Tolna Megyei Népújság, 1960. augusztus (5. évfolyam, 181-205. szám)
1960-08-02 / 181. szám
IS9Q. atigmzim» St tOLNA MEGYEI NEPÜJSAG 3 A premizálás tapasztalatai a tamási Vörös Szikra Tsz-ben A TAMÁSI VÖRÖS SZIKRA Tsz-ben múltja van már a premizálásnak. A kukorica, cukorrépa és a burgonya termelését már évek óta jutalmazzák. Az évek során szerzett kedvező tapasztalatok arra buzdították a szövetkezeti vezetőket és tagokat, hogy idén széles körben lehetőleg minden területen alkalmazzák az eddig jól bevált anyagi ösztönzés eszközét. Ezért idén a premizálást kiterjesztették a szálastakar- rhányokra, az ipari növényekre, az aratásra, cséplésre, a fogato- sok és a gépen dolgozók munkájára is. A kapásnövények premizálása növényenként különböző. Például a kukoricatermelésben a tag a megtermelt mennyiség 15 százalékát kapja természetben prémiumként, ha teljesíti, vagy túlteljesíti a tervet. A cukorrépatermelők minden mázsa megtermelt cukorrépa után a munkaegységen kívül másfél kiló cukrot kapnak. A burgonyatermelők minden mázsa értékesített burgonya után a bevétel 10 százalékát kapják meg prémiumként. Az értékesítésre nem alkalmas burgonya után nem premizálnak. A napraforgó-termelők pénzjutalmat kapnak, a megtermelt meny- nyiség értékének 15 százalékát. A szálastakarmányok betakarításáért akkor, ha kézi erővel történik a kaszálás, a betakarított mennyiség 15, ha géppel kaszáltak akkor 10 százalékát osztják szét a dolgozók jutalmazására. A kendertermelők a rostkendernél a minőségtől függően az eladási ár 5—15 százalékát, a Tíz forinttal csökkent az egy mázsa rost előállítására (elhasznált közvetlen munkabér A Tolnanémedi Kendergyár dől gozói — a munkaszervezés tökéletesítésével — a Rostkikészítő Vállalat üzemeit megelőzve jelenleg is a legjobb eredményt érik el az egy mázsa rost előállítására felhasznált közvetlen munkabér tekintetében. Áprilisban 62, májusban 57, júniusban 54, júliusban — előzetes számítások szerint — 52 forintot használtak fel egy mázsa rost előállítására. magkender esetében a felár 50 százalékát kapják meg munkaegységeiken felül. A tamásiak prémiumrendszere tehát rugalmas, egyes esetekben ahol úgy szükséges, a mennyiségi, más esetekben a minőségi termelésre ösztönöz. AZ ARATÁS JUTALMAZÁSÁRA előre megállapított pré- rhiumalapot tűztek ki. A három növénytermelő brigád versenyben állt egymással. A versenyben első brigád tagjai között 80 mázsa, a másodikban 60 mázsa, a harmadik brigádban 40 mázsa jutalmat osztanak szét. A brigádokon belül versenyző első aratócsapat nyolc, a második hat, a harmadik négy mázsa búzát kap. A gépi aratás jutalmazására 50, az aratásban részt vett állattenyésztők jutalmazására 16 mázsa búza prémiumalapot képeztek már előre. Az aratás premizálásának az volt a célja, hogy minél jobban lerövidítse az aratás idejét, hogy ezzel is csökkentsék a szemveszteséget. A tamási Vörös Szikrában ez évben is kedvező tapasztalatokkal járt együtt a premizálás. A kapálásokat időben, kellő gonddal. jó minőségben végezték el. A kapások tiszták. Érdekes felfigyelni arra, hogy a premizálás bevezetése óta a szövetkezetnek A Hazafias Népfront városi bizottsága szervezésében vasárnap, mintegy 80 szekszárdi és vidéki látogatott el Szegedre. Egy részük saját költségen utazott, másik részüket pedig az egyes vállalatok, üzemek jutalomként részesítették az utazásban. Hajnali fél ötkor két autóbusszal indultak a kirándulók. Szegeden, az ottani Népfront képviselői kalauzolták a szekszárdi vendégeket, valamint városunk népfront bizottságának vezetőivel tartottak tapasztalatcsere-jellegű megbeszélést. Este a Szegedi Szabadtéri Játékok műsorának kerecukorrépából nyolcvan-száz mázsáról kétszáz mázsára, csöves kukoricából tizennyolc-húsz mázsáról, harminc-harmincöt mázsára növekedtek meg a termésátlagai. Burgonyából nemcsak az átlagtermés, hanem a minőség, az értékesítésre alkalmas burgonya mennyisége is emelkedett. AZ ARATÄST IS rekordidőben fejezték be, 1396 hold gabonát, ebből 822 holdat kézzel kilenc nap alatt arattak le. Még vasárnap sem szünetelt az aratás. Helyes volt az, hogy az aratásnál a premizálást versennyel kötötték ösz- sze így tudták megvalósítani azt, hogy a tagok anyagi érdekeltségévé vált az aratás mielőbbi befejezése. A tagok elég sok termékhez jutnak prémium címén. Sok termékféleségből a tagoknál felesleg keletkezett az elmúlt években. Ezért idén a közgyűlés úgy döntött, hogy a tagok csak annyi terméket visznek el a termelő- szövetkezettől, amennyit háztáji gazdaságuk, állatállományuk indokolttá tesz. A premizálás előnyei konkrét lemérhető eredményekben tükröződnek a tamási Vörös Szikra termelőszövetkezetben. Az idei tapasztalatok azt mutatják, hogy érdemes premizálni és a jövedelemelosztásnak ez a formája napjainkban helyes és célravezető. tében a Csínom Palkó című nagy sikert aratott előadást tekintették meg. Az érdeklődéssel várt városnézésen kívül, még számtalan élményben volt részük a látogatóknak. Megtekintették az ipari vásárt és a mezőgazdasági kiállítást is. Voltak, akik a Szeged—Tatabánya labdarúgó-mérkőzést nézték meg. Felemelő és érdekes látvány volt a szegedi fiatalok karneválja, színpompás felvonulása, a béke és barátság jegyében. Az őket néző és kísérő ezrek közt a szekszárdiak is tapsoltak a lelkes, ötletes fiataloknak. Tolna megyeiek látogatása Szegeden VI. Most úgy futkos a városban, mint a patkány, hol felbukkan, hol eltűnik. Elutazik, hogy egy időre elrejtőzzék. De munkája arra kényszeríti, hogy minduntalan visszatérjen a fővárosba. Az első hívásra meg kell jelennie, mindig kéznél kell lennie. Varsó egyáltalán nem olyan nagy, mint amilyennek látszik. Cehnowski mindig ugyanazokat az utcákat rója, mindig ugyanazon házakba jár. És ezért tudják, merre jár, tudják mikor és hol lehet találkozni a középtermetű, angolosra nyírt bajuszú, barna hajú férfival, aki egyszerű munkásnak látszik. Csaknem egy hónapja tartanak a két barát mindennapos sétái. Nemsokára három hónapja, hogy kinyílt a lomzini börtön kapuja, s újra szabadok lettek. Még csak három hónapja, vagy már három hónapja? Ennek az utolsó hónapnak, úgy látszik, sohasem lesz vége. Már néhány napja, hogy hármasban járnak. A harmadik valamivel idősebb náluk. Turowicz- nak hívják. Ez nem az igazi vezetékneve. De mindkettőjüknek teljesen elég a fedőneve: Jan. — Amióta Jan csatlakozott hozzájuk, tudták, hogy az, aminek meg kell történnie, a legrövidebb időn belül megtörténik, az első adandó alkalommal. 4. Borús, hideg, esőre álló nap volt, mintha nem is július lenne. Hirtelen ősziesre fordult az Wanda Wasilewska: , HAJSZA idő, holott az ősz még messze volt, a naptár a nyár közepét mutatta. Tizenegy óra felé járt az idő. A néptelen Zgoda utcán csak ritkán kopogtak a járókelők sietős léptei. De nem volt közöttük az, akire vártak. Pedig már jönnie kellene, vagy megint minden meghiúsul? Az összes adatot pontosan ellenőrizték. Pontosan pár perccel tizenegy előtt kell itt elhaladnia. Jó, hogy alig járnak az utcán. Azonnal észre lehet majd venni, akármelyik irányból bukkan is fel. Lassan járkáltak fel-alá. Komótosan lépkedtek közömbös dolgokról,' az időjárásról beszélgettek. A Prezkok utca sarkán feltűnt valaki. Megálltak, rágyújtottak. Tenyerükkel eltakarták a lángot. A gyufa egyenletes, csaknem fehér lánggal égett. Turowicz nem az arcukat nézte, ahogy sorban a parányi lángnyelv fölé hajoltak, hanem cigarettát tartó kezüket. De sem Kniewski vékony barna ujjai, sem Henryk rövid körmű ujjai nem remegtek. — Mindhárman nyugodtan gyújtottak rá »Háromnak egyről nem szabad« — jutott eszébe Turo- wicznak a buta babona, s még el is mosolyodott. Gépiesen felpillantott. Az egyes számú ház kapuja. S éppen akkor ért oda az a kettő. Váratlanul jelentek meg, mintha a földből bújtak volna elő. Lépteik nem hallatszottak. — Szabad az igazolványokat? Turowicz elfújta a gyufát. Egy szempillantás alatt áttekintette az utcát. A Bracka utca felől egy fejkendős lány közeledett, zöldséggel teli szatyrot cipelt. A másik oldalon egy öregember tipegett, botja nagyokat koppant a járdán. Valahol a kötélben becsapódott egy ajtó, annak a háznak a kapujából, amely előtt álltak, kilépett egy asszony, és megállt. — Kettő három ellen — mérte fel villámgyorsan a helyzetet Turowicz. De aztán higgadtan gondolta: a papírok rendben vannak, lehet, hogy csak egyszerű véletlen. — Miért? — méltatlankodott Henryk. — Nyomozók vagyunk. Menjünk be a kapualjba. Nyilván nem akarták, hogy csődület támadjon. A zöldséget cipelő lány már lelassította lépteit. Nem messze megállt egy férfi, várta a fejleményeket. — Gyerünk. Mutassuk meg nekik — mondta egykedvűen Turowicz, és vállat vont. A kapualj csöndes volt és hűvös. A detektívek hosszan nézeBécsi széljegyzetek A Coca Cola csődje — A történelem tanár véleménye — Aki szégyellte bevallani magyarságát ESTE VAN. Vacsoraidő. A hüt- teldorfi ifjúsági szálló sokszínű és százféle nyelven beszélő lakói az étterem előtti hallban gyülekeznek. A leghangosabbak a sansasi fiatalok. Egy hindu fiatalasszony csendben figyeli a zsivajgó sokaságot, szeméből keleti nyugalom és bölcsesség sugárzik. Nem kell sokat várni. A Szőkehajú bécsi lányok gyorsan elké szülnek a tálalással. Megnyílik az étterem ajtaja s pillanatok alatt megtelnek az asztalok körüli székek. A Tolna megyeiek közül néhá- nyan a legbelsőbb asztalnál ülünk. Bécsiszeletet raknak elénk. Hamisítatlan, Bécsben készült bécsiszeletet. A felszolgáló leány németül kérdi: — Milyen italt parancsolnak? — Coca-colát! — vágja rá csaknem egyszerre az asztaltársaság. Mindenki ég a kíváncsiságtól. Még senki sem ízlelte meg a „bűvös” italt, de már mindenki találkozott a nevével. Annyi rekláma egyetlen italnak sincs, mint a Co- ca-colának. Bécset járva mindenütt olvashatja az ember a rikító felhívást: — Igyon Coca-Colát! A Coca-Cola a legjobb ital! Végül is megérkezik a várva- várt itóka. Olyan üvegben hozzák mint nálunk a bambit. Nylon szopókát adnak hozzá, szalmaszál helyett. Mindenki belekóstol. Nézem az arcokat. A mellettem ülő Süveg- jártó Erzsi, akit a tamási Uj Élet Termelőszövetkezet küldött ki, egy hétre Bécsbe jutalomüdülésre, eltolja maga elől az üveget, miután megízlelte a tartalmát s hangosan megjegyzi: — Ilyen rosszat még sohasem ízleltem! Olyan, mint a szappanos víz! Amikor véget ér a vacsora, a szőke molett osztrák lány csodálkozva szedi össze az asztalon maradt, alig érintett Coca-Colás üvegeket. Nem érti, hogy lehet visszautasítani azt amj amerikai?! Náluk ugyanis vannak olyanok, akik Amerika-imádatból még a lábvizet is meginnák, ha valaki palackozná és az USA védjegyét ütné az üvegre. • MEGTEKINTETTÜK a schön- brunni kastélyt, elmentünk a gették Kniewski és Henryk iratait. — Túl sokáig — gondolta Turowicz. Ez már nem látszott véletlennek. Igyekezett nem nézni az igazolványra, amit most a detektív tartott a kéziben. — Nincs rajta a bejelentőhivatal bélyegzője. Maga chelmi? — Ismerősökhöz jöttem, munkát keresek. Még nem értem rá bejelentkezni. — Vagy úgy, nem ért rá... — húzta a szót a detektív. És Turowicz, mintegy a kívülálló szemével nézve hirtelen világosan és tisztán látta a kapualjat, a kapuban álló asszonyt, a detektívek arcát. Kniewski meg Henryk arcát, látta saját magát a két titkosrendőr előtt. Ez nem véletlen. Ezek tudták, hogy éppen most kell jönniük, éppen ide, a Zgoda utcába. Az akit vártak, nem jött, helyette megjelent a kettő. S bizonyára nem egyedül. — Jöjjenek be a kapitányságra. — Miért? — Azért, mert nincs bejelentve — magyarázta a detektív. — Akkor csak nekem kell mennem. — Jöjjenek be mind a hárman. — De hiszen meggyőződtek róla, hogy az iratok rendben vannak. — Ezt végső fokon a kapitányságon döntik el. Eszükbe se jusson, hogy ellenkezzenek, — emelte fel hangját a detektív, és gyors mozdulattal zsebébe süllyesztette a kezét. ^Folytatjuk,) Technikai Múzeum, az Igazsága ügyi Palota, a Parlament és a Burg Theater épülete előtt. Gyönyörködtünk a Stephans Dóm gyönyörű freskóiban. A barokk stílben épített schönbrunni kastély 45 szobáját néztük végig, láttuk Ferenc József dolgozószobáját, ahol számunkra kellemetlen, sötét gondolatok születtek, megnéztük az ..Aranyhölgy'’ szobát és a zenetermet, ahol Mozart szokott játszani. A Habsburg családnak 1200 szoba állt rendelkezésére. Vannak szobák, amelyek falai lyoni selyemmel lettek burkolva van porcelánszoba és gyönyörű gobelin terem. A bálteremben, ahol walzer helyett ma némaság honol, száz évvel ezelőtt, amikor még nem volt villany 1950 gyertya égett, A töméntelenül sok arany csillogása és a hatalmas építmények sokakat elkápráztattak a látogatók közül. Újdonsült ismerősöm. Hege dűs Gyurka, egy budapesti történelem tanár kissé szkeptikus hangulatban lépett az utcára, s megjegyezte: — Képzeld csak el, hány vödör verejték kellett ahhoz, hogy ezeket a csodakastélyokat megépítsék. Ezekben az épületekben kötőanyagként a magyar jobbágyok verítéke is benne van. Évszázadokon át gazdagítottuk Bécset. HÜTTEI ,DORFI szállodánk Bécs külvárosi villanegyedében fekszik. Miközben a bécsi életet tanulmányozzuk s a várossal ismerkedünk, gyakran ebédelünk egy belvárosi étteremben. A kiszolgálók többsége fiatal fiú. Feltűnő gyorsasággal siklanak föl-alá az asztalok között. Tálcáikon húsz kilónyi terheket cipelnek. Szigorú arcú idős főpincér irányítja őket, s pillanatnyi pihenést sem engedélyez részükre. Asztaltársam, aki egyetlen szót sem tud németül, sót kér az egyik feketehajú fiútól. — Azonnal! — szalad ki a fiú száján s nyomban elvörösödik és már rohan is a sóért. — Tud magyarul? — kérdezzük tőle, amikor visszatér asztalunkhoz? A fejét rázza s az arcán látszik, hogy legszívesebben földhöz vágná a kezében tartott tányérokkal zsúfolt tálcát. Miközben ebédelünk gyakran nézem a fiút, akit a szigorú arcú főnök, szavak helyett pillantásával irányít s egy pillanatra sem hagy megállni. A főnök gyors, pattogó szavakkal váratlanul parancsot ad neki. Aztán látom, ro han fel a felettünk lévő étterembe. Nagyon nagy zavarban lehet, mert megbotlik és térdre esik. Az arca lángol, amikor önkéntelenül is asztalunkra pillant és feltápász- kodik. Ahogy visszatér az étterembe és a szemébe nézek, úgy tűnik, mintha sírt volna. Vajon mi késztette sírásra? Talán arra gondolt, hogyha hű lett volna hazájához, akkor most ő is vendégként ülhetne a bécsi étkezdében! A vendégeknek jó, nekik kijár a kötelező udvariasság, de a kapitalista által hajszolt szolgának lenni Bécsben nem irigylendő dolog. HAYPAL TIBOR Leningrád jövője Leningrád területe a legközelebbi 20—25 esztendő folyamán csaknem kétszeresére, lakásalapja pedig 2,7-szeresére növekszik — mon dotta Alekszandr Naumov, a város főépítész-helyettese. A tervek szerint a lakásépítkezés méreteit az elővárosokban növelik. Leningrád körül zöldövezetet teremtenek; A zöldövezet első sávja legalább 10 kilométer széles lesz, s a lakosság tengerparti pihenését szolgálja. A második, körülbelül 15 kilométer széles sávban, a szputnyik-városok helyezkednek el,
