Tolna Megyei Népújság, 1960. augusztus (5. évfolyam, 181-205. szám)
1960-08-03 / 182. szám
6 TOLNA MEGYEI NÉPTJJSAG I960, augusztus 3. Néhány javaslat a közlekedési balesetek megakadályozására Tanítsák as iskolákban is a köslekedés ssabályait! — Miért nincs több közlekedésre oktató kisfilm ? — Rendszabályozni kellene a lovaskocsikat is ! Sokat beszélünk napjainkban a közlekedési balesetekről, ezek megelőzésének lehetőségeiről, általában arról, hogy kevesebb ember haljon meg az országúton, kevesebb családot érjen szerencsétlenség. Az újságokban már állandóvá vált a közlekedési balesetekről szóló hír-rovat. Egyre több a gépjármű falvainkban, városainkban, és sajnos a balesetek is egyre nőnek. Társadalmi ügy- gyé válik immár a balesetek elleni küzdelem, de még sokat kell tennünk, hogy tovább' csökkenjen a balesetek száma. Ezt a cikket is egy szerencsésen elkerült összeütközés után írom. Szombaton Tamásiba tartottunk Hunyadi Károly ország- gyűlési képviselő elvtárssal, egy megbeszélésre. Kétyen túl, ahol már elkészült az aszfaltos út, lassan »ballagtunk« gépkocsinkkal. A kilométer-óra az ötvenes szám körül mozgott. Előttünk lovaskocsi ment, kocsivezetőnk kürtőit, de a következő pillanatban a lovaskocsin ülő atyafi kidugta az ostorát balra és a lovakkal keresztbe fordult az úton Sikongtak a kerekek, füstölt a gumi, és bevallom, megijedtünk, és azt is, hogy kocsivezetőnk nem éppen nyomdafestéket tűrő szavakkal illette a lovaskocsist. — Csak óvatos vezetéssel kerültük el a bajt, s csak így van módom arra, hogy beszámoljak arról a beszélgetésről, melyet megyénk országgyűlési képviselői folytattak napirendi ponton kívül Tamásiban, a képviselőcsoport ülésén. 1958-ban és 1959-ben, de már az idén is a baleseti statisztika szerint egyre emelkedik az országutakon szerencsétlenül jártak száma. Családok maradnak apa nélkül, anyák veszítik el a fiaikat. És egyre több jármű kerül az országutakra, s a járművek legnagyobb része nagy sebesség elérésére képes. A járműveket készítő gyárak egymással versengenek azon, hogy melyik tud tökéletesebb, jobb, gyorsabb gépet készíteni, hogy melyik gépből lehet nagyobb sebességet kihozni. És ez a versenyfutás a veszte nagyon sok gépjárművezetőnek és sajnos olyan embereknek is, akiknek semmi köze nincs az országúihoz. , A KRESZ szabályozza a közlekedést. Országúton a személygépkocsik és motorkerékpárok sebességét nem korlátozták, és ez nagy hiba. Mert a nyolcvan- kilencven kilométeres sebességgel száguldó motorkerékpárnak vezetője már nem ura a gépnek, nem is beszélve arról, ha a vezető ittas, vagy ha váratlan akadály kényszeríti megállásra. A KRESZ-nek ki kellene terjedni arra is, hogy korlátozza az országúton való közlekedés gyorsaságát. A balesetek megelőzését lenne hivatott segíteni a lakosság oktatása is. Tudomásunk szerint a lakosság ilyen tárgyú oktatásban egyáltalán nem részesül. A Hazafias Népfront, a rendőrség, a tanácsok feladata volna ilyen jellegű oktatások tartása. És ehhez a filmek segítenének hozzá legjobban. Kaszás Imre országgyűlési képviselő véleménye szerint a mozikban csak elvétve lehet találkozni ilyen jellegű filmekkel, holott évekkel ezelőtt minden mozielőadás előtt vetítettek egy-egy rövid filmet. — Több ilyen filmet kellene készíteni, és el kellene juttatni minden moziba, legalább minden előadásra egyet. A gyermekek oktatása is kívánatos. Néhány budapesti iskolában már bevezették a közlekedés szabályainak oktatását. De ezt országos méretűvé kellene fejleszteni, hogy a gyerekek már most megtanulják, hogyan kell helyesen közlekedni. Az oktatással a gyerekbalesetek számát is jelentősen lehetne csökkenteni. És az igazsághoz tartozik az is, hogy a szülőknek nagyobb gondot kellene fordítani a gyermekek felügyeletére. Nem tíz, hanem száz és száz gyerek ül öt-hatéves korban kerékpárra, és az országutakon cikáznak jobbra, balra a gépjármüvek előtt és között, számos esetben a rendőr szemeláttára. Fokozottabban kell ellenőrizni az országutakat, a közutakat a rendőrségi szerveknek is. A rendőrség közlekedésrendészeti csoportja néhány tablót állított ösz- sze az utóbbi évek baleseteiből. A szakszervezet kiállításán ezt be is mutatták, de ez még kevés. — Sokszorosítani kellene e tablókat és minden községbe eljuttatni, sőt minden iskolába, üzembe. A fokozottabb ellenőrzés mellett ez is segítene. Éppen a fentebb említett lovaskocsi keresztbefordulása az úton, juttatta az egyik képviselő elv- társ eszébe, hogy a lovaskocsi- hajtókat is kötelezni kellene alapfokú KRESZ ismeretek elsajátítására és őket is el kellene látni hajtási igazolvánnyal... Sok ötlet és javaslat jut az ember eszébe, ha a közlekedési balesetek megelőzése kerül szóba. És ha sok a javaslat, sok meg is valósul közülük. S az ötletek, javaslatok megvalósulása mind azt segíti elő, hogy kevesebb lesz az újságokban a közelkedési balesetekről szóló hír, és aki az országúton indul el távoli községekbe, onnan épségben is tér vissza. (pálkovács) Lesz-e kerthelyiség Simontornván? Simon tornyán nincs kerthelyiség. S ezt a tényt a községbe érkezővel azonnal közük is. A bőrgyár vezetői, dolgozói többször fordultak kéréssel a vendéglátóipari vállalathoz, hogy létesítsenek kerthelyiséget, ahol délutánonként, esténként, és szombati, vasárnapi napokon szórakozhatnának a község lakói, A teljes igazsághoz tartozik azonban az is, hogy a kultúrotthon vezetősége nyitott kerthelyiséget, de ott belépődíjat szednek, attól függetlenül, hogy a vendégek fogyasztanak-e vagy sem, mert a zenekar — érthető okokból — még Simontomyán sem játszik ingyen. A kultúrotthon vezetői több alkalommal javasolták a vendéglátó vállalatnak, hogy vegye át a kultúrotthonbeli kerthelyiséget — a forgalom nagy lenne, az üzemeltetés kifizetődő. — Ezzel a megoldással ideiglenesen kerthelyiséghez juthatnának a simon- tomyaiak. De még nyitott kérdés, hogy a későbbiek során lesz-e állandó kerthelyiség. Nem tartozik szorosan a kerthelyiség ügyéhez, de sérelmezik a simontornyaiak azt is, hogy már minden községben van cukrászda, espresso, csak a községben nincs. A két simon- tornyai »hiánycikket« csak a vendéglátóipar tudná megoldani, s bizonyára hálásak lennének ezért a község szórakozni vágyó lakosai. d& [A Csőrbe bácsi híres volt arról, hogy a tréfa mellett igen szerette a hegy levét is. Természetesen csak az olyan tréfákat szerette, amelyeken ő maga kuncoghatott a legjobb ízűt. Néha azonban nem egészen ebben a szellemben sikerült a dolog, amely csak azért volt lehetséges, mert rettentő akaratos, magafeje után menő ember volt. Így történhetett meg az is egyszer — fogadásból-e, vagy más okból —, hogy klumpában gyalogolt haza Szekszárd- ról. A távolság pedig nem volt kicsi, úgy hatvan kilométer körül járt. Mint említettük, nem vetette meg a jó murikat sem. S ha egy ilyen helyre akadt, drótkötéllel sem lehetett onnan elcipelni. Rettentően élvezte a víg cimborák társaságát, s ilyenkor Csokonai szavaival élve csapot, papot, mindent elfelejtett... Egyszer is történt, hogy ezúttal lóháton a közeli faluba búcsúra indult. A felesége, a menye, a fia természetesen ellátták bevásárolni valóval. Az öreg mindent megígért. Az ígéret szép szó — szokták mondani. Nos, az öreg Csőrbe bátyánk úgy látszik erre nem gondolt. Volt az útfélen a bú- csúbamenet egy kis csárda, hangos zeneszó áradt ki belőle. Több se kellett Csörbének — talán a lova is megállt önkéntelenül — a tett és a gondolat egy lett: lehorgonyzóit az átszeli csapszékben. A többit talán felesleges is elmondani. Az ital mellett és a zene hangjainál egész napra jó kifogó helyet talált. A búcsúfiából természetesen nem lett semmi, hiszen az átszeli csárdában minden fillérje elúszott. Elúszott olyannyira, hogy a végén majdnem adóssággal távozott. De nem is az volt a legnagyobb baj, mert az ajándékokon kívül más megbízatása is volt. A sógorokat, rokonokat is meg kellett volna látogatnia, velük eszmecserét folytatva, híven elmondani mindent otthon. Es ebből lett a galiba. Végre, amikor estefelé rágondolta magát a hazatérésre, az ivócimboráknak kellett feltámogatni a lova hátára. A »paripa« úgy látszik ismerte gazdája szokását — mélabúsan az egész- azt^i éhezéstől — csak lassacskán indult el a magatehetetlen teherrel. Még jó, hogy tudta az utat, s főként nem a búcsúhely irányába indult el. Az öreg csak hálát mondhatott neki, no metk az esti hűvös szellőnek, amely kissé kiverte fejéből a szeszgőzt. Nem is vettek volna észre otthon semmit, ha nem kellett volna a látottakról, hallottakról egész részletesen beszámolni, különösen a sógorok, rokonok, üzenetéről. Itt megállt az ütő... Csőrbe bátyánk nem tudott mondani erről semmit. Magában kissé szégyenkezett is, amikor elmondta, hogy és mint járt, De amikor a fia szelíden korholóan csak ennyit mondott a beszámolóra, hogy: — Apám ez azért nem valami szép dolog — feltámadt makacs természete. Akaratosan csak ennyit mondott: — Igazad van fiam, ez nem szép dolog, de jó. (Sz) Cowboy okát keresnek Ausztráliában Kalandos természetű fiatalemberek részére ragyogó kilátások nyílnak Ausztráliában. Az ausztráliai állattenyésztők ugyanis „lámpással" keresik a cowboyo- kat és hajlandók szolgálataikat jól megfizetni. Igaz, hogy nem könnyű munkát kínálnak. A marhapásztori állást csak az töltheti be, aki a legvadabb lovat is megüli és hajlandó gyakran napi 12 órán át nyeregben ülni. Most, az ausztráliai tél beállta előtt különösen sok cowboyra van szükség, mivel a hatalmas csordákat új legelőre kell terelni és ilyen — Tolna megye általános iskoláiban az elmúlt tanévben 19 328 úttörő, illetve kisdobos volt. A tanulóifjúságnak több mint 50 százaléka vett részt az úttörő mozgalomban. — A tamási járásban az 1959-es évben 794 220 forint értékű társadalmi munkát, végzett a lakosság. — Túl kockázatos. A hatalmas Rolls Royce-án Londonból Rómába utazó Sophia Loren, rendkívül értékes poggyászának biztosítását egyetlen biztosító, közöttük a világhírű Lloyd Társaság sem vállalta. A visszautasítás oka: a biztosító társaságok még jól emlékeznek a művésznő legutóbbi útjára, amikor 250 millió frank ékszert loptak el tőle. A Lloyd Társaságnál biztosította egyébként Marlene Dietrich a lábait, — A paksi járásban 1960. első félévében 12 személy ellen tett fel jelentést a járási tanács kereskedelmi • osztálya, engedély nélküli iparűzés miatt. Ennek eredményeként a paksi járásban egyre kevesebb a kontár kereskedő és iparos. — Kiásták Rómában a gladiátorok iskoláját. A római régészek gyors ütemben folytatják munká1 lataikat, hogy a nyári olimpiai játékok megkezdésére teljesen kiássák és helyreállítsák a régi Róma gladiátor iskoláját. Az úgynevezett „Ludas magnus” épületét csak nemrégiben fedezték fel a Colosseum közelében. A gladiátorképző iskolában egy kisméretű amfiteátrum is van, amelyben a gladiátor-jelöltek kiképzőik utasításai szerint gyakorolták nehéz művészetüket. — Több mint 7000 forintért vásárolt televíziós készüléket a községi művelődési ház részére községfejlesztési alapból a csibráki községi tanács. Ugyancsak a községfejlesztési alapból több mint 4000 forint támogatást kapott a községi sportkör is. A bogyiszlói Dunagyöngye ■ Mg. Termelőszövetkezet veze- | tősége értesíti a termelőket. ! hogy : 1960. augusztus 7-én délelőtt 10 órakor a bogyiszló apaállatistállók- ! nál használati lovakat és 2 j éves csikókat : árverés útján értékesít. A venni szán- : dékozók a fenti időben szűk- ! ségletüknek megfelelő lovat, ; vagy csikót megvásárolhat- : ják. • íl30'. ■ kor van a legnagyobb felhajtás a városi piacokra is. Télen ugyanis nem kell megküzdeni a legyek és bogarak légióival, amelyek nyáridőben megkeserítik az állatok és az emberek életét. Télen sem merő mulatság a cowboyok élete. Az éjszakák rendkívül hidegek, nappal pedig homokviharok nyugta« lanítják az állatokat és megnehe? zítik az emberek munkáját. A homokviharok elől nincs menekvés. Ehhez járulnak a szörnyű tűzvészek a Sztyeppén, amelyeknek min den évben sok ezer marha és jó- néhány cowboy is áldozatul esik. — Hetenként rendszeresen tartanak ismeretterjesző előadásokat a nyári hónapokban is a Bonyhádi Járási Művelődési Házban, — Veszettség! járvány Görm landban. Grönland szigetén ve? szettségi járvány tört ki, amely óriási pusztításokat végez a kutyák között. Egyedül Egedesmin- de helységben eddig 500 szánhúzó kutya esett áldozatul a járványnak. Koppenhágából állatorvost küldtek Grönlandba a veszettség leküzdésére. — Pakson a község csatornázás sához szükséges tanulmányi tér? vet készítenek. A csatornázásra a tervek szerint a törpevízmű elkészülte után a község távlati fejlesztési tervének keretében ke? rül sor, — Vezess baleset nélkül! John Bircher birminghami lakost 25 évi balesetmentes vezetéséért ki? tüntetésben részesítették. Az un-, népi beszéd és az érem átvétele után Bircher kijelentette: „Uraim, köszönöm a megtiszteltetést. Be kell vallanom azonban, hogy 25 éves vezetői pályafutásomból 24 évig garázsban állt a kocsim”. — A Dél-dunántúli Mezőgazdasági Kiállítás és Vásár igazgatósága közli, hogy a MÁV 50 százalékos kedvezményt biztosít mindazok számára, akik 1960. augusztus 11-én 0 órától, augusztus 23- án 24 óráig vasúton a kiállításra Pécsre utaznak, az ország bármely területéről. A kiállításra vasúton érkezők teljesárú menetjegyét a kiállítás területén lebélyegzik és e menetjegy ingyenes visszautazásra jogosít a kiállítás belépőjegyének felmutatása mellett. A kedvezményes utazást a fenti két időpont között kell megkezdeni és befejezni. A kiállítás 1960. augusztus 13—21-ig tart. — A televízió műsora: 19.40: Utazás a világ körül. Jó reggelt Afrika! Magyár kisfilm. 20.00: Farkas Ferenc: Csínom Palkó. A Szegedi Szabadtéri Játékok műsorából, Apróhirdetés Csepel 125-ös, príma teleszkópos eladó, Megtekinthető: Szek- szárd. Mártírok tere 22. (Debulai udvar), vagy Tolna, Deák Ferenc utca 51. (3) TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG A Magyar Szocialista Munkáspárt Tolna megyei Bizottsága és. a Megyei Tanács lapja Felelős szerkesztő: Petrits Ferenc Kiadja: a Népújság Lapkiadó Vállalata Felelős kiadó: Orbán Imre Szerkesztőség és kiadó: Szekszárd, Mártírok tere 15—17. Telefon: 20—10, 20—11 Készül a Szekszárdi Nyomdában Széchenyi utca 46. Telefon: 21—21, 25—72 Felelős vezj»tő: Széli István Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél Előfizetési díj egy hónapra 11 ^ •
