Tolna Megyei Népújság, 1960. augusztus (5. évfolyam, 181-205. szám)

1960-08-07 / 186. szám

I960, augusztus 7. TOLVA MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 A kocsolai pártépítési munka tapasztalatai Szövetkezeti községeinkben új távlatok nyíltak a pártszervezés terén. Közelebb került a párt az emberekhez. Az átszervezett köz­ségekben megnövekedett a pa­rasztság körében a politika iránti érdeklődés, üj aktivisták neve­lődtek a gazdasági és politikai élet területén egyaránt. A gazda­sági megszilárdítás nehéz küzdel­mében derekasan helytálló szövet­kezeti parasztemberek fontos po­litikai munkát végeztek még ak­kor is, ha ezt nem tekintették ki­zárólagos politikai tevékenység­nek. Jelenlegi viszonyaink között a termelőszövetkezeteken belül a politikai munka szorosan össze­fonódik a gazdasági munkával; Az átszervezés óta eltelt időszak politikai előrehaladását tükrözi a kocsolai pártszervezet fejlődése is. Megváltoztak az arányok Két évvel ezelőtt a kocsolai pártszervezet egyik vezetőségi tagjával, Tóth József elvtárssal elemezgettük a párttagság össze­tételét. Kiderült, hogy a 11 párt­tag és tagjelölt közül csak kettő dolgozott a mezőgazdaságban. Ma más a helyzet. Az arányok meg­változtak. Ismét asztalhoz ültünk és számolni kezdtünk. Kiderült, hogy a megnövekedett párttagság létszámának fele a Kossuth és a Vörös Csillag Tsz-bcn dolgozik. Új lehetőségek A nyári csúcsmunkák idején pillanatnyilag szünetelt a lendüle­tes, említésre méltó és a párt erő­södése szempontjából rendkívül nagy jelentőséggel bíró szervező munka. A nyári nagy kapálások, az ara­tás nehéz munkája azonban szá­mos új, élenjáró termelőszövetke­zeti tagot vetett felszínre! Olya­nokat, akik példát mutattak az áldozatvállalásban, akik- kitűnően vizsgáztak a szövetkezeti öntudat­ból, akik lelkesedésükkel élére tudtak állni a többieknek a mun­kában. A pártszervezés terén új lehetőségek nyíltak. A Kossuth és a Vörös Csillag Tsz kommunistái az utóbbi napokban elhatározták, hogy személyenként foglalkoznak a munkában kitűnt termelőszövet­kezeti dolgozókkal, s kommunis­tákká nevelik őket. fl mennyiségi növekedés mellett minőségi fejlődésre is szükség van A kocsolai párttagság jelentős része új párttag. Sokan semmi­féle politikai oktatásban nem vet­tek részt. Vannak, akik a minden-? napi politikai élet figyelemmel kí­séréséről is lemondanak és még újságot sem olvasnak rendszere­Betölti szerepét a simontornyai földművesszövetkezet ' A simontornyai körzeti föld­művesszövetkezet feladatköre is — a faluban előállott új helyzet­ből következően — változott. Né­hány évvel ezelőtt e szervezet egyik legfontosabb feladata az volt, hogy alacsonyabb típusú tár­sulásokon keresztül megismertes­se és megszerettesse az egyéni pa­rasztokkal a nagyüzemi gazdál­kodást — addig ma a politikai munka mellett a földművesszö­vetkezet elsőrendű feladata a ter­melőszövetkezeti falu lakosságá­nak jó áruellátása, a ki­sebb tételben felkínált mezőgaz­dasági termények felvásárlása. EZEK ELŐREBOCSÁTÁSÁ­VAL nézzük, hogyan tölti be a szerepét a simontornyai körzeti földművesszövetkezet. Az áruel­látás a földművesszövetkezet kör­zetében jónak mondható. Ezt leg­főképpen az bizonyítja, hogy a forgalom területén az első félév­ben túlteljesítette a tervét a föld­művesszövetkezet. A boltok 6,6 százalékkal nagyobb forgalmat bo­nyolítottak le a tervezettnél. A vendéglátó iparban 7,2 százalék­kal több árut szolgáltak ki az elő­írtnál. De túlteljesítették tervei­ket a földművesszövetkezet kere­tén belül működő ipari üzemek is, több mint egy százalékkal. A hasonló adatok felsorolását lehet­ne folytatni, hiszen minden vo­natkozásban teljesítette árufor­galmi, bolthálózati és felvásár­lási tervét a szövetkezet E SZAMOK ismertetése után nézzünk egy-két más irányú ada­tot is, amely jellemző a földmű­vesszövetkezet munkájára. Ez pe­dig a közel 1200 tagot számláló szervezet aktíváinak tevékenysé­ge. A tagság bizalmát élvező el­lenőrző bizottság tagjai például az első félévben 150 alkalommal vé­geztek az üzletekben ellenőrzést, ezekről írásos dokumentumok is vannak. Sárkány Ferencné, a bol­tos bizottság egyik tagja például arra hívta fel az igazgatóság fi­gyelmét, hogy az 5. számú élel­miszer üzletben nem kielégítő az áruellátás. Bejelentése alapján az ügyvezető vizsgálatot rendelt el, megállapították a boltvezetők ha­nyagságát, amiért írásbeli meg­rovásban részesítették. E héhany számadat, a kiraga­dott példa szemléltetően igazolja, hogy a simontornyai körzeti föld­művesszövetkezet napjainkban jól tölti be szerepét; sen. Olyannal is beszéltem, aki nincs tisztában a Szervezeti Sza- bályzattal: A községi könyvtár lá­togatói között is kevés a párt­tag. Az elmúlt években előfor­dult, hogy a politikai iskolákra számos pártonkívüli feliratkozott, ugyanakkor a párttagok közül so­kan egyáltalán nem vettek részt az oktatásban. A párttagság esz­mei, politikai. nevelése és általá­nos műveltségének emelése terén tehát még sok a tennivaló. Beszélgettem a községi pártve­zetőség néhány tagjával. Az elv­társak az idei oktatás beindítása­kor jelentős előrehaladást akar­nak elérni. A párttagok egy része a tervek szerint esti iskolába irat­kozik be, hogy az általános iskola VII—VIII. osztályát elvégezze. Politikai oktatásba minden párt­tagot beszerveznek. Rendszeres sajtóolvasásra nevelik az elvtár­sakat és el akarják érni, hogy minden kommunista tagja legyen a községi könyvtárnak, mivel az olvasás az általános és politikai műveltség emelését egyaránt elő­segíti. A párt tömegkapcsolata egyre bővül A két kocsolai termelőszövetke­zet pártszervezetét a szimpatizán­sok egyre szélesédő gyűrűje fogja körül. A párttagság számbeli nö­vekedése, valamint magasabb esz­mei és politikai szintre jutása nö­velj a szimpatizánsok táborát. Egyre több pártonkívüli aktivista nevelődik a tömegszervezeteken belül, s ma már szinte az egész falut átfogó méretet ölt a nép­front munkája. A párt tömegkap- csolatainak további erősítése cél­jából nagyon fontos, hogy a jövő­ben is a munkában élenjárókai a leglelkiismeretesebbeket, legáldo­zatkészebbeket és legönzetleneb- beket vegyék fel a pártépüő mun­ka folytán a kommunisták soraiba. — H — Első kosos cséplés Csépelnek Bonyhádvarasdon, az Aranykalász Tsz szérűjén. A cséplőcsapat nagy része, több mint a fele fiatal lány, s ezek a lányok, bármilyen nehéz is a munka, bármennyire csípi is bőrüket a por és égeti a nap, nem veszítik el jókedvüket. — Megvolt a tréningünk a csépléshez — mondja az egyik kis feketeszemű. Arattunk he­tekig, megszoktuk a munkát. — Csépelni egyébként is érdemes, mert több mint egy munkaegy­séget keresünk naponta. Úgy megy a munka Bonyhád­varasdon, ebben a fiatal ter­melőszövetkezetben, mint a ka­rikacsapás. Legalább háromszáz parcellán kellett a gabonát le- aratniok, sokat arattak kézzel és derekasan helytálltak. A cséplést jól szervezték meg olyannyira jól, hogy érdemes a módszerüket ismertetni. Hla- vay Pál agronómus mondja el a munkaszervezés módját. — Két helyről csépelünk, asztagról és kocsiról, öt pár fo­gatunk hord a gépre és pár hord asztagba. Az öt pár fogat vígan elgyőzi a gépet, az asz- tagot pedig akkor kezdjük meg, ha eső esett. Eső után így nem lesz fennakadás a cséplés- ben. A közvetlenül gépre hor­dással pedig megtakarítjuk az asztagrakás munkáját és ide­jét. Ez kiváló módszer. Sok mező- gazdasági nagyüzemben igazo­lódott be, hogy a cséplőgép el­látásának ez a kettős módszere: kocsiról és asztagról való csép­lés, biztosítja legjobban a csép­lőgép maximális kihasználását és időt, meg munkát tudnak így takarítani. Jól szervezték Bonyhádvaras­don a cséplőcsapatokat is. Tsz- tagokból állították össze a csa­patot, s a csapat tagjai munka­egységre csépelnek. Két csapat hetenként váltja egymást, így mindenki részt vesz a cséplés- ben. Minden csapat leglelkesebb törzsét a fiatalok alkotják. An­nál a gépnél, amelyhez elláto­gattunk, kilenc lány szorgoskor’ dik. Néha még a zsákokat is megragadják és kocsira dobál­ják, ha szükséges. Megérdem­lik ezek a lányok, hogy név szerint megdicsérjük őket. Il­lés Erzsébet, Pál Vilma, Domo­kos Rózsi, Fodor Apollónia, Do mokos Emerencia, Jakab Te­réz, Lukács Anna, Csopaki Zsu­zsa, Forrai Anna dolgozik eb­ben a csapatban. Csopaki Eduárd gépész, a te- véli gépállomás traktorosa azt mondja, hogy az ember fia megfiatalodik ezek között a lá­nyok között. A jól szervezett munka, a cséplőcsapat munka- kedve nyomán fogynak a ké­vék, telnek a zsákok, csak győzze az etető Bohos Vilmos, meg a gép. Megkérdem még azt, hogy hol tárolja az Aranykalász Tsz a gabonát, hisz nagyüzemi épü­letei, magtárai nincsenek. — Azért nem esünk kétség­be. Különböző épületeket hasz­nálunk fel raktárnak — világo­sít fel az agronómus. Raktáro­zunk a tanácsháza és a pártház padlására, Ráduly Lajos ta­nácstitkárunk felajánlotta egy üresen álló betonpadlós épüle­tét, Miklós Lajos tagunk is fel­ajánlotta tágas padlását. Tizen­öt vagon gabonát kell tárol­nunk, nem is lesz fennakadás. Minden tárolásra alkalmas he­lyet kihasználunk. Csépel a bonyhádvarasdi Aranykalász Tsz. Ez: az első kö­zös cséplésük az alig egyéves szövetkezeti gazdáknak. Most már boztos, hogy az idei ke­nyércsata győzelmükkel végző­dik. 0V- 5­XI. 14. Megcsikordult a villamos. A tlzenhetes vörös bogárként má­szott a Królewska utca felé. Ott, távolabb, a kis Muranowski és Nalewki utca húzódott, ahol akár egy hangyabolyban, elrej­tőzhetnének az udvarok, átjárók labirintusában, a sok száz pince meg alagsor között, az áthatolha- tatlanul sűrű embertömegben. Ha elérnék a villamost... Az egyetlen remény — az a né­hány lépés, amely elválasztja őket a villamostól. A villamosko­csik csikorognak és dübörögnek. A vezető nem fogja meghallani az üldözők zaját. S ki tudja, ta­lán ott a motornál az ő emberük ül, egy elvtárs. Mindenesetre munkás. De a villamos és a me­nekülők között váratlanul még egy sötétkék egyenruha bukkant fel. Stanislaw Pytek őrszem, a Mar- szalkowska és a Zlota utca sar­kán állva a Chmielna utca felől lövéseket hallott. Megtöltötte pisztolyát, és átment az utca má­sik oldalára. Itt megpillantott két férfit. Szaporán szedték a lábu­kat. Kezükben pisztolyt lóbáltak. Hirtelen a villamos felé iramod­tak, amely éppen akkor indult el a megállótól. Pytek rendőrőrszem meghúzta a ravaszt. Eldörrent a lövés. A rendőr elállta az utat a menek­vést jelentő villamoshoz. A vil­lamos gyorsított. Távolodott, el­tűnt. Elérhetetlen messzeségbe tűntek a város üzletnegyedének labirintusai, ahol elrejtőzhettek volna. Minden maradt a régiben, a kétségbeesett rohanás, a tömeg ordítozása, a mindenünnen röp­ködő golyók süvítése és szinte a föld alól előttük termő rend­őrök. Wanda Wasilewska: HAJSZA külők befordultak a Zlota utcá­ba. Onnan a Zielna utcába. Igye­keztek kihasználni minden zugot, minden sarkot, minden mellék­utcát. A hosszú, egyenes utcán könnyű céltáblául szolgáltak a rendőrök golyóinak. Itt nem volt remény a menekülésre. Mint valami varázspálca inté­sére, egyre újabb sötétkék egyen­ruhák bukkantak fel. S egyre újabb emberek, akik valamiben hasonlítottak egymáshoz; vagy ruhájuk szabása, vagy a hivatá­sos besúgók feszült, szúrós tekin­tete. S egyre hangosabban zen­gett a kiáltás: — Fogják meg, betörők! Az utca csendjét több tucat láb dobogása verte fel, mintha lyén, a Marszalkowska utcában, a Jeruzsálemi fasor sarkán. Egy taxi húzott el mellette. A rendőr beugrott a gépkocsiba. Végigrobogtak a Marszal­kowska utcán. Czaplinski kiug­rott a taxiból. Túlságosan nagy volt a tömeg, a kocsi nem tudott áttörni rajta. Czaplinski a lihegő Pytek mellett futott, aki szaka­datlanul lőtt, s minduntalan újabb tárral töltötte meg piszto­lyát. A menekülők egész közel voltak. Czaplinski meghúzta a ravaszt! * A golyó alighanem ta­lált, mert az egyik menekülő, a sötétbarna ruhás, elvágódott. — Czaplinski meg sem állt. Maga előtt látta a másiknak, a világos­ruhás férfinak a hátát, aki hosz­jégeső csapkodná a kövezetét. — szú léptekkel futott. Itt-ott egy-egy dörrenés, egy go- Rutkowski befordult a Chmiel- lyó éles füttye hasított bele ebbe na utcába. Czaplinski meg Pytek a dübörgésbe. — Nem vagyunk betörők! De senki sem hallja ezeket a szavakat. A száz torokból megis­métlődő kiáltás körülveszi, utol­éri, megelőzi futásukat. — Betörők! Fogják meg, betö­rők! Mintha az egész város ordíta­na. Mintha az egész város rohan­na utánuk! Az egész város, egész Varsó üldözi őket, kettejüket. S körös-körül minden mintha sö­tétkék színűvé vált volna. Hon­nan kerültek elő, honnan buk­kantak fel egyre újabb egyen­ruhák? 15. Czaplinski rendőrőrszem k>ál- Ropogtak a fegyverek. A mene- tozást és lövöldözést hallott őrhe­utána. De amikor Czaplinski ösz­tönösen visszanézett, látta, hogy a bamaruhás nem halt meg. Sán- tikálva szaladt és lőtt. Rutkowski is visszanézett. Most hirtelen újra feltámadt benne a remény. Sőt, mi több, a menekülés lehetősége. A Chmiel­na utcáról be kell fordulnia balra a Wielka utcába. Kijutni a sok kis utca tömkelegéből, ahonnan egyre csak a lövések visszhangjá­tól dübörgő Chmielna utcába lyu­kadt ki. Előtte nincs senki. Üres az ut­ca. A menekülés. A szabadság. De ott, a Zielna utcán, bicegve, minden erejét megfeszítve futott Jan. Rutkowski megállt. Várt. Célzott. Kis porfelhők csaptak fel az úttesten a rendőrök előtt* három figyelmeztető porfelhő. A menekülés reménye szerte­foszlott. A menekülő és az üldö­zők közötti távolság csökkent. Mindenünnen rendőrök rohantak felé. Rutkowski voltaképpen csak most kapott észbe, hogy csak ketten vannak. Hová lett Kniew- ski? Eszébe jutott, hogy már az elején sem látta Wladeket, ami­kor ott a Zgoda utcán valami ci­vilruhás tökfilkóval hempergett az úttesten. Úgy látszik, sikerült elmenekülnie. De nekik már nem sikerül. — Hallotta Jan ziháló lélegzését. Lassított, hogy lépést tartson ve­le. A rendőrök a sarkukban vol­tak. 16. Tomczak konfliskocsis a Wiel­ka és a Zlota utca sarkán a ko­csi bakján ült, újságot olvasott* reggel óta hiába várta az utaso­kat. Hirtelen felfigyelt, felkapta a fejét. Nem tudni honnan, furcsa lár­ma hallatszott. Valami kopogás, aztán távoli kiáltások. Körül­nézett. Úgy hallotta, hogy a lár­ma közeledik. Hiszen ez lövöldö­zés. Meglátott egy rendőrt, aki a Chmielna utca felé rohant. A lár­ma hirtelen betört az utcába, mintha kicsapódott volna egy aj­tó, amely eddig tompította. Va­lami elsüvített mellette. Tom-, czak felállt a bakra, hogy körül­nézzen... Uvegcsörömpölés hal­latszott. A kocsi baloldali lám­pája apró darabokra tört szét. Tomczak most megpillantotta a rohanó tömeget. Előtte ketten lo­holtak, kezükben pisztoly. Sűrűn ropogtak a fegyverek. Leugrott a bakról, és gyorsan egy ház sarka mögé bújt. (Folytatjuk.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents