Tolna Megyei Népújság, 1960. augusztus (5. évfolyam, 181-205. szám)
1960-08-05 / 184. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! o/axd ivtáx "A MAßYAR SZOCIALISTA" MUNK ASPAR I, !OLNA MPGYE.I BlZOTTSA-ßA. 'E.S A" MF.GYEI "TANÁCS LAPJA----------------- “^ P éntek « 1960. augusztus 5. V. évfolyam 184. szám * Megkezdte tanácskozását az országgyűlés Csütörtökön délelőtt megkezdődött az országgyűlés új ülésszakának tanácskozása. Az ülésszakon részt vett dr. Münnich Ferenc, a kormány elnöke, Apró Antal, Biszku Béla, Fock Jenő, Kiss Károly, Marosán György, Rónai Sándor, Somogyi Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, a kormány több tagja. Az ülést Rónai Sándor nyitotta meg. Javaslatára az országgyűlés elfogadta az ülésszak napirendjét, majd Kristóf István, az Elnöki Tanács titkára számolt be a Népköztársaság Elnöki Tanácsának munkájáról. Ezután dr. Münnich Ferenc, a kormány elnöke emelkedett szólásra. Dr. Münnich elvtárs beszéde az országgyűlésen Tisztelt országgyűlés! Tisztelt képviselőtársaim! Országgyűlésünk olyan időszakban tartja ezt az ülésszakát, amikor nagy történelmi események játszódnak le a világban. Erősödik és mind újabb és nagyobb sikere két ér el a gazdasági építőmunkában, a békért vívott harcban egyaránt a szocialista világrend- szer. Hazánk szocialista világ- rendszer része, éppen ezért, kormányzatunknak és egész né pünknek alapvető feladata, egyben legfőbb érdeke is, hogy a lehetőségeinkhez mérten még jobban hozzájáruljunk a béke megőrzéséhez, a szocializmus és a béke erőinek világméretű győzelméhez. Mit tettünk és mit teszünk ezért? — Erről kívánok a kormány rífevében beszámolni a tisztelt országgyűlésnek. A jelentés elsősorban a népgazdaság fejlesztésében elért eredményekkel, a hároméves tervidőszak hátralevő idejében még megoldást sürgető feladatokkal foglalkozik, ezenkívül tartalmazza kormányunk álláspontját néhány nemzetközi kérdésben. Az állami ipar 1960. első félévében körülbelül 15 százalékkal termelt többet, mint a megelőző év hasonló időszakában, ezzel mintegy négy százalékkal túlteljesítette első féléves tervét. Az elmúlt félév során eszközölt beruházások tovább növelték iparunk termelési kapacitását. Többek között üzembehelyeztük a pécsi hőerőmű első, 32 megawattos gépiparunk csaknem minden fontos cikkből többet termelt, mint a tavalyi első félévben. 1960. első félévében a lakosság pénzbevétele 11—12 százalékkal nagyobb volt, mint egy évvel előbb, azért is, mert egy év alatt több mint hetvenezerrel nőtt az állami iparban és 13 000-el az építőiparban foglalkoztatott dolgozók száma, s azért is, mert a nyereségrészesedés 350 millió forinttal több volt, mint tavaly. Majdnem pontosan 32 milliárd forint volt a kiskereskedelem forgalma, 14 százalékkal nagyobb, mint tavaly az első félévben. Számunkra, a kormány számára — és természetesen önök is valamennyien ugyanúgy éreznek — nincs örvendetesebb, mint amikor látjuk, hogy az emberek mennyivel több bútort, mosógépet, televíziót, cipőt, textilt, élelmiszert vásárolnak, mint akárcsak egy fél évvel ezelőtt. Ma már sok családban az a gond, hogy jó lenne minél előbb sokszobás, nagyablakos házat építeni, jó lenne új szőnyeg, függöny, szebb bútor. A probléma egyetlen megoldása az, hogy növeljük a termelést, iparban és mezőgazdaságban egyaránt, hogy több fogyasztási cikegységét, megkezdte működését a rudabányai vasércdúsító pörkölő üzeme. Folyik a munka a fűzfői papírgyár forgácslemez-üzemé- ben. Megkezdődött a próbaüzem a Dunai Vasmű negyedik Martinkemencéjében, termel már a vasmű kokszolóművének kátrányüzeme és felavattuk a Dunai Vasmű meleghengerművét. Ez az utóbbi nagyjelentőségű esemény egybeesett a Dunai Vasmű és első szocialista városunk, Sztálinváros 10 éves jubileumi ünnepségeivel. Méltán emlékeznek meg erről a magyar dolgozók, mert a Dunai Vasmű és Sztálinváros szocializmust építő népünk alkotó erejének jelképe, pártunk és kormányunk következetes politikájának hirdetője, egyben méltó kifejezője és megtestesülése a magyar—szovjet barátságnak. A Dunai Vasmű — teljes befejezése előtt — már eddig több mint egymillió tonna acélt adott: a meleghengermű üzembehelyezésével a vasműben megkezdődött a késztermék gyártása, ezáltal lemezimportot tudunk megszüntetni. Elmondhatjuk, hogy a Dunai Vasmű most már iparunk erős bázisa lett. A hideghengermű elkészülte után pedig az üzem henger - áru-termelése több mint húszszorosára emelkedik, s a keresett finomlemezből exportálni is tudunk. A Dunai Vasmű ma már törleszt a népgazdaságnak, s termékeivel hozzájárul népünk jólétének megteremtéséhez. kel, jobban lehessen kielégíteni az igényeket. Ez év első felében a minisztériumokhoz tartozó iparvállalatoknál a foglalkoztatottak száma hét százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. Az egy munkásra jutó termelés a tavalyi első félévhez képest nyolc százalékkal emelkedett. Ez azt jelenti, hogy a termelés növekedésének, illetve a terv túlteljesítésének forrása az állami iparban a félév folyamán 52 százalékban a termelékenység, 48 százalékban viszont a munkások számának növekedése volt. Kétségtelen, hogy a termelékenységnek ez a növekedése igen értékes eredmény, javulást jelent a múlt évihez viszonyítva. Amikor azonban azt mondjuk, hogy még ezzel sem lehetünk megelégedve, erre több okunk is van. Az első és legfontosabb ok az, hogy a termelékenység emelése sem öncélú valami, hanem eszköz, amelyet arra kell felhasználnunk, hogy a dolgozók minél olcsóbb, több. szebb és jobb termékhez juthassanak, gazdagabban és kulturáltabban élhessenek és ezzel együtt biztosítani tudjuk a további előrehaladás szilárd előfeltételeit és alapjait. A másik ok, amiért ezt a kérdést ennyire előtérbe állítjuk az, hogy tapasztalataink szerint üzemeinkben ma még igen sok nem kellően, vagy egyáltalán nem hasz nosított olyan lehetőség, tartalék van, amelyeknek feltárása lehetővé tette volna a termelékenység feltétlenül kívánatos nagyobbará- nyú emelkedését. Vannak nem kis számban üzemek — nemrégiben a sajtó igen helyesen meg is dicsérte ezeket —, amelyek jelentősen túlteljesítették termelékenységi tervüket olymódon, hogy fizikai és műszaki dolgozók összefogtak: emelték üzemükben a termelés műszaki színvonalát, korszerűsítették a* gyártástechnológiát, javítottak a gyártmányok összetételén, jobban megszervezték az anyag-, illefve az alkatrészellátást, stb. Ezeknek az üzemeknek jó példája mutatja, hogy megvannak ezek a lehetőségek és tartalékok, csak hasznosítani kell ezeket. Felhívjuk a gazdasági vezetők és az ipar összes dolgozója figyelmét arra, hogy most, a második félévben tegyenek meg mindent ez említett tartalékok hasznosítására. Gyakori még a szervezési hibából — tehát nem objektív körülmények folytán — előálló anyagellátási hiányosság. Egyes helyeken a munkafegyelem nem kielégítő, emiatt sok idő vész el, kevesebbet termelnek, mint lehetne. Mégis azt kell megállapítanunk, hogy üzemeink többségében alig folyik rendszeres, szívós, tervszerű munka a veszteségidők, főként azok okainak feltárására és megszüntetésére. Szükséges, hogy az ipar vezetői, irányítói gondoskodjanak ennek megváltoztatásáról. Az említett hiányosságok sokhelyütt összefüggenek az anyagi ösztönzés hibáival, pontosabban kifejezve azzal, hogy több vállalat vezetői nem élnek megfelelően azzal a nagyfokú önállósággal, amit a bérezés és a munka helyes normázása terén kaptak. A kormány 1957-ben, amikor a jelenleg érvényben lévő bérezési rendszer bevezetésére hozott határozatot, kimondotta: az üzemek vezetőinek feladata — joga és kötelessége —. hogy a bérezéssel is előmozdítsák a termelékenység növelését. Kormányunknak ez a határozata ma is érvényben van. Az üzemek igazgatói és az üzemi tanácsok sze rezzenek érvényt ennek a határozatnak, a minisztériumok pedig ellenőrizzék a végrehajtást. Közismert, hogy az iparban felhasznált anyagok túlnyomó többségét külföldön kell megvásárolnunk, s ez akkor lehetséges, ha e vásárlás ellentételét exportálható termékekkel fizetjük meg. Különösen nagy jelentősége van tehát annak, hogy ipari minisztériumaink és üzemeink vezetői rendkívül nagy gondot fordítsanak az exporttervek feltétlen teljesítésére. Mindenütt következetesen szerezzenek érvényt kormányunk ama határozatának, hogy a termelési terv mennyiségi túlteljesítése csak akkor engedhető meg, ha az ilyenformán előállított termékek gazdaságosan exportálhatok, növelik a rendelkezésre álló export árualapot, illetve hozzájárulnak keresett cikkekben a belföldi szükséglet jobb kielégítéséhez. Ipari minisztériumaink vezetőinek igen fontos kötelessége, hogy kormányunknak ezt a határozatát is keményen végrehajtsák, megvalósulását ellenőrizzék. Az anyagellátással kapcsolatos gondjaink csökkentésének másik igen hatékony, módszere a takarékosság. Kormányunk még 1958 márciusában határozatot hozott, amelyben megjelölte a takarékos- sági mozgalom irányelveit és kőnk rét feladatait. E határozatunk megjelenése óta élteit több mint kát esztendő- bebizonyította, hogy a dolgozók nagy része megértette a takarékossághoz fűződő nagy népgazdasági érdekeket, magáévá tett? a mozgalom célkitűzéséit. Annakidején értékes vállalásokat tét tele, s e vállalások nagy részét becsülettel teljesítették is. Helyes lenne, ha szakszervezeti szerveink, s velük szorosán együttműködve az üzemi gazdasági vezetők a szocialista munka'verseny- ben hangsúlyozottan ráirányítanák erre ismét a dolgozók figyelmét. A takarékosságnak szocialista gazdálkodási rendünk alapvető módszerévé kell válnia, mert népgazdaságunk fejlődése, a dolgozók életszínvonalának alakulása a tér. melés gazdaságosságától, ezen belül a takarékosság minden területen történő fokozott érvényesítő sétől függ. A szocialista munkavei'senynek az utóbbi időben sok pozitív vonása van. Helyesnek bizonyult, hogy azt ajánlottuk: mindenütt a helyileg legfontosabb teendők megoldását tűzzék a verseny homlokterébe. Néhány irányelv azonban Tisztelt országgyűlés! Mezőgazdaságunkban — mint ismeretes — ez év első felében tovább folytatódott a szocialista átalakulás: a termelőszövetkezetek tagjainak száma 310 ezerrel, szántóterülete 1.6 millió katasztrális holddal nőtt. Június 30-1 adatok szerint több mint 4400 termelőszövetkezet működött 5,4 millió k.a- tasztrális hold szántóterületen. A félév végén az ország szántóterületének háromnegyede tartozott a szocialista szektorhoz. Mi mindig hirdettük, hogy a szocializmus felépítéséhez meg kell valósítanunk a mezőgazdaság szocialista átszervezését, mert kis üzemekkel, egyéni kis parcellákon- folyó szétaprózott termeléssel nem biztosíthatjuk egész népünk jólétét. A megoldás csak a dolgozó parasztság önkéntes szövetkezésével létrehozott közös általánosan érvényesíthető, ilyen az anyaggal, szerszámokkal való takarékosság, továbbá az, hogy változatlanul törekedni kell az úgynevezett „mennyiségi szemlélet” leküzdésére. Lehetnek és vannak is területek, amelyeken szükség van a „többet” jelszó kiadására, de ezeken a területeken és mindenütt máshol is, elsősorban a „jobbat"’ és a „gazdaságosabban, termelékenyebben és célszerűbben” jelszó tartalmának kell feltétlenül érvényesülnie. Tisztelt országgyűlés! Népgazdaságunk fejlődése és szocialista építésünk szempontjából rendkívül megnövekedett jelentőségére tekintettel — ha röviden is — külön kívánunk szólni építőiparunkról. E terület dolgozói is elismerést érdemeltek ki sok nagy feladat sikeres megoldásával. Ezek közül most csak azt emelem ki. hogy termelési tervüket túlteljesítették, csökkentették — átlagosan tíz százalékkal — az építkezések úgynevezett átfutási idejét, az építőanyagipar nemcsak a mennyiségi termelésben, de az önköltség csökkentésében is a tervezettnél jobb eredményeket ért el. Mindeme fejlődés ellenére e területet illetően is azt kell mondanom: gyorsabb és ei'őteljesebb előrehaladásra van szükség. Beruházásainknál csökkenteni akarjuk ugyan az építkezési hányadot, de építőiparunknak még így is nagyon sokat kell tennie. A termelőszövetkezetek — saját erőből és munkával végzett építkezéseik mellett is — sokat várnak az építőipartól. A lakások építése és tatarozása szintén az iparág dolgozóinak feladata. Pártunk VII. kongresszusán elfogadott irányelvek feladatainak teljesítéséhez mintegy 150 milliárd forint értékű építési munkát kell elvégezni. E nagy feladat elvégzésére csak akkor készülhetnek fel jól, ha kritikusan vizsgálják munkájukat és mutatják az okokat, amelyeknek folytán ma építkezéseinkre általában még mindig az jellemző, hogy drágán és hosszú idő alatt készülnek el, holott ennek megváltoztatására bőven vannak lehetőségek. nagyüzemi gazdaságokban található meg. Azt is tudtuk, hogy az átszervezés jó politikai munkán kívül sok beruházást is igényel, a mezőgazdaság forradalmi jellegű átalakulása nehézségeket is olioz. De amikor ez utóbbival számoltunk, arra gondoltunk, hogy az anyagi fedezetet hosszabb időszak alatt, a majd több éven keresztül folyó átszervezés ütemében igyekszünk előteremteni. Nos, az történt, hogy dolgozó parasztságunk, megfogadva a párt és a kormány biztató szavát, tömegesen választotta a szövetkezeti gazdálkodást. A termelőszövetkezeti r»ozga- lomnak ez a lendületes kibontakozása a szocializmus építésének meggyorsítását jelentette, kormányzatunk tehát örömmel támo(Folytatás a 2, oldalon.) 11 termelékenység emelésével növeljük az ipari és mezőgazdasági termelést II mezőgazdaság szocialista átszervezése az egész nép érdekét szolgálja
