Tolna Megyei Népújság, 1960. augusztus (5. évfolyam, 181-205. szám)
1960-08-30 / 204. szám
4 főim WEGYET VEPtTTSÁG I9OT. augtisrhB 3B, Ahogy a villanyszerelő látja Rövid újsághír adta tudtul a napokban, hogy augusztus 20- ra Mórágyon és Bátaapátiban is kigyulladt a villany, ezzel a Déldunántúli Áramszolgáltató Vállalat dolgozói befejezték Tolna megye községeinek villamosítását. — Mit jelent a fény ott, ahol eddig sötétség volt? — nem nehéz elmondani. Még kevésbé megírni. De milyen változást hozott az elmúlt tizenöt év ott, ahol már korábban is volt villany? — Erről beszélgetünk Hostyánszky András faddi vezető körzetszerelővel. A beszélgetéshez a véletlen is hozzásegített, egymás mellé kerültünk az élüzem-ünnepségen. Mert Faddra nem most vezették be a villanyt, hanem harmincnégy évvel ezelőtt. Először el sem akarom hinni, hogy Hostyánszky elvtárs kezdettől fogva ismeri a faddi villamosítás történetét, hogy már ötvenhat éves. Kevesebbnek látszik. De tíz évig néha segített az akkori körzetszerelőnek, 1936 óta pedig körzetszerelői, majd vezető körzetszerelői munkakört tölt be. Most engem kevésbé érdekelnek a faddi villamosítás panamái, — enélkül közművesítés elképzelhetetlen volt a múltban. — Inkább az akkori viszonyok. Mert nemcsak a panama tette ráfizetésessé a községnek a villamosítást, hanem az alacsony fogyasztás is. — A körzetszerelő pedig ismerte — most is ismeri — a fogyasztókat, azok életkörülményeit. — Hány házban élvezték az elektromos energia áldásait? — A község ezer házából mintegy kétszázba volt bevezetve a villany. Ma a házak kilencvenöt százalékában villany világít. De még ahol be is volt vezetve, nagyon takarékoskodtak vele. Érthető, mert nagyon drága mulatság volt akkor villannyal világítani. 1926-ban 80 fillér volt a kilowattóránkénti áramdíj, ez felment egy pengőre, majd egyhúszra. Majdnem annyi volt, mint egy napszám. Ma már hihetetlen, hányszor kellett beírni >>0« fogyasztást, öt wattos égőket használtak, ami néha meg sem mozdította az órát... Ma már kiment a divatból az ötös, meg a tízes égő. Nem is gyártják. Aztán, ha mentünk az egyöt- venes, két-, vagy legfeljebb három pengős villanyszámlával, kezdődött a vita, veszekedés. Sokallták az emberek azt a pár pengőt. Ma ritka eset a reklamáció. Nem tartják soknak a harminc-negyven forintot sem. — Mikor látott utoljára pa- razsas vasalót? — Legalább tíz éve nem láttam. Pedig azelőtt — még ahol volt is villany — inkább régimódi vasalóval vasaltak. A villanyvasaló nagyon sokat fogyasztott. Ma csaknem minden házban van villanyvasaló, de rádió is. Negyven villanytűzhely van a faluban, nem is tu- dom, hány kétfőzőlapos rezsó, tíz televízió, több száz egyéb villamos háztartási készülék... Beszélgetésünk megszakad, Hostyánszki elvtársat szólítják, vegye át a jutalmat. Zsebregyű- ri a borítékot, meg sem számolja a pénzt, folytathatjuk a beszélgetést. Most már inkább a munkáról, a tervekről. — Mintakörzetté szeretnénk fejleszteni Faddot. Csökkenteni a hálózati veszteséget, rendbe- tenni mindenütt a vezetékeket, hogy megfeleljenek a baleset- védelmi előírásoknak. — Volt áramütéses baleset a körzetében? — A huszonnégy év alatt egyszer sem. Egy alkalommal egy gyerek felmászott a magas- feszültségű oszlopra, madárfészekért. Amikor a vezeték közelébe ért, az áram átívelt, megpörkölte a gyerek karját, mire az ijedtében eleresztette az oszlopot, leesett, kitörte a lábát. Ez volt a szerencséje. De a Igazaknál nem volt baleset. Persze, ezért egyre többet kell tenni, egyre több a villamos háztartási készülék, sok a »házi«, kontár-villanyszerelő, akik minden képzettség nélkül maguk akarják kötözni a drótokat. Az ilyenekre kell legjobban ügyelni, hogy ne fordulhasson elő baleset. — Nem is lesz, hiaa legközelebbre mintakörzetet csinálunk Faddból. Nehezebb lesz a dolgunk, mint az újonnan villamosított körzeteknek, sok a régi vezeték, de megcsináljuk— ___________t J. J.) F ejlődik a zeneiskola — Bemutatóra készül a Sárközi Népi Együttes — Megkezdik a fúvószenekar szervezését — Táblával jelölik meg a műemlékeket — s talán új mozit is kap Szekszárd SZEKSZÁRD szépen fejlődő gazdasági életétől ez ideig elmaradt a kulturális fejlődés — minden figyelemre méltó javulás ellenére is. Ennek különböző okai vannak, most csak néhány, elsősorban anyagi vonatkozású kérdésről szóljunk, ahol már megtalálták a megoldást is. A vártnál is sokkal gyorsabban növekedett meg — és növekszik még ma is — az érdeklődés a zeneiskola iránt. Félő azonban, hogy a helyiségprobléma miatt a zeneiskola nem fejleszthető tovább, vagyis nem tudnak több gyereket felvenni. A megnövekedett igények és érdeklődés miatt a város vezetői már foglalkoztak a gondolattal, hogy a zeneiskola számára megfelelő épületet vásároljanak. Tudomásunk szerint már ki is szemelték az épületet, s teljes az összhang az eladó és a vevő között. Reméljük, hogy rövid időn belül már új helyén üdvözölhetjük a zeneiskolát, olyan helyen, ahol megfelelő befogadóképességű hangversenyterem is lesz. FOLYNAK A PRÓBÁK a Sárközi Népi Együttesnél, amely az év elején alakult a városi művelődési ház támogatásával. Az együttes hivatott ápolni és fenntartani, majd pedig továbbfejleszteni a Sárköz gazdag népi tánc-hagyományait — természetesen a neves és kiváló sárpilisi, decsi és bátai csoporttal együtt. Az együttes bemutatkozására rövidesen sor kerül. Még a szabadtéri színpad nyári programjába beillesztik az együttes bemutatkozó előadását. AZ EGYKORI, jó nevű szekszárdi rendőrzenekar megszűnte óta Szekszárdon nem működik fúvószenekar, annak ellenére, hogy a zenekar működtetésére megvannak az igények. Az igények kielégítésére és a város kulturális életének további fejlesztése érdekében elhatározták egy fúvószenekar szervezését. A zenekar működtetéséhez a megyei tanács nagyarányú anyagi támogatást nyújt. A szervezésben szorosan együttműködik a városi művelődési ház és a munkásőrség. A munkások zenei műveltségének emelése érdekében a zeneiskola művész-igazgatója és tanári kara vállalta, hogy az egyes üzemekben ismeretterjesztő jelleggel és azzal a céllal, hogy a munkások érdeklődését felkeltse a komoly zene iránt, előadással kiegészített kis hangversenyeket rendez. A terv megvalósulását egy pianinó hiánya akadályozza, azonban az illetékes szervek remélhetőleg lehetővé teszik egy pianinó megvásárlását és akkor Szekszárdon jelentősen ki lehet szélesíteni a zenei ismeretterjesztő munkát. A SZEKSZÁRDI MŰEMLÉKEKET sorra táblával jelölik meg. A táblákon feltüntetik az építés időpontját és a műemlék építészeti stílusát. Noha még nem biztos, van remény arra, hogy belátható időn belül új mozi épül a megyeszékhelyen. Természetesen elsősorban azokat a helyiségeket kell mozival ellátni, ahol még nincs, a szekszárdi igények azonban már messze túlnőttek a meglévő korszerűtlen, kicsi mozihelyiségen. Éppen ezért remélhető, hogy a moziépítés terve találkozik a felsőbb népművelési hatóságok egyetértésével. A baleseti statisztikával soha nem lehetünk elégedettek Széljegyzet az SZMT Munkavédelmi Bizottságának jelentéséhez Nézem a számokat, a statisztikai adatokat a Szakszervezetek Megyei Tanácsa munkavédelmi bizottságának a jelentésében. Balesetekről beszélnek a számok, mezőgazdaságban dolgozó emberek kisebb-nagyobb sérüléseiről, sőt egy-két esetben az ember haláláról is. Ne fussunk most végig könnyelműen a jelentésen, álljunk meg, gondolkozzunk el egy kicsit, ha nem is kellemes szórakozás gondolkodni az emberi szenvedésről. Idén az első félévben megyénk állami gazdaságaiban 136, a gépállomásokon 35 baleset fordult elő. Az Alsótengelici Kísérleti Gazdaságban egy munkásnak a keze csonkult meg, Kanacson egy dolgozó a lábát vesztette el, a Dal- mandi Gépállomáson meghalt két traktoros és így tovább. Az állami gazdaságokban és a gépállomásokon összesen 2152 munkanap ment veszendőbe a balesetek miatt, egy embernek majdnem a hat évi munkája. Gazdasági veszteség ez, nem is jelentéktelen veszteség, de azért most mégsem ez a lényeges. A lényeges, ami elsősorban elszomorít bennünket, az emberi kín, a szenvedés és az, hogy egy-egy baleset egy embert egész életére elkísérhet, szerencsétlenné, nyomorékká tehet. Mert a csonka kezet, a hiányzó lábat tökéletesen pótolni soha nem lehet. A jelentés gondos precizitással felsorolja a balesetek okait: a dolgozók fegyelmezetlenek, nem tartják be a balesetvédelmi előírásokat. Hiányzik, vagy elégtelen sok helyen a védőfelszerelés. A vezetők eltűrik a fegyelmezetlenségeket és ezek elkövetőit nem vonják felelősségre és így tovább. rültekintéssel nem lehetett volna elkerülni. Mert védőfelszerelésre, védőruhára és általában a baleset- védelemre álllamunk nagyon sok pénzt áldoz. Például megyénk állami gazdaságainak ezekre a célokra idén 2 699 000 forint áll rendelkezésére. És itt kell megállapítani a lényeget, mert itt jutottunk el a legfontosabbhoz: a baleset nem feltétlen velejárója a munkának és a gépesítésnek Minden balesetet el lehet kerülni és ezért nem nyugodhatunk meg addig, amíg baleset létezik. Nem nyugodhatunk meg még akkor sem, ha a statisztikák javuló tendenciát mutatnak. Például idén lényegesen kevesebb volt a baleset az állami gazdaságokban is és a gépállomásokon is, mint az elmúlt években. Nagyon helyes az SZMT munkavédelmi bizottsága jelentésének a szelleme. Helyes az a szenvedélyes hangnem, amellyel a baleseteket okozó hibákat feltárja és ostorozza. A balesetvédelem látható javulása ellenére sem úgy beszél a szakszervezet jelentése: „Hát elvtársak értünk el szép eredményeket, jó munkát végeztünk, persze akadnak hibák is még...” A jelentés arról beszélj hogy a baleseti statisztikával soha nem lehetünk elégedettek! A mi társadalmunk célja az( hogy az embert boldoggá tegye. A mi társadalmunk fókuszában az ember áll, s itt minden, ami történik, objektíve és szubjektíve az emberi élet szebbé, jobbá, boldogabbá tételét hívatott szolgálni. És a baleset elleni harcnak is ez adja meg az értelmét. Megemlítjük a gazdasági károkat is, mert ez a dolgozó ember kára nálunk, de a reflektort az emberi szenvedésre irányítjuk. Ezért vegye komolyan mindenki a baleseti staElképesztő, hogy milyen apróságok tudnak balesetet okozni. Például a Kanacsi Állami Gazdaság- .. , , , , ban egy ember azért vesztette el ^°™ly,a? a.do1 a lábát, mert a méládéiról hiányzott a védőfelszerelés. Egy dal- mandi traktoros azért halt meg. mert a silótöltőgép késének rossz volt a védőburkolata. Másik dal- mandi traktoros Gyulajon szántott éjjel és szarvascsordát vett üldözőbe gépével. A traktor árokba borult, vezetőjét maga alá temette és halálra zúzta. Lehetne még említeni iszákosságból, virtuskodásból, könnyelműségből adódó nagyon súlyos baleseteket. Egy dologra fel kell figyelni, amelyik minden balesetnél közös, mégpedig arra. hogy egyetlen olyan baleset sincs, amelyet gondossággal, felelősségérzettel, kögozó akár önmagáról, akár társáról van szó és vegye komolyan a vezető is, aki azért áll ott a posztján, hogy a dolgozók jobblétéről is gondoskodjék. Szenvedélyes szavakkal kellene elmondani mindezt, de nem a szavakon van a hangsúly. Minden baleseti veszély és lehetőség tragédiáknak, egyének, családok tragédiájának lehet az okozója. Gondolkozzunk el az eddigi balesetek nyomán keletkezett tragédiákon komolyan, felelősségteljesen. S ha elgondolkoztunk, tegyünk meg mindent magunkért és embertársainkért. Gy. J. VVTVTTTVTVVTVTVVVTTyrVTVVVWVVVVTVTVTVrTTWVWVTTTTTyTTVTTVTVVTVTrVVTTVTfVVtyyV7VTTTTTVTTTTTTTT?TT’r TTTTTTTTTTTTTTTVTTTTTTTTTrTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTV (}tj ermek-s zép x éq ne rs ett ij 1960. Krausz Antal Bölcske Gerendái Ferike Bonyhád Hosnyánszki Piroska Tengelic Pintér Lacika Bátaszék Szabó Zoltán Nagymányok A gyermek-,szépségversenyre úgy kell szavazni, hogy a Népújságból kivágjuk annak a gyermeknek a képét, akit a legszebbnek tartunk, s azt beküldjük a Népújság címére,
