Tolna Megyei Népújság, 1960. augusztus (5. évfolyam, 181-205. szám)

1960-08-06 / 185. szám

2 TOLNA MEGYEI NÉPÜJSAG 1960. augusztus 6. 0r. Miinnich Ferenc válaszbeszéde r (Folytatás az 1. oldalról.) Dr. Münnich Ferenc, a Minisz­tertanács elnöke a beszámoló fe­letti vitában elhangzott hozzá­szólásokra válaszolva megállapí­totta, hogy a vita építő és egész­séges volt, majd így folytatta válaszbeszédét: — Örömmel látjuk, hogy or­szággyűlésünk képviselői nagy figyelemmel kísérik, hogyan va­lósulnak nieg a gyakorlatban kormányzatunk különböző intéz­kedései. Kérem, folytassák to­vább ezt az értékes tevékenysé­güket, működjenek közre kor­mányzatunk intézkedéseinek vég­rehajtásában, s ha valahol meg- nemértést, bürokratikus huza­vonát, késlekedést és mulasztást tapasztalnak, ezek feltárásával folyamatosan és rendszeresen se­gítsék kormányunk munkáját. Tisztelt képviselőtársaim! En­gedjék meg, hogy a vitában szó- bakerült néhány kérdéssel külön foglalkozzam. — Kiss Dezső képviselőtársunk beszélt a tervezés gyengeségeiről és rámutatott, hogy a tervek mennyiségi túlteljesítéséből — a többi között például az anyagfel­használás területén — megoldat­lan kérdések adódnak. Észrevéte­leit figyelembe kell venni máso­dik ötéves tervünk és ezen belül az egyes évek terveinek kidolgo­zásában. Arra kell törekednünk, hogy terveink reálisan mérjék fel a lehetőségeket, megfeleljenek azoknak. A tervek túlteljesítésénél el kell kerülni a spontaneitást, a rögtönzést, s ehelyett azt kell biztosítani, hogy a túl­teljesítés a népgazdaságunk egésze előtt álló célok eléré­sét szolgálja. Most is szükségesnek tartom hangsúlyozni: vannak területek, ahol a tervek mennyiségi túltel­jesítése szükséges és hasznos, de ezt az összes körülmények figye­lembevételével az illetékes mi­nisztériumok vezetőinek kell megállapítaniok. Felszólaló képviselőtársaim megerősítették a beszámolóknak azt a megállapítását, hogy sok belső tartalékot mozgósíthatunk. Többen kiemelték a jó munka- szervezés fontosságát. Teljesen egyetértünk azzal, hogy a gazda­ság felső vezetésétől kezdve az üzemig a jelenleginél sokkal na­gyobb gondot kell fordítani a termelés helyes megszervezésére. Amikor ezt hangsúlyozom, nem­csak ipari, hanem mezőgazdasági üzemeinkre is gondolok. B vezetés támaszkodjék a tömegek alkoté készségére Feladataink sikeres megoldásá­ban — mint felszólaló képviselő- társaim kidomborították — alap­vető fontosságú, hogy tovább emeljük a vezetés színvonalát, tovább fáradozzanak mindenütt a vezetés és a dolgozók közötti kapcsolatok szorosabbra fűzésén. A vezetők igényeljék a dolgozók segítségét, s ezt is azzal mozdít­sák elő, hogy a jó javaslatokat meg is valósítják. A vezetés mindenütt támasz­kodjék a munkások, a dolgo­zó tömegek alkotó készségé­re, a szocialista munkaver­senyben rejlő hatalmas erő­forrásokra. Kormányzatunk nevében köszö­netét mondok a dolgozóknak 'a szocialista munkaversenyben el­ért eredményeikért. Arra kérjük őket, hogy versenyben elsősorban a termelékenység emelésére, a ta­karékosságra, a minőség javítá­sára, az önköltség csökkentésére törekedjenek. Eddigi eredményeink bemuta­tására hivatott az augusztus 12-én Moszkvában megnyíló magyar ipari kiállítás, amelynek megnyi­tásán a kormányunk küldöttség­gel vesz részt. Ezen a kiállításon bemutatjuk azt a fejlődést, ame­lyet a magyar ipar a felszabadu­lás óta elért, munkásosztályunk és értelmiségünk jó munkája ered­ményeképpen, a Szovjetunió és a többi baráti ország segítségével. Egyben dokumentálni kívánjuk azt is, hogyan vesz részt hazánk a KGST keretében kialakult nemzetközi munkamegosztásban. A kiállításhoz azt a reményt fűzzük, hogy exportterméke­ink bemutatásával tovább bő­víthetjük gazdasági kapcso­latainkat a Szovjetunióval. Cseterki Lajos képviselőtár­sunk kulturális forradalmunk eredményeiről beszélt. Ez kiegé­szítette a kormány beszámolóját, amely ezzel a témakörrel nem kívánt ezúttal részletesen foglal­kozni. Felszólalásából éppen ezért most csak egy kérdést eme­lek ki. Helyesen hangsúlyozta a műszaki propaganda fontosságát és bírálta azt a tényt, hogy mű­szaki könyvkiadásunk nem kap­csolódik eléggé a népgazdasági tervhez, az üzemek műszaki fej­lesztési terveinek feladataihoz. — Kormányzatunk megvizsgálja, mit kell tennünk e hiányosság megszüntetéséért. Egyetértünk Brutyó János kép­viselőtársunknak az építőiparral és az építőanyagiparral kapcsola­tos megállapításaival. Mi is úgy véljük, hogy az építkezési idő rövidítésében eddig elért ered­mények még csak a kezdet kezde­tének tekinthetők. E terület dol­gozói, mozgalmi szervei összpon­tosítsák erőfeszítéseiket arra, hogy gyorsabban, olcsóbban és gazdaságosabban építkezhessünk! Felhívom az Országos Terv­hivatal és az Építésügyi Mi­nisztérium figyelmét: min­dent meg kell tenniük, hogy meggyorsuljon az építőanya­got gyártó üzemek építése és üzembehelyezése. Ezzel kell biztosítanunk az álla­mi építkezések és a lakosság sa­ját erőből történő építkezéseinek zavartalan anyagellátását. fl szocialista mezőgazdaság fejlődése az egész nép szívügye Hallottuk a vita során, hogy 1 Budapest dolgozói számára külö­nösen nagy öröm a mezőgazdaság nagyarányú szocialista fejlődésé. Elmondhatjuk, hogy többi váro­sunk dolgozóinak nagy többsége is így érez. Szocialista mezőgazdaságunk fejlődése egyre inkább való­ban egész népünk ügyévé vá­lik. Sokszor szó esett itt arról, hogy több termelőszövetkezetünk ben kevés a munkaerő. Erre az is vonatkozik, amit éppen most mondtam: úgy gondoljuk, hogy odahaza, minden egyes termelő- szövetkezetben kell alaposan utánanézni annak, hogy vala­mennyi családtag — beleértve a fiatalságot is — kivegye részét az időszerű munkákból. Ezen a területen igen sok he­lyen örvendetes változások is észlelhetők. Magam is — Fejér megyében járva — az egyik ter­melőszövetkezetben olyan fiatal­ságot láttam, amilyet kívánok minden szövetkezetnek az egész országban. A fiatalok, fiúk, lányok egy­hangúlag jelentették ki, hogy jövőjüket, egész életüket nem képzelik el máshol, mint a termelőszövetkezeti munká­ban. Nagyon fontosnak tartom, amire Németh Károly képviselő- társunk hívta fel figyelmünket. A mezőgazdaságban is sok a bel­ső tartalék, központi támogatás és beruházás nélkül is sokat le­het tenni a termelés fejleszté­séért. Egyetértünk azzal, hogy a gépek jobb kihasználása, a jobb szakmai propaganda, a haladó új termelési módszerek gyorsabb és szélesebbkörű elterjesztése, a ve­zetés javítása eredményesen se­gíti elő a termelőszövetkezetek megszilárdítását, s az állami gaz­daságokban és a termelőszövetke­zetekben egyaránt elősegíti a ter­melékenyebb munkát, a hoza­mok emelését, az önköltség csök­kentését. Tanácsaink és mező- gazdasági irányító szerveink fel­adata és kötelessége, hogy moz­dítsák elő a tartalék mielőbbi hasznosítását. Épülő új társadalmunk — mint mondani szokták — most már a másik lábával is bizto­san rááll a szocialista alap­ra, mert nemcsak iparunk szocialista, hanem mezőgaz­daságunk is azzá válik. Ennek eredményeként a mező- gazdaságban is fokozatosan kell érvényesülniük a tervszerű szo­cialista gazdálkodás elemeinek mind a termelésben, mind a ter­melt javak elosztásában. Ebbe a kérdéscsoportba tar­tozik, amit Hodek képviselő elv­társunk egyik sokszoros mil­liomos termelőszövetkezetünk el­nöke javasolt, hogy erősebb és már tartalékokkal rendelkező termelőszövetkezetekben kísér­letet lehetne tenni a végzett munka elszámolásának és java­dalmazásának új módszerére. Azt hiszem, nincs akadálya az ilyen kísérletezésnek, de mi természe­tesen csak olyan jól átgondolt kísérletnek vagyunk hívei, amely tovább javítja a munkafegyel­met, s a szorgalmas termelőszö­vetkezeti tagok nagyobb jövedel­mének elérését úgy segíti elő, hogy közben előmozdítja az áru­termelés növelését és arra is fi­gyelemmel van, hogy megalapoz­za a szövetkezet biztos jövőjét, további, egyre jobb gazdálkodá­sát. A szocializmus javára tolódott el a nemzetközi erőviszony — Teljesen egyetértünk mind­azzal, amit Sík Endre és Nógrádi Sándor képviselőtársaink népköz- társaságunk külpolitikájáról el­mondtak. Továbbra is azt tekintjük el­sőrendű feladatunknak, hogy ápoljuk és szüntelenül erő­sítsük a Szovjetunióhoz és a szocialista tábor valamennyi országához fűződő kapcsola­tainkat, s emellett arra tö­rekszünk, hogy — a békés egymás mellett élés elvi alap­ján bővüljenek kapcsolataink a világ többi országával is. — Az Amerikai Egyesült Álla­mok sajtója — a nemzetközi reakció, az elnyomás és a gyar­mati hódítások vezető országának sajtója —, agyba-főbe dicséri az amerikai életformát, utolérhetet­lennek és elsőnek kiáltja ki az Amerikai Egyesült' Államok tu­dományos és technikai színvona­lát. Természetesen magában Ame rikában is vannak ellentétes vé­lemények. Vannak igen komoly tudósok, írók és újságírók, akik — figyelembe véve az amerikai helyzet különböző megnyilvánu­lásait — megállapítják és té­nyekkel bizonyítják, hogy a szocializmus javára tolódott el a szocialista tábor és a tő­kés országok közötti erővi­szony. — Ha csak a legutóbbi időket nézzük is — anélkül, hogy min­dent felsorolnék — számos példa igazolja ezt. Az egész világ lát­hatta például, hogy a Szovjetunió milyen eredményeket ért el az űrhajózásban, a tudományos ku­tatások és technikai kísérletek területén: milyen óriási ered­ményt jelent például bizonyos testek ballisztikai úton való el­juttatása a 13 000 kilométer tá­volságban kijelölt célpontra. Az ilyen eredmények előtt nem hány­hatják be szemüket az amerikai emberek, köztük az amerikai új­ságírók sem. Ugyanakkor nem hányhatják be szemüket az előtt sem, hogy van Amerikának egy híres, sőt mondhatnám hírhedt kísérleti telepe a Cape Canaveral-i s azon a tudomány bázison a leg­több rakétájuk nem tud kijutni a Föld légköréből, nagy részük, min den erőfeszítés ellenére a Föld vonzási erejének engedelmeske­dik, s így a Földön marad. Úgy gondolom, hogy a történelmi fejlődés, a szo­cialista tábor ereje, a nemzet­közi közvélemény, a dolgozók százmillióinak és magának az amerikai dolgozóknak a béke­vágya is keresztülhúzza az amerikai milliárdosok számí­tásait, fényt derít sötét üzelmeikre. Jó úton járunk, helyes célokat akarunk elérni ▼▼▼▼▼▼▼TTTWTVTVVTVVVTrVVWTVTTrTTVWTVVTTTTVTVVTTVT’rWTTVTVVTTTTVWVmi Tisztelt Országgyűlés! A nép választott képviselői vagyunk, fe­lelősek vagyunk választóinknak, az egész népnek. Ez a felelősség- érzet vezeti a kormányt, amikor további munkájában szem előtt tartja a vitában elhangzott bírá­latokat, javaslatokat. Arra kel] törekednünk, hogy az egészséges bírálatnak és javaslattevő kezde­ményezésnek ez a szelleme min­denütt tovább erősödjék. A mi társadalmunkban a kö­zösségért végzett fáradhatat­lan, öntudatos, lelkes munka szolgálja az egyes ember leg­sajátosabb érdekeit és egy­úttal a közösségét: országos terveink megvalósítása biztosítja az egyéni — családi tervek megvalósulását is. Ezért hívtunk fel minden állampolgárt: pártunk és kormányunk szavát követve ebben a szellemben mun­kálkodjék továbbra is a béke vé- delmezésén, szocialista hazánk építésén. Kérem az országgyűlést, hogy fogadja el a kormány beszámoló­ját. (Nagy taps.) Az országgyűlés a Miniszterta­nács beszámolóját egyhangúlag tudomásul vette, majd a napirend szerint következett az 1959. évi állami költségvetés végrehajtásá­ról szóló jelentés. Elsőnek Nyers Rezső pénzügyminiszter szólalt fel. (Nyers Rezső felszólalását la­punk holnapi számában közöl­jük.) ▼TTTTV rTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTf égoerien ii 1960. •.. ,mm. ~~ •—■"•*­Merle Piroska Izsák Györgyike Kovács Marika Tamási Tolna Iregszemcse A gyermek-szépségversenyre úgy kell szavazni, hogy a Népújságból kivágjuk annak a gyermeknek a Szigeti Lalika Dunaföldvár Törő Yveíte képét, akit a legszebbnek tartunk, s azt beküldjük a Népújság címére

Next

/
Thumbnails
Contents