Tolna Megyei Népújság, 1960. július (5. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-16 / 167. szám

1960. július 16. TOLNA MEGYEI NEPÜJSAG 3 A gyerek érdekében A z asszony alig múlt har­minc éves, amikor meg­jött a hír: férje odamaradt a há­borúban, s hiába várja már visz- sza a kis család. Az asszony, meg a két gyerek, apa, férj nélkül ma­radtak. így teltek egymás után az esztendők, hosszan és nehe­zen. Mennyi munka, mennyi ve­rejték és könny tapadt a min­dennapihoz s végül a staffírung- hoz, amellyel aztán szárnyára bo­csátotta a lányokat. S az évek azután is teltek. Hosszú volt minden nap. Fárad­ságos. S hiányzott a férj is, a fér­fi is, aki a munka nehezét vál­lalja, akivel meg lehet osztani a gondokat. Aztán az is eljött. Az új. S az asszony azt hitte élete megint révbe ért, a régi házas­ság helyén, amelyet szétdúlt a világméretű öldöklés, kivirágzik az új, éppoly szép, éppoly meg­hitt, mint a régi volt. S a napok megint teltek, a he­tek is, majd néhány hónap. Csen­des, munkában, látszatra szere­lemben is. S az, hogy csak lát­szatra, akkor bizonyítódott, ami­kor megérkezett a gyerek, az újabb, az új emberé. Fiú. CKkor, mintha csak álom lett ^ volna minden előbbi, egyszerre megváltozott a helyzet a családban. A férfi, a férj go­romba lett, az otthonülőből kocs- mázó vált, többre becsülte már a cimborákat, mint családját. És végül szájából hangzott el a kö­nyörtelen ítélet: — Azt hiszed, kellesz te ne­kem? A gyerek az kell. Az majd segít, ha felnő. Az gyarapítja majd tovább a vagyont. Az asszony természetesen ra­gaszkodik a gyerekhez. Hiszen az ő magzata. Először megpróbálta rendbehozni a házasságot. Még könyörgött is, ha más nem hasz­nált. De hiábavaló volt minden, így került sor egy szép napon a válásra. Ütjaik kettéváltak. A gyerek először, természete­sen, anyjánál maradt. De egy szép napon elcsalta magával az apa és a gyerek ment. Aztán újra visszajött és végül így vándo­rolt egyik házból a másikba. Az asszony megdöbbenve tapasztalta néhányszor, hogy a gyerek ittas Részeg. Az apa magával vitte ita­lozásaira, ahol itatták az isten­adtát, míg meg nem részegedett s aztán nagyot nevettek rajta, ho­gyan csetlik-botlik. D e soroljuk tovább a rém­ségeket. Egy napon, amikor a gyerek megint az apjá­val volt, találkozott vele az anya. Hívta jöjjön el vele. Észrevette ezt a férfi is, odarohant, s se szó, se beszéd, félholtra verte a sze­rencsétlen asszonyt. Vérbefagyva találtak rá az ismerősök az út mentén. A tárgyaláson a bíróság az anyának ítélte a gyereket. Per­sze azzal a kikötéssel, hogy ha­vonta néhányszor magával viheti az apa is. És most mi a helyzet? Az asszony: — Én ragaszkodom a gyerekemhez. Nem akarom, hogy elzülljön, hogy olyan le­gyen, mint az apja. Hiszen az én fiam. Én felnevelem becsületben, tisztességben. Csak az ügyvéd ne rémisztgetne. Mert azt mondja... Az ügyvéd: — Legjobban teszi, ha visszamegy a férjéhez. Ha a férjét bezárják maga miatt, az úgyis agyoncsapja magát. Meg a gyerek is... Fiú. Később úgyis az apjának ítélik, mert a fiúgyerek az apát illeti. Az apa: — A gyerek az enyém. Ha felnő, kell nekem a dolgos kéz, a segítség. Mit gondolnak, mennyivel jobban meg tudjuk Ami tetszett Gyönkön Fél napot töltöttem Gyönkön. Még soha nem voltam itt. A?. idegen szemével így láttam egyes dogokat. Tetszett az autóbusz-váróte­rem. Modern, még büfé is van mellette. Nagyon tetszett az önkiszolgáló élelmiszerbolt. Nagy a választék, a bolt ragyog a tisztaságtól. Tetszett a központban lévő kisvendéglő, amelynek az egyik része cukrászda. ízléses bútorok, bordó függönyök, udvarias kiszól, gálás. A cukrászdából át lehet sétálni a vendéglőbe. Ilyet nagyon kevés helyen látni, igen praktikus, Keresettek a nyári játékok Bár szeszélyes az időjárás, eny- nyien mint az idén, nem éltek az üdülés és a kirándulás adta lehe­tőségekkel. Ezt igazolja a Tolna megyei Népbolt Vállalat Szek­szárdi Játék és Sportszer Boltjá­nak nyári forgalma, ahol az üdü­léshez, kirándulásokhoz szüksé­ges felszereléseket, a gyermekek részére pedig játékokat vásárol­nak. Ma már nemcsak karácsonykor és jeles ünnepeken vásárolnak gyermekjátékot, hanem télen- nyáron egyaránt. Ilyenkor, nyá­ron a kerékpárokon és rollerokon kívül felfújható gumiállatokat, locsolókannákat, kerti szerszá­mokat és homokjátékokat vásá­rolnak a szülők gyermekeik szá­mára, ezeknek van nagy keletje. Igen kapósak a pirospettyes lab­dák is, amelyekből nagy a vá­laszték az idén nyáron. tábla, képek Tetszett az a gyönyörű amelyen sportcikkek és vannak kirakva. Pár óra alatt ezek ragadták meg a figyelmemet. Gy. majd művelni a földemet ketten, mint most én egyedül? A gyerek: Az még nem tud eh­hez hozzászólni, csak félve, ré­mült szemekkel bámul a világba és megrezzen minden hangosabb szóra és sírvafakad, ha egyik helyről a másikra cipelik. Az újságíró: — Nem egysze­rűen csak egy család problémája ez, ami egyébként igaz és meg­történt — a neveket és a hely megjelölését csak azért mellőzöm, ne növeljem az asszony, az édes­anya amúgyis hatalmas szomorú­ságát —, hanem végső soron tár­sadalmi kérdés. Mert mi az az érzés, ami ebben az apában dol­gozik? Nem a gyerek, a család szeretete. Csupán leendő munkást lát a fiában, aki neki segít majd a munkában, ha felnő, neki, aki még ebben a hatalmas átalakulás­ban is megmaradt egyéni paraszt­nak, dacolva a fejlődéssel, a ha­ladással. De, ahogy hatalmas lép­tekkel előrehaladó népünk a nagy kérdésekben kimondta az elma­rasztaló ítéletet a maradiság, a múlt felett, ugyanúgy elmarasz­taló lesz az ítélet ebben a kis egy családra korlátozódó kérdés­ben is. S ha ítélkezni kell majd a gyermek sorsát illetően, a bíróság is, minden bizonnyal, bölcsen, a történelmi haladás ma­gaslatáról fogja kimondani íté­letét. A fejlődés, a gyerek érde­kében. PARASZT AI GYÖRGY fl fásítás meggyorsítása érdekében fásítási albizottságot hoztak létre A tamási járás nagyüzemi gaz­dálkodása megköveteli a jövőben végzendő nagyobb mérvű fásítá­sokat, valamint az erdősávok lé­tesítését. Ennek érdekében a já­rási tanács mezőgazdasági állan­dó bizottsága mellé egy fásítási albizottság létrehozását határoz­ták el. A járási tanács végrehajtó bizottságának álláspontja szerint a fásítás eredményes megoldása, a fák ápolása és védelme érdeké­ben a fásítási albizottság létre­hozása szükséges. Leltározás aratáskor ? A leltározás szükséges, fon- .os! Ez tény. De lehet ezt a fon­tos munkát úgy is elosztani, hogy ne éppen a legnagyobb dologidőben kerüljön sorra, mint ez Németkér községben is előfordult — írja levelezőnk, Rexeiser Lajos. Csak egy kis üzlet tart nyit­va most az aratási munkák ide­jén, s a kenyeret is csak ebben az egy üzletben árulják. így a „Szabadságolták“ a cipőgyárat lakosságnak sorba kell állni a kenyérért, sok embert vonnak el a munkából akaratlanul is a leltározást elrendelő szervek. Mielőbb be kell fejezni a lel­tározást, és a jövőre nézve pe­dig tanulságként levonni, hogy nem a legnagyobb dologidőben kell a leltárt a boltokban tar­tani. A spanyol polgárháború évfordulója Primo de Rivera diktatúrája 1923 őszén kezdődött s 1930 elejé­ig tartott. Sajátságos katonai dik­tatúra volt, a tábornok nem ala­kított minisztériumot, a táborno­kok mint államtitkárok igazgat­ták az országot, amelynek valódi irányítói azonban a nagyiparosok voltak, akiknek meggazdagodását különleges vámrendszer is segítet­te. Primo de Rivera katona-rend­szere önmagában hordta a bukást s amikor 1931 áprilisában megtart ják a községi választásokat, a bal­oldal mindent elsöprő győzelmet arat: 50 tartományi főváros kö­zül 47 városban köztársasági több séget választanak meg. Az ered­mény lehetetlenné teszi Alfonz király helyzetét is, s április 14-én hadihajójáról, amely milliókat érő kincseket is visz magával, üzenetet küld a spanyol népnek. „Nem élvezem többé népem szeretetét” — írja a lemondásra kényszerült király, Madridban pe­dig Alcala Zamora lesz az első spanyol köztársasági kormány fe­je. A balratolódást azonban nem lehet megállítani: Asturia bá­nyászai megmozdulnak, az or­szággyűlési választások pedig biz­tosítják a baloldal győzelmét, mert 291 képviselőjükkel szem­ben a középpárt 136, a jobboldal pedig csak 42 mandátumhoz jut. A koalíció azonban súlyos veszé­lyeket rejt magában, nem kielégí­tő a földreform sem, amely a földnélküliek milliói közül alig 25 000-nek juttat földet. Azana köztársasági elnök pedig a kom­munisták ellen indít hajszát. 1500 bányászt kivégeznek, 30 000 kerül börtönbe, s ezrekre megy az ele­settek és a sebesültek száma. A Strauss-botrány azonban a koráb­bi kételkedőket is meggyőzi, ami­kor kiderül, hogy Salazar belügy­miniszter súlyos pénzeket vett fel a holland Strausstól ellenszolgál­tatásul, mert játékkaszinó nyitá­sára adott engedélyt, az átmeneti jobboldali kormány megbukik, az 1936 februárjában lezajlott vá­lasztások pedig meghozzák a más sodik forradalom győzelmét. A jobboldal vezetői, élükön Gil Robb­ies ügyvéddel, elmenekülnek Spa-f nyolországból. Az események most már gyor­san követik egymást. 1936. július 16-án a Baleari szigetek katonai parancsnoka, Francisco Franco tábornok Marokkóba repül, hogy katonákat toborozzon s megindul­jon a forradalmi Spanyolország ellen. A madridi rádió ezen az es­tén azt mondja: „egyetlen spa­nyolnak sem juthat eszébe, hogy ehhez az esztelen mozgalomhoz csatlakozzék”, de közben Franco partra szállt a spanyol félszigeten* elfoglalta Sevillát s ezzel megkez­dődött a polgárháború. A forradalmi Spanyolország csodálatos hősiességgel védelmezi a szabadságot: írun, San Sebas­tian, Bilbao hősei a történelembe írták be nevüket, s amikor Mad­rid ostromára került sor, a főváros asszonyai is fegyvert fognak Fran co fasisztái ellen. A spanyol forradalom elbukott, a hősi harc azonban mégsem volt hiábavaló. A spanyol kommunis­ták hősi harca örök példa minden szabadságáért küzdő népnek, a ki tartás, a helytállás olyan példája, amelynek emléke mindörökre fennmarad. A spanyol forradalom elbukott, de él és dolgozik a Spa­nyol Kommunista Párt, amely ma is a marxizmus—leninizmus szel­lemében, hűségesen hősi hagyo­mányaihoz, fáradhatatlanul har­col a spanyol nép szabadságáért, biztos és boldog életéért. S most, a spanyol polgárháború kitörésé­nek 24. évfordulóján az egész ha­ladó emberiség tisztelettel emléke zik azokra a spanyol hazafiakra* akik életüket adták a szabadsá­gért, nemcsak a spanyol nép, ha­nem Európa és az egész világ bé­kéjéért. (cs) Mi újság a bátaszéki tsz-ben ? Az idén négyezer csirkét és huszonötezer kacsát nevel és ér­tékesít a termelőszövetkezet. A tervek szerint jövőre ennél jóval többet — nyolcezer csirkét és harmincezer kacsát nevelnek a termelőszövetkezetben. A csirkék nevelésében kimagasló eredmé­nyek is születtek a közös gazda­ságban. Nyolc hét alatt átlagosan 65 dekásra nevelték fel az állo­mányt egyedenként. Volt csirke, amelyet egy kilón felüli súllyal értékesített a szövetkezet. | rendszeresen látogatja a termelő­szövetkezetet, s ha valamire szűk. | sége van a közös gazdaságnak — j ha módjukban van — mege-inál- ■ ják. Többek között megjavították a termelőszövetkezet villanymo­torjait. A Beloiannisz gyár patronálja a bátaszéki termelőszövetkézetet. Legutóbb a gyár két dolgozója két hétig tartózkodott a községben az aratás megkezdése előtt. Be­szélgettek a termelőszövetkezet tagjaival, segítettek a szövetkezet vezetőségének az aratás előkészí­tésében. A gyár igazgatója is A KISZ-szervezet tagjai leg­utóbbi taggyűlésükön elhatározták hogy a jövőben segítik a terme­lőszövetkezetet a közös gazdaság kertészetiben adódó munkák elvégzésével. * A szövetkezet 1957-ben készült , hároméves tervét a közelmúltban történt értékelés szerint teljes mértékben teljesítette. Most a következő hároméves terven dol­goznak a közös gazdaság vezetői. Ebben a tervben a korábbinál jelentősebb szerepet kap az állat­tenyésztés. Épül a szőlő kombinát Minden évben leállítják a Bonyhádi Cipőgyárat, hogy elvé­gezzék az évi nagyjavítást. A gyárban a folyamatos, szalag­rendszerű javítást csak leállással tudják elvégezni. A gyár dolgozói is ekkor veszik ki szabadságukat. Az idén a nagyjavítást július ti­zenharmadikán kezdték és hu­szonnyolcadikéig áll az üzem. Je­lenleg csak a karbantartók van­nak a gyárban. A munkások nagy része ilyenkor veszi ki fizetett szabadságát. Az idén is számosán a Balaton és a hegyvidékek üdü­lőit keresték fel szakszervezeti beutalóval. Július 28-án, amikor a cipő­gyárban megkezdik a termelést, a téli lábbelik gyártását kezdik el. Bundacipők és bakancsok gyár­tásával kezdik meg a munkát. Szekszárdon, az újvárosi te­metővel szemben épül a Szek­szárdi Állami Gazdaság szőlő­kombinátja* amely jelenleg a megye legnagyobb arányú épít­kezése. Falegyenben van már az oltványfeldolgozó, s most ala­pozzák a hajtatót. Az előtérben látható hordók a rincebejárat előtt sorakoznak; ezek már az idei szüretre érkeztek.

Next

/
Thumbnails
Contents