Tolna Megyei Népújság, 1960. szeptember (5. évfolyam, 206-231. szám)
1960-09-02 / 207. szám
6 TOLNA MEGYEI NEPŰJSAG I960, szeptember 2, II „Simon ügy“, mely Pusztahencse után Kistormás nyugalmát is feldúlta A szerkesztőségünkhöz érkezett panaszos levél augusztus 15-én kelt. Ezek szerint tehát a panaszos ügy intézésében nem tartottuk be a rendeletben szereplő nyolcnapos határidőt. Mindenesetre mentségünkre szolgáljon az, hogy az ügy kivizsgálása során egy olyan dzsungelbe keveredtünk, amelyben ember legyen a talpán, aki kiigazodik. A panaszt tevő Simon József, volt kistormási, képesítés nélküli tanító, jelenleg — levele tanúsága szerirjt — állami gazdasági dolgozó. Már az gyanút keltett, hogy a hivatalos helyeken, mikor valaki ezt hallotta, hogy »Simon-ügy«, eleve kétségbe vonta, hogy a szerkesztőség rövid időn belül tisztán fog látni a kérdésben. Az aggodalmak jól megalapozottnak bizonyultak. A megyei szervek birtokában olyan akta-, jelentés-, jegyzőkönyvhalmaz van, amelyet számra már nem is, legfeljebb súlyra lehet mérni. Meghaladja a fél kilót. De sokak szerint az országos és járási szervek legalább ugyanennyi, a »Simon-ügy «-re vonatkozó irattal rendelkeznek. Mi is hát ez a bizonyos „Simon- ügy?” A hivatalos szervek, lezártnak tekintve Simon József hibáit, amit 1956-ban követett el, lehetővé tették, hogy képzettségeinek megfelelő állásban helyezkedhessen el. A művelődésügyi minisztérium javaslatára 1958 augusztü sában Simon Józsefet képesítés nélküli tanítói beosztásban Pusz- tahencsére helyezték. Az első hetekben nem volt vele baj. De később ’már megbontotta az összhangot a tantestületen belül, megbolygatta a község nyugalmát, áskálódott nevelőtársai ellen. Összeférhetetlensége miatt az oktatási szervek eljárást indítottak ellene s elhelyezték feleségével együtt a községből Tolna- némedi -szőlőhegyre, amit azonban Simonék nem fogadtak el. Ezután Szárazdot ajánlották nekik, de Simonéknak az sem felelt meg. Így kerültek Kistormásra. Mindezt megelőzően még el kell mondani, hogy a különböző pártós állami szervek vezetői, dolgozói számtalanszor beszéltek Simonnal, figyelmeztették arra, hogy összeférhetetlen magatartása, áskálódása nem vezet jóra. — Simonnak azonban nem használt a figyelmeztetés, mert elkezdte küldözgetni leveleit, jelentéseit, rágalmakat szórt nevelőtársaira. A járási és megyei szervek után az országos szervekhez is jelent- getett. A pusztahencsei ügyet a Minisztertanács titkársága — mert oda is küldött feljelentést — azzal zárta le, hogy amennyiben Simon megismétli előbbi magatartását, úgy elbocsátják állásából. Hasonló állásfoglalást tett a művelődésügyi minisztérium és a megyei szervek is. Kistormáson kezdetben nem volt baj Simonékkal. Simon mindent megígért, munkáját ajánlotta a népfrontnak, a sportkörnek; feleségét, aki tagjelölt, örömmel fogadták a pártszervezetben. A tantestület tagjai is segítőszándékról tettek tanúságot. A baj akkor kezdődött, amikor Simon megvert egy gyereket, Opra Áront. Az igazgató, Konnáth Ferenc, miután Kölesden jártában fülébe jutott az eset, jelentette a megyei tanács művelődésügyi osztályának. A művelődésügyi osztály fegyelmi eljárást indított Simon ellen. Ettől kezdve megromlott a helyzet a tantestületben, az iskolában, de az egész faluban. — Simon a szülők egy részét — nem is eredménytelenül — megpróbálta maga mellé állítani. Igyekezett a gyerekeket és a szülőket nevelőtársai ellen hangolni. Amikor például egy esetben Sinkó Ilona nevelő szemrehányást tett a gyerekeknek a piszkos tanterem miatt, Simon arra biztatta a gyerekeket: »Ezt is és mást is, amit a tanító néni mond, csak meséljétek el otthon«. Később hivatali titkokat közölt a szülőkkel. Teljesen hamis beállításban elfecsegte az osztályozó-értekezleten történteket: »A maga gyerekének nem adták meg az ötöst, pedig megérdemelte volna. Én hiába harcoltam érte, az igazgató haragszik rá«. Lehetne még hosszan sorolni az eseteket, de ezeknél is fontosabb az a jelentés-, levél-, panasz-, rágalomáradat, amellyel elárasztotta a különböző szerveket. De erről beszéljenek inkább a kiitormásiak, akik szenvedő részesei a »Simon-ügy«-nek. A tanácstitkár: Az elvtárs is a Simon-ügyben jött? Hát még hányán jönnek? Naponta kettesével álltak itt az autók. Felbolygatta az egész országot. Hogy most mit csinál? Ahelyett, hogy magába nézne, mindig másban keresi a hibát. Most is Pesten van három társával, megint mentek valahová jelentést tenni. Hazudozott és hazugságokra akarta rávenni az embereket. Konnáth Ferenc, iskolaigazgató: Ez már rettenetes, kérem. Még mindig csinálja a hecceket a hatóságokkal. Még a bíróságon is feljelentett. Megmondtam már a művelődésügyi osztály vezetőjének is, helyezzék el a községből őket, mert ha nem, akkor én lemondok állásomról. Ezt már nem lehet kibírni. Plank Rudolf, nevelő: Félve jöttünk a tantestületi ülésekre, mert attól tartottunk, 'hogy Simon veszekedést kezd. Kezdett is minden esetben. Volt idő, amikor még én is Simonnak adtam igazat. Aztán beláttam, hogy milyen ember. Az igazgatót és bennünket állandóan rágalmazott. — Először megverte az Opra gyereket. Emiatt eljárást indítottak ellene, az eljárás közben megvert még egy gyereket is. Bennünket azzal fenyegetett, hogy »Legyenek csak nyugodtak, én gyűjtöm mindenki ellen a dokumentumokat«. El lehet képzelni ezek után milyen »nyugodtak« voltunk. Sinkó Ilona nevelő: Harmincnegyedik éve tanítok, de ekkorát még nem csalódtam senkiben. Segíteni akartunk rajta, kértük ne folytassa azt, amit Pusztahencsén csinált. És most itt az eredmény. Legújabban azt híreszteli, hogy »Konnáthot kirúgják, a Sinkó nyugdíjba megy, írónkét (Szent- kuti Irén nevelő) Szárazéra helyezik, ő, felesége és még egy nevelő marad Kistormáson. Simon Józsefet, nagyon természetesen, a megyei művelődésügyi osztály elbocsátotta állásából. A járási, majd a területi egyeztető bizottság a határozatot helybenhagyta. De Simon még mindig levelez, még mindig rágalmaz. — Eddig tizennyolc helyen tett feljelentést. Lapunk a tizenkilencedik a sorban. Zaklatta a felettes szerveket és még mindenki kénytelen volt megállapítani, hogy az elbocsátási határozat helyénvaló. Hiba lenne, ha elhallgatnánk Simon érdemeit. Kétségtelen, hogy korrepetálta a gyerekeket, kétségtelen az is, hogy igyekezett kézügyességüket fejleszteni, kezdetben a családlátogatások is hasznosak voltak, később azonban már ezeket arra használja fel, hogy a szülőket szembefordítsa a nevelőtestülettel. Nagy lendülettel kezdett minden munkához. « Ezek az erények azonban nem tudják elfedni a hibákat. Simon József felelőtlenül .feldúlta két község nyugalmát. Rágalmazott embereket és szerveket, sok párt- és állami funkcióban lévő ember kénytelen volt a Si- mon-ügy kiderítésére fordítani idejét, akkor, amikor más, hasznosabb dolgot is tudott volna csinálni ezalatt. Súlyos ezrekre rúgna az a kiadás, amit a különböze szervek a Simon-ügy kivizsgálására fordítottak. Simon József nem felelt meg annak a bizalomnak, amellyel előbb Pusztahencsére, majd Kistormásra helyezték pedagógusnak. Visszaélt a bizalommal, amit előlegeztek neki, kétszer is egymás után.. Ezek után természetesen nem számíthat arra, hogy még egyszer ilyen bizalommal kezeljék ügyét. Igaza van Kiss Imre elviársnak. a község párttitkárának, akkor, amikor hangsúlyozza: A legjobb megoldás lenne, ha Simonék eb mennének a községből. Félrevezetett bennünket és még ma is éjszakába nyúló tanácskozásokra hívja össze az egyes szülőket, szervezkedik, áskálódik. Nem csoda ha a szülők egymás után a kö- lesdi iskolába íratják gyermekei- Mert ilyen. körülmények között hogyan lesz biztosítva a gyermekek megfelelő nevelése és tanítása? A kistormási pártszervezet részéről felmerül az igény, hogy Simonék hagyják el a községet. Mi a magunk részéről azt tartanánk a legokosabbnak és legcélravezetőbbnek, ha Simonné kémé egy .más községbe való áthelyezését. S bízunk benne, hogy a megyei tanács művelődésügyi osztálya ehhez majd hozzá is járul. Ezzel ki- elégítődnék a község közvéleményének kívánsága — benne a pártszervezet véleménye is —, hogy a legfelsőbb szervek vessenek véget annak az áldatlan állapotnak, amelyet Simon József mesterkedése Kistormáson teremtett. Befejezésül hangsúlyozni kell, hogy a megyei pártbizottság, lapunk és a megyei tanács művelődésügyi osztálya egyetért a kistormási pártszervezet álláspontjával. Van a kistormási tantestület munkájában még sok javítani való, a legnagyobb bajt azonban Simon József összeférhetetlen magatartása okozta, s ha tőle megszabadul a község, akkor ki lehet javítani a tantestületen belüli kisebb hibákat is és visszatér a község nyugalma. LETENYEI GYÖRGY ív c V ■fy .. , P — Mintegy négy százalékkal több hűségjutalmat osztanak ki ebben az évben Tolna megye bányászai között, mint az elmúli évben. — Szeptember 25-én a Fehér vitorla című bábjátékot mutatja be a Bonyhádi Járási Művelődési Ház bábszínháza. — Csakhogy kapni lehet! A Los Angeles-i General Plastic Corporation vízben el nem merülő üve. geket hozott forgalomba, ami lehetővé teszi, hogy a fürdőző teli copktailos üveggel vonuljon be a medencébe, időnként kortyintson egyet és a még ki nem ürült üveget az elmerülés veszélye nélkül a vízre helyezze. — Mintegy hétszáz sertést tartanak nyilván Bogyiszlón. Ez a szám csaknem eléri az emlékezetes jeges árvíz előtti színvonalat. — ötszázhúszezer forintot fordítanak betonjárda építésére ebben az évben a községfejlesztési alapból Sárszentlőrincen. — Fapapucs — gumitalppal. Capri polgármestere betiltotta a nagy közkedveltségnek örvendő fapapucsok használatát, mert hangos kopogásuk zavarja a köznyugalmat. A sziget cipészei igen elégedettek a rendelettel, mert az üdülők tömegesen hozzák fapapucsaikat, hogy azokat „lármamentes” gumitalppal lássák el. — Törő Erzsébet, a bölcskei Szabadság Termelőszövetkezet tagja, 25 főnyi munkacsapatával 100 holdnyi területen vesz részt az országos kukoricatermesztési versenyben. — A Csongor és Tünde című színművet mutatja be a tél folyamán a Paksi Járási Művelődési Ház színjátszó csoportja. Amíg egy új gép, berendezés elkészül, sok idő telik el. Még több időt, fáradságot, éjszakát rabol el az új létesítmény tervezőjétől. S nem csoda, ha az újat alkotó munkás találmányát, újítását úgy kezeli, mint saját gyerekét, úgy beszél róla, hogy érződik szavában: nemcsak az új alkotásának, nemcsak az új születésének érdekében készült a mű — joggal nevezhetjük annak —, hanem azért is, mert az új gép könnyíti a munkát, gyorsabbá teszi a termelést. Újítóval, az új technika lelkes hívével beszéltem a napokban Si- montornyán, a bőrgyárban. Balatoni István, biztonsági megbízott tájékoztatott a munkavédelmi újításokról és azokról a sikerekről, kudarcokról, amelyek itt Tolna megyében, főleg a bőrgyárban tapasztalhatók. Sok újítás készül a bőrgyárban. De sokat el is utasítanak. Egyiket azért, mert megvalósítása sokba kerülne (!), másikat, mert az újítás már nem újítás, mert gyárilag így készülnek az új termelőgépek, harmadikat meg talán éppen a rosszindulat marasztalja el. A bőrgyár egyik dolgozója — nevét kérésére nem említjük — készített egy tervet a mészhidrát- szállítás olcsóbbá tételére, szállítótartály tervét nyújtotta be az i A Pécsi Cementáruipari Vál- ' ( (i lalat komlói és dombóvári I1 telepére, kizárólag nehéz (I * fizikai munkára f jj férfi !| !' segédmunkásokat j! ' alkalmaz. Szállás korlátozott j[ |l mértékben van. Jelentkezés a vállalat komlói, illetve |> 1 dombóvári telepén. (' !; (2) !j — A Hazafias Népfront Szekszárd Városi Bizottsága kétnapos kirándulást rendez Badacsony környékére. A kirándulásra szeptember 3-án és 4-én kerül sor. Indulás 3-án reggel 4 órakor a városi tanács elől lesz. — Négyezer forintos zenegépet vásároltak a Tolnaszigeti Csemetekertben a dolgozók szórakoztatására. — Béke nagygyűlést tartottak vasárnap délután Madocsán, a Hazafias Népfront és a nőtanács községi bizottsága szervezésében. A gyűlésen Molnár Istvánná, a nőtanács járási titkára mondott beszédet, majd a madocsai népi együttes adott színvonalas műsort. — Finnország északkeleti részében, tűzvész következtében körülbelül 2200 négyzetkilométer erdő pusztult el. A tüzeket valószínűleg villámcsapás okozta. A tűz elpusztította a rénszarvas-legelők 30—35 százalékát. A kormány úgy döntött, hogy ebben az évben mintegy 200 rénszarvast vágat le, hogy a legelő elégséges legyen. — Országos állat- és kirakodóvásár lesz: Szeptember 5-én: Györköny (Tolna), Solt (Bács). Szeptember 6-án: Hőgyész (Tolna), Sellye (Baranya). Szeptember 7- én: Villány (Baranya). Szeptember 8-án: Nagyszékely (Tolna); Szeptember 9-én: Szigetvár. (Baranya), — A televízió műsora: Az olimpiáról jelentjük: 1,6.35: Atlétikai Női súly, 800 m. férfi és 5000 m, döntő. 20.25: Filmösszefoglaló. 20.40: Úszás. 200 m. férfi pillangó és 4x100 m. női vegyesváltó doni tő. újítási bizottsághoz. A megtakarítás nem nagy. Talán nem is lehet számszerűleg kimutatni. Az újítás lényege az, hogy a mészhid- rátot a jövőben ne papírzsákban, hanem rekeszes vastartályban szállítsák. Könnyebb így a vegyszer kezelése. A töltés és ürítés is igen könnyű a javaslat szerint, és legnagyobb érdeme: a szilikózis megbetegedést teljesen megszünteti a javasolt mészhidrát-szállí- tási mód. Az újítási tervet N. N. elküldte a bizottságnak, az tovább küldte egy újabb bizottsághoz, a felsőbb bizottság azzal a véleményezéssel küldte vissza a javaslatot, hogy nem megvalósítható, semmi többet. Semmi indoklás arról, hogy miért nem, de még bátorító szavakat sem közöltek, hogy az észrevétel nyomán a munkás tovább tökéletesíthetné újítását. így az újítás, mint új megszűnt. És egy munkás csalódott. Egy munkás talán éppen ezért kivált az újító mozgalom tízezres táborából. Mert a lelkiismeretlen intézkedés, válasz után elment a kedve az új alkotásától. És hiába beszélt vele műhelyfőnöke, hiába kérték. A sértődés — nevezzük annak — nem jellemzője munkásságunknak. Helytelenül viselkedik N. N. is. De mennyire volt helyes az újítást elbíráló szerv embertelen hangú, bürokratikus válasza? TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG A Magyar Szocialista Munkáspárt Tolna megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja Felelős szerkesztő: Petrits Ferenc Kiadja: a Népújság Lapkiadó Vállalata Felelős kiadó: Orbán Imre Szerkesztőség és kiadó: Szekszárd, Mártírok tere 15—17. Telefon: 20—10, 20—11 Készül a Szekszárdi Nyomdában Széchenyi utca 4ó. Telefon: 21—21, 25—72 Felelős vezető: Széli István Terjeszti a Magyar Posta Flőfizethető a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél Előfizetési díj egy hónapra 11 Ft A tárgyalóteremből: Rablás Góman Elemér dunaföldvári lakos, munkakerülő életmódot folytatott. Már a bíróság előtt is állt. Ez év júliusában egy vasárnapi napon Gangl Istvánnal találkozott, akit a Kiskulacsba hívott. Az ott elfogyasztott sört Gangl fizette. Gangl egy százassal fizetett, ezt Góman, úgy látszik, észrevette és ezért rábeszélte, hogy menjen vele a Dunára, mert ott a hídnál várja őt két nőismerőse. Gangl hosszabb rábeszélés után beleegyezett a randevúba, amikor azonban a megbeszélt helyre értek, akkor látta, hogy ott nincs senki. Erre Góman azt mondotta, hogy menjenek a szigetbe, mert biztosan ott várják őket. Mikor a szigetbe értek és Góman látta, hogy a környéken nem tartózkodik senki, akkor felszólította Ganglt, hogy adjon neki 100 forintot. A pénzt nem akarta odaadni, erre Góman ököllel arcul- ütötte a rászedett fiatalembert. Gangl ijedtségében és félelmében .a kért száz forintot átadta. A kapott ütéstől a földre esett, de Góman még ott is bántalmazta. Sértett jajgatását egy közelben horgászó férfi meghallotta, és a segítségére sietett. Megakadályozta, hogy Góman továbbra is bántalmazza a sokkal gyengébb fizikumú Gangl Istvánt. A paksi járásbíróság dr. Martin István tanácsvezető bíró büntetőtanácsa Góman Elemért rablás bűntette miatt nyolc hónapi börtönbüntetésre ítélte. Az ítélet jogerős. A bürokrácia tengerébe fulladt r • r újítás
