Tolna Megyei Népújság, 1960. augusztus (5. évfolyam, 181-205. szám)
1960-08-28 / 203. szám
4 TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG » o 1960. augusztus 23« A lelkes újítók és a közönyös felettesek Kalapot le, a Kanacsi Állami Gazdaság újító klubjának huszonkét tagja előtt! Éjszakákba nyúló viták után és isten tudja, hány szabad óra feláldozásával megterveztek és megszerkesztettek egy burgonyaszedő gépet. Első látásra egyszerű ez az alkotmány, Magyarországon nem gyártanak ilyet. A gép műszaki leírását itt mellőzzük. A későbbiek megértése végett azonban annyit fontosnak tartunk megemlíteni, hogy jórészt kiselejtezett alkatrészekből áll, kisüzemi gyártása 15 000 forintba kerül, a műszaki rajz alapján bármelyik állami . gazdaság, vagy gépállomás gépműhelyében el lehet készíteni. Ez volt az illetékes agrármérnökök véleménye is, aminek hivatalos fórumok előtt többször hangot is adtak. Ebből pedig jogosan következtetheti az újságíró, hogy az újítók markát szép summa pénz üti, a burgonyaszedőgépeket pedig sorfa gyártják az állami gazdaságok és gépállomások műhelyeiben. S már el is képzeltem: riportot közölhet az újság, ezzel a címmel: „Megoldották Tolna megyében a burgonya gépi felszedését.” Bevallom, ezzel az előre megfontolt szándékkal utaztam el a Kanacsi Állami Gazdaságba. Nem én tehetek-róla, hogy nem adhattam riportomnak az említett címet. Az illetékesek közönye keresztülhúzta számításomat... Hiába állapították meg több alkalommal is bizottságok, hogy a gép jó, hiába javasolták tekintélyes megyei vezetők, hogy gyártsanak le házilag néhány példányt — erre eddig nem került sör. Egyelőre síri csend van a burgo- nyaszedőgép körül. Arról azonban beszámolhatunk, hogy a Kanacsi Állami Gazdasag ujitoi — becsületükre legyen mondva — saját szakállukra elkészítenek ösz- szesen három példányt a gépből. Fel tudnak a hárommal szedni 150 hold burgonyát és minden hold kiszedésénél 700 forintot takarítanak meg. Ez összesen 105 000 forint. A három gép — precíz számítások alapján — 45 000 forintba kerül. Akárhogy is számoljuk, egyetlen esztendőben 60 000 forintot takaríthatnak meg a Kanacsi Állami Gazdaságban a maguk szerkesztette burgonyaszedőgép üzemeltetésével. Ha csak tízet gyártanak le a megyében, akkor is 200 000 forint a megtakarítás. Ez nem lett volna nehéz, annál is inkább, mert a kanacsi újítók nem kicsinyeskedtek, annak ellenére, hogy az újításért járó összeget még nem kapták meg, a burgonyaszedőgép műszaki rajzát lemásolásra szívesen átadták volna bármelyik állami gazdaságnak, gépállomásnak, termelőszövetkezetnek. A géppel kapcsolatos gazdaságosságot illetően nem lehetnek kételyek. Amikor ugyanis a kísérleti példányt bemutatták és kipróbálták, hozzáértő szakemberek megállapították, hogy jó, csak itt- ott kell módosítani, hogy tökéletes legyen. Nos, ezt a módosítást is elvégezték az állami gazdaság műhelyében, még egyszer kipróbálták a gépet Felvetődhet még. hogy azért nem gyártottak más állami gazdaságokban a szóbanforgó burgonyaszedőgépből, mert erre nincsenek berendezkedve. Ez igaz! De ha az állami gazdaságok műhelyében nem, akkor a megyei igazgatóság közvetlen irányítása alatt álló hőgyészi gépjavítóműhelyben gyárthattak volna néhány burgonyaszedőgépet anélkül, hogy az üzemet erre állították volna rá. Ar ra ugyanis volt már példa, hogy állami gazdasági szakemberek újítása alapján gépet gyártottak itt. (Arra a járvasilózóra gondolunk, amit a Sárközi Állami Gazdaság újítói szerkesztettek, s itt gyártják sorozatban.) De minek szaporítsuk a szót? Vonjuk le azt a következtetést, hogy az illetékesek közönye miatt pár százezer forintot kidobtunk az ablakon. Dorogi Erzsébet Tibor bácsi receptje: bíxni kell Haja, arca csaknem olyan fehér, mint a köpenye, amelyet munka-közben hord. Mindez — még udvariasságból sem lehet elhallgatni — az öregség letagadhatatlan jele. Akárhogyan fe vesszük, Szijjártó Tibor bölcskei gyógyszerész felett már ■ eljárt az idő s külseje is elárul- ;-já,- hogy túl van a hetvenen — -*73. £ves. * • Noha külsején ott az öregség, •vitathatalan jele, 2 munkalen- dület, az életerő nem hiányzik belőle. Ötvenkét év óta keveri, készíti a gyógyszereket és -mondja a betegeknek: — Ebből tessék bevenni minden evés után egy kávéskanállal. Gyógyulást kívánok... Előzőleg már hallottam róla a faluban: »Tibor bácsi nagyon rendes ember és szereti a lakosság. Nagyon hivatásszerető gyógyszerész«. Mégis faggatni kezdtem, hogy érzi-e a lakos- , ság. tiszteletét, megbecsülését. Erre mit válaszolhat az »érdekelt«. — Az embernek saját magáról a legnehezebb beszélnie. De közbeszól — kicsit irigykedve — Marika, Tibor bácsi gyógyszertári kisegítője: — Tibor bácsi több virágot kap, mint akármelyik fiatal leány a faluban. Ma is hoztak neki egy nagy csokor virágot, tessék megnézni. Ez pedig, a szeretetnek, a tiszteletnek a jele. Hetvenkét éves öreg bácsi. Bocsánat az »öreg« szó használatáért: tulajdonképpen nem is öreg. Mint a fiatalok, ő is álmodozik, tervezget. Alig várta az idei nyarat, hogy élvezhesse a gyönyörű Duna-partot, fürödhessen. Felnőtt kora óta nem kerékpározott, de az idén új kerékpárt vásárolt s a mellékutcákban gyakorolni kezdett, hogy azzal járhasson szabadidejében a Duna-partra. Várja hétről hétre a vasárnapot, hogy elutazhasson valamelyik barátjához televíziót nézni, moziba mehessen, vagy alkalomadtán színházi előadást láthasson, — Mindez nagyon kitölti idejét, szórakoztatja és nem a kétsége beejtő »jaj, eljárt felettem az idő« gondolatok járnak az eszében. Keresi, kutatja, hpgy mi az, ami még jobban kitöltené és még szebbé tenné öreg napjait. Képeket szed elő. — Látja, ezek az unokáim. Minden vágyam, hogy velük együtt - lehessek;, -t -taníthassam, nevelhessem őket, -.míg a szüleik dolgoznak. 'Hiszen egy öreg embernek mindenekelőtt a fiatalok teszik széppé az életét. Saját ifjúságára gondol. Ész- reveszem, hogy a múltbéli emlékei között kutat. Azt vártam, hogy majd régi, kedves emlékei közül mesél néhányat. Nem. — Sajnos, az én ifjúságomat megzavarta aZ első világháború. Borzalmas volt. Aztán jött Hitler — ő is megkeserítette az emberiség életét. Nem két világháborúval tarkítva képzeltem el az életemet. Sajnos, így- történt. 3 A beszélgetés egészen szomorú színt ölt. Nyomottá válik a hangulat. Szándékosan igyekszem másra terelni a szót. Tibor bácsi észreveszi. — Előbb még jegyezze fel... Bízom, hogy az életem hátralévő részét teljes békességben élem le s szeretnék még sokáig élni. Hiszem, hogy az emberek nem engedik meg egy harmadik világháború kirobbantását. Ebben bízni kell valamennyiünknek. Olyan ez mint a gyógyítás. Nem elég csak a gyógyszert ■ szedni. 'Szükséges • az -emberek hite, a gyógyulásba vetett-, bizalma -isA- 1» >> ••• Éljen.; sokáig ,és- legyen igaza Tibor bácsi... ; , » ■ BODA FERENC Ami a községfejlesztési tervek teljesítését akadályozza. — No, végre... Csakhogy idáig eljutottunk — sóhajtottak megkönnyebbülten a nagydorogiak, amikor a közelmúltban megnyílt a községi fürdfő. Szükség volt már erre a fürdőre nagyon; szerdán és szombaton üzemel, két kádja és hat zuhanyozója állandóan fogI Iáit. A NAGYDOROGIAKNAK csak nem másfél évet kellett várniok, amíg a fürdő elkészült. A megyében is kevés létesítmény körül volt annyi huzavona, mint e körül, az igazán kis fürdő körül. A KTSZ vízvezeték, illetve villanyszerelő részlege végezte a szerelési munkákat. Ezek során mintegy százötven méter — három oszlopköz — hosszan kellett új külső vezetéket építeni. Az oszlopokat a tanács biztosította, és a betonaljakat is. A műszaki átadáskor több kifogás merült fel a vezeték ellen. Többek között: — Az oszlopok átmérője — a szabványtól eltérően — nem 12, hanem 13Ji centiméter... A faoszlopokat. a betonaljhoz erősítő csavarok átmérője nem tizennyolc, hanem csak 16 milliméter... A kivitelezőnek többletmunkát jelentett a csavarok kicserélése — de ez is mennyi ideig eltartott... Többletköltséget a tanácsnak szerencsére nem, csupán anyagiban, hogy a másfél évhez ez is hozzájárult. DE AHHOZ hozzájárult még más is. A fürdőhöz fúrt kútból villanymotor szív ja fel a vizet. A szívókosarat a szívófejjel úgy építették be, hogy a tartály egyszer megtelt —<• utána már nem volt víz. Levelezés, telefonálás, egyik a másik után, de a szívattyúbe- rendezés csak nem szolgáltatott vizet. Végül is a Szekszárdi Víz- és Csatornamű Vállalathoz fordultak, amely ígérgetések helyett hamarosan helyrehozta a KTSZ. hibáját — átszerelte a szívófejet, így helyezhették végül is üzembe a nagy dorogi fürdőt, aljg másfél évvél a kezdés után:.. De törököt fogtak a nagydorogiak a hangoshíradóval is. Dorog azon • kevés községek közé tartozik, ahol még dobszó útján értesítik a lakosságot a közérdekű dolgokról. Még az év elején megszavazott a tanácsülés hangoshíradó létesítésére a községfejlesztési alapból. De még mindig a dobszó járja... A HANGOSHIRADÚ szerelését szeptember 30-i határidővel elvállalta a tolnai KTSZ. Azután — kapacitáshiányra hivatkozva — átadta a munkákat a nem sokkal előtte alakult felsőnyéki KTSZ-nek. Nem sokkal utána a tanács értesítést kapott, hogy a felsőnyéki KTSZ felszámolt. —- Azóta is hiába keres a tanács kivitelezőt a hangoshíradó felszerelésére... Hasonló körülmények között vannak a bölcsődével is. Kilencvenezer forintért vásárolt házat a tanács bölcsőde céljaira. Ezt természetesen át kell alakítani, hogy rendeltetésének megfeleljen. — R.endelkezésre is áll az átalakításhoz mintegy tízezer forint értékű anyag. Vállalkozó azonban nincs az átépítésre... A KTSZ-ek tele vannak munkával, csak az év végére tudják vállalni, pedig a bölcsőde már most nagyon szükséges lenne. S ami még jellemző. Az iskola még kora tavasszal megkötötte a KTSZ-szel a szerződést a tatarozásra, s csak nemrég kezdtek hozzá a 150 000 forint értékű munkához, pedig maholnap megkezdődik a tanítás... A KÖZSÉGFEJLESZTÉSI tervek teljesítésének legfőbb akadálya az, hogy azokra a munkákra, amelyeket társadalmi munkával megoldani nehéz, úgyszólván lasszóval kell fogni kivitelezőt. Ez nemcsak Nagydorogon van így, hanem számtalan helyen. Szek- szárdon például ezért határozott a tanács a községfejlesztési üzem létrehozásáról. Persze, kisebb községekben erre nincs lehetőség. Mi lenne a legjobb megoldás? Választ nehéz lenne adni, hiszen valóban teljesen kihasznált manapság az építőipar kapacitása. A legjobb megoldás talán az lenne, ha figyelembevennék, mi a legszükségesebb, a legsürgősebb. — Azon felül a munkákat jól, á szab vanyoknak megfelelően kell elvégezni, hogy a többletmunkák no okozhassanak. nagy határidő-eltolódásokat — mint például a nagydorogi fürdő esetében is történt. BOGNÁR ISTVÁN A tervezettnél joiib termésátlagok az uztii Táncsics Tsz-ben Sárszentlőrincen a termelőszövetkezetek időben elvégezték az aratási és cséplési munkákat. Már befejezték a cséplést-is, s a tények szerint a tervezettnél- jobb terméseredményeket értek el. Az uz- di Táncsics Termelőszövetkezet — amely közigazgatásilag Sárszent- lŐEÍnchéz' ■ tártozíkhi-— búzából a tervezett .10-' mázsa "helyett 16,34 mázsás átl-íVgíéVmést ért el. '.Kétszázhúsz holdon 3598 mázsa búzát termelt. Húsz holdon termelt a termelőszövetkezet rozsot, s a tervezett 9 mázsás átlagterméssel szemben 12,4 mázsát értek el. Őszi árpából is öt mázsával többet termeltek holdanként, mint ami a tervben szerepeit. ' Tavaszi árpa tervük 10 mázsa volt holdanként s ezzel szemben 16,35 mázsát termeltek. Ugyancsak jobb termést értek el a tervezettnél zabból is. rTTVVTWVTTVTTVTVTTVrVTTTVTVTTVV* {j^iiei'tnek-széfis éqaeí'sm íj i960. Rudolf Kati Tolna Sipos Vilmos Dombóvár Berta Hedvig Szekszárd, Csatár Máté Tomi Bonyhád Niibl János Nagymányok A gyermek-szépségversenyre úgy keli szavazni, hogy a Népújságból kivágjuk annak a gyermeknek a képét, akit a legszebbnek tartunk, s azt beküldjük a Népújság rimer*
