Tolna Megyei Népújság, 1960. július (5. évfolyam, 154-180. szám)
1960-07-17 / 168. szám
1960. július 17. TOLNA MEGYEI VEPÜJSÄG 7 „Hétköznapi" bőrgyári történetek Közép-Európa legnagyobb bőrgyára lesz a simontornyai. Legnagyobb méreteiben; a termelés mennyiségét tekintve is. És a legkorszerűbb is. Néhány év óta szünet nélkül építenek. Hol itt, hol ott törnek át egy falat, bővítik a munkatermeket, korszerű gépeknek ásnak alapot; és új műhelyeket építenek, világosakat, betonból és üvegből. Már állnak az építkezés fő létesítményei. A víztorony már vizet szolgáltat, s néhány műhelyben már termelnek a korszerű gépekkel, de még mindig tart az építkezés. Mosoda és majd bölcsőde épül társadalmi munkában A nőtanácsé az érdem, ők kezdeményezték a munkát, és ha kész lesz a mosoda, elsősorban őket illeti a dicséret. Mert mosoda épül itt a gyárban, ahova az asszonyok beviszik a szennyes ruhát, meg a mosószert és a gyári gépen, a gyárból kapott melegvízzel, esetleg gőzzel tisztítják a ruhát. A mosodát társadalmi munkával hozzák létre. Nők és férfiak jönnek majd munkaidő után, hogy építsenek, csövet szereljenek. És közben, míg a mosoda készül, már készül a terv a bölcsődére is... Mert kell ide a bölcsőde. Az egyetlen nagyüzem a megyében, ahol még nincs. És sok a gyerek. Az asszonyok három-négyszáz forintot fizetnek a faluban egy gyerek gondozásáért. A bölcsőde is társadalmi munkával készül majd. A nőtanács kezdeményezésére két utat építenek majd a nyersbőrpincékhez — ez tízezer forintot hoz az építkezéshez. Igaza van a „Figyelő“-nek A gyári »Figyelő« hívta fel figyelmünket arra, hogy az öltözőkben, étkezőkben nem biztosítják a lehetőséget az étel melegítéséhez. A meszes műhelybeliek ugyan kaptak egy korszerű étel- melegítőt, de azt elvitték a konyhára. A konyhán viszont nem használják. És így most ételmelegítő nélkül van nemcsak a meszes, hanem a többi műhely étkezője is. Közben pedig az igazsághoz tartozik, hogy az irodákban rezsókon melegítik a dolgozók ételüket Virággal díszített kenőasztalok Virággal díszítettek három nagy bádogfedelű kenőasztalt. — Műszakváltáskor történt, hogy a boxkikészítő műhely egyik női brigádja selyempapírral takarta le a hatalmas asztalokat és virággal díszítették., Ünnepre készültek a műhelyben. Egyik munkatársukat Kovács Annát búcsúztatták, ő ment nyugdíjba. A brigád, (melyben Kovács Anna is dolgozott), minden tagja egy csokor virággal kedveskedett a pihenésre készülő munkásnőnek. Perger Imre főművezető búcsúztatta az idős munkásnőt, aki harminchárom évig dolgozott a gyárban. Azután a szakszervezet titkára köszöntötte és pénzjutalmat adott Kovács Annának, majd pedig a gyár vezetősége ezer forint jutalmat és egy hallókészüléket adott ajándékba a becsületben, munkában eltöltött harminchárom év elismeréseképpen. És azzal búcsúztatták a műhelybeliek idős társukat, hogy nem felejtik el, és gondolatban mindig velük lesz, ezért is hagyták meg tiszteletbeli brigádtagnak. Tímárképzés — most már Simontornyán Évekig az volt a szokás, hogy a tímár szakmát tanuló gyerekeket Pestre küldték tanulni. S az igazsághoz tartozik, hogy közülük nem mindegyik jött vissza a bőrgyárba. Ott maradt Pesten a nagyvárosban, ott telepedett le. S most a Bőripari Igazgatóság segítségével a gyárban képezik a tímárokat. Eddig már tizenkét gyerek jelentkezett, hogy a tímár mesterséget akarja elsajátítani. A gyerekek mellé a gyár két nagytudású mestert állít, olyanokat, akik már több évtizede a bőrkikészítő iparban itt Simontornyán dolgoznak. A gyár mérnökei a bőrfeldolgozás technológiájára tanítják majd a fiatalokat, megismertetik velük a technológiát, a vegyi folyamatokat. Az általános műveltség emelését pedig majd a községi általános iskola tanárai segítik. Verseny a balesetek megszüntetése érdekében A boxkikészítő műhelyben volt a legtöbb baleset a bőrgyárban. A biztonsági megbízott, Balatoni István hiába tett meg mindent, a balesetek csak szaporodtak, legtöbb figyelmetlenségből. S ezek láttán határozott úgy a boxkikészítő kollektívája, hogy munkavédelmi negyedévet szerveznek, amikor az lesz a fő feladat, hősi' a felvilágosító munkával megelőzzék a baleseteket. Versenyre hívták a gyár többi műhelyét. A részletes program már elkészült. Már szervezik a boxkikészítőben az oktatásokat, felülvizsgálják a gépeket és egyéb baleseti veszéllyel dolgozó berendezéseket, hogy a minimálisra csökkentsék a balesetek számát. Takarékosság a festékkel Évente több százezer forint értékű festéket használnak fel a bőrök kikészítéséhez. A festékek nagy részét külföldről hozzuk be, és érthető, hogy a festékösszeállítóknak elsőrendű feladata, hogy takarékoskodjanak az importált anyaggal. A színösszeállításnál is a legmesszebbmenőkig figyelembe veszik ezt a tényt. A takarékosság már itt kezdődik, s azzal folytatódik, hogy amikor kiadnak egy adag festéket, akkor utasítást adnak mellé, az utasítás pedig úgy szól: Takarékoskodj te is, hogy legyen nyereségrészesedésünk! (Ugyanis a múlt évi munka után nem fizettek nyereségrészesedést a gyárban.) S ha minden munkahelyen ezt a „jelszót” mondanák és betartanák, akkor az 1960-as év után bizonyára lenne nyereségrészesedés! Pálkovács Jenő Egy KISZ-taggyülés határozatának nyomában A mázai Mátai Antal üzemi KISZ-szervezet taggyűlésén a titkár elvtárs javasolta, hogy minden KISZ-tag az építendő kultúr- háznál dolgozzon 20 órát. Ezt a taggyűlés nagy lelkesedéssel elfogadta. Mi történt a taggyűlés óta? Július hónap verőfényes délutánjain a mázai kultúrház udvara hangos a fiatalok vidám beszédétől és ebbe a beszédbe a fújnék, szívnek kellemesen vegyül el a szerszámok zöreje. Napokon keresztül figyeltem a serény munkát. Egy-két fiatal ábrándozva már azt mondogatta, hogy hol fog majd, mint színjátszó készülni a szerepeire, másik álmodozva nézi a leendő nagyterem helyét, ahol majd a kellemes sötétben nézi a filmvetítést. Az egyik leendő betonpillér alapjainak kiásásánál izzadó fiatalembert láttam, közelebbről ismertem csak meg, hogy ő a KISZ- szervezet titkára. Andrási Ferenc elvtárs, megszólításomra abbahagyja a munkát és alapossággal sorolja, hogy mi hol lesz. — Felépítünk egy nagytermet, melybe 300—350 ember kényelmesen elfér mozik, vagy színházi elő adásokon, természetesen a hozzá szükséges mellékhelyiségekkel. Arra a kérdésemre, hogy a megindult munka lendülete nem fog-e megtörni, kapásból sorolja a neveket és bányaüzemi csapatokat, akik még vissza vannak és minél előbb szeretnének már dolgozok Tehát a társadalmi munka az építkezés befejezéséig biztosítva van. Ahogy beszélgetünk, egy másik leendő pillér helyéről, odaszól Cenki Sándor, az egyik szocialista brigád vezetője: Elvtársak, így nem lesz kész a munka, arra gondolt, hogy Andrási elvtárs meg* állt „lustálkodni”. Megkérdeztem Cenki elvtársat, hogy ő miért dolgozik, hisz nem is mázai lakos és már nem is KISZ-tag. A felelet így hangzott: — Kilenc tagú brigádunk ne* gyedévenként vállalt egy-egy társadalmi műszakot, most itt ván ránk szükség, legközelebb majd máshol. Azonkívül mi öregebbek is eljövünk majd leendő kultúr- házunkba, ha nem is táncolni, de minden bizonnyal pihenni és szó* rakozni. Kezd sötétedni, a munkát befejezik. A fiatalok és idősebb dől* gozók a szomszédos kisvendéglőben gyülékeznek, mondván lemossuk a munka porát és közben azt beszélik meg — mi lesz hol? nap, lesz-e elég munkáskéz, ha nem, szívesen jönnek újra. Mire teljesen besötétedik, a kultúrház területe is csöndes — majd holnap újra kezdődik. így megy ez napról-napra, míg csak kész nem lesz. (M—I) Házilag gumikerekes kocsikat készít a madocsai Igazság Tsz Nagy a sürgés-forgás a madocsai Igazság Termelőszövetkezet portáján. Az egyik helyen he- gesztenek, a másik helyen gyalulnak, a harmadik helyen éppen autókerekeket raknak le a kocsikról. Mindez azt jelenti, hogy a termelőszövetkezet elhatározta: a tagok által bevitt szekerek helyett a különböző szállítások lebonyolítására nagyteljesítményű gumikerekes kocsikat gyártanak házilag. Három ilyen kocsi már készen is van, csak a futóműveket kell alárakni. A jövő héten hat kocsit már használatba is tudnak venni. Ebben az évben j összesen 15 ilyen kocsit készíte- I nek. Nagy megtakarítást jelent a termelőszövetkezet kezdeményezése a következő két okból is. Egyrészt mert házilag készítik el; s a 22 000 forintos ár helyett 14 000 forintba kerül egy-egy kocsi. Más- részit a szállításoknál a másik kocsifajtára csak 8—10 mázsát rakhatnának, míg ezekre 25—30, sőt 35 mázsát is felrakhatnak. A szállítási feladatok elvégzését ezzel mintegy egyharmad időre tudják leszűkíteni. Arról nem is beszélve, hogy a gyümölcsszállításoknál különösen gazdaságosan tudják használni a gumikerekű kocsikat Betonjárda, televízió, sport- felszerelés a községfejlesztési hozzájárulásból A csibráki községi tanács a lakosság kívánságának megfelelően, a községfejlesztési alapra befolyt pénz — mintegy 80 000 forint — jelentős részét a falu gyalogjárójának betonlapokkal való befedésére fordítja. A községben mintegy másfél kilométer hosszúságban már befedték a gyalogjárót betonlapokkal, most azonban akadályozza a munkát, hogy nem kapnak cementet. A községfejlesztési alapra befizetett összegből a községi tanács televíziós készüléket vásárolt a művelődési ház részére, több mint 4000 forintért pedig sportfelszerelést a sportkör részére. iutalon-hirándHlás A dalmandi földművesszövetkezetben szinte már hagyományossá vált a nyári kirándulások szervezése. Az elmúlt évben egynapos balatoni jutalom-kirándulásban részesítették a földművesszövetkezeti tagok közül azokat, akik a részjegyek jegyzésében, a boltok ellenőrzésében és egyéb társadalmi munkában részt vettek. Az idei jutalom-kirándulási tervben egy egésznapos harkány- fürdői kirándulás szerepel, amelyet még ebben a hónapban, valószínűleg 24-én, vasárnap rendeznek meg. Mustárt termelnek a tamási Vörös Szikra Tsz-ben A tamási Vörös Szikra Termelőszövetkezet az idén több száz holdon termel különféle ipari növényeket, magvakat. Igen jól sikerült például a baltacim magfogás, 14 holdról 51 mázsa baltacim magot csépeltek el, A tsz azonkívül, hogy több termeltető vállalattal áll szerződéses viszonyban, az idén először egy osztrák vállalattal is szerződést kötött mustármag termelésére. A tsz 20 holdon termel mustárt, amely jónak ígérkezik és ha az idő kedvez, sikerül a betakarítás is, holdanként megadja a 7—8 mázsás termést. Az elmúlt héten az osztrák váL lat szakemberei Magyarországon jártak, megnézték, hogy a velük szerződéses viszonyban álló tsz- ek eleget tudnak-e tenni a vállalt kötelezettségeknek. Többek között ellátogattak a Vörös Zászló Érdemrenddel kitüntetett tamási Vörös Szikra Tsz-be is. A jónak ígérkező mustártermés láttán úgy nyilatkoztak, hogy a tsz erősen esélyes a kitűzött jutalomra, amely egy személygépkocsi lesz, Mi az r Általános Gépjármű-bixtosítás ? Az egy évvel ezelőtt érvénybe lépett kötelező gépjármű szavatossági biztosítás nagy gondot vett le az autósok válláról. Ugyanis mentesíti őket a gépkocsi, vezetése közben idegen személyekben, gépkocsikban, vagy egyéb vagyontárgyakban okozott károk következményei alól. Azokat a károkat azonban, amelyek saját gépkocsijukat érték, eddig kénytelenek voltak egyedül viselni. Nagyobb gépkocsiállománnyal rendelkező országokban mindenütt egyik legfontosabb biztosítási fajta, az ún. autócasco biztosítás, amely a gépkocsi törés, és egyéb káraira vonatkozik. Nálunk a fel- szabadulás óta ennek bevezetésére nem volt lehetőség, mert a háború alatt leromlott, elavult autók nem voltak alkalmasak biztosításra. Az ország megnövekedett gépkocsiállománya és a várható további fejlődés most lehetővé tette, hogy az Állami Biztosító július 1-től bevezesse az „Általános gépjármű-biztosítás”-t, amely autó törés-, lopás-, tűz- és balesetbiztosításra terjed ki. Ezt a biztosítást bizonyára sok autótulajdonos köti majd meg. Az „Általános gépjármű-biztosítás” ugyanis azt jelenti, hogy az így biztosított gépkocsiknál megtérül az autótulajdonos kára, ha a jármű összeütközésnél, felborulásnál, vagy egyéb balesetnél megrongálódik. A tűzbiztosítás, tűz, villám- csapás, robbanás okozta károk megtérítésére vonatkozik. A balesetbiztosítás azokra az esetekre szól, ha a gépkocsi használata köz ben az autó vezetője, vagy a bennülő utasok megsérülnek. A kártérítés ilyenkor — a sérülés súlyosságának megfelelően — 400 forinttól 40 000 forintig terjed. Ilyen biztosítás minden szövetkezeti és magántulajdonban lévő gépkocsira köthető, ha az autó a forgalombahozás évének végétől, a biztosítás megkötésének napjáig, nincs három évnél hosszabb idő óta forgalomban. Azok, akik már eddig egyesített tűz- és balesetbiztosítást kötöttek autójukra és most az általános gép jármű-biztosítást kívánják megkötni, az előbbit törölhetik, mert az új biztosítás a tűzkárokra és baleseti károkra is vonatkozik. Egyébként, akik az új biztosítást nem veszik igénybe, illetőleg kocsijuk három évnél régebben van forgalomban, azok továbbra is megköthetik az eddigi feltételek mellett az egyesített tűz- és bal* esetbiztosítást. Általános gépjármű-biztosítást 1—6 évre lehet kötni. A hat évnél rövidebb időre kötött biztosítás évi díja 25 százalékkal magasabb. A magánautósok a biztosítási díjat havi részletekben is fizethetik. Ebben az esetben az évi díj csak kevéssel több, mint az egy összegben történő fizetés esetén. Az autótulajdonosok kétféle biztosítási díj között választhatnak, aszerint, hogy igényt tartanak-e jelentéktelenebb károk megtérítésére is, vagy lemondanak erről. Ha az autótulajdonos azt a biztosítást választja, amelynél csak a 600 forinton felüli károk megtérítésére tart igényt, akkor az évi díj, mintegy 25 százalékkal olcsóbb, mintha a 300 forinttól kezdődő károk esetére kívánja megkötni a biztosítást. Néhány példa a biztosítási díjraj 600 Ft-on felüli károk 300 Ft-on felüli megtérítése esetén: károk esetén: Évi díj: Havi díj Évi díj Havi díj: Moszkvics. Skoda (Sport kivételével) 2100,— Wartburg (Sport kivételével) 1600,— Wartburg Sport, Skoda Sport 2500,— P. 50 (Trabant) P. 70 1300,— Warsawa, Pobjeda 2600,— Volga 3300,— Bármilyen gyártmányú és típusú személy- és tehergépkocsira lehet biztosítást kötni. A feltételek180,— 2800,— 240,— 140,— 2200,— 190 — 210,— 3400,— 290,— 110,— 1800,— 160 — 220,— 3600,— 310,’— 280,— 4400,— 370, __ r ől és a biztosítási díj összegéről az Állami Biztosító ad felvilágosítást, f
