Tolna Megyei Népújság, 1960. szeptember (5. évfolyam, 206-231. szám)
1960-09-21 / 223. szám
V 4 TOLVA MEGYEI NEPÜJSAG I960, szeptember 21* Párton kívüli javaslat A Kormány-kitüntetettjeink: Németh István, a tengeliei tanács vb. elnöke S íorongó szívvel indult neki az útnak. A pártház előtti Villanyoszlop utcai lámpája alatt még egyszer elővette a meghívót és beleolvasott. ...Felkérjük Szabó József elvtársat, hogy vegyen részt szeptember 16-án 8 órakor párttaggyűlésünkön... Amikor először betűzte ki a géppel írott szöveget, nem akart hinni a szemének. Hogy juthatott ez eszükbe? Talán valami félreértés van? Mindenki tudja á faluban, hogy ő nem párttag! Érdeklődött a titkártól, de az megnyugtatta afelől, hogy a meghívót neki címezték. Emberek mentek el mellette a járdán. A pártiroda ajtaja csaknem percenként megnyílt, széles sávon ömlött ki belőle a fény és amikor az ajtó becsukódott, úgy tűnt, mintha egy világító szem csukta volna össze néhány percre szempilláit. Zsebregyűrte a meghívót és élőhúzta a zsebóráját. öt perc múlva nyolc óra! Megindult a pártház felé. Bent csoportokba verődve beszélgettek az emberek. Odaállt az egyik csoporthoz és hallgatott. Egyesek kíváncsian tekintgettek rá. Méhány perc múlva megkéz- dődött a taggyűlés. Kint volt a járási pártbizottság egyik munkatársa is. Feszült figyelemmel hallgatta a titkárt. Sok mindenről szó esett a beszámolóban. Megint felvetődött benne a kérdés: Vajon miért hívtak meg engem? A beszámoló szövegének utolsó lapjait tartotta kezében a titkár, amikor szóba került az istállók ügye. ...Három istállónk áll készen — mondta a titkár, felnézve a papírból. — Építőbrigádunk jó mun kát végzett, a hideg idők beállta előtt az ideiglenes szállásokról behozhatnánk az állatokat ha ajtók, ablakok lennének istállóinkon! Megcsináltuk saját erőből az istállókat. Most azon kell törnünk a fejünket, hogyan tudnánk saját erőből elkészíteni az asztalosmunkát... Az emberek Szabó József felé fordították tekintetüket. A titkár is megszakította rövid időre a beszámolót és ránézett. A további szavak értelmét már nem kísérte nyomon. Gondolatai az asztalosmunka megoldásával voltak elfoglalva, ö az egyedüli asztalos a községben! Mindenki tőle vár megoldást! Ezért hívták meg a taggyűlésre is! Valamit javasolni kellene. Valami okos dolgot! Olyat, amitől felderülnének a gondterhes arcok. Olyat, ami elismerést váltana ki azokban akik belé helyezték bizalmukat. De mit javasoljon? L1 irtelen keletkezett csönd n zökkentette ki gondolataiból. Az első pillanatban úgy tűnt. mintha üressé vált teremben ülne. Föltekintett. A titkár már leült, s a nyomasztó csendet az elnöklő őszhajú veterán szavai szakították meg. — Szóljunk hozzá elvtársak! Félreértések elkerülése végett bejelentem, hogy Szabó József pártonkívüli elvtársnak is van tanácskozási joga. Megint felé fordultak az arcok, s érezte, hogy feltétlenül mondani kell valamit. Keveset járt összejövetelekre. Soha nem szólalt még fel sehol. Erőtlen mozdulattal emelkedett fel, Lámpaláz égett az arcát. A kiváncsi szemek valósággal hipnotizáltak. A mennyezetre nézett amikor megszólalt. — Azt beláthatják az elvtársak hogy egyedül nem vagyok képes megcsinálni a három istálló asztalosmunkáit a hideg idő beálltáig. Óriási munka. — Néhányan megértőén bólintottak, s érezte, hogy az agyat bénító zsibbadtság felenged benne és most már magabiztosabb hangon folytatta tovább. — Azért véleményem szerint mégis van kiút ebből a reménytelennek látszó állapotból. Ha az elvtársak is jónak látják, vállalom, szervezek egy fúró-faragó brigádot. A Csa- lantai Feri tanult nálam, most a növénytermesztésben dolgozik, azt beveszem a brigádba s az öreg Kincses Pista bácsi is tudna segédkezni. Ha hárman nekifogunk, akkor november derekára elkészül az asztalosmunka és mire a hidegek beköszöntenek, az állatokat be lehet kötni az istállókba. A sürgős munkára való tekintettel a magam részéről vállalom, hogy napi 12 órát dolgozom... A teremben ülők tapsolni ^ kezdtek. Megkönnyebbülés, öröm és tisztelet sugárzott tekintetükből. Megindult a hozzászólások áradata. Felajánlások javaslatok bírálatok hangzottak el. Amikor a párttaggyűlés végén az Internacionálét énekelték Szabó József is a tagsággal énekelt és úgy érezte, mintha már na- gyon-nagyon régóta a kommunisták közé tartozott volna. H. T. Ha egy községben nagy dolgok történnek, az rendszerint nem egy ember érdeme, hanem a jó munkát végzők láncolata eredményezte azt. De mégsem lehet elvitatni, hogy egyes esetekben a sok közül kimagaslik egy ember tevéknysége. még akkor is, ha nem kizárólag neki tulajdoníthatók az eredmények. Körülbelül ebből kell kiindulni, ha Németh István tengeliei tanácselnököt akarjuk jellemezni. Nem mondhatjuk, hogy a községben működő Petőfi Termelőszövetkezet példamutatása kizárólag az ő érdeme, de amikor kutatjuk, hogy kik segítették rendületlenül, fáradságot nem ismerve a tsz felvirágoztatását, akkor az ő nevét az elsők között kell megemlíteni. Ki ne ismerné valamilyen formában ezt a termelőszövetkezetet? Ezrek jártak ott tapasztalat- cserén, látogatáson s aki nem, az is hallotta hírét a rádióból, vagy olvasott róla az újságokban. Az évek során ugyanis igen sok szó esett erről a híres szövetkezetről az egész országban — s nem is méltatlanul. Könyvet írtak a szövetkezet életéről és ki tudná megmondani, hány riport megírására ihlette az újságírókat. De közel sem esett ilyen sok szó azokról, akik fáradhatatlanul segítették, hogy a szövetkezet híres legyen. Ezért aztán Németh István neve sem közismert. Mint tanácsi vezető, tette a maga munkáját és a természetes szerénysége is úgy kívánta, hogy ne az ő neve legyen híres, hanem a termelőszövetkezeté, amelyet a tanácson keresztül minden lehető módon segített. De felettesei ennek ellenére felfigyeltek tevékenységére, munkájára és osztatlan elismeréssel beszéltek róla valamennyien. Ö is azok közé tartozik, akik , tíz év óta t.aoiai a tanácsnak, az államhatalom helyi szervének. A tanács második évében, 1951-ben már kinevezték, illeve megválasztották a végrehajtó bizottság függetlenített elnökhelyettesévé, tavaly pedig elnökévé, tehát nem egy kampán-'ban való eredményes részvétel keltette fel felet-1 teseinek figyelmét választóinak közmegbecsülése mellett, hanem egy évtizedes áldozatkész, fáradtságot nem ismerő tanácsi munka. Nehéz lenne felsorolni, hogy mi az, amit tett a termelőszövetkezeti mozgalom érdekében. Ezt nem jegyezték fel a krónikások az évek során, ez nem került «■nyilvántartásba«, de nem is a felsorolás a lényeg. Tengelicen eredményesen haladt előre a termelőszövetkezeti mozgalom és ennek érdekében Németh István mindent megtett, amit egy községi tanács vezető megtehetett. Ezért választói is szeretik, becsülik és amikor az alkotmány ünnepén a »Munkaérdemérem« kormánykitüntetésben részesült, annak szívből örült az egész falu. A második ötéves tervben továbbfejlesztik a Tolnai Selyemgyárat '— 144 selyem szövőgépet állítanak munkába — Leányszállást építenek — A Tolnai Selyemgyár — sok helyen még ma is mint fonóüzemet ismerik — a második ötéves tervben is hatalmas fejlődésen megy keresztül. De ez elsősorban a fiatal szövődét érinti. (A fonoda a bizonytalan gubóter- mesztés következtében nem kerül fejlesztésre). A szövődében jelenleg 48 gép dolgozik. A második ötéves terv folyamán ezt fokozatosan 144 gépre emeljük. Ez azonban nagyarányú átszervezést tesz szükségessé, elsősorban férőhely szempontjából. A vele egyvcnalban lévő előkészítő és lakatosműheiy áttelepítésre kerül a cérnázó földszint, illetve a fonoda végébe A több gép több munkást foglalkoztat. s ez mintegy száz főnyi létszámemelést eredményez majd. A jelenleginél sokkal nagyobb készáru-raktárra is szükség lesz, mert a több termelés, egy köny- nyebben megközelíthető tároió- helyiséget kíván. A második ötéves tervben még egy nagy jelentőségű változás történik. Leszerelik a rossz hatásfokkal dolgozó gőzgépet, s egy 400 000 forintos transzformátorház építése után az ipari áram használatára térnek át A festődében inkább szociális jellegű fejlődés lesz. Korszerű fürdőt és öltözőt építenek. S most végre lehetőség nyílik egy régen várt nagy kérdés megoldására, leányszállás létesitésére. A selyemgyár a községi tanácstól megvásárolta a volt iparoskor épületét, s a tanáccsal egyetértésben úgy határoztak, hogy kultúr- ház helyett egy modern leányszállást létesítenek Ezzel úgy gondoljuk, nagyon sok vidéki dolgozó lakásgondja szűnik meg. s egy kicsit segít talán a község lakásproblémáinak megoldásában is. A műszaki fejlesztés melleit jelentős szakmunkásképzést kívánnak kialakítani. Jelenleg 25 elsőéves és 17 fő másodéves gimnazista jár a gyárba hetenként egy napot dolgozni a politechnikai oktatás keretén belül. Négyéves gyakorlati munka után vizsgát tesznek, s ennek sikeres elvégzése után szakmunkás képesítést és elhelyezést nyernek az üzemben Még egy igen hasznos formája van a szakmunkásképzésnek, s ez a szaktanfolyamok széleskörű továbbfejlesztése. Ezen oktatáson, bár túlnyomórészt. fiatalok vesznek részt, szép számmal találunk idősebb dolgozókat is, hiszen az új technológiai módszerek ismerete minden dolgozónak egyaránt szükséges. A második ötéves terv folyamán ezt minden munkafolyamatnál rendszeresíteni fogják. Az elmondottak nem a tervek összességét adják, mert nem egy még kidolgozás alatt áll Azonban a fent említettekből is látható, hogy a második ötéves terv során nagyarányú fejlődés 'esz a Tolnai Selyemfonógyárban. Schäffler Ádám Öt megye TIT-vezetüinek tájértekezlete A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat öt megyei szervezetének (Baranya, Somogy, Zala,, Vas és Tolna) titkárai tájértekezletet tartottak Szekszárdon. A megyei tikárok beszámoltak az 1960—61-es ismeretterjesztési évad előkészítéséről, összegezve megyéjük eddigi tapasztalatait. Megbeszélték a járási titkárok első országos értekezletén megszabott feladatok végrehajtásának jelenlegi helyzetét és a járási osztályok működtetésének tapasztalatait. A tájérfekezleten részt vett megyei titkárok az esti órákban meghallgatták a tejipari vállalatnál és a Paksi Konzervgyárban elhangzott ismeretterjesztő előadásokat Újjáalakult a TIT paksi járási osztálya A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat újjáalakult paksi járási osztálya legutóbbi ülésén megválasztotta vezetőségét. Elnökké dr. Kiss Tóth Tihamér járásbírósági elnököt, alelnökké dr. Pongrácz Sándor kiváló orvost, titkárrá Gálosi János gimnáziumi tanárt választották. A vezetőségválasztó ülésen, amelyen képviseltette magát a" TIT országos és megyei elnöksége, megtárgyalták a járási szerv 1960—61. évi feladatait. Ünnepi alkalmakra szóló versek gyűjteményét adja ki a megyei művelődésügyi osztály I A községi művelődési otthonoknál. iskolákban és művészeti együttesekben sok gondot okozott az eddigiekben, hogy ünnepségek alkalmával nem tudtak hozzájutni megfelelő versekhez. A megyei tanács művelődésügyi osztálya most a községi iskolák, művészeti együttesek segítségére siet egy versgyűjtemény megjelentetésével. A gyűjteményt dr. Kaszás Imre állította össze. {l(jeifuiek-$£.ép s é(f tiers euu 1960. Tolnai Zsuzsika Kiamik Aranka Illés Emerencia Horváth Piroska Kaizer Kózsika Bátaszék Váralja Cikó Dombóvár Dunaszentgyörgy A gyermek-szépségversenyre úgy. kell szavasai, faagy a Népújságból kivágjuk annak a gyermeknek a képét, akit a legszebbnek tartunk, s azt beküldjük a Népújság címére.
