Tolna Megyei Népújság, 1960. augusztus (5. évfolyam, 181-205. szám)

1960-08-25 / 200. szám

4 tolna megyei nepü.tsag » i I960, augusztus 23. Figyeljünk fel az apró hibákra is Hogyan javíthatnák még jobban gazdálkodásukat a nagyszékelyi termelőszövetkezetek ? Ismerjük a nagyszékelyi ter­melőszövetkezetek erőfeszítéseit azért, hogy mind jobbá tegyék gazdálkodásukat. Ismerjük a Pe­tőfi Tsz-nek is, meg a Március 1. Tsz-nek is az eredményeit, ame­lyeket ebben az esztendőben a gazdálkodás megjavításáért foly­tatott küzdelmük nyomán elér­tek. Ezekért az eredményekért dicséret jár és tisztesség a veze­tőknek is, meg a tagoknak is. Azért írtam ezt le, nehogy azt higyjék a nagyszékelyiek: elfo­gultak vagyunk és csak a hibákat vesszük észre. Ne vegyék rossz néven, ha egy-két kisebb hibára felhívjuk segítő szándékkal, jó­indulattal a figyelmüket. Olyan hibákat említünk meg, amelye­ket apróságnak tartunk mi is, de amelyek elkerülése a jövőben hasznos lesz a szövetkezetnek. Felesleges munka az uborkaszedésnél A Petőfi Tsz munkaerőhiány­nyal küzd. Munkacsúcsok idején alig-alig tud munkaerőt biztosí­tani a munkák maradéktalan el­végzésére. Most is munkacsúcs van a szövetkezetben, pár soron- lévő munkával el is maradtak. Mégis itt-ott felesleges munkát végeznek, s ezzel munkaerőt köt­nek le, meg felesleges munkaegy­ség kiadást is eszközölnek. Itt van például az uborkasze­dés. Most már az uborka nagy része elöregedett olyannyira, hogy a konzervgyár nem veszi át, álla­tokkal kell megetetni. Ennek el­lenére a kertben található összes uborkát ömlesztve szedik fel, majd beszállítják a falu közepé­re, a szövetkezet központjába és ott elválogatják. Az eladásra al­kalmatlanokat aztán még egyszer kocsikra rakják és elszállítják a sertésólakhoz. Nem lenne-e egyszerűbb, csak azt az uborkát leszedni, amit a konzervgyár átvesz és a már el­öregedetteket a szezon végéig kint hagyni, s majd akkor egy­szerre, egyenesen a disznóólakhoz szállítani? Hisz a sertéseknek mindegy az, hogy egy héttel öre­gebb, vagy fiatalabb uborkákat esznek meg! Megtakarítanák így a kettős szállítást és a válogatást iá, mert a válogatást össze lehet­ne kötni a szedéssel. Kevesebb göngyöleget kötnének le és több idejük lenne az értékesítésre al­kalmas uborka leszedésére. Miért nem keresnek eleget a zsákolók? A Petőfi Tsz szérűjén az egyik fiatal zsákoló panaszkodott, hogy keveset keres egy nap a zsákolás­sal. Vajon miért van ez így? Azért, mert egy 1070-es cséplő­géphez négy zsákolót és egy lo­vaskocsi fogatot osztottak be. Az elcsépelt gabonát a körülbelül 50 méter távolságban lévő magtár­ba, a szomszéd épületbe kell be­szállítani. Nem tudják kihasznál­ni se a lovaskocsi, se a négy zsá­koló kapacitását. A lovaskocsi ugyanis óránként egyszer telik meg zsákokkal, addig ott áll tét­lenül. Eközben két ember bőven győzi elszedni a telt zsákokat a géptől, a másik kettő pedig unat­kozik és azon spekulál, hogy nem sokat keres. Jobb lenne a munkát úgy meg­szervezni, hogy míg megy a gép. két ember szedné el a telt zsá­kokat és mérlegelés után félre­raknák azokat. A lo.vaskocsi a reggeli-, ebéd-, uzsonnaszünetben és az esti órákban jelenne csak meg és hordaná az összegyűjtött zsákokat a magtárba. — Közben például ugyanez a lovaskocsi két emberrel el tudná látni a takar­mányozást is. így mindenki job ban járna. A tagok többet keres­nének és termelékenyebb lenne a munka, ugyanannyi ember több munkát tudna elvégezni. Alaptalan ijedtség Amikor Nagyszékelyen jártunk a Március 1. Tsz-ben befejezéshez közeledett a cséplés. Több tag tette fel a kérdést, vajon kap- nak-e búzaelőleget? A Petőfi Tsz- ben is, meg a környező községek­ben is kaptak már a tagok ke­nyérgabona előleget, de a Már­cius 1. Tsz-ben még nem kaptak. Megnyugtathatjuk e helyen is a szövetkezeti gazdákat, egészen bizonyos, hogy kapnak előleget, csak egy kicsit rosszul szervezték meg az előlegosztást. Rosszul, mert a tsz minden ga­bonáját behordták a magtárba. — Aztán majd ha kész lesz a csép­lés, akkor még egyszer felmerik a gabonát, hogy teljesítsék az ál­lami. kötelezettséget és kiosszák a tagok előlegét. Miért mondjuk azt, hogy a tsz a cséplőgéptől teljesítse kötele­zettségeit? Azért, mert ezzel mun kát és költségeket takaríthat meg. Jobb' lett volna, ha a Már­cius 1. Tsz rögtön a géptől adott volna előleget. Hisz a cséplés de­rekán már tisztán látták, hogyan fizet a gabona, mennyi termésre számíthatnak és tudták azt is, hogy négy-öt vagon búzát ki tud­nak osztani. A tagok kívánságára az e’őleget ki lehetett volna adni tehát közvetlenül a géptől. * Apróságok ezek? Hát igen, nem nagy hibák, kisebb hibák ezek, amelyeket egy kis körültekintés­sel. gondolkodással el lehetett volna kerülni. Jó, hogyha szövet­kezeteink ilyen apróságokra is felfigyelnek, mert így is javíthat­ják gazdálkoásukat. Gyenis János Erről is bessélni kell Elnézést kérünk66 99 Sokat beszéltek, írtak már a kereskedelmi dolgozókról. Jót is, rosszat is. Én is hozzá akarom tenni a magam »obulusait« eh­hez a már szinte állandóvá vált témához. Valamelyik nap délelőttjén Tolnán, a hangoshíradón keresz­tül a Déldunántúli Áramszolgál­tató Vállalat értesítette az áram­fogyasztókat, hogy másnap kora reggeltől kezdve egészen délelőtt 11 óráig szünetel az áramszol­gáltatás. Az érdekeltekkel együtt én is tudomásul vettem és iga­zodva az áramszüneteléshez, más nap régnél nem villanyrezsón főztem a teámat, hanem begyúj­tottam. Még arra is gondoltam, hogy bizonyára célszerűségi okok­ból szünetel az áramszolgáltatás éppen a kora reggeli órákban, mert hiszen ebben az időben okoz a legkisebb kiesést a termelésben is. Alighogy ennek a gondolatkör­nek a végére jutottam, újból meg­szólalt a hangoshíradó. A követ- kézi .£ tudatta a község lakóival: »A Tolnai Ruházati és Szolgál­tató KTSZ értesíti a község la­kóit, hogy a szövetkezet fodrász részlege a holnapi áramkorláto­zás miatt nem a megszokott idő­ben áll a dolgozók rendelkezésé­re, hanem délelőtt 11-től várja a vendégeket. A KTSZ emiatt a község lakóinak az elnézését ké­ri-. De hát minek ez az erőltetett finomkodás vagy túlzott udva­riaskodás, kérdezhetné valaki. Hi­szen mindenki tudja, hogy a fod­rászok nem szeszélyből vagy pil­lanatnyi munkaundorból kezd­ték később a műszakot. Ez igaz! Ezt mindenki tudja, de azt már kevesebben tudják, hogy a KTSZ a körülmények ilyen alakulása ellenére is felelősséget érez a ké­sőbbi munkakezdés miatt. Nem tehetnek róla, hogy az áramszol­gáltató vállalat helyesen úgy in­tézkedett, de érzékeny, mondhat­ni a mai követelményeknek egy­re jobban megfelelni igyekvő iparos lelkiismeretük nem enged­te meg a hideg közönyt., Úgy érezték, hogy nekik is reagálni kell a bocsánatkérés egyik eny­hébb megnyilvánulásával az elné­zést kéréssel. Ez nem kereskedői furfang, nem is álszent rafinéria, hanem őszinte sajnálkozás a nem várt események miatt. Ebből ar­ra lehet következtetni, — és azt hiszem joggal — hogy szocialista kereskedelmünk és a szövetkezés útjára lépett kisipar jó úton ha­lad. Ez beszédes cáfolata annak a sokat hangoztatott — nem ritkán okkal — »érdektelenségnek«, amellyel a már nem p-maszek­kereskedelmet és kisipart illették. Úgy vélem, hogy ennek az udva­riasságnak nincs már köze ahhoz az oly sokszor lélektelen, egy- szuszra elhadart »van szerencsém, alázatos szolgája, kezeit csókolom jónapot kívánok« legtöbbször semmibe vett és nem is hallott gépies erőlködéséhez. Ebből ki­csendül az őszinte aggodalom és a bekövetkezett hátránnyal ará­nyos sajnálkozás. Csak örülni le­het a szocialista kereskedelem ilyen és ehhez hasonló új és fi­gyelemre méltó megnyilatkozá­sainak. (STEINBACH) Időben elvégezték a tarló- és másodvetéseket Háromszáz köbméter silót készítettek már eddig a kocsolai Vörös Csillag Tsz tagjai A kocsolai Vörös Csillag Ter­melőszövetkezetben 100 holdon vetettek zöldtrágyázás céljából napraforgót tarlóvetésként, 25 holdon pedig silókukoricát ter­mesztenek. Az előcsiráztatott burgonya után másod vetésként 10 holdon spenótot, 10 holdon pedig korai, »NDK kukoricát« vetettek. A szövetkezet az idén négy holdon termel mákot. A mák a kedvező időjárás és a szakszerű termesztés következtében holdan­ként 9600 forintot jövedelmezett. Az anyarozzsal »fertőzött« rozs­terület 7 mázsa anyarozsot ered­ményezett a szövetkezetnek, amelynek értéke a számítások szerint 63 000 forint. Jövőre a ter­vek alapján 30 holdnyi rozsterü­letet »fertőznek« meg anyarozzsal. Jól halad a silókészítés is a Vörös Csillag Termelőszövetke­zetben. A nyári csúcsmunkák ellenére 300 köbméter silót készí­tettek. Viszontlátásra, óvónéni... Ujiregben befejeződött az idénynapközi, amelyet a Korányi-szanatórium tartott fenn. A gyerekek és az anyukák búcsúznak Vass Imrénétől, a szanatórium óvónőjétől, aki csaknem egy hónapig foglalkozott az újiregi gyerekekkel. ÍTTTTTTTTTTTTTTyTTTTT.TTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTT'tTnrTTTTTTTTTTTITTTmTTTTm {Jnjeiruitk-$ zép i líjOírsen ij . Kelemen Zoltán Kakasd Farkas Margitka Szedres Simon Józsika Szakály Horváth Ilonka Bátaszék Judik Jancsika Sárpilis A gyermek-szépségversenyre úgy kell szavazni, bogy a Népújságból kivágjuk annak a gyermeknek a képét, akit a legszebbnek tartunk, s azt beküldjük a Népújság elmér* é

Next

/
Thumbnails
Contents