Tolna Megyei Népújság, 1960. augusztus (5. évfolyam, 181-205. szám)
1960-08-20 / 197. szám
Mehi v*-v ü.3 TOLNA MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! 9 \ <3'Va CV-A-t J slu-‘;M VnVÍ S Pl.P T TŐLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A~ MEGYEI "UN/.:;' '9C&xyéstAb& V. évfolyam, 197. szám ÁRA 70 FILLÉR Szombat, 1960. augusztus 20. I960. AUGUSZTUS 20 írta: Dr. GYUGYI JÁNOS, a megyei tanács vb. elnökhelyettese Tizenegy év óta hagyománnyá pált már hazánkban, hogy minden év augusztus 20-án nemzeti ünnepet tartunk. Minden évben e napon ünnepeljük a Magyar Népköztársaság Alkotmánya kihirdetésének évfordulóját. Ebben az évben alkotmányunk kihirdetésének évfordulója mellett e napon ünnepeljük népünk életének másik jelentős állomását: a tanácsok megalakulásának 10. évfordulóját is. Növeli e nagy ünnepünk jelentőségét és fényét, hogy ebben az évben augusztus 20-án, alkotmányunk kihirdetésének, a tanácsok megalakulásának évfordulójával együtt emlékezünk meg a nemzetközi szövetkezeti mozgalomról és ebben az évben e napon köszöntjük mezőgazdaságunk élharcosait: a gépállomások, állami gazdaságok és termelőszövetkezetek traktorosait. Nálunk a felszabadulás előtti időben a múlt urai az alkotmány, az alkotmányosság nevében és ürügye alatt követtek el mindent, ami érdekükben állt. Az »ősi alkotmányit, az ‘■'■alkotmányos jogokat« emlegették az iskolában, a templomi prédikációkban, politikai gyűléseken és minden más helyen. Ha a népet jobban el kellett nyomni — az alkotmányra hivatkozva tették; ha a szomszéd népeket kellett elnyomni — az alkotmányra hivatkoztak; amikor idegen imperialista erők segítségével a Magyar Tanácsköztársaságot döntötték meg és Horthy diktatúrája következett — az alkotmányra hivatkoztak; amikor Szálasi vette át az uralmat — ő is az alkotmányosság nevében tette. Lépten- nyomon hivatkoztak tehát az »ősi alkotmányra«, az »ezeréves alkotmányra«, hivatkoztak valamire, ami sohasem volt, mert Magyarországnak 1949. augusztus 20-a előtt — az 1919-es tanács- köztársaság rövid idejét leszámítva — soha nem volt alkotmánya. A magyar nép alkotmányát a felszabadult magyar nép alkotta meg. Csak a Szovjetunió hős katonái által történt felszabadításunk, az elnyomó földesurak és tőkések hatalmának megdöntése tette lehetővé, hogy hazánk meginduljon a demokratikus fejlődés útján. A fejlődés során, a Magyar Kommunista Párt vezetésével megvívott harcok eredményezték, hogy a munkásosztály és a vele szövetséges dolgozó parasztság vegye kezébe a hatalmat és eljussunk 1949. augusztus 20- hoz, alkotmányunk megalkotásához. Alkotmányunk új fejezetet nyitott népünk életében. Lezárult az a korszak, melyet a nép jog- fosztottsága és kíméletlen kizsákmányolása jellemzett. Kimondja alkotmányunk, hogy Magyarország népköztársaság, a Magyar Népköztársaság a munkások és dolgozó parasztok állama, ahol minden hatalom a dolgozó népé. A Magyar Nép- köztársaság állama védi a magyar dolgozók szabadságát és hatalmát, az ország függetlenségét, harcol az ember kizsákmányolásának minden formája ellen, szervezi a társadalom erőit a szocializmus építésére. Rendelkezéseket tartalmaz a munkához való jogról, a végzett munka mennyisége és minősége szerinti díjazásról, a dolgozók pihenéshez és az üdüléshez való jogáról, a társadalombiztosításról, a művelődéshez való jogról és mindazokról a jogokról és kötelességekről, melyekért a magyar nép legjobbjai hosszú harcot folytattak. Alkotmányunk kihirdetése óta eltelt 11 esztendő világosan bebizonyította, hogy a Magyar Nép- köztársaság valóban a munkások és dolgozó parasztok állama, hogy az alkotmányunkban biztosított jogok és kötelességek valóban érvényesülnek, hogy népünk a párt vezetésével szilárdan halad az alkotmány által kitűzött úton: a szocializmus építésének útján. Életünk bármely területét nézve látnunk kell, hogy életünk mennyiben változott meg, menynyivel szebb, jobb, mint volt. Ha a felszabadulás előtti munkanélküliségre gondolunk, — ma azt látjuk, ho'••• nálunk nincs munkanélküliség. Ha arra gondolunk, hogy a felszabadulás előtti időben milyen sokan voltak, akiknek nem volt lehetőségük tanulni, — akkor ma azt látjuk, hogy mindenki előtt megnyílt a tanulás lehetősége. Megyénkben is duplájára emelkedett a középiskolák száma, a középiskolai tanulók 60 százaléka munkás és paraszt származású, egyetemeinken és főiskoláinkon sok ezer munkás, paraszt gyerek tanul. Ha arra gondolunk, hogy a felszabadulás előtti időben megyénkben sok tízezer gazdasági cseléd, agrárproletár dolgozott súlyos kizsákmányolás mellett, éhbérért, — akkor ma azt látjuk, hogy az alkotmány előírásainak megfelelően megszűnt a kizsákmányolás és mindinkább érvényesül a szocialista elosztás elve: mindenki képességei szerint, mindenki munkája szerint. Ha arra gondolunk, hogy a fel- szabadulás előtti időben a föld- birtokosok, tőkések, főtisztviselők ültek az országgyűlésben, a megyei törvényhatósági bizottságban, hogy a községi képviselő- testületek felét a virilisták tették ki, — akkor ma azt látjuk, hogy az országgyűlés és a tanácsok tagjai egyszerű munkás, paraszt, értelmiségi dolgozók, akik a nép között élnek, akik ismerik a nép ügyes-bajos dolgait, igényeit és azok megoldásán fáradoznak. Ezért tekinti a magáénak a magyar nép az ország- gyűlést és a tanácsokat. A tanácsok a néphatalom szervei. Ezelőtt 10 évvel az alkotmány előírásai szerint alakultak meg. Megalakulásuk óta eltelt 10 év alatt tanácsaink bebizonyították, hogy alkalmasak feladataik betöltésére. Bebizonyosodott, hogy a tanácsrendszer a legjobb iskola ahhoz, hogy egyszerű munkások és parasztok megtanulják, elsajátítsák és a gyakorlatban helyesen, a nép érdekeinek megfelelően alkalmazzák az államvezetés tudományát. Munkájuk benne van mindazokban az eredményekben, melyeket az elmúlt 10 év alatt elértünk. Tíz éves munkával a tanácsok erős helyiipart hoztak létre. Ebben a megyében is a lakosság kenyérellátását, húsellátását, kommunális szükségleteinek kielégítését a tanácsok irányítása alatt álló vállalatok végzik. A tanács irányítása alatt működik megyénk állami kiskereskedelme, vendéglátó- ipara. Jelentős szerepük van a tanácsoknak a mezőgazdasági termelés fejlesztése, megyénk mezőgazdaságának szocialista átszervezése terén. is. A tanácsok munkája is hozzájárult ahhoz, hogy megyénk összterületének 80,8 százalékán ma már szocialista nagy- üzemű gazdálkodás folyik. Nem lehet elválasztani tanácsaink munkájától a kulturális téren, népünk műveltségének emelése terén elért eredményeket sem. Iskoláink, kultúrhá- zaink a tanácsok intézményei és tanácsaink mindinkább behatóan foglalkoznak e terület feladataival is. Tanácsaink munkájával kapcsolatban nem szabad megfeledkeznünk a községpolitikai munka területén elért eredményekről sem. Az utóbbi évek alatt a kormány támogatásával, a lakosság anyagi hozzájárulásával és társadalmi munkájával megépített több mint 200 000 négyzetméter betonjárda, mintegy 50 000 méter kövesút, 123 kilométer villany- hálózat, 50 kilométer vízvezetékhálózat, vízművek, kultúrházak, iskolai és óvodai tantermek, stb. mind azt mutatja, hogy tanácsaink 10 év alatt többet tettek a város, a falu rendezéséért, a lakosság igényeinek kielégítéséért, mint a felszabadulás előtti köz- igazgatás egy évszázad alatt. Ez a jelentősége augusztus 20- nak, alkotmányunk születése, a tanácsok megalakulása évfordulójának. Ezért ünnepel ezen a napon az egész magyar dolgozó nép. Látjuk az elért eredményeket, a még meglévő fogyatékosságokat, az előttünk álló feladatokat. Azzal a biztos tudattal ünnepelhetünk, hogy helyes úton járunk, hogy a jövőben még fokozzuk erőfeszítéseinket, növeljük eredményeinket. Ezen a napon'megyénk összes dolgozói, a tanácsok tagjai és dolgozói mellett külön is köszöntjük megyénk szövetkezeteinek tagságát. Köszöntjük azokat, akik meglátták, hogy a szövetkezésben erő van, hogy a szövetkezeti dolgozók nagyobb eredmények elérésére képesek. A magyar szövetkezeti mozgalom, a termelőszövetkezetek, a kisipari és háziipari szövetkezetek, földművesszövetkezetek tagjainak munkája, eredményei segítettek bennünket o szocializmus építése terén eredményeink elérésében. A magyar szövetkezeti mozgalom mellett köszöntjük a nemzetközi haladó szövetkezeti mozgalmat, melynek tapasztalatai is segítettek bennünket abban, hogy a magyar szövetkezeti mozgalom ily hatalmas fejlődést ért el. Köszöntjük e napon megyénk traktorosait, akik lelkes, odaadó, fáradságos munkájukkal segítették és segítik megyénk parasztságát a mezőgazdasági termelés fellendítésében, akik éjt nappallá téve dolgoztak és dolgoznak azért, hogy munkájuk nyomán gazdagabban teremjenek a földek, hogy megyénk termelőszövetkezetekbe tömörült parasztsága megtalálja számítását, hogy könnyebbé tegyék a sokszor oly nehéz paraszti munkát. Megyénk területén a traktorosok munkája, termelőszövetkezeteinket patronáló üzemek munkásainak segítő tevékenysége, megyénk termelőszövetkezeti parasztságának és a ma még egyénileg dolgozó parasztság odaadó termelő munkája kézzelfogható példája, alkotmányunk szavaival élve: A Magyar Népköztársaságban megvalósul a munkásság és a dolgozó parasztság szoros szövetsége a munkás- osztály vezetésével. WW\A/VW%A/VS/VWW\AAAAAA/VWWWW\A/WWV Ünnepi ülést tartott a megyei tanács Benke Valéria elvtársnő elismerő okleveleket adott át A megyei tanács ünnepi ülésen emlékezett meg pénteken délután alkotmányunk kihirdetésének 11. és a tanácsok megalakulásának 10. évfordulójáról. Az ülésen részt vett Benke Valéria elvtársnő, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, művelődésügyi miniszter, Prantner József elvtárs, az MSZMP megyei bizottságának első titkára, országgyűlési képviselő, Hunyadi Károly elvtárs ország gyűlési képviselő, a Hazafias Népfront megyei titkára, Nagy Elemér elvtárs, a Minisztertanács titkárságának referense. Az ülésen dr. Gyugyi János elvtárs, a megyei tanács vb. elnökhelyettese elnökölt és dr Tuska Pál elvtárs, a megyei tanács vb. elnöke mondott ünnepi beszédet. Dr. Tuska Pál emlékeztetett a múltra, amikor uraink állandóan az ősi, ezeréves alkotmányra hivatkoztak és ezekkel a szólamokkal szentesítették a kizsákmányolást, az ország háborúba sodrását. Ezt követően a magyar népdal kotmányáról, létrejöttének körülményeiről és egyes pontjainak megvalósításáról, betartásáról beszélt. Az alkotmány szellemében jött létre a tanácsok rendszere, amelyen keresztül a magyar dolgozó nép gyakorolja a hatalmat. Az ünnepi beszéd után dr Gyugyi János elvtárs ismertette azokat a dísztáviratokat, amelyek a különböző üzemekből, vállalatoktól érkeztek, s amelyekben a megyei tanácsot üdvözölték. Az ülésen felszólalt Benke Valéria elvtársnő is. Üdvözölte a tanácstagokat, majd az Elnöki Tanács megbízásából elismerő oklevelet adott ót 13 tanácstagnak és 43 megyei tanácsi dolgozónak, akik tíz év óta képviselik választóikat az államhatalmi szervben, illetve hivatali munkájukkal tíz év óta segítik a tanácsi feladatok megoldását. Az oklevéllel kitüntetett megyei tanácstagok a következők: Csöglei Lajos, Sajgó Ferenc, Sárközi Vilmosné, Pintér Ferenc,. Mó- nus István, Tóth Lászlóné, dr, Vigh Dezső, dr. Polgár Ferenc, T. Sümegi István, ifj. Murányi György, Probszt József, Takács Mihályné és dr. Lukovics István. Az oklevéllel kitüntetett tanács-, apparátusi vezetők, illetve dolgozók között volt dr. Tuska Pál elvtárs és dr. Gyugyi János elvtárs is. A kitüntetést a tanácstagok nevében dr. Vigh Dezrö e’vtárs. a megyei tanács vb. elnökhelyettese, a tanácsi dolgozói: nevében pedig Kelemen Sándor elvtárs, a megyei tanács ipari osztályának vezetője köszönte meg. Kormánykitiiníetések Benke Valéria elvtársnő, az ünnepi tanácsülésen külön üdvözölte azokat a Tolna megyei tanácsi vezetőket, akik kormányki- tüntetést kaptak. Ezek a következők: "Szocialista Munkáért Érdemérem« kitüntetésben részesült Kalmár József elvtárs, a Szekszárd Városi Tanács VB. elnöke. Vidóczi László elvtórs, a Tamási Járási Tanács VB. elnöke és Juhász József elvtárs, a Paksi Járási Tanács VB. elnök- helyettese. "Munkaérdemérem « kitüntetést kapott Merényi József elvtárs, mázai vb. titkár, Horváth Lajos elvtárs, a Dombóvári Járási Tanács pénzügyi dolgozója, Kovács József elvtárs, a Tamási Járási Tanács főagronómu sa, Hosszú István elvtárs, udvari vb. elnök, Fülöp Lajos elvtárs, bölcskei vb. elnök és Németh József elvtárs, tengelici vb. elnök. A kitüntetéseket csütörtökön adták át az Orszógházban. /> *4. ’♦A <1
