Tolna Megyei Népújság, 1960. augusztus (5. évfolyam, 181-205. szám)

1960-08-10 / 188. szám

4 TOLNA MI-GYEI NEPÜ.ISÄG 1960. augusztus 10. CIGilRETTflSZÜNET fl SZENESVUGON MELLETT Melegen tűz az augusztusi nap. élénk a forgalom a bátaszéki ál­lomáson. Jönnek-mennek a vo­natok. A fűtőházi szén-szerelő mellett egy magas oldalú, nyitott kocsi áll. Az emberek alig lát­szanak ki a kocsiból, csak a lapá­tolás hangjából, meg az ütemesen kifelé szóródó szénből lehet mun­kára következtetni. NEM KÖNNYŰ a munka, amit Rudolf Ferenc öttagú brigádja végez. És gyorsan kell dolgozni, hiszen kell az üres kocsi. Kevés szó esik munka közben, szó nél­kül is értik egymást a brigád tagjai, hisz jó ideje együtt dolgoz­nak. Alig több idő telt el egv órá­nál és máris üres a huszonöt ton­nás vasúti kocsi. Egy kis cigaret­ta-szünetet tartanak, amíg befut az újabb két szenesvagon, amit már jeleztek. Rudolf elvtárs erre a szünetre tartogatta a meglepe­tést: Ismét élüzem lettünk, a vasutasnap kettős ünnep lesz szá­munkra. Az élüzem-feltételek tel­jesítéséhez derekasan hozzájárult a mi kis brigádunk is, hisz az egy kocsira eső 2,7 órás. kirakási időt nem vettük igénybe, nekünk elég volt ehhez átlagosan 1,44 óra is. A kocsinkénti, több mint egyórás megtakarítással mi is elősegítet­tük, hogy a bányák időben kap­ják meg a kocsikat. — Részünkről nem lesz a jövő­ben sem hiba — teszi hozzá Né­meth János brigádtag. — Tovább­ra is összefogunk, jól szervezzük meg munkánkat, hogy a második félév is legalább ilyen jól sike­rüljön. — Igaz, megálltuk a helyünket — mondja Kató elvtárs, — de ezt csak az tette lehetővé, hogy segítettek a forgalmi és vontatási dolgozók is. A jövőben is igyekez­nünk kell a társ-szolgálati ágak­kal a jó baráti viszonyt fenn­tartani. KÖZBEN az ezüstös' hajú Kán­..................................................... t or Jenő szertárfőnök is meglá­togatja a brigádot. Nem ritka vendég, mindig érdeklődik, fiogy megy a munka, nincs-e szükség valamilyen segítségre, intézke­désre. Megdicséri a brigádot a jó munkáért, de elmondja azt is, hogy az egész szertár jó munká­jának köszönhetők a szép ered­mények. — Az önköltség különö­sen jól alakult. Az egy tonnára eső mozgatási költség a tervezett Bányai Györgyöt Dunaföld- várott notórius tolvajnak tartják. Ez a vélemény a paksi járásbíró­ság előtt a múlt héten megtartott tárgyaláson alaposnak bizonyult. Kiderült róla, hogy már egyszer volt büntetve üzérkedés miatt. A bíróság a büntetőügy tárgyalása során 41 tanút hallgatott ki, akik bizonyították, hogy Bányai rá­szolgált a »hírnevére«. Lopásait mind ebben az évben követte el és nagyrészt dunaföldvári lako­sok sérelmére. Különösen gyü­mölcsfákra és virágokra specia­lizálta magát. Tóth Józseftől öt 3 éve ültetett almafát, Noszkó Józseftől nyolcat, Révész Imrétől kettőt, Végh Istvántól ötöt, Né­meth Ferenctől ugyancsak öt fát lopott. Horváth Imrénétől 19 dá­liatövet, Nagy Györgytől pedig hatvan tő tulipánt lopott. Gáb­riel Sándor lakására is belopódz- kodott és onnan az istálló mellől elvitt egy hajtószárat, valamint egy pár nyaklót. Molnár György­től pedig egy disznóperzselő­gépet lopott el. Bányai György egy alkalommal K. Németh Jánostól éjnek idején 15—20 dáliatövet lopott s akkor i mrirmi ............................■■■■»■ 3 ,80-dal szemben 2,79 forint volt az első félévben. A mi szer­tárunk harmincegy állomást szol­gál ki anyaggal és bátran el­mondhatjuk, e területen is a leg­nagyobb rendben ment minden. A fűtőház nem utolsó sorban azért tudta 100 százalékra telje­síteni javítási tervét, mert anyag­hiány nem fordult elő. rajtavesztett. Éjfél után 2 óra le­hetett, amikor Németh Jánosék kutyaugatásra lettek figyelme­sek. Először Németh János anyó­sa ment ki az udvarra körülnéz­ni. Ezt követően Németh János is felkelt, és amikor kiért az ud­varra, már csak egy menekülő ember lábdobogásait hallotta. — Németh János erre elengedte a kutyáját, aki annyira nyomon követte a hivatlan éjjeli látoga­tót, hogy az nem mert gyorsan szaladni, hanem csak hátrálva tudott távolodni a tett színhelyé­től. Ez volt a veszte, mert egy trágyakupacban Bányai megbot­lott és elesett. Németh nyomban utolérte és rátérdelt a földön fekvő Bányaira. Bányai szoronga­tott helyzetében kénytelen volt felfedni kilétét. így került rendőr kézre Dunaföldvár egyik közis­mert tolvaja. A paksi járásbíróság a múlt héten megtartott tárgyaláson Bá­nyai Györgyöt többrendbeli ma­gánosok sérelmére elkövetett lo­pás miatt egy év és hat hónapi börtönbüntetésre, valamint 500 forint pénzbüntetésre ítélte. Az ítélet nem jogerős. (S) mnnrirrriiiiM11111 i i111 Pásti József A tárgyalóteremből Szerette a virágot és mégis rossz embernek bizonyult Átalakítják a talponállókat A Magyar Távirati Iroda je­lentette, hogy az országban több helyen, főleg a híres bor­termelő vidékeken, a Belkeres­kedelmi Minisztérium a követ­kező években reprezentatív, tájjellegű borházakat építtet. Ezeken a vendéglátóhelyeken a környéken termő legfinomabb nemes borokat árusítják majd. A cikkben az is szerepel, hogy a SZÖVOSZ felülvizsgálja a vi­déki italboltokat s a tervek szerint még ebben az évben öt­száz vidéki italboltot átalakí­tanak büfé-falatozóvá. A hír kapcsán nem árt né­hány pillantást vetni a szek­szárdi vendéglők helyzetére — de lényegében ugyanilyen, vagy még rosszabb a vidéki vendég­lő-helyzet is. Nem tudni egye­lőre, Szekszárdon is terveznek-e reprezentatív borházat? Talán nincs is rá szükség, hiszen két borkóstoló van már a városban s létesítésükkor mindegyik azzal a céllal nyitotta meg ajtaját, hogy itt nemesi, valóban ' táj­jellegű borokat talál a szom­jazó, mindenekelőtt szekszárdi borokat. A borkóstolókhoz fű­zött remény azonban jórészt csak remény maradt, mert vá­lasztékuk alig nagyobb, mint bármely más vendéglőé és ép­pen 1 a szekszárdi borok hiá­nyoznak belőlük. Hogy az ezután létesítendő büfé-falatozón pontosan mi ér­tendő, majd kiderül. Egy bizo­nyos: nem azt jelenti, ami pél­dául a szekszárdi büfé is, amely a város kellős közepén rontja a városképet, veszi el a kedvét nagyon sok jóérzésű embernek attól, hogy pohár borral, vagy sörrel oltsa szóra­ját. Általános tapasztalat, hogy tiszta, rendezett, kulturált ven­déglőkben a vendég rendesen viselkedik, az elhanyagolt, pisz­kos lebujok pedig melegágyai a randalírozásnak, a huligánko­dásnak. Szekszárdon és Tolna megyében már több helyen az­zal segítettek a kocsmai reni­tenskedés felszámolásában, hogy az úgynevezett italboltok helyén kisvendéglőket létesítet­tek. Tennivaló azonban még mindig akad — bőségesen. A SZÖVOSZ terveit örömmel üd- vözlik azok, akik szívesen be­térnek egy-egy fröccsre, vagy pohár sörre valamely tiszta, kulturált vendéglőbe, s mi is bízunk benne, hogy rövidesen megírhatjuk az utolsó szek­szárdi talponálló búcsúztatóját. S talán egyszer majd az a nap is bekövetkezik, hogy újra tisz­ta, rendezett lesz a központi borkóstoló, ahol három-négy­fajta szekszárdi (eredeti) bor közül válogathat a szomjas vendég. Műemlékek Tolna megyében VIII. SZEKSZÄRD Babits Mihály u. 13. Egyemele­tes, négyablakos ház, lekontyolt oldalhomlokzattal. Copf stílű, 1800 körül épült Itt született 1883-ban Babits Mihály. Bezerédj István u. 1. Krehmül- ler Tormay-ház. Egyemeletes. Az emeleten lapos falpillérek közt hét mélyített, földszinten tükör- mélyítésű ablakok, középien szeg­mentíves kapu. Eklektikus. A XIX. század második felében épült, egykor Tormay Károly fő­orvos háza volt. Sztálin tér. Római katolikus templom. Keskeny és magas hom­lokzatán romantikus sisakú to­ronnyal. Főpárkány timpanonnal, homlokzatán ion falpillérek. A torony tövében szobor, széleken vázák. Lesarkított szentélye előtt a hajó kétszer keskenyedik. Há­romszakaszos hajó. Mennyezet,- freskók G. Darlachtól. Copf stílű. A templomot Talherr József épí­tette 1802—1805 között. Sztálin tér. Szentháromság osz­lop. Széles talapzatán Szent Fló­rián és Sebestyén, fentebb az obe- liszken Sz. Mária, legfelül ülő Atyaisten, Krisztus és galamb. Barokk stílű. 1753-ban készült. Sztálin tér. Régi Megyeháza. Egyemeletes, 10—'10 ablakos szár­nyakkal, hat dór oszloppal, orom- zatos középrizalittal. Dór pilléres kapuja. Kertjében, amely ma ifjú­sági park, a megye barokk címere, amely 1750 körül készült. A Me­gyeházát eredetileg Jung József és Hacker József építette 1780- ban. Ezt bővítette 1828—1833 közt Stann Ferenc, szekszárdi építő­mester Pollack Mihály tervei sze­rint. Az utólagos alapkő-ünne­pélyt 1836-ban tartották. 1895-ben erősen átalakították. A régi Me­gyeháza alatt található az I. Béla féle apátsági templom maradvá­nya. Udvarán 1945-ben egy ókeresztény sírkápolna falait ás­ták ki. Az ásatás során megállapí­tották, hogy ezt az épületet 700 körül átalakították. Rövidesen ásatások kezdődnek a régi Megye­háza udvarán az I. Béla király által emeltetett apátsági templom maradványainak feltárására. Itt van eltemetve I. Béla király is. Remélik, hogy az ásatások során sikerül rábukkanni sírjára. Sztálin tér 8. Városi Tanácsház. Egyemeletes, 4+3+4 tengelyes; Klasszicista-romantikus stílű. 1850 körül épült, később erősen átalakí tották. Béri Balogh Adám tér. Szt. Já­nos és Pál kápolna. Földszintes, egyablakos, toronnyal, amelynek felső emelete nyolcszögű. A ká­polna 1760-ban épült, később a hozzáépült Ferenc-kórház kápol­nája volt. Mártírok tere. Béri Balogh Ä. Múzeum. 1895-ben alapították. Figyelemre méltó őskori gyűjte­ménnyel rendelkezik. Képtárában található többek között Rocco Marconi: Házasságtörő nő (jelzett, XVI. sz. eleje) és Benczúr Gyula: Nyomortanya című műve. Dózsa György u. 5/b. Volt foga­dó. Egyemeletes, 7 ablakos, man- zártetős. Épült 1830 körül. Garay tér. Garay János szobra. Álló, bronz, talapzatán női alak­kal. Számovszky Ferenc műve, 1898-ban leplezték le. Garay tér 9. Általános iskola. Egyemeletes, emeletén 18 ikerab­lak. Korai eklektikus, romantikus elemekkel. Épült 1878—1879-ben. Kálvin tér. Református templom. A homlokzat baloldalán álló, he­gyessisakos, órapárkány os to­ronnyal. A templomban található három ónkanna 1712 és 1784-ből, két kehely és tányér 1784-ből. A templom. 1785-ben épült, tornya 1813—1816 között. 1828-ban és 1885-ben a templomot újjáépítet­ték. Pázmány tér. Újvárosi római katolikus templom. Főhomlokza­tán magas háromszögű oromzaton egy közép és két szélső fiator- nyocska. hármas kapcsolt csúcs­íves ablak, előtte két kisebb kör- és rózsaablak. Egyemeletes kapu­építmény. Oldalhomlokzatain tám- pillérek, keleti szentélye mellett áll a nyolcszögű sátortetővel fe­dett torony. Kétszínű téglaburko­lat. palatető. Koraeklektikus-neo- gótikus stílű. 1868-ban Petsching János építette. A felszentelésnél Liszt Ferenc is közreműködött. Széchenyi u. 38. Augusz-ház. Egyemeletes, hat tengelyes, oldal- homlokzata négy tengellyel. Két barokk üvegablak a siklósi vár­ból. Klasszicista. 1820 körül épült, 1893-tól kaszinó volt. Liszt Ferenc a báró Augusz család vendégeként gyakran lakott itt, egyszer hang-i versenyzett is, Uj szakemberek a mezőgazdaságban: 60 kultúrmérnök dolgozik az állami gazdaságokban Az állami gazdaságokban egy év alatt 35 000 holdról 70 000 holdra növekedett az öntözött te­rület. Az öntözés gyors ütemű fejlesz­tése új szakembereket is köve­telt. Az állami gazdaságok az utóbbi 2—3 évben hatvan kultúr­mérnököt alkalmaztak, akik részben az új telepek építésével, részben az öntözőberendezések üzemeltetésével foglalkoznak. Kel lő számmal kiképeztek szakmun­kásokat is, több mint 800 ön­töző szakmunkás kiképzéséről gondoskodtak. zép i éfjoers en ij 1960. Lukács Marika Bata Máté Zolika Döbrököz Szombathelyi Lacika Kölesd Gödön Marika Dombóvár Borszéki Edit Bonyhád A gyermek-szépségversenyre úgy kell szavazni, hogy a Népújságból kivágjuk annak a gyermeknek a Képét, akit a legszebbnek tartunk, s azt beküldjük a Népújság címér%

Next

/
Thumbnails
Contents