai továbbképző tanfolyamon. Október első hetében kezdődik az oktatási év a bőrgyárban. * 34 osztályteremmel, 7 foglalkozási teremmel, 4 nevelői lakással és 4 műhelyteremmel gazdagodott a megye iskolahálózata a társadalom áldozatkészségéből Szakszervezeti Híradó címmel a napokban jelent meg a Tolna megyei Tanács Építőipari Vállalat szakszervezeti Bizottságának közlönye. A közlöny első számát olvasva a vállalat munkájáról tájékozódhatnak a munkások. Beszámol az éves terv teljesítéséről, műszaki érdekességekről, a munkaverseny híreiről, és közli a vállalat kulturális és sportéletének híreit is. Köszöntjük az építőmunkások szakszervezeti híradóját. Társadalmi tulajdonvédelmi ankétot tartottak Kakasdon Az elmúlt napokban a kakasdi községi tanács társadalmi tulajdonvédelmi ankétot rendezett. Az ankétra meghívták a helyi termelőszövetkezet, a földművesszövetkezet és/ a tömegszervezetek vezetőit, valamint a mezőőröket. Az ankéten a társadalmi tulajdon megvédésével kapcsolatban sokan tettek értékes javaslatokat. Baranya megye versenyfelhívása alapján a hároméves terv időszakában az ország megyéi verseny keretében döntik el azt, hogy melyik megyében sikerült legjobban mozgósítani a társadalom segítőkészségét az oktató-nevelő munka megnövekedett szükségleteinek kielégítésére. A mozgalom nagymértékben segít kiküszöbölni a váltakozó oktatást, segíti kiküszöbölni az oktatási intézmények egészségügyi ellátottságában mutatkozó hiányosságokat és a legkülönbözőbb formáben segíti az általános iskola és az óvoda célkitűzéseinek a megvalósítását. Tolna megye az eddigiek során eléggé mérsékelten szerepelt, de tavaly már 2,8 millió forintos ráfordítással a megye a tizedik helyen végzett és a szekszárdi járás országos harmadik helyezése és ennek jutalmaként kapott versenyzászló arra mutatott, hogy helyes úton járnak a megye és a járások gazdasági szakemberei és az iskolák igazgatói. A megyei tanács művelődésügyi osztálya a beérkezett jelentések alapján a napokban értékelte az 1959—60. tanév eredményeit. Megállapíthatjuk, hogy a félévi országos első helyezésnek megfelelően alakultak az eredmények, mert az értékelés szerint az elmúlt tanévben a társadalom 8.1 millió forinttal támogatta a megye oktatási intézményeit. Ez tanulónként 176 forintos átlagnak felel meg. A legnaI gyobb összeg: közel 6 millió forint, új létesítmények építésére jutott. A mozgalom gyümölcseként az 1960—61. tanévben 34 új osztályterem, négy új nevelői lakás, négy mííhelyterem és kettő napközi otthonos ebédlő jutott az általános iskoláknak, hét foglalkozási terem az óvodáknak, kettő új osztályterem és egy múhelyterem a középiskoláknak. E létesítmények közül is megemlítésre tarthat számot a decsi öttantermes, a bátai négytantermes, egy műhelytermes, a szedresi négytantermes, valamint a dom- bóvár-szilfáspusztai. az újdombóvári, a gerjeni, a sióagárdi és a várdombi kéttantermes általános iskola, valamint a szedresi két foglalkozási termes óvoda. Az egészségügyi hiányok kiküszöbölésére 200 000 forintot, tatarozási munkálatokra 642 000 forintot, a legkülönbözőbb egyéb célokra pedig 1,3 millió forintot fordítottak. A járások versenyében a szekszárdi érte el a legjobb eredményt és az országos versenyben is a járások közti verseny egyik esélyeseként lépett elő. Ugyanis a szekszárdi járás egyedül közel 5,2 millió forintos eredményt ért el. 568 forintos egy személyre jutó átlaggal. Második a paksi járás 121, harmadik Szekszárd város 116 forintos átlaggal. j Az óvodák versenyében a duna- szentgyörgyi, a szedresi és a várdombi, az általános iskolák között a bátai, a sióagárdi, a dombóvár- szilfáspusztai, a decsi, a sárpilisi, a fadd-dombori, a várdombi, a tabód-szerdahelyi, a gerjeni és az iregszemcse-csehipusztai; a középiskolák, illetve a középfokú oktatási intézmények versenyében pedig a bonyhádi közgazdasági technikum, a szekszárdi diákotthonok és a szekszárdi általános gimnázium ért el kiemelkedő eredményt. • A megyei tanács művelődésügyi osztályának jelentése megállapítja, hogy a mozgalom eredményességére döntő hatással volt a megyében tért hódított termelőszövetkezeti mozgalom, a patronáló mozgalom kifejlesztése (ezen a téren a budapesti Be- loiannisz-gyár, az Április 4 Gépgyár, a Magyar Optikai Művek, a Tolna megyei üzemek közül pedig a Bonyhádi Zománcművek, a Tolna megyei Építőipari Vállalat segítségét kell megemlíteni), valamint az a körülmény, hogy a megye túlnyomó részében sikerült a társadalom érdeklődését az oktatási intézmények felé fordítani. A Művelődésügyi Minisztérium előreláthatólag november 7-re értékeli az országos versenyt és ékkor kerül majd sor a versenyzászlók és pénzjutalmak átadására is. O. I, ▼▼TTTTTTTTTyyTyTTTTTTTTTTyTyTTTTTVyTrTTTTTTTTTrrTTTTTTyyTTyTTyTTTTTTTTyTfTTTTTTTTTTTTTVTTTTTTTTTTVf rTTTTTyTTTTTTyTTTTTTTTTTyTTTTTTTTTyTTTTTTTTTTTTTTTtTTTTTTTTTTTTTTTTTTTT» Hdennek-széps éqüevs cm/ ‘IIÉÉéü Iééés. Ferenczy Józsika Szekszárd Sterer Valéria Mözs Jendrolovits Gáborka Dunaíöldvár Spinner Zoltánka Tolna .-. , , ,Y , ■ ' \ y.>W„ *?&«**'*%* h; ’ * -?v -í '*** Sztarovics János Decs A gyermek-szépségversenyre úgy kell szavazni, hogy a Népújságból kivágjuk annak a gyermeknek a képét, akit a legszebbnek tartunk, s azt beküldjük a Népújság címéi«*
