Tolna Megyei Népújság, 1960. augusztus (5. évfolyam, 181-205. szám)
1960-08-04 / 183. szám
4 TOLNA MEGYEI NEPÜJSAG 1960. augusztus 4. T ábortűznél... Akik elmennek és akik maradnak. Élmények és felejthetetlen emlékek I A közösség neveli tisztességre a „nagyfaluból66 jött fiatalokat a Simon tornyai Bőrgyárban A tábortűznek — főleg a kellemes, tiszta nyári estéken felgyűlő tábortűziek — mindig valami különös meleg romantikája van. A lángoló fahasábok, a fel-fellobba- nó lángtenger, a halkan szálló dal mindmegánnyi vonzó kelléke az effajta érdekes búcsúzásnak. És mindemellett, ami legbelül, a szívben, a gondolatban forr, lángol... Egy búcsúzó tábortűzre voltam a minap hivatalos. Kis postai levelezőlap értesített, hogy a Dalmandi ÁG. sütvé- nyi tábora 29-én „bomlik” és búcsú-tábortüzet rendeznek a fiatalok. Meghívtak, elmentünk. Mondhatom: élményekben gazdagodva tértünk haza ... Sütvény—Budapest— Caracas... No, persze ez egyelőre nem a közvetlen légijárat menettáblázata, hanem a tábor dalos pacsirtájáé, a bájos Erikáé. Ez az eleven, rendkívül intelligens kislány ugyanis nagy út előtt áll. — Apám diplomata és állandóan á világot járjuk. Szülőhazámból, Franciaországból édes hazámba, Magyarországra jöttünk, de apát máris hívja a kötelesség és néhány hét múlva az Atlanti óceán végtelen tükrén fut velünk az óriáshajó Venezuelába, Caracas- ba. Bizony ott egészen más az élet. Ott fogok gimnáziumba járni, de ott spanyolul kell majd tanulnom. Nyáron tehát keményen kell már a spanyolt átvennem. Majd segítek magamnak kicsit franciául is ... Elsősorban nem emlék: élmény... Miklós Vera ragyogó fekete szeme huncutul villan, amikor vidám emlékeit rendezgeti. — Én már voltam úttörő koromban is táborozni — nem is olyan régen, hiszen csak most leszek másodikos közgazdasági techniku- mos — és azok is nagy élményt jelentettek. De ez az idei: egészen más. Itt értettem meg igazán, mit is jelent az igazi tábori kollektíva, mit jelent számomra a becsülettel végzett munka öröme. Emlékek sora rajzik bennem, de ezek A világ első írógépe Bayreuthban rendezték be a világ egyetlen írógép-múzeumát. A különös kiállítás legérdekesebb darabja egy tisztán fából készült írógép, amely Peter Mitterhofer tiroli asztalosmester munkája és állítólag a világ első írógépe. Mint sok más találmánynál, ezúttal is az történt, hogy az igazi feltaláló ne've homályban maradt és az utána következők milliókat kerestek. előbb-utóbb elhalványulnak. De az élmény, a munka nagy élménye maradandó lesz .., Ez volt az elő lépcső, most jön a folytatás... Alsódabasi leány Sólymos Margit. Ismeri a falusi életet, és a kapát nemcsak képen látta. — Dolgoztam én már otthon is, nagyszülőimnek mindig segítek otthon, mert van Dabason egy kis földjük. És nekem most jön még a másik szép nyári feladatom: augusztus 17-én megyek Balatonra, ahol részt veszek mint iskolai KISZ vezetőségi tag a KISZ aktíva táborban. De a szép Tolna megyei naplementékre mindig szívesen emlékezem. Itt maradok még... Németh Ildikó, a Teleki Blanka intézetből, nagyon megszerette a szép paraszti munkát. — Nem ilyennek képzeltem, sem a munkát, sem az embereket. Igazán szervezett, jó munka folyik itt. De aki nekem ezentúl otthon gúnyolódva beszél a „paraszti'’ munkáról, annak én — joggal — mondhatom, hogy milyen kemény és felelősségteljes munkát végeznek a falu dolgozói azért, hogy legyen finom foszlós kalácsunk, kenyerünk és a kukoricától hízott disznó finom sonkája csillapíthassa a szendvicsben gyomrunk éhét. Én megszerettem a munkát. Szívesen maradok itt még egy hétig... Amikor a vihar jött... — Féltünk, mit is tagadjam, féltünk mindannyian — mondja Boros Marika, a Rudas László közgazdasági technikum diáklánya, aki ugyancsak azt határozta, hogy még egy hétig itt marad dolgozni a hibridföldeken. — Amikor esett, azt hittük, minden rendben, majd eláll, de amikor a hirtelen vihar jött, azt vettük észre, hogy nyakunkba esik az eső, mert majd megforgatta sátrat. No, persze lett nagy vidámság, mert azért a jókedv soha nem hagyott el minket. Reggel persze fel kellett költöznünk a munkásszállásra, mert a sátor összedőlt... — A szilfási kaland... — Kivittek minket a hibridföldre, Szilfásra. Este lett és a vontató elment az első csoporttal, mi pedig ott maradtunk, vártunk. Jött a hirtelen zuhogó eső, se pokrócunk nem volt, sem fedél a fejünk felett. Uccu, elindultunk Leperdre. Ott meleg vacsorát kaptunk, finom tepertőt — ilyen jót azóta sem vacsoráztam — aztán az árpatároló helyen olyan mélyen elaludtunk, hogy alig győztek minket ébreszteni — meséli az örökvidám ‘Fritz Katalin, a Teleki Blankából. Nem a drákói szigor, hanem a közösség ereje.. — Ijesztgettek, hogy ilyen vad szigor lesz, meg olyan, amikor eljöttem önként a nyári táborba — mondja Szlama Gabriella a Rudas L. intézetből — én végtelen boldog vagyok, hogy itt lehettem. Fiatal a táborvezetőnk, a Cica, de nagyon szeretjük, mert szeretettel és okos szóval tart rendet. A mi sátrunk? Az külön szám: megbeszéltük, hogy aki csúnyát mond, fizet, és a végén csokit veszünk, de abból az kapja a legkevesebbet. aki a — legtöbbet fizette. Remek volt... A legjobb brigád... — Ezt nem én mondom, hanem az igazgató elvtárs, aki itt járt — mondja a ragyogó szemű Lédetízky Valéria, a Zalka Mátéból. — Tízen voltunk az intézetünkből, és mind a tízen egy közös sátorban. Nagyon jól megértettük egymást és ez megmutatkozott a munkában. Segítettünk egymásnak, és mennyivel más segítség volt ez. mint amikor óra alatt egy-egy kis „puskát” küldtünk egymásnak! Ez az igazi segítség: a munkában... A tűz mellett lassan-lassan elhalkul az ének. A korán fekvők már mélyen szuszognak a sátorok mélyén, az énekesek is készülődnek, hogy a reggel utazók kellően felkészüljenek. A pusztai vendégek elköszönnek fiatal kedves ismerőseiktől és őszinte szívvel mondják: „Jöjjenek el lányok jövőre is, mi szeretettel várjuk magukat!” Azóta már hazaérkeztek Pestre, hazánk szép fővárosába. Emlékekkel, élményekkel telve. Megismerték a paraszti munkát, megismerték a parasztember életét, és láthatták azt. hogy milyen keményen meg kell küzdeni a természettel az embernek kinn a szabad mezőn, ha rátör a vihar, az eső, a zápor. De a legfontosabb: a kollektíva nevelő ereje még jobban kifejlesztette bennük a munka iránti tisztelet, megbecsülés érzését. A kollektíva ereje, amely gyorsan, rövid idő alatt végzett majdnem 600 hold címerezésével és más fontos munkákkal. A KISZ nagyszerű kezdeményezése: az önkéntes ifjúsági mun katáborok szervezete bevált. Természetesen módszereiben, egyes tényezőiben még finomításra, módosításra szorul, de a legfontosabbat, a fiatal jellemek munkában történő formálását, edzését elérte... (Szigeti) Minden évben, a nyár közepén, amikor az iskolákban már befejeződött a tanítás, és a végzős diákok szünideje lejár, új kartonokat állítanak ki a bőrgyárban. — Tizenöt, húsz kartonnal több kerül az óraszekrénybe. Tizenöt, húsz ifjúmunkással, jó szakemberrel szaporodik a bőrgyár létszáma. Az idén is Pestről és Veszprémből jöttek vissza a gyárba a fiatalok, mint képzett tímárok, vegyésztechnikusok. Magukkal hozták az iskolában tanultakat és itt a gyárban bővítil? tudásukat az idős munkások tapasztalatainak átvétele, a mesterek, mérnökök segítése nyomán. zázhetven fiatal dolgozik a bőrgyárban, közülük nyolcvankettő tagja a KISZ-nek. A jól működő gyári ifjúsági szervezetnek sok gondot, munkát ad ilyenkor nyár derekán a »nagy- faluból« jött fiatalokkal való foglalkozás. Minden fiatal magával hoz valamilyen szokást. Ez történt az idén is, így volt a múlt évben is. S ez a tény szabja meg mindig a következő hónapokban végzendő felvilágosító, nevelő munkát. Sok munkával fog járni a Budapestről hazajött tímár segédek nevelése. A hét fiatal három évvel ezelőtt ment ipart tanulni a fővárosba. Miután sikeresen levizsgáztak, hazajöttek. S közülük ketten, kicsit többet hoztak a pesti ficsurak életmódjából, viselkedéséből, mint társaik. Nyeglén viselkednek, tiszteletlenek. önteltek, sőt lenézik a már több éve a gyárban dolgozó fiatalokat. mert azok nem »pestiek«. Az elmúlt félév során jelentős mértékben megnövekedett, a gyönki járás termelőszövetkezeteinek állatállománya. A számítások alapján fél évvel ezelőtt a járás termelőszövetkezetei 1803 szarvasmarhával rendelkeztek. Ez a létszám június végére 2872-re emelkedett. — A szarvasmarha-állományon belül örvendetesen növekedett a tehén létszám. A gyönki járás termelő- szövetkezetei ma 957 tehénnel rendelkeznek a félév előtti hatszázzal szemben. A sertésállomány fejlődése is jelentős. A legutóbbi hat hónap leforgása alatt 2641-ről 5404-re emelkedett a járás termelőszövetkezeteiben a sertések száma. Az anyakoca-tartás terén is fejlődés mutatkozik. Fél évvel ezelőtt 448 anyakocát tartottak számorv a jáÖltözködésükben is azt fejezik ki, hogy ők »különbek« a simontornyai fiúknál, lányoknál. Velük sokat kell foglalkozni a jövőben, hogy nagyképűségük, tiszteletlenségük megszűnjön. A fiatalok többsége csak nevet az ilyen viselkedésen, hóbortjaikat nem utánozzák, sőt nem egy esetben nevetségessé teszik őket, s bizonyára ezek a fiatalok is megváltoznak a közösségben, csakúgy mint a múlt évben hazajöttek közül jónéhányan. IV em minden fiatal, bekép- zeit és nagyképű és tiszteletlen, aki iskolából, technikumból jön vissza. Szajki László és Németh Tibor Veszprémben végezte a vegyipari technikumot. Szerény, szorgalmas mindkét fiú, és tisztelik munkatársaikat, beilleszkedtek a kollektívába. Mindketten jól végeztek az iskolában és itt a gyárban segítik őket, hogy a szakma fortélyait a gyakorlatban sajátítsák el, jó munkásokká váljanak. Ezek a fiatalok segítenek a többiek nevelésében is. — Együtt készítik a KISZ programját, amely fő célként a tanulást, a szórakozást, a magatartásbeli nevelést tűzi célul. Tizennyolc, húszéves fiatalok* érdeklődési körük széles, fogékonyak az új iránt, és szeretnek dolgozni. Ez a jellemzője a bőr- gvári fiatalok többségének. A néhány csintalan, vagy éppen beképzelt, nagyképű fiú és leány pedig majd tanul tisztességet a közösségben, amely a Simontor.- nyai Bőrgyárban is legjobb nevelőnek bizonyult. • rás termelőszövetkezeteiben, ma pedig 792-őt. Legjelentősebb számbeli gyarapodás a baromfiállományon belül mutatkozik. A járás termelő- szövetkezeteinek baromfilétszáma 4710-ről 10 639-re emelkedett múlt év december 31-től ez év június 30-ig. — Eddig kiadatlan Strindberg-* dráma Stockholmban. Stockholmban könyvalakban jelent meg Au-j gust Strindbergnek egy eddig kiadatlan háromfelvonásos drámája* „A haldokló Hellasz” című drámát Strindberg 1869-ben írta. A könyvalakban való megjelenés után tervbevették, hogy a stockholmi Dramaten színházban a jövő évadban bemutatják a darabot* Csaknem kétszeresére emelkedett a szarvasmarha- és sertésállomány, két és félszeresére a baromfiállomány a gyönki járás termelőszövetkezeteiben Gazdag Józsika Koller Erzsiké Tóth István Vitéz Magdolna Szebényi Margitka Nagydorog Bonyhádvarasd Bonyhád Kölesd-Borjád Szekszárd A gyermek-szépségversenyre úgy keli szavazni, hogy a Népújságból kivágjuk annak a gyermeknek a képét, akit a legszebbnek tartunk, s azt beküldjük a Népújság címéig
