Tolna Megyei Népújság, 1960. augusztus (5. évfolyam, 181-205. szám)

1960-08-17 / 194. szám

6 TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1960. augusztus 17. Sok a negatívum ax 1959—1960-as hangversenyévadban Már csak néhány hét választ el bennünket az 1960—61-es hang­versenyévad megkezdésétől. Ép­pen ezért, ha azt akarjuk, hogy helyesen készüljünk fel az új évad feladataira, elsősorban látnunk kell azt az utat, amelyet az el­múlt évadban megtettünk és ér­tékelnünk kell az eredményeket, de a hiányosságokat is. Sajnos sok a hiányosság és ami­kor most, ebben a cikkben jórészt a hiányosságok okait igyekszünk megkeresni, tesszük ezt azért, hogy az átmeneti visszaesés után újra a fejlődés útjára segítsük a megye és a megyeszékhely hang­versenyéletét. AMIKOK AZ ELMÚLT ÉVAD elején zsúfolt ház fogadta a pó­diumra lépő Ungár Imre Európa hírű zongoraművészünket, már akkor feltettük a kérdést a hang­versenyről írt beszámolóban, hogy az érdeklődés az új hangverseny- évadnak, vagy pedig kizárólag Ungár Imrének szólt-e? Sajnos — mint utóbb kiderült p- nem volt alaptalan aggodal­munk. A további hangversenye­ken a legtöbb esetben a rendező­ségnek nagyfokú közönnyel kel­lett megküzdenie és a megfelelő érdeklődés hiánya nemcsak anya­gi. de erkölcsi vonatkozásban is éreztette hatását. Önként merül fel a kérdés, hogy az érdeklődés visszaesése és a hangversenyek színvonala, nin- csen-e egymással kapcsolatban? Erre a kérdésre határozott nem­mel kell válaszolnunk. Mind Un­gár Imre zongoraestje, mind Szász József hegedűestje, vala­mint Husek Rezső és a szovjet Igor Zsukov hangversenyének a színvonala minden vonatkozásban megfelelt a várakozásnak, sőt azt kell mondanunk, hogy a hangver­senyek nagyobb részén várakozá­son felüli műélvezetben volt ré­szünk. Ha tehát nem a hangver­senyek színvonala eredményezte az érdeklődés visszaesését, me­lyek voltak azok a tényezők, ame lyek végül is azt eredményezték, hogy a szokásosnál lényegesen több a negatívum az 1959—60-as hangversenyévadban? A hibát a magunk részéről ab­ban látjuk, hogy a hangversenye­ket rendező TIT és zeneiskola (köztük e sorok írója is) ezúttal nem készült fel a hangverseny­évadra olyan alapos szervező munkával, mint az előző években. Nem készült előre pontos prog­ram sem és ez maga után vonta azt is, hogy lemondtak a rende­zők a bérleti rendszer előnyeiről is, amely az elmúlt években ha nem is nagy, de mintegy 100 fő­nyi törzsgárdát biztosított a város zenei eseményei számára. Az is hiba volt, hogy megelégedtek a hangversenyeknek adminisztratív úton történő propagálásával és így a hangversenylátogatók job­bára a spontán érdeklődésből te­vődtek össze. UGYANCSAK HIÁNYOSSÁG volt az elmúlt évadban az is, hogy a hangversenyek időpontja több ízben is megváltoztatásra ke­rült. így pl. Husek Rezső zongo­raestjének időpontja kétszer is megváltozott, a többször is meg­hirdetett Chopin emlékhangver­seny Hernádi Lajos közreműkö­désével, aztán a Pécsi Szimfoni­kus Zenekar hangversenye is több szőri terminusváltozás után vég­leg elmaradt. így aztán az el­múlt évadban mindössze négy hangversenyre került sor még a megyeszékhelyen is. Hiába keressük a hangverse­nyek sorában a zeneiskola tanári TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG A Magyar Szocialista Munkáspárt Tolna megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja Felelős szerkesztő: Petrits Ferenc Kiadja: a Népújság Lapkiadó Vállalata Felelős kiadó: Orbán Imre Szerkesztőség és kiadó: Szekszárd, Mártírok tere 15—17. Telefon: 20—10, 20—11 Készül a Szekszárdi Nyomdában Széchenyi utca 46. Telefon: 21—21, 25—72 Felelős vezető: Széli István Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél Előfizetési díj *sí hónapra U & hangversenyét is, amely pedig az eddigiek során mindig ünnepe volt a megye egyetlen állami ze­neiskolájának és kiválóan alkal­mas volt arra, hogy a zeneiskola növendékeinek a szüleit a hang­versenyek látogatására szoktassa. Nem volt a tavalyi hangverseny- sorozat változatos sem. Három zongora-est és egy hegedű-est mellett még egy zongara-est ma­radt el és a hiányolt tanári hang­versenyen is jobbára zongora­számok szerepeltek volna. Hiába keressük a hangversenyek sorá­ban az ifjúsági hangversenyeket is. Szekszárd közel 3000 diákja kö­zül is csak néhányan vettek részt az esti hangversenyeken is és az oktatási intézetek sem igen támo­gatták a zeneiskola rendezvényeit. Pedig ezt a helyzetet egyáltalán nem isndokolja semmi sem, kü­lönösen az nem, hogy a megye- székhelyen több mint 600 azok­nak a tanulóknak a száma, akik zenét tanulnak. Nem jobb a helyzet megyei vo­natkozásban sem. Egyedül Tamá­si hallatott magáról 2—3 hang­verseny megrendezésével. Világosak tehát a hibák és módját kell találni annak, hogy ezek a hibák a következő évad­ban kiküszöbölésre kerüljenek. És itt arra is gondolunk, hogy szélesebb alapokra kell helyezni a zeneiskola keretei között műkö­dő Liszt Ferenc kórust és felvet­jük szimfonikus zenekar szervezé­sének gondolatát is. ÁZ ELMÚLT ÉVEK jól bevált tapasztalata szerint bérleti hang­versenysorozatot kell hirdetni és meg kell alakítani a zenebarátok körét is. Megfelelő szervező mun­kával oda kell hatni, hogy a vá­ros vállalatainak dolgozói közül is látogassák a hangversenyeket. Gondoskodni kell a zenestek vál­tozatosságáról és arról is, hogy azok a lehetőség szerint mindig az eredeti időponban kerüljenek meg rendezésre. A megye zenei életé­nek a fellendítése érdekében gon­doskodni kell arról is, hogy éven­te 3—4 hangverseny megrendezé­sére kerüljön sor a megyeszékhe­lyen kívül Dombóvárott, B.onyha­don, Tamásiban, Dunaíöldvárott, Pakson, Simontornyán, Hőgyészen stb. Még az eddiginél is nagyobb figyelmet kell szentelni az ifjú­ság zenei nevelésének. Erre leg­alkalmasabbnak látszanak az if­júsági hangversenyek, de lehetősé­get kell nyújtanunk az ifjúság magasabb korosztályai számára ahhoz is, hogy a felnőttek hang­versenyét kedvezményes jeggyel látogathassák. A legfontosabb feladat ezeken belül a zenebarátok körének a megalakítása. Ezen belül tömörí­teni kell azokat az erőket, akik készek szervező munkát végezni annak érdekében, hogy zenei vo­natkozásban az átmeneti vissza­esés után újra fejlődés induljon meg a megyében is és a megye- székhelyen. Bízunk abban, hogy ehhez a munkához a párt és a tanácsszervek is minden támoga­tást megadnak majd és a követ­kező évi beszámoló újabb fejlő­désről adhat majd számot. O. I. Dél-dunántúli gazdász- találkozó lesz Pécsett A Déldunántúli Mezőgazdasági I tőházi Gábor, a földművelésügyi Kiállítás alkalmával augusztus 18-án Pécsett, a Doktor Sándor Művelődési Házban gazdász-ta- lálkozót rendeznek. A rendezők között szerepel a Hazafias Nép­front Baranya megyei Bizottsága, a TIT Baranya megyei Agrártu­dományi Szakosztálya, a Baranya megyei Tanács Mezőgazdasági Osztálya, a MEDOSZ megyebi­zottsága. A gazdász-találkozón beszédet mond Erdei Ferenc akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára: »A szocialista mezőgaz­dasági nagyüzemek időszerű üzem szervezési kérdései« címmel. Az előadáshoz felkért hozzászóló Pe­mmn !■■■■■! miniszter helyettese, Tamási Is> ván szákoktatási főigazgató és Novics János, a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Baranya me­gyei titkára. A találkozó résztvevői az elő­adások elhangzása után megte­kintik a Déldunántúli Mezőgazda- sági Kiállítást és a kiállítás kul­turális rendezvényeit. Este 8 orr­kor a Doktor Sándor Művelődési Ház összes helyiségeiben nagysza­bású gazdász-bálra kerül sor. A gazdász-bálon Lorencz Kornélia, Nagy Pál László, Kassai János magyar nótákat, kettősöket adnak elő. A tánczenét Pagony Lajos és szólistái szolgáltatják. » ■ »iiwrrn'n Nem hősök a torreádorok? A spanyol bikaviadalok lel­kes közönsége nemrégiben ar­ról értesült, hogy a bikaviada­lok »vad« bikáinak legyőzése nem is olyan merész hőstett. Jván Pedro Domecq állatte­nyésztőt ugyanis a napokban 150 000 peseta pénzbüntetésre ítélték, amiért úgynevezett »bo­rotvált« bikákat szállított a pamplonai aréna számára. A bikaviadalok szakemberei »borotválás« alatt azt értik, hogy lecsiszolják a bikák szarvait. Ennek következtében a szarvak nemcsak veszedelmes élességüket vesztik, hanem a bennük lévő idegszálak is any­— Hétfőn Soczó József, az MSZMP Tolna megyei titkára, Tatár Lajos, a KISZ Megyei Bi­zottságának titkára kíséretében meglátogatta a bogyiszlói KISZ- tábort, ahol tájékoztatta a fiata­lokat az időszerű bel- és külpoli­tikai kérdésekről. — A hála szép példája. Az Egyesült Államokbeli Springíi- eldben egy férfi rávette a felesé­gét, hogy ülje le helyette 3 heti fogházbüntetését. Az asszony fér­firuhában valóban le is töltötte a büntetést anélkül, hogy felismer­ték volna. A férj hálából a barát­nőjét hívta el magához arra az időre, amíg feleségét lakat alatt tartották. — >-A volt jegyző ma sem nyugszik« címmel lapunk július 31-i számában cikk jelent meg. az írás címe eltér a tartalomtól annál az oknál fogva, hogy ál­lamigazgatásunkban számos olyan nyira érzékenyekké válnak, hogy a bika irtózik az öklelés- től. önmagának okoz ugyanis nagy fájdalmat, ha szarvai érintkezésbe kerülnek a torreá­dorral. A szarvak megkurtítá­sával állítólag a bika elveszíti azt a képességét is, hogy meg tudja becsülni a távolságokat. Pamplonában a bikaviadal két »legbőszebb« bikáját Ordo­nez, az első számú közkedvenc, a spanyolok ünnepelt hőse ej­tette el. A torreádor most meg­szégyenült imádói előtt, mert kiderült, hogy »nem hős, csak mészáros«. régi szakember dolgozik, aki máé becsületesen beleilleszkedett szo­cializmust építő társadalmunkba, ezért a cím nem kívánt általáno­sításokra adhat alapot. Egyébként az írás tartalma megfelel a való­ságnak. / — Mindent az állatokért! Az angol állatvédő egyesület az ENSZ segítségét kérte, hogy »megment­hessék« a Kongóból eltávozott belga gyarmatosítók »elhagyott« háziállatait. Az egyesület bejelen­tette, hogy e »rendkívüli jelentős ügyben« levelet intézteik Ham­marskjöld főtitkárhoz. — Kétszázan mennek csütörtö­kön a pécsi mezőgazdasági ki­állításra a tamási Uj Élet Terme­lőszövetkezetből, — Német rajzfilmek. Harminc rajz- és bábfilm készül a Német Demokratikus Köztársaságban, nagyrészt gyermekek szórakozta­tására. Szüret előtt Leperd-pusztán rm mm Még messze van a szüret, de máris készülődnek a Sárközi Ál­lami Gazdaság Leperd-pusztai szőlészetében. Pelhős István pin­cemester irányításával tisztogat­ják a hordókat, javítják a szőlő- feldolgozó berendezést. A közel­múltban több 10 hektoliteres új hordó érkezett külföldről — Ju­goszláviából. Ezeket is a töb­bivel együtt a végleges he­lyükre rakják. Az új, 2000 TTirTirfTTTTTTTTTY NYITOTT SZEMMEL Minden ember érték a maga helyén »Csak ne lennék ilyen kö­zépszerű« — mondotta egyszer az, akiről most szó lesz. Ezt az önmagában is kishitűségre valló kijelentést olyan kedvte- lenséggel, lehangoltsággal és olyan kevés magabiztossággal tette, hogy szinte elszomorod­tam. Azért tett rám olyan nagy hatást, mert tudom, hogy nem egyedül van ezzel a véleményé­vel. Nyugodtan mondhatom azt is, hogy ezzel az egy mondatban kifejezett életfelfogásával nem ritkítja a párját. Többen van­nak ilyenek. Az ilyen önmagá­val túlzottan elégedetlen ember szomorú, de egyben figyelmet érdemlő volta abban van, hogy érzelmeinek alapja, kiinduló pontja végeredményben helyes, de végső kifejlődésében már torz megnyilvánulás. Mei't ugyebár azt mindannyian egyöntetűen valljuk, hogy az önmagunkkal való elégedetlen­ség, cselekvéseink kritikus mér­legelése arányos mértékben és formában csak helyeselhető, sőt ezen túlmenően megkövetelt kritériuma az emberi tevékeny­ségnek. De most nem erről, il­letve nem ezekről az emberek­ről van szó. hanem az olyanok­ról, akiknél ez az egyébként helyes követelmény a maga el­lenkező végletébe csap át, va­lahogy olyanformán, mint ami­kor a túlzott figyelmesség egy bizonyos ponton tolakodássá válik. Ezek az emberek állan­dóan marcangolják önmagukat, nincs egy elégedett pillanatuk, amelyből erőt meríthetnének az újabb feladatok megoldásá­ra. Ez a szinte beteges elégedet­lenség és nyugtalanság annyira fokozódhatik, hogy nem tud­nak, de nem is mernek hozzá­fogni, sokszor még a legkisebb feladatok végrehajtásához sem. Lebecsülik önmagukat, s ebből következően a munkájukat is. Szinte odáig mennek, hogy nem tartják magukat a társadalom hasznos tagjainak. Az is ilyen végletekben élő ember, akiről ezeket a gondo­latokat írom. Igyekeztem közel kerülni hozzá és magyarázatot kapni az egész énjéhez. Nem volt könnyű feladat, de sike­rült. Megint vissza kell térnem ahhoz az idézett mondathoz, amivel elkezdtem, mert abban van a dolog lényege. Tulajdon­képpen a »középszerűsége« miatt panaszkodó illető nem veszi tudomásul, hogy az élet­ben az emberek többsége átla­gos képességekkel rendelkezik, vagyis a földön sokkal több az egyszerű, úgynevezett szürke ember, mint a kimagasló képes ségű zseni. Az ilyen ember szerencsétlennek érzi magát, mert azt hiszi, hogy csak a vi­lágot megváltó, nagy tetteket véghezvivő emberek boldogok és csak ezek számítanak vala­mit is az életben. Elfelejti, hogy a mindennapi élet közka­tonái produkálják a legnagyobb és lemaradandóbb értékeket. És ami talán a leglényegesebb, az az, hogy nem veszi észre az őt körülvevő egyszerű emberek iránta érzett megbecsülését é.s tiszteletét. Talán nem is akarja észrevenni, mert nem tudja ér­tékelni azok véleményét, ennél­fogva nem tud erőt meríteni belőlük. Azt hiszem, itt van a »középszerűség« nagy fájdal­mának titka. Érezni kell, hogy minden ember hasznos a társa­dalomban, de csak akkor, ha becsülettel dolgozik és nem sza­bad. hogy tétlenségre kárhoz­tasson bármelyikőnket is a »jaj a középszerűnek« hazug élet- szemlélete. S.J. hektó tárolóedény befogadá­sára alkalmas pincében már két oszlopban sorakoznak a hordók. Pelhős István pincemester tájé* koztat bennünket a készülődésről: — Még sok tennivalónk van a szüretig. Azt azonban máris el­mondhatjuk, hogy tárolóedény­ben nem lesz hiány. A terméskilátásokról Honfi Jó­zsef szőlészeti brigádvezető tá­jékoztat. — Jó közepes termésre számít­hatunk, ha nem éri valami elemi kár a szőlőt. így tehát nem a gyenge termés jele az, hogy elő­reláthatóan lesz elegendő tároló­edény, hanem a jó felkészülésé. A szőlészetben befejezéshez kö­zeledik az érés alá való kapálás. Az idei évben kísérletet is végez­tek a szőlészetben. Hat holdon vegyszeres módszerekkel irtották a gyomot és 4 holdnyi területen végeztek levéltrágyázás-t. Műtrá- gyaoldatot permeteztek a szőlő levélzetére. hogy gyorsabb legyen a hatása. Évről-évre újabb területeken végeznek forgatást és ültetnek szőlővesszőt. Az idei telepítésnél igen jó volt az eredési százaléka az elül­tetett szőlővesszőnek, mind­össze egy százaléka nem eredt meg. A korábbi telepítések egynéme­ly ike az idén már termést hoz. Értesüléseink szerint a jövőben is végzik a szőlészet felújítását és bővítik a szőlőterületet. így tehát egyre több jó minőségű bor kerül majd Leperd-pusztáról is a hazai és külföldi fogvas» ’ hoz. Apróhirdetések Eladó 250-es Puch motorkerék­pár, tartalék alkatrésszel. Kréling, Bátaszék, öz u. 19. (62) Ipari tanulókat szerződtet a Szekszárdi Sütőipari Vállalat. Je­lentkezés a vállalat központi irodájában, (6ítf

Next

/
Thumbnails
Contents