Tolna Megyei Népújság, 1960. augusztus (5. évfolyam, 181-205. szám)

1960-08-05 / 184. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! o/axd ivtáx "A MAßYAR SZOCIALISTA" MUNK ASPAR I, !OLNA MPGYE.I BlZOTTSA-ßA. 'E.S A" MF.GYEI "TANÁCS LAPJA----------------- “^ P éntek « 1960. augusztus 5. V. évfolyam 184. szám * Megkezdte tanácskozását az országgyűlés Csütörtökön délelőtt megkezdődött az országgyűlés új ülésszakának tanácskozása. Az üléssza­kon részt vett dr. Münnich Ferenc, a kormány elnöke, Apró Antal, Biszku Béla, Fock Jenő, Kiss Ká­roly, Marosán György, Rónai Sándor, Somogyi Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, a kormány több tagja. Az ülést Rónai Sándor nyitotta meg. Javaslatára az országgyűlés elfogadta az ülésszak napi­rendjét, majd Kristóf István, az Elnöki Tanács titkára számolt be a Népköztársaság Elnöki Taná­csának munkájáról. Ezután dr. Münnich Ferenc, a kormány elnöke emelkedett szólásra. Dr. Münnich elvtárs beszéde az országgyűlésen Tisztelt országgyűlés! Tisztelt képviselőtársaim! Országgyűlésünk olyan időszak­ban tartja ezt az ülésszakát, ami­kor nagy történelmi események játszódnak le a világban. Erősödik és mind újabb és nagyobb sikere két ér el a gazdasági építőmun­kában, a békért vívott harcban egyaránt a szocialista világrend- szer. Hazánk szocialista világ- rendszer része, éppen ezért, kormányzatunknak és egész né pünknek alapvető feladata, egyben legfőbb érdeke is, hogy a lehetőségeinkhez mérten még jobban hozzájáruljunk a béke megőrzéséhez, a szo­cializmus és a béke erőinek világméretű győzelméhez. Mit tettünk és mit teszünk ezért? — Erről kívánok a kormány rífevében beszámolni a tisztelt or­szággyűlésnek. A jelentés elsősor­ban a népgazdaság fejlesztésében elért eredményekkel, a hároméves tervidőszak hátralevő idejében még megoldást sürgető feladatok­kal foglalkozik, ezenkívül tartal­mazza kormányunk álláspontját néhány nemzetközi kérdésben. Az állami ipar 1960. első félévé­ben körülbelül 15 százalékkal ter­melt többet, mint a megelőző év hasonló időszakában, ezzel mint­egy négy százalékkal túlteljesítet­te első féléves tervét. Az elmúlt félév során eszközölt beruházá­sok tovább növelték iparunk ter­melési kapacitását. Többek kö­zött üzembehelyeztük a pécsi hő­erőmű első, 32 megawattos gép­iparunk csaknem minden fon­tos cikkből többet termelt, mint a tavalyi első félévben. 1960. első félévében a lakosság pénzbevéte­le 11—12 százalékkal nagyobb volt, mint egy évvel előbb, azért is, mert egy év alatt több mint hetvenezerrel nőtt az állami ipar­ban és 13 000-el az építőiparban foglalkoztatott dolgozók száma, s azért is, mert a nyereségrészese­dés 350 millió forinttal több volt, mint tavaly. Majdnem pontosan 32 milliárd forint volt a kiskeres­kedelem forgalma, 14 százalékkal nagyobb, mint tavaly az első fél­évben. Számunkra, a kormány számára — és természetesen önök is valamennyien ugyanúgy érez­nek — nincs örvendetesebb, mint amikor látjuk, hogy az emberek mennyivel több bútort, mosógé­pet, televíziót, cipőt, textilt, élel­miszert vásárolnak, mint akárcsak egy fél évvel ezelőtt. Ma már sok családban az a gond, hogy jó lenne minél előbb sokszobás, nagyablakos házat épí­teni, jó lenne új szőnyeg, függöny, szebb bútor. A probléma egyetlen megoldá­sa az, hogy növeljük a termelést, iparban és mezőgazdaságban egy­aránt, hogy több fogyasztási cik­egységét, megkezdte működését a rudabányai vasércdúsító pörkölő üzeme. Folyik a munka a fűzfői papírgyár forgácslemez-üzemé- ben. Megkezdődött a próbaüzem a Dunai Vasmű negyedik Martin­kemencéjében, termel már a vas­mű kokszolóművének kátrányüze­me és felavattuk a Dunai Vasmű meleghengerművét. Ez az utóbbi nagyjelentőségű esemény egybe­esett a Dunai Vasmű és első szo­cialista városunk, Sztálinváros 10 éves jubileumi ünnepségeivel. Méltán emlékeznek meg erről a magyar dolgozók, mert a Dunai Vasmű és Sztálinvá­ros szocializmust építő né­pünk alkotó erejének jelképe, pártunk és kormányunk kö­vetkezetes politikájának hir­detője, egyben méltó kifeje­zője és megtestesülése a ma­gyar—szovjet barátságnak. A Dunai Vasmű — teljes befeje­zése előtt — már eddig több mint egymillió tonna acélt adott: a me­leghengermű üzembehelyezésével a vasműben megkezdődött a kész­termék gyártása, ezáltal lemez­importot tudunk megszüntetni. Elmondhatjuk, hogy a Dunai Vas­mű most már iparunk erős bázi­sa lett. A hideghengermű elké­szülte után pedig az üzem henger - áru-termelése több mint húszszo­rosára emelkedik, s a keresett fi­nomlemezből exportálni is tu­dunk. A Dunai Vasmű ma már tör­leszt a népgazdaságnak, s ter­mékeivel hozzájárul népünk jólétének megteremtéséhez. kel, jobban lehessen kielégíteni az igényeket. Ez év első felében a miniszté­riumokhoz tartozó iparvállalatok­nál a foglalkoztatottak száma hét százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. Az egy munkásra jutó terme­lés a tavalyi első félévhez ké­pest nyolc százalékkal emel­kedett. Ez azt jelenti, hogy a termelés növekedésének, illet­ve a terv túlteljesítésének forrása az állami iparban a félév folyamán 52 százalék­ban a termelékenység, 48 szá­zalékban viszont a munkások számának növekedése volt. Kétségtelen, hogy a termelékeny­ségnek ez a növekedése igen érté­kes eredmény, javulást jelent a múlt évihez viszonyítva. Amikor azonban azt mondjuk, hogy még ezzel sem lehetünk megelégedve, erre több okunk is van. Az első és legfontosabb ok az, hogy a ter­melékenység emelése sem öncé­lú valami, hanem eszköz, amelyet arra kell felhasználnunk, hogy a dolgozók minél olcsóbb, több. szebb és jobb termékhez jut­hassanak, gazdagabban és kultu­ráltabban élhessenek és ezzel együtt biztosítani tudjuk a továb­bi előrehaladás szilárd előfeltéte­leit és alapjait. A másik ok, amiért ezt a kér­dést ennyire előtérbe állítjuk az, hogy tapasztalataink szerint üze­meinkben ma még igen sok nem kellően, vagy egyáltalán nem hasz nosított olyan lehetőség, tartalék van, amelyeknek feltárása lehető­vé tette volna a termelékenység feltétlenül kívánatos nagyobbará- nyú emelkedését. Vannak nem kis számban üzemek — nemrégi­ben a sajtó igen helyesen meg is dicsérte ezeket —, amelyek jelen­tősen túlteljesítették termelékeny­ségi tervüket olymódon, hogy fi­zikai és műszaki dolgozók össze­fogtak: emelték üzemükben a termelés műszaki színvonalát, kor­szerűsítették a* gyártástechnoló­giát, javítottak a gyártmányok összetételén, jobban megszervez­ték az anyag-, illefve az alkat­részellátást, stb. Ezeknek az üze­meknek jó példája mutatja, hogy megvannak ezek a lehetőségek és tartalékok, csak hasznosítani kell ezeket. Felhívjuk a gazdasági veze­tők és az ipar összes dolgozó­ja figyelmét arra, hogy most, a második félévben tegyenek meg mindent ez említett tar­talékok hasznosítására. Gyakori még a szervezési hibából — tehát nem objektív körülmé­nyek folytán — előálló anyagellá­tási hiányosság. Egyes helyeken a munkafegyelem nem kielégítő, emiatt sok idő vész el, kevesebbet termelnek, mint lehetne. Mégis azt kell megállapítanunk, hogy üzemeink többségében alig folyik rendszeres, szívós, tervszerű mun­ka a veszteségidők, főként azok okainak feltárására és megszün­tetésére. Szükséges, hogy az ipar vezetői, irányítói gondoskodjanak ennek megváltoztatásáról. Az említett hiányosságok sok­helyütt összefüggenek az anyagi ösztönzés hibáival, pontosabban kifejezve azzal, hogy több válla­lat vezetői nem élnek megfelelő­en azzal a nagyfokú önállósággal, amit a bérezés és a munka helyes normázása terén kaptak. A kor­mány 1957-ben, amikor a jelenleg érvényben lévő bérezési rendszer bevezetésére hozott határozatot, kimondotta: az üzemek vezetőinek felada­ta — joga és kötelessége —. hogy a bérezéssel is előmoz­dítsák a termelékenység növe­lését. Kormányunknak ez a határozata ma is érvényben van. Az üzemek igazgatói és az üzemi tanácsok sze rezzenek érvényt ennek a határo­zatnak, a minisztériumok pedig ellenőrizzék a végrehajtást. Közismert, hogy az iparban fel­használt anyagok túlnyomó több­ségét külföldön kell megvásárol­nunk, s ez akkor lehetséges, ha e vásárlás ellentételét exportálha­tó termékekkel fizetjük meg. Kü­lönösen nagy jelentősége van te­hát annak, hogy ipari miniszté­riumaink és üzemeink vezetői rendkívül nagy gondot fordítsa­nak az exporttervek feltétlen tel­jesítésére. Mindenütt következete­sen szerezzenek érvényt kormá­nyunk ama határozatának, hogy a termelési terv mennyiségi túlteljesítése csak akkor en­gedhető meg, ha az ilyenfor­mán előállított termékek gaz­daságosan exportálhatok, nö­velik a rendelkezésre álló export árualapot, illetve hoz­zájárulnak keresett cikkekben a belföldi szükséglet jobb ki­elégítéséhez. Ipari minisztériumaink vezetői­nek igen fontos kötelessége, hogy kormányunknak ezt a határozatát is keményen végrehajtsák, meg­valósulását ellenőrizzék. Az anyagellátással kapcsolatos gondjaink csökkentésének másik igen hatékony, módszere a takaré­kosság. Kormányunk még 1958 márciusában határozatot hozott, amelyben megjelölte a takarékos- sági mozgalom irányelveit és kőnk rét feladatait. E határozatunk megjelenése óta élteit több mint kát esztendő- bebizonyította, hogy a dolgozók nagy része megértette a takarékossághoz fűződő nagy népgazdasági érdekeket, magáévá tett? a mozgalom célkitűzéséit. An­nakidején értékes vállalásokat tét tele, s e vállalások nagy részét be­csülettel teljesítették is. Helyes lenne, ha szakszervezeti szerveink, s velük szorosán együtt­működve az üzemi gazdasági ve­zetők a szocialista munka'verseny- ben hangsúlyozottan ráirányíta­nák erre ismét a dolgozók figyel­mét. A takarékosságnak szocialista gazdálkodási rendünk alapvető módszerévé kell válnia, mert nép­gazdaságunk fejlődése, a dolgozók életszínvonalának alakulása a tér. melés gazdaságosságától, ezen be­lül a takarékosság minden terüle­ten történő fokozott érvényesítő sétől függ. A szocialista munkavei'senynek az utóbbi időben sok pozitív voná­sa van. Helyesnek bizonyult, hogy azt ajánlottuk: mindenütt a he­lyileg legfontosabb teendők meg­oldását tűzzék a verseny homlok­terébe. Néhány irányelv azonban Tisztelt országgyűlés! Mezőgaz­daságunkban — mint ismeretes — ez év első felében tovább folyta­tódott a szocialista átalakulás: a termelőszövetkezetek tagjainak száma 310 ezerrel, szántóterülete 1.6 millió katasztrális holddal nőtt. Június 30-1 adatok szerint több mint 4400 termelőszövet­kezet működött 5,4 millió k.a- tasztrális hold szántóterüle­ten. A félév végén az ország szántóterületének háromne­gyede tartozott a szocialista szektorhoz. Mi mindig hirdettük, hogy a szocializmus felépítéséhez meg kell valósítanunk a mezőgazdaság szocialista átszervezését, mert kis üzemekkel, egyéni kis parcellá­kon- folyó szétaprózott termelés­sel nem biztosíthatjuk egész né­pünk jólétét. A megoldás csak a dolgozó parasztság önkéntes szö­vetkezésével létrehozott közös általánosan érvényesíthető, ilyen az anyaggal, szerszámokkal való takarékosság, továbbá az, hogy változatlanul törekedni kell az úgynevezett „mennyiségi szemlé­let” leküzdésére. Lehetnek és van­nak is területek, amelyeken szük­ség van a „többet” jelszó kiadá­sára, de ezeken a területeken és mindenütt máshol is, elsősorban a „jobbat"’ és a „gazdaságosabban, termeléke­nyebben és célszerűbben” jel­szó tartalmának kell feltétle­nül érvényesülnie. Tisztelt országgyűlés! Népgaz­daságunk fejlődése és szocialista építésünk szempontjából rendkí­vül megnövekedett jelentőségére tekintettel — ha röviden is — kü­lön kívánunk szólni építőiparunk­ról. E terület dolgozói is elismerést érdemeltek ki sok nagy feladat si­keres megoldásával. Ezek közül most csak azt emelem ki. hogy termelési tervüket túlteljesítették, csökkentették — átlagosan tíz szá­zalékkal — az építkezések úgy­nevezett átfutási idejét, az építő­anyagipar nemcsak a mennyiségi termelésben, de az önköltség csök­kentésében is a tervezettnél jobb eredményeket ért el. Mindeme fejlődés ellenére e területet illetően is azt kell mon­danom: gyorsabb és ei'őteljesebb előrehaladásra van szükség. Be­ruházásainknál csökkenteni akar­juk ugyan az építkezési hányadot, de építőiparunknak még így is nagyon sokat kell tennie. A termelőszövetkezetek — saját erőből és munkával végzett épít­kezéseik mellett is — sokat vár­nak az építőipartól. A lakások építése és tatarozása szintén az iparág dolgozóinak feladata. Pár­tunk VII. kongresszusán elfoga­dott irányelvek feladatainak telje­sítéséhez mintegy 150 milliárd fo­rint értékű építési munkát kell el­végezni. E nagy feladat elvégzé­sére csak akkor készülhetnek fel jól, ha kritikusan vizsgálják mun­kájukat és mutatják az okokat, amelyeknek folytán ma építkezé­seinkre általában még mindig az jellemző, hogy drágán és hosszú idő alatt készülnek el, holott en­nek megváltoztatására bőven van­nak lehetőségek. nagyüzemi gazdaságokban talál­ható meg. Azt is tudtuk, hogy az átszervezés jó politikai munkán kívül sok beruházást is igényel, a mezőgazdaság forradalmi jellegű átalakulása nehézségeket is olioz. De amikor ez utóbbival számol­tunk, arra gondoltunk, hogy az anyagi fedezetet hosszabb időszak alatt, a majd több éven keresztül folyó átszervezés ütemében igyek­szünk előteremteni. Nos, az történt, hogy dolgozó parasztságunk, meg­fogadva a párt és a kormány biztató szavát, tömegesen vá­lasztotta a szövetkezeti gaz­dálkodást. A termelőszövetkezeti r»ozga- lomnak ez a lendületes kibontako­zása a szocializmus építésének meggyorsítását jelentette, kor­mányzatunk tehát örömmel támo­(Folytatás a 2, oldalon.) 11 termelékenység emelésével növeljük az ipari és mezőgazdasági termelést II mezőgazdaság szocialista átszervezése az egész nép érdekét szolgálja

Next

/
Thumbnails
Contents