Tolna Megyei Népújság, 1960. augusztus (5. évfolyam, 181-205. szám)

1960-08-05 / 184. szám

TOLNA MEGYEI NÉPÜJSAG ' ■ • M ' vi *» t I960, augusztus 9. •• Üzlet, amely mindkét félnek előnyös Egy napon át jártuk a bony­hádi járás termelőszövetkezeteit, érdeklődvén, milyenek a kapcso­lataik az Állatforgalmi Vállalat­tal, hogyan teljesítik állathizla- lási és hízott állat értékesítési tervüket? Sok értékes tapasztala­tot szereztünk, amelyekből közre adunk néhányat. Legjövedelmezőbb a saját tenyésztésből nyert hízóanyag hizlalása Ezt tapasztaltuk az aparhanti Búzavirág Tsz-ben. Az aparhan- tiak, hogy teljesíteni tudják ser­téshizlalási tervüket, 90 süldőt vá­sároltak az Állatforgalmitól. A süldők megérkeztek Csöcske- pusztára, s ott nyüzsögnek már a tsz hizlaldájában. A főkönyvelő számításai sze­rint, ha saját tenyésztésből nye­rik a hízóanyagot, akkor a serté­seknél két forint a tiszta nyere­ség kilónként, ha úgy vásárolják a hízóanyagot, akkor sertésenként csak 100 forint tiszta jövedelmet tudnak elérni. A szarvasmarhák­nál is hasonló a helyzet. Itt is két forinttal több a kilónkénti tiszta jövedelem, ha a saját szaporula­tot hizlalják, mintha vásárolják a hízóba állítandó állatokat. Persze, azért jól jött most az Állatforgalminak ez a segítsége, hogy 90 süldőt adott az aparhan- tiaknak, mert ezzel hozzásegítet­te őket hizlalási és áruértékesíté­si tervük teljesítéséhez. Az apar­hanti Búzavirág Tsz-nek hol­danként 2200 forint értékű árut kell adnia a népgazdaságnak. — Összesen 5 156 000 forint árut kell értékesíteniük. Ebből 2 641 000 forint esik az állattenyésztésre és 1 751 000 forint az állathizlalásra. Eddig eladtak 180 sertést és 73 szarvasmarhát 688 000 forint ér­tékben. Még el akarnak adni 30— 40 szarvasmai'hát és 260 disznót ez évben. Ha teljesítik az áruter­melési tervet, 154 000 forintot kapnak az államtól. Ez a kedvez­mény nem közömbös a munka­egység alakulásában. Az aparhantiak idén azon mun­kálkodnak, hogy jövőre saját gaz­daságuk tudja biztosítani a hízó­anyagot. Ezért idén 23 férőhelyes kocafiaztatót és 100 férőhelyes süldőszállást építettek. Aztán az anyakocák számát 30-ról 76-ra emelték a tervezett 60 helyett. Még egy aparhanti tapasztalat: Érdemes az eladott hízóóllatokat falkásítani, mert sokat jelent a nagyüzemi felár. Az aparhantiak az idén 80 000 forintot kaptak az Allatforgalmitól csak felár címén. Kihasználják a háztáji gazdaság lehetőségeit Sokat agitáltuk a tsz-tagokat: fogadjanak háztáji gazdaságukba anyakocát az állami kölcsönakció keretében, mert megéri, komoly haszonra tehetnek szert ezzel. — őszintén szólva, eleinte idegen­kedtek a tsz-gazdák ettől az ak ciótól. Most már azonban tények agitálnak és tények nyomán meg­változott a vélemény is. László Lajos a bonyhádi Pető­fi Tsz tagja is vállalt egy anya­kocát. A koca leellett, kilenc ma­lacot választottak el éppen a na­pokban tőle. A kilencből két vá­lasztási malacot eladott László Lajos ötszáz forintért. Maradt még hat malac, amelyből hármat 40 kilós súlyig nevelnek, hogy azokat akkor a koca helyett át­adják az állatforgalminak. Az átadáskor még pénzt is kapnak Lászlóék, mert a koca súlya 101 kiló volt, tehát 101 kiló árát von­ják le a süldők 120 kilójának árá­ból. Leszámítva az eladott két vá­lasztási malacot, és az állatfor­galminak visszaadandó három süldőt, még marad Lászlóéknak három malacuk. Éj^ megmarad az anyakoca! Lehet számolni, hogy mennyi lesz a tiszta haszon. Kréhling Henrikné kiváló tsz- tag, Tóth Antal sertésgondozó, — mindkettő a bonyhádi Petőfi Tsz tagja — ugyancsak vállaltak az akció keretében anyakocát. Mind­két koca gyönyörű állattá fejlő­dött és most már ellés előtt áll­nak. Kréhlingék is, Tóthék is nagy reményeket fűznek a sza­porulathoz. Kréhlingné elmondot­ta, hogy idén már három disznót eladtak 5000 forintért az Állatfor­Esti iskolát szervez a tolnanémedi népfront-bizottság Elkészítette második féléves munkatervét a tolnanémedi nép­front-bizottság is. A terv többek között foglalkozik a termelőszö­vetkezeti mozgalom továbbfej­lesztésének segítésével, a község­fejlesztési terv végrehajtásának szükségességével, továbbá az ál­talános műveltség és politikai is­meretterjesztés terén adódó fel­adatokkal. A népfront szervezé­sében esti iskolát indítanak a fel­nőttek részére a tél folyamán. S jelentős szerepet vállalat magára a bizottság a községfejlesztési tér vek végrehajtására való mozgósí­tásban is. galminak és négy disznóra szep­temberi szállítási határidővel kö­töttek szerződést. Ezen kívül még két állatot akarnak levágni. Uj házat építettek Kréhlingék, azt állítják, hogy az új házhoz sok pénzt adott nekik a háztáji ser­téstenyésztés. A Petőfi Tsz árpaelőleggel se­gíti tagjai háztáji állattenyészté­sét. Kréhlingné és fia 464 munka­egységre 18 mázsa árpát kapott. Akik túlteljesítik állattenyésztési tervüket A zomba—szentgál-pusztai Jó­barátság Tsz-re jól áll az a mon­dás: Kicsi a bors, de erős. Leg­alábbis, ami az eredményeit il­leti. Az eredmények a legszembe­tűnőbbek az állattenyésztésben. A 678 holdas tsz-nek minden száz holdjára harminc számosállat jut a tavalyi 12 helyett. Tehát állat- állománya két és félszeresére emelkedett egy év alatt. Tavaly 120, idén kétszeresét, 240 hízott- sertést, tavaly 10, idén négysze­resét, 40 hízottmarhát adnak el az államnak. Ottjártunkkor éppen készülőd­tek 10 hízottmarha és 58 hízott­sertés helyszíni átadására. Ezzel együtt idén eladtak 116 hízottser­tést és 15 hízottmarhát. A hizlalá-, si és állatértékesítési tervet az eddigi kilátások szerint súlyban, értékben és szómban is túltelje­sítik a szentgáliak. Érdemes végigjárni a kis szö­vetkezet istállóit, óljait. A tiszta­ság, a rend, a szép állatok, gon­dos szakszerű tenyésztést, az ál­lattenyésztő gazdák kiváló mun­káját dicsérik. Az állattenyésztés­ből származó jövedelmek pedig tovább erősítik a közös gazdasá­got és tovább növelik a tsz gaz­dáinak életszínvonalát.- Gy ­A bab köztes termelésének nagyüzemi lehetőségeiről tárgyaltak a mezőgazdasági szakemberek az Iregszemcsei Kutató Intézetben A MINAP az Iregszemcsei Ku­tató Intézetben a Földművelés- ügyi Minisztérium. a SZÖVOSZ és külkereskedelmi szervek, va­lamint a megye a mezőgazdasági szakemberei, termelőszövetkezeti küldöttei a bab köztes termelésé­nek nagyüzemi lehetőségeiről ta­nácskoztak. Kovács József elvtárs, a Tolna megyei MÉK vezetője tájékozta­tást adott a tanácskozás résztve­vőinek arról, hogy a felszabadu­lás után hatalmas valutabevétele volt a népgazdaságnak a kisüzemi gazdaságokban köztesként meg­termelt babmennyiség exportálá­sából, mert a külföld, a magyar bab kiváló tulajdonságai és minő­sége miatt, bármely mennyiséget felvásárol. Ez a kereslet napjaink­ban is fennáll, csupán a nagyüze­mi gazdálkodásra való áttéréssel, a megváltozott termelési viszo­nyok közepette, meg kell találni a köztes babtermelés legmegfele­lőbb nagyüzemi módszereit. A nagyüzemi termelési kísérle­tek eredményeit dr. Kurnik Ernő elvtárs, a kutató intézet vezetője ismertette, majd helyszínen be­mutatták a gazdaságban beállított kísérleteket, s párhuzamot vontak az egyes termesztési módok alkal­mazásának eredményessége kö­zött. A TANÁCSKOZÁS résztvevői elmondották, hogy a nagyüzemek­ben jelentős nehézségek voltak és vannak a vetés módjainak megvá­lasztásában. E nehézség kiküszö­bölésére az intézet szakemberei kombinált bokorbavető gépet szer késztettek, amely gép használatá­val a kukorica közé a bab vetése egy időben megoldható. A gép pro totípusát bemutatták a tanácsko­zás résztvevőinek, s az egyöntetű kívánság az volt, hogy a gép nagy tömegben Való legyártását feltét­len úgy kezdjék meg, hogy mór a következő tavasszal megfelelő számban jusson belőle a termelő­szövetkezeti gazdaságoknak. A gyártás megkezdésének biztosítá­sára komoly ígéretet kaptak a le­gyártást irányító központi szervek jelenlevő képviselőitől, mivel a gép alkalmazásának előnyeit a környező termelőszövetkezetek elnökei gyakorlati eredmények Jel­sorolásával igazolták. Bajcsi Ede elvtárs, a Földműve­lésügyi Minisztérium Növényter­mesztési Főigazgatóságának he­lyettes vezetője vitaösszefoglalójá- ban felhívta a figyelmet arra, hogy a nagyüzemi termelés leg­jobb módszereinek kidolgozása és alkalmazása mellett nagy feladat hárul a kísérleti gazdaságokra, exportképes, a hazai termesztési viszonyoknak legmegfelelőbb faj­ták kialakításában. A tanácskozás résztvevői elha­tározták, hogy a köztes babter­mesztés nagyüzemi kísérleti ered­ményeit széles körben közreadják a jövőben való alkalmazás céljá­ból. Szakái László gabonatermelési felügyelő Elindították az első csemegeszőlő szállítmányt Dunaföldvárról Budapestre A dunaföldvári földművesszö­vetkezet felvásárló telepéről el­indították az első asztali szőlő­szállítmányt a Budapesti KÖZÉRT részére. Az idei zöldség- és gyümölcs­felvásárlás jelentős volt Duna- földváron. A földművesszövetke­zet 9 és fél vagon meggyet, 5 és fél vagon sárgabarackot, 1 vagon 30 mázsa körtét és 13 vagon zöld­borsót vásárolt fel. A kedvezőtlen időjárás miatt a szőlő nagyobbarányú felvásárlá­sára csak e hónap derekán kerül­het sor. nmiiiiiBiMinimn Újjáéled a híres koppányszántói kanásztánc Jó hírt közölt szerkesztősé­günkkel a Hazafias Népfront Koppányszántói Bizottságának levele, amely megérdemli, hogy a megye népművelési munká­sainak mi is hírüladjuk. Az általános iskola tánc­csoportja ismét felelevenítette a híres koppányszántói kanász- táncot. Már félő volt, hogy ve­szendőbe megy a Koppány- völgye egyik figyelemre méltó népművészeti hagyománya: Né- hányan miég élnek azok közül a koppányszántói táncosok közül, akik annak idején a Gyöngyös­bokrétával bejárták Európa több városát. A régi frisseség, gyor­saság, amely egykor annyi bájt adott táncaiknak, s köztük a híres koppányszántói kanász- táncnak, az idővel együtt el­múlt, s ma az unokákra várt a feladat felfrissíteni nagyapóik, nagyanyáik népművészeti örök­ségét. A pedagógusok és a KISZ szervezet a mozgalom élére állt. Rácz Imre KISZ-titkár és Gyöngyössy József iskolaigaz­gató házról-házra járt, keresték a régi táncot, lejegyzetelték a motívumokat. Munkájuk ered­ményesnek bizonyult, mert az iskolai tánccsoport, amely szép előadásaival már többször ki­vívta a község lakosságának tetszését, most szorgalmasan tanulja a régi, szép, de szá­mukra mégis új táncot. A »vizsga« augusztus 20-án lesz, amikor ismét színpadra kerül a kanásztánc. S a »zsű­riben« a legszigorúbb bírák ítél­keznek majd, azok, akik egy­kor a híres koppányszántói együttesnek voltak-a tagjai. A felkészülés arra mutat, hogy az unokák sem lesznek rosszabb táncosok, mint nagy- szüledk voltak, s még sok siker várhat rájuk, TTTTTTTTTTVTTTTTTTTTTVTTVWTVTTTTTTTTWVTTTVVyTVTTTTVTTT'rTTVV'rVTTTVTTTTTTTVTTTTVTVVTVrrVTTVVTTVTTTVTf Uju/ermek-s zip j éíjDers eny 1960. Fritz Márta Papp Gyurika Tamás Marika Sióagárd Tolna Bonyhád A gyermek-szépségversenyre úgy kell szavazni, hogy a Népújságból kivágjuk annak a gyermeknek a Zsebó Istvánka Nagy dörög képét, akit a legszebbnek tartunk. Fritz Gabriella Sióagárd s azt beküldjük a Népújság címére.

Next

/
Thumbnails
Contents