Tolna Megyei Népújság, 1960. augusztus (5. évfolyam, 181-205. szám)
1960-08-09 / 187. szám
1960. augus7tus 9. VOLtf.4 WtsGtflfl NÜPÜJSAG S Valamennyi óra 45 perces lesz az általános iskolákban Fontos rendelkezések a tanévnyitó utasításban A művelődésügyi miniszter most kiadott rendelkezésében megszabta az alsófokú oktatási intézmények fő feladatait az 1960/61-es tanévben. A rendelkezés többek között hangsúlyozza, hogy az egyik legfontosabb feladat az oktatásügy továbbfejlesztésére vonatkozó határozat végrehajtásának előkészítése. Változatlanul előtérben van az iskola és az élet kapcsolatának szorosabbra- íűzése, a tanulmányi színvonal emelése, a tanulók szocialista tudatának, világnézetének, jellemvonásainak megalapozása, formálása. A rendelkezés megállapítja, hogy a tanulók bizonyosfokú túlterhelése még mindig fennáll. Ennek tantervi és tankönyvi okai is vannak, a fő okok azonban a pedagógusok mindennapi munkájában, módszereiben gyökereznek. Nem egyszer előidézője a túlterhelésnek a gyermekek iskolán kívüli elfoglaltsága, a szülők által kezdeményezett különórák stb. — Arra kell törekedni — hangsúlyozza a rendelkezés, — hogy a tanulók már az iskolában megértsék és megtanulják az anyagot, mert így sokkal kevesebb munkájuk lesz otthon. A továbbiakban a rendelkezés kimondja: száműzni kell a szocialista pedagógiával ellentétes, mechanikus, lélektelen oktatási, nevelési módszereket, s a megalázó büntetési eljárásokat. A megfélemlítés bármely formájának alkalmazása az iskolában tilos. Az egyes osztályok és tagozatok (különösen az óvoda és az I. osztály, a IV. és V. osztály) közötti átmenetek zökkenőmentessé tételére minden iskolában nagy gondot kell fordítani. A cél az, hogy a gyermekek életrendjében, a nevelés és az oktatás követelményeiben és módszereiben ne legyen a gyerekeket túlzottan megterhelő, ugrásszerű változás, hanem fokozatos legyen az átmenet. Külön felhívja a rendelet az I. osztályokban tanító pedagógusok figyelmét arra. hogy tegyék minél könnyebbé a kicsinyek bekapcsolódását az iskola munkájába, változatos óraszervezéssel segítsék az I. osztály tananyagának elsajátítását. A rendelkezés értelmében az általános iskolákban a tanítási órák idejét valamennyi osztályban és valamennyi tantárgynál 45 percre csökkentik a korábbi 50 perc helyett. A napi munka menetében a harmadik óra után 20 perces szünetet kell tartani. Felhívja a rendelkezés a figyelmet arra is, hogy a nevelőtestületek fokozottan törekedjenek a családi és az iskolai nevelés összehangolására. A rendelkezés végül közli az 1960/61-es tanév részletes munkarendjét. MOSZKVA, KIJEV, LVOV ]ártarh a régi Oroszországban... ... vagyis megtekintettem a Tretyakov képtárat és az Állami Kincstárat. Nem vagyok becsüs és műkereskedő, csak egyszerűen szeretem a képeket, s egy-egy szép festmény előtt valósággal gyökeret vernek a lábaim. De a Tretyakov képtárban mindjárt az volt a benyomásom, hogy az itteni gyűjteményt, anyagot nem lehet a világ nagyon sok képgyűjteménye között úgy említeni, hogy »többek között ez is létezik...*• Oda kell állítani a világhírességek mellé, amelyek páratlan értékükkel a világelsőségért vetélkednek. Hogy mit meséltek a régi Oroszországról? Hihetetlenül sokat. Egy külön terem a hatalmas ország természeti sokszínűségét tükrözte. Egy tucat kép — ha nem több — a csodás tájak jellegzetességeit mutatta be. A jellegzetességek: az ércekben gazdag hegyek, a felbecsülhetetlen értéket képviselő erdőrengetegek, a gazdag, termékeny talajok, az ország határait nyaldosó tengerek s a síkságokat, hegyeket kettészelő folyamok. Annyi kincs, érték rejlik az ország minden táján, amennyit ember csak kívánhat a természettől. És ebben a mindenütt egyformán szép és értékes természeti környezetben olyan különbség volt az emberek között, mint mondjuk az afrikai homoksivatagok és a termékeny Ukrajna között. A bojárok — az urak — fényűző pompában éltek, a nép, a sokaság pedig nyomorgott. A képek nagy része gazdag, fényűzően berendezett úri palotákat, s bennük henyélő gazdagokat ábrázol. A képek másik része pedig a kétkezi munkásokat örökítette meg, akik verejtékeznek s az éhhalált éppen, hogy el tudják űzni néhány szem krumplival, s akik csak azért dolgoznak, hogy a többiek henyélhessenek. A régi Oroszország társadalmi különbségeinek hihetetlen nagysága tárul a néző elé a képek láttán. Az egyik kép esküvői szertartást mutat be. A férfi egy legalább hatvan éves gazdag úr, a nő pedig egy nagyon bájos, csinos leányka, aki talán még húsz éves sincs és bánkódik a sorsa felett. Házasság... Nem a szerelem, az igaz érzések miatt köttetik meg a házasság, hanem a pénz, a kincs, a vagyonos öregúr szeszélye diadalmaskodik. A palotában nincs emberi érzés, lélek, szeretet, csak kincs és szeny. A következő képen pedig a végeláthatatlan róna termését, a búzát csépelik a hatalmas szérűn. Mint a búzaszem, majdnem annyi a munkás. Itt az aranysárga búzaszem és a munkások verejtékező homloka csillog... Fép napig sétáltam az Állami Kincstárban, valódi kincsek, arany- és ezüsttárgyak, igazgyöngyök és gyémántok között. Bevallom őszintén, az értékéről halvány fogalmam sincs. Egy aranyórának, vagy gyűrűnek megvan a maga ismert értéke. De ezt a sok kincset szerintem már nem lehet pénzben kifejezni. A mennyiségéről a következő volt a megállapításom: nem valószínű, hogy ömlesztve elférne a szekszárdi múzeumban, amelynek a nagy termei közismertek. A mérést és nyilvántartást is valahogyan így képzelem el: van tegyük fel öt vagon aranysze- lence, két vagon cári trón, egy vagon cári korona, három vagon aranyból készült óraszerkezet, egy vasúti szerelvény cári palást (gyémánt, igazgyöngy, stb. díszítéssel), tíz vagon cári aranyhintó és néhány vasúti szerelvény »egyéb*- hasonló jellegű »használati cikk*«. Az orosz cárok, főurak hihetetlen gazdagságáról tanúskodik a kincstár. Mennyivel má- sabb világba érkeztem, amikor kiléptem a kincstárból s a Kreml épületei között járkáltam és a Tretyakov képtár után a moszkvai utcákon sétáltam. (Folytatjuk.) Boda Ferenc Nagyszabásúnak ígérkezik a népművelők és könyvtárosok idei nyári tanfolyama Mint minden évben, az idén is megrendezik a népművelők és könyvtárosok nyári tanfolyamát. A tanfolyamra az idén augusztus 11-től 17-ig Dombóvárott kerül sor. A TANFOLYAM még mindig jó eredményt hozott, egyrészt összegezését jelentette a megelőző évi munkának, másrészt a so- ronlévő feladatok végzéséhez és a következő évi tervek elkészítéséhez jelentett komoly segítséget. Az idei tematika minden megelőzőnél változatosabb és előreláthatólag eredményesebb munkát ígér. A tematika összeválogatása is szerencsésnek látszik, az előadók személye pedig biztosíték arra, hogy színvonalas tájékoztatókat kapnak a hallgatók, amelyeket a közvetlen gyakorlatban is eredményesen tudnak felhasználni. A tanfolyam első napján agrár- politikai tájékoztatót kapnak ä hallgatók. Tolnai Ferenc, a megyei pártbizottság osztályvezetője lesz az előadó. Ugyanezen a napon az ezüstkalászos tanfolyamok szervezéséről Balogh András, a megyei tanács mezőgazdasági osztályának munkatársa tart előadást. Köztudomásúlag az ezüst- kalászos tanfolyamok, szervezése a népművelési ismeretterjesztő munka egyik legjelentősebb feladata. Kultúrpolitikai tájékoztatót Dobos Zoltán, a művelődés-i Ügyi minisztérium munkatársa tart, Tatár Lajos, a KISZ megyei bizottságának titkára pedig a ter-i melőszövetkezeti fiatalok művelői dési helyzetét ismerteti. A PROGRAM kiemelkedő eseménye lesz Darvas Józsefnek, a Magyar írók Szövetsége elnökéi nek előadása a mai magyar irodalom helyzetéről és problémái- lól. Érdekes előadásnak ígérkezik Rácz Zoltánnéé, a Népművelési Intézet munkatársáé, aki a családi ünnepek rendezéséről, különböző szertartások szocialista módon való megszervezéséről tart tájékoztatót. A felsoroltakon kívül még számos figyelemre méltó elő* adást hallanak a résztvevők. A tanfolyam hallgatói egy napot Pécsett töltenek, megtekintik a Dél-Dunántúli Mezőgazdasági Kiállítást. Ez időben vendégszerepei Dombóvárott a Kaposvári Csiky Gergely Színház Darvas József: Kormos ég című drámájával; A tanfolyam-hallgatók részt vesznek az előadáson. Előbb megtekintik, majd ankétot rendeznek az Égrenyíló ablak című magyar filmről. Az ankét vitavezetője a filmfőigazgatóság egy munkatársa lesz. A tanfolyamon úgyszólván valamennyi jelentős Tolna megyei népművelési munkás és könyvtáros részt vesz. Négyezer elsőéves tanulót szerződtet a kereskedelem az új iskolaévben A kereskedelmi szakember- hiány néhány évvel ezelőtt még sok gondot okozott a belkereskedelem vezetőinek. Kevés olyan fiatal volt, aki a kereskedői munkát választotta élethivatásul. Az utóbbi években javult a helyzet. Amint a Belkereskedelmi Minisztérium szakoktatási osztályán elmondták, növekszik azoknak a fiataloknak a száma, akik a nyolc általános után a kereskedelmi tanulóképző iskolákba iratkoznak. Ma már a kereskedelmi tagozatú közgazdasági technikumokon kívül az ország 43 tanintézetében 9500 fiatal sajátítja el a szakma tudnivalóit. Az elmúlt hónapban 3500 végzett tanuló tett szakmunkásvizsgát. Ezek a fiatalok augusztustól már mint szakképzett' eladók munkába is állnak a boltokban, áruházakban és szaküzletekben. A szakoktatási osztály tervei szerint az új iskolaévre 4000 elsőéves tanulót vesznek fel. Természetesen ennél sokkal több a jelentkező. A jelentkezések alapján kiderült, hogy a kereskedelmi szakmák közül a legnépszerűbbek a rádió, villamossági, a cukrász, a ruházati és az illatszer eladó szakmák. XII. Moszek Trembacz boltos a lövöldözés hallatára beszaladt a boltjába. De a kíváncsiság felülkerekedett benne. Az utcán izgatott emberek futottak, és Trembacz, összeszedve bátorságát, kimerészkedett. Látta, hogy egy fiatal legény pisztollyal a kezében beugrik egy konflisba, s éppen akkor ér oda egy másik is. Úgy rémlett neki, hogy az a másik, fegyvertelen, ilyesmit kiáltott: Elvesztem! — Fogják meg, betörők! — harsogtak az emberek. A barna ruhás ezt kiáltotta: — Ne nyúljatok hozzánk! Mi kommunisták vagyunk! Trembacz odaugrott. Ütésre emelte botját. De keze lehanyatlott. Még mielőtt felfogta volna, hogy megsebesült, elvesztette öntudatát. 18. Rutkowski abban a pillanatban látta meg a konflist, amikor már azt hitte, hogy minden elveszett. Hiszen a sebesült Jan már nem bírt futni. Egy üres kocsi! Megragadta a gyeplőt. — Gyorsan! Jan nagy nehezen felkapaszkodott. Már csaknem bekerítették őket, a tömeg már a sarkukban volt, a közelükbe nyomultak a dühtől eltorzult arcok, a kiáltásra nyitott szájak, a pisztolyok fekete csövei. Rácsapott a lóra. Az ordítástól és lövésektől megrémült állat vágtatva elindult. A tömeg és a menekülők közt hirtelen megnö- vekedétt a távolság. Mintha a girhes konflisló ereje egyszeriben megsokszorozódott volna. Hajszolta a tömeg üvölL Wanda Wasilewska: HAJSZA tése, a golyók fütyülése, a csontos hátát csépelő gyeplő. A két rendőr, Czaplinski és Kaczmarski a standon álló másik bérkocsihoz rohant. A kocsis megijedt és eldobta a gyeplőt. — Semmi kedve nem volt, hogy kockára tegye a maga és a lova életét. — Hajts! A kocsis habozott. De amikor meglátta a rámeredő pisztolycsövét, suhintott az ostorával. Az egyre növekvő tömeg, a kiabálás és lövöldözés következtében előállott zűrzavar megnehezítette az üldözést. A járókelők egy része a kapualjakba rohant, mások meg éppen ellenkezőleg kiszaladtak az úttestre, egyenesen a lovak elé. Az első konflist Rutkowski hajtotta. Bal kezében a gyeplő, jobbjában a pisztoly. Turowicz a hátsó ülésen térdelt, arccal a tömeg felé. Az úttestre célzott, az üldözők lába elé. A célpont közel volt, sorba leteríthette volna valamennyi sötétkék egyenruhást, a kocsissal és a rendőrség önkéntes segítőtársaival egyetemben, feltartóztathatta volna az üldözőket. Turowicz azonban az úttestre célzott. Csak a provokátort kellett megölni, akit a párt elítélt, önvédelemből nem tudott, nem akart ölni. Csak ijeszteni akart, időt nyerni.-7- Fordulj be a Sosnowa utcába! A Sosnowa utca sarkán azonban két rendőr rohant az úttestre, beugrottak egy kocsiba, így hát továbbra is egyenesen a széles Zlota utcán kellett hajtani, ahol kitűnő célpontot szolgáltattak a vaktában kilőtt golyóknak, amelyek szemtelenül fütyültek el mellettük. 19. Czeslaw Jura gépkocsivezető kihozta taxiját a Miedziana utcai garázsból. A Twarda utcán kikanyarodott a Zlota utcára és or- dítozást meg lövöldözést hallott. Egy konfliskocsi két utassal egye-, nesen feléje vágtatott. Nem volt hova befordulni, hát egyenesen a kocsi felé és a mögötte rohanó tömeg felé hajtott. Rátaposott a gázra, a lövések most egész közelről hallatszottak. — Állj! — kiáltottak rá a konflisról. Jura hirtelen felhajtott a járdára, megkerülte a konflist és csak akkor látta, hogy a tömeg élén egy egész falka rendőr rohan. Gyorsan kinyitotta a kocsi ajtaját. Két rendőr beugrott. — Gyorsan! Utol kell érni a betörőket! De a menekülők' és a gépkocsi között már emberek rohantak. — Hangosan tülkölt, nehogy elgázoljon valakit. Nem hajthatott gyorsan, noha Kaczmarski és Czaplinski szüntelenül sürgették: — Gyorsabban! Gyorsabban! A menekülők pedig gyorsan távolodtak. A ló száguldott. Megrémült az egyre sűrűbben fütyülő golyóktól meg a zavaros kiáltozástól. Rá sem lehetett ismerni a konflislóra. Kihullott sörények maradványa lobogott a szélben, patkói szikrát hánytak. A sarkon túl már a Zeliazna utca kezdődött. Vasúti sínek, vagonok, raktárak. Újból felcsillant a menekülés reménye! Witman rendőrőrszem, aki a Zeliazna utcában teljesített szolgálatot, kiszaladt az úttestre, de a száguldó ló előtt meghátrált, és lehuppant a járda szélére. Mellette --pések dobogtak, emberek rohantak. Mindezt csak valami ködfátyolón keresztül látta, és mintha a távolból szűrődött volna a kiáltozás, a lövöldözés, a lárma. Hátrabukott, s lába kinyúlt az úttesten. 20. Tizenkét óra előtt tíz perccel a nyolcadik kerületi rendőrkapitányságon megszólalt a telefon. Jelentették, hogy a Zlota utcában fegyveres banditák garázdálkodnak, szünet nélkül lövöldöznek. Az ügyeletes rendőrtiszt azonnal odaküldött három rendőrt. A taxi már a kapitányság előtt várta őket. A három rendőr, Jab- lonski, Jadowski és Janisewski a Sliska utcán és a Sosnowa utcán hajtott végig. Az utcán izgatott emberek álldogáltak csoportokba verődve. — Állj! Állj! — Néhány ember megállította a taxit. — Nem ide! A Zeliazna utcába! Arrafelé mentek! (Folytatjuk,}
