Tolna Megyei Népújság, 1960. szeptember (5. évfolyam, 206-231. szám)
1960-09-24 / 226. szám
I960, szeptember 24. TOLNA 1WF.OYFT NBPTTJSÄO A balesetelhárttás várdombi tapasztalatai — Hogyan mozgósít a gépállomás pártszervezete a baleset elleni védekezésre? —* Vannak, akik a gépeket okozzák; a balesetek miatt. Elmaradott gondolkodású paraszt bácsi felsorolt nekem a múltkor egy egész sereg szerencsétlenséget, s végezetül e néhány szóban ösz- szegezte véleményét: A gépesítés több embert tesz nyomorékká, mint egy kisébbfa.ita háború. Vajon így van-e? A gépek, vagy a gépekhez nem értés okozza-e a baleseteket? El lehet-e olyat képzelni, hogy a gépesítés növekedésével ellentétben csökken a balesetek száma? \ Növekvő géppark, gyérül ő balesetek A várdombi gépállomáson az utóbbi években több mint kétszeresére emelkedett a gépek száma, jelenleg 75 univerzális erőgépe. 45 körmös traktora. 13 kombájnja, 9 silókombájnja és 3 tehergépkocsija van a gépállomásnak. A gépek egyre nagyobb aránvú gyarapodása nem növeli a balesetek számát. Ellenkezőleg. jelenleg kevesebb a baleset. mint három évvel ezelőtt. Mit mutat a baleseti statisztika? 1958-ban öt. három napon túl gyógyuló és három, nyolc napon túl gyógyuló baleset történt. 1959-ben 3—8 napig gyógyuló baleset három volt. nyolc napon túl gyógyuló baleset nem történt. 1960-ban nem volt három napon túl ógyuló baleset. Egytől három napig gyógyuló sérülés csupán csak egy volt. Halálos baleset a kedvezőtlen terepviszonyok ellenére sem volt öt év óta. Minek 'köszönhetők a balesetelhárítás eredményei? Amikor a gépállomás főmérnökének feltettem a kérdést, tréfásan megjegyezte: »Aki régen a gépesítés előtt nem értett a lóhoz és ú°v lett belőle huszár, azt megrúgta, vagy ledobta a ló. aki viszont értett hozzá, azt nem érte hasonló kellemetlenség. így van ez a géppel is. Érteni kell hozzá. tudni kell. mikor, hogyan lehet vele dolgozni, s akkor nem történik baleset. Aki ismeri a gépet. annak a kezében »kezes báránnyá« változik, aki nem ura a pépnek, az viszont súlyos szerencsétlenséget idézhet elő. ezért fordítunk mi rendkívül nagy gondot a traktorosok oktatására és a gépek ellenőrzésére. Miről van szó az időszak balesetvédelmi oktatáson ? A gépállomáson minden termelési kampány megindulása előtt megtartják az időszakos balesetvédelmi oktatást. A legutóbbi oktatáson, amelyet az ■ O ■ O ■ O ■ CD ■ CD ■ CD I CD ■ őszi munkák megkezdése előtt tartottak, a gépállomás vezetői felhívták a figyelmet a legfontosabb balesetelhárítási teendőkre. Az ősszel síkossá váló sárközi talajon óvatosan kell vezetni. Akit felelőtlen gyorshajtás közben tettenémek. azt felelősségre vonják. Vigyázni kell a gépek indítása közben. Az erőgépek nagy részét lendítő kerékkel .vagy. indítókötéllel indítják. Ha a traktoros rosszul fogja a lendítőkereket, vagy az indítókötelet, könnyen megtörténhet, hogy az ellenkező irányba ható erő a kerekek alá löki a traktorost, s szerencsétlen esés következtében kezét. törheti. A traktorosnak érteni kell ahhoz. hogy. az őszi szállítások alkalmával hogyan lehet megrakni a pótkocsit. A túlterhelt pótkocsival lejtőn lefelé haladó erőgép könnyen felborulhat, mivel a megengedettnél nagyobb rakományt szállító pótkocsit nem lehet rendesen fékezni. Meredek lejtőkön a legbiztosabb féket a »motorféket« kell használni. A gépállomáson belül szigorúan tiltják, hogy a határban dolgozó traktoros menetközben állítson munkagépén mélységet, vagy szélességet. Azok. akik az egyenesen haladó tráktor kormányát menetközben rögzítik és az esőzésektől síkos erőgép és munkagép közötti vonórúdon bátra kúsznak, hogy például a tárcsán állítsanak, életveszélyes mutatványt végeznek. Az ilyen embert, ha lecsúszik a vonórúd- ról, a tárcsa százfelé vagdalja. Az efféle »hősködések« értelmetlenek. A traktoristának nem jelent időkiesést, ha néhány percre leállít tö. erőgépét és hátrnmes- a munkagéphez, hogy állítson rajta. • A traktoristának senkit nem szabad az ülés nélküli munkagépre engedni. Gyakran meg történt régebben, hogy például a szövetkezeti agronómus, ha meg akarta vizsgálni a talajmunka minőségét ráállt az eke keretre, vagy a tárcsa terhelő tárcájára és ily módon figyelte meg a mű ködésben lévő gép munkáját. Ha az ellenőrzést gyakorló mezőgazdász lezuhant volna az eke keretről, ez könnyen a halálát okozza és a traktoristát is felelős ség terheli ilyen esetben, amiér: megengedje hogy az ülés nél- Wi]i rnnpkp^énre 0 ■ 0 ■ 0 ■ 0 ■ 0 ■ 0 ■ 0 ■ 0 ■ 0 ■ 0 A Dunaföldvári Építőipari 0 Ktsz. Q szobafestő és ö Ma már 800 fiatal tanul zenét Tolna megyében A balesetvédelmi oktatás egymagában nem elég Az oktatást kellő ellenőrzésnek. s a hanyagok felelősségre- vonásának kell követni. A várdombi gépállomáson minden héten brigádértekezletet tartanak. A brigádértekezleteken a műszaki felkészültség mellett ellenőrzik a biztonsági technikai berendezéseket is. Megnézik el vannak-e látva a gépek megfelelő védőburkolattal. Ha a biztonsági technikai berendezések valamelyike hiányzik, jegyzőkönyvbe foglalják és határidőhöz kötik pótlásét. A határidő pontos betartásáért a brigádvezető a felelős. A gépállomás főmérnöke és munkagép technikusa munkaidejének nagy részét, rossz idő esetén is. kint a határban tölti, az időszakos, hetenként megtartott brigádértekezleteken történő ellenőrzést tehát kiegészíti a gépek folyamatos ellenőrzése. A pártszervezet segítsége A baleseti oktatás és a gépállomás műszaki vezetői részéről történő állandó ellenőrzés azonban egymagában nem oldaná meg a belesetelhárítás nehéz feladatát, ha a pártszervezet nem nyújtana kellő segítséget. Abban, hogy a várdombi gépállomáson minimálisra sikerült csökkenteni a balesetek számát, nagy szerepe van a pártszervezetnek. A pártszervezet tagjai között sok a régi, tapasztalt traktorista. Az idős kommunistákat a pártszervezet megbízta, az iskoláról nemrég kikerült mintegy öívgn főnyi traktorista nevelésével. Az idősebb, nagy tapasztalatokkal rendelkező párttagok . hasznos tanácsokkal látják el a fiatalokat és ügyelnek arra. hogy a ba lesétel h árítás érdekében hozott szabályzatokat betartsák. Nincs igaza annak, aki a gépesítést okolja A várdombi gépállomás példája azt mutatja, hogy a baleseteket oktatással, ellenőrzéssel és a tapasztaltabb traktoristák segítségével meg lehet előzni. A 1öbb gép nem jelent feltétlenül több balesetet A balesetek valódi okai a felelőtlenségben, a tudatlanságban és a vigyázatlanságban gyökereznek. — H — 1955-ben kezdte meg működését a szekszári zeneiskola, amely év- ről-évre bővül, mind több fiatalnak tudja biztosítani a zenetanulási lehetőséget. Már az első évben felvett 200 tanuló sokszorosa volt annak, ahányan korábban, főleg a felszabadulás előtti esztendőkben zenét tanulhattak. A 200-as létszám azonban csak a kezdetet jelentette, s ma már — noha maga a zeneiskola is jelentősen bővült — a megnövekedett érdeklődést képtelenek kielégíteni. A zeneiskolában 300-an tanulnak rendszeresen, akik közül 50-en a környékről járnak bé a megyeszékhelyre. Ugyanakkor azonban tovább kell működtetni a munkaközösséget is, amely — bár nem a legszerencsésebb megoldás — 400 fiatal zenetanulását tudja biztosítani. — Nemcsak számszerűen növekedett az érdeklődés — mondja Husek Rezső, a zeneiskola igazgatója —, hanem örvendetes az a változás is, ami a tanulók szociális összetételében ment végbe. Diákjaink hatvan százaléka munkás- és parasztszármazású, s ezen a téren szinte felmérhetetlen az a változás, ami a fel- szabadulás előtti állapotok óta végbement. Természetesen nemcsak a megyeszékhelyen nagy az érdeklődés a zenetariulás iránt, hanem szerié a megyében is. A munkaközösség a megye négy községében tart rendszeres oktatást, s így jelenleg körülbelül nyolcszázan tanulnak zenét, ismerkednek meg a komoly muzsikával. A zeneoktatás fejlődését bizonyítja, hogy október elsejével Bonyhá- don megnyílik a szekszárdi állami zeneiskola fiókiskolája, amely így felváltja és kibővíti a munkaközösség korábbi jó eredményeket felmutató működését. — Az elmúlt évben — folytatja Husek Rezső — több hangversenyt rendeztünk a TIT-tel s a megyében összesen 60 hangversenyt sikerült így tartanunk. Ezeken nemcsak a zeneiskola növendékei léptek fel, hanem több ismert hazai és külföldi művész is. Természetesen ezzel nem elégedhetünk meg, a jövőben több hangversenyt, eredményesebb zenei ismeretterjesztő munkát kell végeznünk. Ezt a célt szolgálja az a tervünk, amely lyel a város hangversenyéletét akarjuk fellendíteni. Bérletsorozatot hirdetünk, s terveink szerint nyolc nagyobb hangversenyt rendezünk a most következő évadban. A fiatalok részére külön hangverseny-sorozatra kerül sor az idén. Mindezek tervek, de reméljük, hogy valóra is válnak, s a zeneiskola úgy mint eddig, a jövőben is fontos kulturális tevékenységet fejt ki. (MM) A kisipari szövetkezeti mozgalom előtt álló feladatokról tanácskoztak a szövetkezeti és magánkisiparosok | A Szekszárdi Városi Tanács nagytermében a KISZÖV és a inOSZ Tolna megyei szervei tanácskozást tartottak a kisipari szövetkezeti mozgalom előtt álló időszerű kérdésekről. A tanács- I hozáson szövetkezeti elnökök, ta- ' gok és magánkisiparosok vettek részt. Simon József, a KIOSZ ■ Tolna megyei elnöke tájékoztatna a megjelenteket a megyei kisiparosság helyzetéről. Elmondotta, hogy a megyében a magán- j kisiparosok milyen hasznos tevé- j kénységet fejtenek ki a lakosság igényeinek kielégítésében. Majd pedig Gyerő András, a KISZÖV 1 elnöke tartott tájékoztatót a | kisipari szövetkezeti mozgalom ' helyzetéről. A megyében a kisipari szövetkezetek az utóbbi években jelentős fejlődésen mentek keresztül. A szövetkezetek többsége rendszeresen túlteljesíti tervét, kiváló minőségű árut termelnek a fogyasztóknak. A feladatokról szólva az előadó felhívta a megjelentek figyelmét, hogy tovább kell javítani a termékek minőségét, választékát, és elsősorban a lakosság igényeinek kielégítését tartsák szem előtt a kisipari szövetkezetek vezetői, tagjai. Több hozzászóló a magánkisiparosok és a szövetkezeti kisiparosok kapcsolatának elmélyítéséről, a termelőmunka feladatairól, a második ötéves tervben a kisipari szövetkezetek előtt álló feladatok ról beszélt. 0 ■ 0 ■ 0 OB 0 o! ól 0 ■ részlege mindén igényt ki- r> U elégítő, gyors és pontos “ pi munkájával a lakosság ren- Q delkezésére áll. Szolid árak ■ Q mellett Telefon: Dunatöld- Q B vár 116. (102) ■ 0 o loioioioioioiai i mázoló XLIX. — Most szeretnék visszatérni ahhoz a pillanathoz, amikor július tizenhetedikén jelentették nekem a történteket. Akkor azon kezdtem törni a fejem, hogy mit kerestek a vádlottak a Zgoda utca 1. szám alatt. A bankrablási kísérletre vonatkozó verzió igen valószínűnek látszott. — Ám a vádlottak azonnal kijelentették, hogy ők kommunisták. Ez nagyon meglepett, mert soha egyetlen kommunista sem fogja beismerni államellenes tevékenységét. — Betörőknek akartak feltüntetni bennünket — szólalt meg Hiebner. — Kérem, ne szóljon közbe — szakította félbe az elnök. A vádlott összeszorította ajkát. — ’így hát a bankrablási kísérlet kérdése eldöntetlen maradt. De ez nem változtat a dolog lényegén. A tények a fontosak, az égbekiáltó tények: a Varsó utcáin meggyilkoltak és megsebesítettek. Skoczynskinak nem volt szüksége arra, hogy bepillantson jegyzeteibe. A neveket, az utcákat, a házszámot rég emlékezetébe véste. Már nem tévedhetett. Még egyszer elismételte mindazt, ami a vádiratban szerepelt, de igyekezett kerülni a száraz megfogalmazásokat, s több érzelmi színezetet Wanda Wasilewska HAJSZA belevinni a tények értékelésébe. Tudta, hogy a védők beszéde után majd válaszolnia kell, és akkor kezdődik meg a küzdelem. Ezért elég gyorsan rátért a végkövetkeztetésre. — A vádlottak azzal mentegetőznek, hogy nem akartak embert ölni, csak meg akarták ijeszteni az őket üldöző rendőröket és járókelőket. — Tekintetes bíróság! Itt, ebben a teremben az imént hallottuk az államrendőrség munkatársainak szavait, akiknek a testén még láthatók a golyók nyomai, akiknek a sebei még nem hegedtek be, mint ahogy még nem nőtte be fű Witman rendőr és Kemp- ner egyetemi hallgató sírját. A tények a vádlottak ellen szólnak, áldozataik száma — a sebesültek és a halottak száma — egy tucatnál is több. A sebesültek szenvedései, a meggyilkoltak árnyékai igazságért kiáltanak, büntetést követelnek. A közbiztonság, a társadalmi rend és az igazság nevében mindhárom vádlottra halál- büntetés kiszabását kérem. Ez a mondat az ügyész akarata ellenére — mert a nagyobb hatás kedvéért lehetőleg nyugodtan akarta kiejteni — igen teátrálisan hangzott. A teremben csend lett. Eleve nyilvánvaló volt, merre atendál a vádirat; eleve nyilvánvaló volt, hogy a tárgyalás lefolyásától függetlenül az ügyész halálbüntetést fog kérni. S jóllehet a négy fal között nem egyszer hangzott el már ez a mondat és a jelenlévők többsége hozzászokott, mégis úgy érezték, hogy az ügyész hangja fenyegetően, baljóslatúan cseng. Annál inkább, mert ezek voltak az utolsó szavak, amelyek aznap a bíróságon elhangzottak. Este volt. kilenc óra. Az elnök a tárgyalás folytatását másnapra halasztotta. Az emberek csöndben hagyták el a termet, nem zajongtak, nem beszélgettek. Még hatalmában voltak e szó gonosz varázsának: halálbüntetés. 62. Az ég hfdrg volt éc színtelen: sápadt, kora reggeli égbolt. A parkban a magas harsak mozdulatlanul álltak. Még. egy enyhe fuvallat sem mozgatta meg a sO -ű lombot. A nyitóit ablakon át látszott a tengernyi zöld. Az elnök sóhajtva nyitotta szét ujjait. Óvatosan felemelkedett az mazsámolyról. Bal térd'zülete ropogott. Hiába a jó idő, köszvénye csak nem hagyta nyugton. A hosz- szú térdeplésben megfájdult a lába, nehezére esett felállni. Tulajdonképpen imádkozhatna a karosszékben ülve is, de ez már túlságosan kénye'mes volna. Nr-'köz- ben — az más. De a reggeli és az esti imát így, térden állva kell elmondani. Lengyelország első embere, a Lengyel Köztársaság elnöke. apró porszem az Ur színe előtt. Még annak a bűnös asszonynak a lelki üdvéért is imádkozott, akit nemrégiben ítéltek halálra. A sajtó újból lármát csapott. Hát csak lármázzanak. Nem szabad megengedni, hogy bármilyen cselédlány büntetlenül megölhesse törvénytelen gyermekét. Az elnök csak istennek és a történelemnek tartozik felelősséggel, isten előtt felelni fog az elvetemült anya leikéért. A mérleg serpenyőjébe dobja imádságát, az igazság győzedelmeskedett. minden egyéb az . Ur kezében van. (Folytatjuk.)
