Tolna Megyei Népújság, 1960. szeptember (5. évfolyam, 206-231. szám)
1960-09-24 / 226. szám
TTT *r, PROtTT ÍRTAT. RflYFSlTL.TFTrKT —7, V -r A MAGVAR- SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA' MEGY ÉI BIZOTTSÁGA ÉS .A MEGYEI TANÁCS- LAPJA Szombat 1960. szeptember 24. V. évfolyam 226. szám * ARA: 50 FILLER Szabadságot és függetlenséget minden gyarmati népnek! Oldjuk meg az egyetemes leszerelés kérdését! Hruscsov elvtárs beszéde az ENSZ-közgyűlés 15. ülésszakának általános vitájában Az ENSZ közgyűlésének pénteki ülése magyar idő szerint 15 óra 30 perckor folytatta munkáiét. Az általános politikai vita veretében felszólalt N. Sz. Hruscsov elvtárs, aki nagy érdeklődéssel kísért beszéde elején az ENSZ jelentőségét méltatta. Ezután arról szólt, hogy korunk olyan időszak, amelyben rohamléptekkel újulnak meg az emberi társadalom létezési formái: az emberiség soha nem látott hatalomra, tett szert a természet erői felett és soha nem látott módon emelkedik feljebb egy haladottabb társadalmi rendszerben. Korunk egyik fő jellemvonása, hogy felébredtek a valaha elnyomott levert, elmaradott népek, s így századunk a szabadságért folyó harc százada. Hruscsov elvtárs ezután arról a veszélyről szólt, amit az egyre fokozódó nukleáris fegyverkezési verseny rejt magában, majd arról beszélt, hogy napjainkban a népek többségében egyre határozottabban és észrevehetőbben alakul ki a vélemény: feltétlenül fenn kell tartani a békét. — A világ népei, munkások és parasztok, értelmiségiek, valamint a burzsoázia egy része, a militaristák és monopolisták kis csoportjának kivételével nem akarnak háborút, hanem békéi, csak békét óhajtanak — mondotta Hruscsov elvtárs. — Éppen ezért ............................................. a béke biztosítható, ha a népek erőteljesen harcolnak azért, hogy megkössék a militarista és monopolista körök kezét. Ezután arról beszélt, hogy egy évvel ezelőtt az ENSZ szónoki emelvényéről terjesztette elő a Szovjetunió általános és teljes leszerelési javaslatát. Ezt követően reményt keltő tárgyalások kezdődtek, azonban az amerikai repülőgépeknek a Szovjetunió fölé történt agressziós behatolása és az Egyesült Államok kormányának ezt követő minden cselekedete megmutatta a népeknek, hogy az Egyesült Államok kormányának megfontolt politikájával van dolgunk, ez a politika a nemzetközi jog helyébe a rablómódszereket, a szuverén, egyenjogú államok tisztességes tárgyalásai helyébe pedig a hit- szegést próbálja állítani. Hruscsov elvtárs ezután részletesen elemezte az amerikai kémrepülőgép tevékenységét, majd rámutatott: nyilvánvaló, hogy a provokációk szervezői olyan légkört akarnak teremteni, amelyben a népek állandó félelemben élnek. Lehet, hogy ez a légkör kedvére van az Egyesült Államok kormányának — folytatta Hruscsov elvtárs —, de semmiképp sem felelhet meg a Szovjetuniónak és az államok túlnyomó többségének. Mi mindig azért harcoltunk és harcolunk továbbra is, hogy a nemzetközi kapcso- ■ nn'i'iiimiiii niiiiiiini latokban szűnjék meg a törvénytelenség minden megnyilatkozása. A Szovjetunió nem támaszt semmilyen különleges követelést, mi csupán azt akarjuk, hogy tartsák tiszteletben az államok legelemibb érintkezési szabályait. Mi csak azt akarjuk, hogy tartsák meg maradéktalanul az ENSZ alapszabályait, amelyek tiltják az erőszak, az útonállás, az agresszió módszereit és megkívánják minden állam szuverén jogainak tiszteletben tartását, mint a tartós béke alapját földünkön. Hruscsov elvtárs a továbbiakban arról beszélt, hogy az amerikai kémrepülések igen szembetűnően megmutatták, milyen veszélyt jelent a békére az amerikai támaszpontok hálózata, s hangsúlyozta, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetének feltétlenül meg kell hallania azokat az egyre erőteljesebb követeléseket, amelyeket a béke ellenségeinek mesterkedései miatt aggódó népek hallatnak. Utalt Kuba estére, amely célpontja lett minden elképzelhető támadásnak, intrikának, gazdasági agressziónak, majd végül a2 intervencióval való rosszul leplezett fenyegetésnek. A szabadságszerető, bátor kubai nép saját független életét akarja élni. s az Egyesült Nemzetek Szervezetének mindent el kell követnie, hogy megszabadít- mnnwiiinmiuiMniim A hároméves művelődési program első esztendejének eredményeiről tárgyalt a megyei pártbizottság ülése sa Kubát a külső beavatkozás veszélyétől — hangoztatta Hruscsov. Ezután az afrikai kontinensen lejátszódott viharos eseményekről szólt. Emlékeztetett arra, hogy a Kongói Köztársaság már függetlensége kikiáltásának harmadik napján agresszió áldozatává vált. Hruscsov elvtárs ezután így folytatta■ Amikor a gyarmatosítók megérezték, hogy a Kongói Köztársaság törvényesen megválasztott és a parlament bizalmára támaszkodó kormánya szilárdan füg getlenségi politikát visz és feladatul tűzi maga elé. hogy csak saját népe érdekeivel törődik — e kormány megdöntésére azonnal igénybe vették a gyarmatosítók minden eszközét. A gyarmatosítók elhatározták, hogy olyan bábkormányt alakítanak, amely fenntartja ugyan a „függetlenség'1 látszatát, de lényegében a gyarmatosítók akaratát teljesíti. A gyarmatosítók ezt úgy csinálták ahogy mindig is csinálni szokták: durva módszerekkel és nyílt beavatkozással. Sajnos. Kongóban ezt a csúnya munkát Hammarskjöld úrnak, az Egyesült Nemzetek főtitkárának és apparátusának kezével végzik. Ezután Hruscsov elemezte az ENSZ-csapatok kongói szerepét, majd kijelentette, hogy a kongói nép harcát nem lehet megállítani. A szovjet kormány üdvözli a gyarmati népek függetlenségi harcát és mindent megtesz, hogy erkölcsi és anyagi segítséget nyújtson a gyarmati népek igazságos küzdelméhez. — A szovjet kormány véleménye szerint határozatot kell hozni, amely szerint csak afrikai és ázsiai országok csapatai maradhatnak Kongóban, ezek a csapatok is csak a törvényesen megválasztott Lumumba- kormány beleegyezésével tartózkodhatnak Kongó területén. és csak e kormány belátása szerint legyenek felhasználhatók a törvényes kongói kormány és parlament normális működésének biztosítására. Valamennyien tanúi vagyunk — folytatta Hruscsov elvtárs, — hogy egy bizonyos államcsoport sok néppel szemben, állandóan ellenséges lépéseket tesz. durva nyomást gyakorol rájuk. Ez éles konfliktussal terheli a nemzetközi légkört és e konfliktus veszélyét fokozza az egyre erősödő fegyverkezési verseny. Teljesen világos, hogy a nemzetközi kapcsolatok ilyen alapon nem fejlődhetnek tovább, mert azt jelentené, hogy hanyatt-homlok szakadékba zuhanunk. Az ENSZ szent kötelessége, hogy védelmezze az államok szuverén jogait, nemzetközi vonatkozásokban a szilárd jogalapot állítsa vissza és lépjen fel a fegyverkezési verseny megszüntetéséért. Sajnos, magában az ENSZ-ben mind ez ideig érvényesül a népek elidegeníthetetlen jogainak megsértésére irányuló politika. Hruscsov elvtárs ezután a Kínai Népköztársaság ENSZ-beli törvényes jogai érvényesítésének megakadályozásáról beszélt; hangsúlyozva, hogy ez ártalmas a béke szempontjából és lealázó magára az ENSZ-re is épp úgy; mint a Mongol Népköztársaság ENSZ-tagságának megakadályo- I zása. Meg kell szüntetni a gyarmatosító rendszert Az MSZMP Tolna megyei Bi- zotságának kibővített ülése pénteken a megyei pártbizottság hároméves művelődési programja első esztendejének eredményeiről tárgyalt. A kulturális és társadalmi élet különböző területein dolgozó ötvenöt vezető és beosztott bevonásával való felmérés alapján került sor az eredmények és tapasztalatok megvitatására. A vitában, amelyre Kerekes Miklós, a megyei pártbizottság osztályvezetőjének bevezetője után került sor, tizenegyen szólaltak fel. A pártbizottsági ülésre készült jelentés és a vitában felszólalók egyöntetűen megállapították és hangsúlyozták, hogy a hároméves program végrehajtásának első esztendejében máris figyelemre méltó eredményeket értünk el, számos kérdésben előbbre jutottunk, mint amit a program erre az időszakra előirányzott. Jelentősen megnőtt a falusi lakosság kulturális igénye, az objektíve megteremtődött feltételek mellett ez a másik körülmény, amely fokozott feladatokat ró a falusi népművelési tevékenységre. Egyed Mihály, a szakszerve- aetek kulturális munkáját ismertette. Elmondotta többek között, hogy az üzemékben sikeresen folyt ebben az évben is az olyan felnőtt dolgozók bevonása az oktatásba, akik az általános iskolát még nem végezték el, vagy beosztásuk magasabb iskola elvégzését teszi kötelezővé. Ismertette azt is, hogy ma már, mintegy tízezer rendszeres olvasója van a szakszervezeti könyvtárnak és több mint hatvanezren látogatták a szakszervezeti mozik előadásait. Ugyancsak a felnőtt oktatás hatalmas arányú kiterjedéséről és az ezzel kapcsolatos feladatokról beszélt Kaszás Imre. Soczó József, a megyei párt- bizottság titkára a többi között arról szólt, hogy a pedagógusok mellett fokozottan be kell vonni a népművelési munkába a többi falusi, értelmiségi dolgozót. Hangsúlyozta: különösen a vezetőktől meg lehet és meg kell követelni, hogy ne csak egyetértsenek a szocializmus építése során előtérbe kerülő feladatok megoldásával, hanem maguk is tevékeny részeseivé váljanak azok megoldásának. Ezt a kulturális élet területére is vonatkoztatta. A felszólalók közül Szállási Ernő a TIT munkájáról beszélt, Bárd Flórián pedig az állami népművelési apparátus tevékenységét és feladatait ismertette. Felszólalt a vitában Prantner József, a megyei pártbizottság első titkára is, aki felszólalásában mintegy összefoglalóját adta az értékes és hasznos vitának. Prantner József elvtárs felhívta a figyelmet arra, hogy ma, kulturális téren kettős feladat áll előttünk. Állandóan növelni kell a kultúrmunkások számát és emelni munkájuk színvonalát, szakmai és politikai műveltségük elmélyítése révén. Állandóan felmérést kell végeznünk a dolgozó tömegek körében a kulturális igények feltárására és ezeket az igényeket a szocializmus építése követelményeinek megfelelően kell kielégítenünk. Különös jelentőséggel szólt a kommunisták és vezetők példa- mutatásának szükségességéről. Végül hangsúlyozta, hogy a kulturális nevelőmunkában a jövőben nagyobb figyelmet kell fordítani az ipari tanulók, a jövő munkásgenerációjának nevelésére. A vita során elhangzott, javaslatokkal kiegészítve és a vita tanulságait fegyelembe véve. a beterjesztett jelentést a megyei pártbizottság elfogadta; ■ jTg . A továbbiakban Hruscsov elvtárs arról beszélt., hogy az emberiség történetében új korszak kezdődött, amikor Ázsia, Afrika és Latin-Amerika népei az euró" pai és az amerikai népek mellett tevékeny részt kezdtek venni a világ sorsának intézésében. — Egyes m-ugati országokban félelmet kelt. hopv új ázsiai és afrikai államok jelentek meg az ENSZ-ben. a Szovjetuniót viszont elégedettséggel tölti el. ezeknek az új államoknak a megjelenése a világszervezetben. Mi mindig síkraszálltunk és továbbra is síkraszállunk azellen, — folytatta Hruscsov elvtárs —, hosy bármiképpen megnyirbálják a nemzeti függetlenségüket kivívó népek jogait. Ezekkel az államokkal rokonvonású az a közös törekvés, hogy fenntartsuk és megszilárdítsuk a békét, létrehozzuk a földön az országok békés együttélésének és együttműködésének feltételeit tekintet nélkül az országok állami és társadalmi rendszerére. — Mindenki előtt legyen világos — folytatta Hruscsov elv- társ —. hogy a népek szabadságharcát semilyen eszközzel és semi- lyen erővel nem lehet elfojtani, mert ez mind nagyobb és leküzdhetetlen erővel lejátszódó nagyszerű, történelmi folyamat. Egy vagy két évvel meg lehet hosszabbítani egyik vagy másik állam hatalmát mások fölött, de ahogyan a kapitalista rendszer valamikor átvette a feudalizmus helyét és ahogyan most a szocialista rendszer átveszi a kapi« talizmus helyét, ugyanúgy a ko- lonializmus rabszolgatartó rendszerét is felváltja a szabadság. Ezek a társadalmi fejlődés törvényei és arra csak a kalandorok Számíthatnak, hogy hullahegyekkel és áldozatok millióival megakadályozhatják a derűs jövő beköszöntőt. Hruscsov elvtárs ezután így folytatta: A legutóbbi évtizedek bizonyítják, hogy a világtörténelem egész menete a gyarmati rendszer minden formájának és megnyilvá(Folytatás a 2, oldalon.)
