Tolna Megyei Népújság, 1960. július (5. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-15 / 166. szám

6 TOLNA MEGYEI NEPÜJSÄG 1960. július T9. Mikor lesz ehető a siói hal? — Mikor szüntetik meg a Sió és a Kapos vizének szennyezését? Mussolini a ládában Lassan két éve lesz, hogy az első tárgyalást megtartották a Sió vizének szennyeződése ügyében. A tolnai halász szövetkezet pe­relte be a Dombóvári Fatelítő Vállalatot, mert a Kapósba a te- lítői szennyvizet engedte s ettől a halállomány a Kapos és Sió csaknem egész hosszában kipusz­tult, sőt a jelenleg kifogásra ke­rülő hal is élvezhetetlen. A tárgyalások során számos szakértőt hallgattak meg. Mind azt bizonyította, hogy a víz szeny- nyezett, s a benne lévő halak köz- fogyasztásra nem alkalmasak. — Újabb bizonyíték-kiegészítést ren deltek el, s ennek megtörténtéig elnapolták a tárgyalást. Miközben a tárgyalás még fo­lyamatban van, egész sor gyár na­ponta több tízezer liter szenny­vizet enged a Kapósba és a Sió­ba. S ennek következménye az is, hogy üres szákkal térnek haza a sporthorgászok, következménye az is, hogy a piacokra a tolnai halászati szövetkezet nem tud annyi halat szállítani, amennyi a szükséglet, holott tíz évvel ezelőtt még annyi hal volt az említett két folyóban, hogy hal-hiányról beszélni sem lehetett. Sőt, mint a tolnai halászok mondják, akkor egy húzásra annyi halat fogtak, mint most egy hónap alatt. Köztudomású, hogy a halfo­gyasztás az utóbbi években me­gyénkben is megnőtt. S ezt kielé­gíteni a számos tsz-ből piacra küldött ízletes halmennyiség sem tudja, szükség volna a természe­tes vizek halállományának növe­lésére — telepítésre, szaporítás­ra, tervszerű gazdálkodásra. De ez a jelenlegi állapotok szerint lehetetlen. Naponta annyi mérgező anyag jut a két folyóba, hogy még a du­nai halak is átveszik a mérgezett, büdös, fenolos ízt. A Dombóvári Fatelítő Vállalat kátránytermé­ket, különböző arzénvegyületek oldatát engedi a Kapósba. A Kaposvári Cukorgyár a cukor- gyártás derítő, tisztító vegyszerét engedi a vízbe. A Simontomyai Bőrgyár mésziszapot, kénsavat, különböző cserzőanyagot, a bő­rökről lehulló szőrt, rothadt hús­cafatokat enged a Sióba. A Sár­vizén pedig a Péti Nitrogénmű­vektől jön a fenolos víz. S ért­hető, hogy ennyi szennyeződés a halaknak árt, azok húsát élvez­hetetlenné teszi. Több esetben már panasszal fordultak illetékes szervekhez a különböző sporthorgász egyesüle­tek, a hivatásos halászok, a vizek szennyeződésének megszüntetése érdekében. Érdembelileg azonban az üggyel még nem foglalkoztak. S évente több száz mázsa hal marad ki a fogyasztói alapból. A vizet szennyező vállalatok többségében rendelkeznek derítő­vel, azonban azt mégsem hasz­nálják. Példa erre a Simontor- nyai Bőrgyár. Július 13-án is a Sióba engedték az összes szenny­vizet — percenként körülbelül 800 litert — holott a derítőn ke­resztül kellene. A halászati szövetkezet mint­egy száz tagját és ezer sporthor­gászt érinti az ügy. Rajtuk ke­resztül pedig a fogyasztókat. Úgy gondoljuk, itt az ideje hogy illetékes szervek határozot­tan intézkedjenek, megszüntessék a folyóvizek szennyezését. (Pálkovács) Újabb 250 000 forintot fordított gépvásárlásra az uzdi Táncsics Tsz Megyénk termelőszövetkezetei között egyedül az uzdi Táncsics Tsz az, amely a gépesítés tekin­tetében is önellátó. Ebben a közös gazdaságban az év eleje óta nem veszik igénybe a gépállomási gé­peket, még az alapvető talajmun­kákat is saját traktoraival végzi el a közös gazdaság tagsága. A gépparkot az év eleje óta tovább növelték. A mindössze 1170 hol­don gazdálkodó termelőszövetke­zet az év eleje óta saját erejéből 250 000 forintot fordít gépvásár­lásra. S még ennek ellenére is 304 0Ó0 forint van a szövetkezet egyszámláján, pedig üzemviteli hitelt az idén nem vett igénybe a vezetőség. Sőt rendszeresen osz­tanak munkaegység előleget. Leg. utóbb e hónap 3-án a szövetkezet 120 tagja között kereken 50 000 forintot osztottak ki munkaegy­ség-előleg címén. Apróhirdetések A Tolna megyei Téglagyári Egyesülés perfekt gyors- és gepí- rónőt azonnali belépéssel felvesz. (61) Elhelyezkednék gyors- és gép­írónői állásba. Cím: a szekszárdi hirdetőben. (65) 1960. július l-ével megalakult a Szekszárdi Festő és Mázoló Ktsz, amely a lakosság és a közületek igényeit kívánja teljes mértékben kielégíteni. A lakosság festési megrendelé­seit soron kívül elvégezzük. Cím: Rákóczi u. 15. '22) Adminisztrációban jártas gyors- és gépírót azonnal felveszünk. Fizetés megegyezés szerint. Je­lentkezés a gépállomás irodájá­ban. Gépállomás, Tamási. (64) Lausanne ban 86 éves korában meghalt Louis Emery nyugdíjas rendőr, aki egy különös eset kap­csán vált híressé. Emery 1902. jú­nius 23-án rendőri körútja során a lausannei Grand Pont nevű híd alatt egy olasz fiatalemberre bukkant, aki éjszakára egy ládá­ban ütötte fel szállását. A csavargót bekísérte az őrszo­bára, ahol az illető útlevelével és tanítói diplomájával igazolta ma­• — Két új gyógyszertárral bővül az ötéves terv során megyénkben a gyógyszertár-hálózat. Ezzel 1965. végére megyénkben összesen 41 gyógyszertár működik majd. — Stewardess fátyollal. A ..Sa­udi Arabai Airways’’ szaud-ará- biai légitársaság hivatalosan kö­zölte, hogy gépein nem alkalmaz bennszülött leányokat stewardess. nek, hanem azokat Libanonból, vagy az EAK-ból szerződteti. A hazai lányoknak ugyanis fátyolt kellene viselniök, s csak apjuk, vagy fiútestvérük kíséretében lát­hatnák el munkájukat. — Húszezer forintot irányozott elő ebben az évben a tolnai ta­nács a községfejlesztési tervben az iskolák politechnikai oktatásá­nak segítésére. Az összeg felét a gimnázium, a másik felét pedig az általános iskolák részére jut­tatják. — Tudnivalók a teáról. A teá­nak négy fő fajtája van: 1. a kí­nai tea: könnyű, világos, „raffi- nált” ízű. Az északkínai teát egy­szerűen szárítják, a délkínait fő­leg jázminnal illatosítják. 2. A ceyloni tea: erősebb és sötétebb a kínainál. 3. Az indiai tea: sötét és erősen illatosított. 4. A jáVaf téá: a kínai teánál világosabb és gyen­gébb. — Ötezer forintos beruházással rádió-lemezjátszót vásárolt ez év­ben a simontornyai községi ta­nács, azzal a céllal, hogy a névadó ünnepségeken használják. — Frizura, amely nem ázik el. A Figaró egyik legutóbbi számá­ban három fényképet közöl, amely bemutatja René Moulard párizsi „hajművész” legújabb ta­lálmányát — a vízhatlan frizurát. Moulard természetesen nem árul­Az elmúlt hetekben nem egy, i de két új, korszerű önkiválaszíó I boltot nyitott a faddi földműves- szövetkezet. Az egyik egy szép, nagy konfekció üzlet, a másik egy méteráru és cipöbolt. Tizenkét évvel ezelőtt egy af­féle vegyesboltja volt itt csak a szövetkezetnek. S a forgalom? Még 1950-ben sem érte el az évi 2 millió forintot, pedig ekkorra már a kis »keizleráj« kinőtte ma­gát kisáruházzá. Azóta pedig minden esztendő­ben egy-egy új bolttal gyarapo­dott, nőtt a szövetkezet. Minden esztendővel, mint a fejlődó gytr- mek a ruháját, úgy nőtte ki a régi lehetőségeket a falu szövet­kezeti bolthálózata. Ma, amikor 1960-at írunk, már 12 bolt áll rendelkezésre a vevők­nek, a szövetkezeti tagságnak. És hogy mennyire igénybe veszik a boltokat, arra néhány számadat Hol van már a tíz év előtti két­milliós forgalom is? Régen a múl­té, s minden évvel növekszik a forgalom. 1952-ben már 4 millió volt, 1954-ben majd 10 millió. 1957 ben már közel 13 milliót számlál­tak, tavaly 15-öt, s ha így megy ebben az évben több lesz a for­galom 16 milliónál. És e számok­ban még nincs benne az italbol­tok forgalma. Az idén két üzlet nőtte ki magát, de ma mór a veze­tőség azon gondolkodik, hagy a vasboltot is szakosítani kellene. gát. Bár zsebében mindössze IS rappen, vagyis néhány fillér volt csupán, a fiatalember váltig bi­zonygatta, hogy Genfben élő ba­rátai munkaalkalmat szereznek neki egy vendéglőben, ahol napi 1,5 frankot fog keresni. Az út­levél bizonysága szerint a híd alatt alvó fiatalember Benito Mussolini volt, aki 1883-ban az olaszországi Predapioban szüle­tett és foglalkozására nézve —• néptanító. ja el a strandoló nők számára bi-> zonyára korszakalkotó jelentőségű felfedezésének titkát. A közölt fényképekről azonban kétségtele­nül kitűnik, hogy jóllehet az úszó fiatal nő teljesen a víz alá mártja fejét, frizurája mégsem csapzott, hanem tökéletesen olyan marad, amilyen úszás előtt volt. — Huszonnégy holdon termel szerződéses alapon cukorrépát a dunakömlődi Szabadság Termelői szövetkezet; — Illatos plasztik virágok. Egy angol plasztiküzem természet hú, illatosított plaszik virágokat ké­szít és azokat a világ számos or­szágába exportálja. A virágok annyira hasonlítanak a valódiak­hoz — egyébként többnyire való­di virágokkal együtt helyezik a vázába őket —, hogy csak tapim tásra derül ki, hogy nem a Vh rágoskertből származnak, — Hol lesz vásár? Országos ál­lat- és kirakodó vásár lesz vasári nap, július 17-én Baján. — Uj iskolák Kubában, ötven­ezer kubai gyermek már az idén új iskolákban tanulhat. A Batis- ta-kormány egykori katonai épüle teinek egy részéből iskolákat lé­tesítettek. — Miklós János cikói lakos a bonyhádi gépállomás volt dőli gozója halálos kimenetelű szeren­csétlenség áldozata lett. Traktorá­val, társa megsüllyedt Belorusz erő gépét akarta kihúzatni, de gépe felborult, s Miklós Jánost agyon­nyomta. Élet és balesetbiztosítós folytán hátramaradt özvegyének az Állami Biztosító 27 420 forint kártérítést fizetett ki, IA legnagyobb gondot a helyiség I adja, mert egy bolt helyett lega­lább hármat kellene nyitni, ahol külön lenne a vasáru, az üvegáru, a vegyianyagok és műszaki áruk. Apró, de igen jellemző példát hallottam a megváltozott bolti és vásárlási viszonyokra. A hármas számú vegyesboltban a cukorka­készlet most annyi — 250—300 ki­ló —, mint valamikor a felszaba­dulás előtt az egész étkezési cu­korkészlet. S még egy másik) Több luxuscikk fogy el most — mosógép, rádió, motorkerékpár és egyéb villamossági cikk — mint valamikor eke, borona és más, a gazdálkodáshoz szükséges holmi. Ehhez úgy gondolom nem kell bővebbb kommentár. (Sz) TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG A Magyar Szocialista Munkáspárt Tolna megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja Felelős szerkesztő: Petrits Ferenc Kiadja: a Népújság Lapkiadó Vállalata Felelős kiadó: Orbán Imre Szerkesztőség és kiadó: Szekszárd, Mártírok tere 15—17. Telefon: 20-10, 20—11 Készül a Szekszárdi Nyomdában Széchenyi utca 46. Telefon: 21—21. 25—72 Felelős vezető: Széli István Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél Előfizetési díj egy hónapra 11 F| A BAROMFI-TELEPEN Spuller György Arthur, az Ál­lattenyésztési Kutató Intézet Al- sótengelici Kísérleti Gazdaság lencse-pusztai baromfitelepének vezetője országosan elismert szak- tekintély. Nevét nemcsak a Föld­művelésügyi Minisztérium rende­zésében megtartott szakelőadá­sokról ismerik, hanem azokról az eredményekről, amelyeket mun­kája során elért. A telepvezető gondjaira bízott lencse-pusztai gazdaság államilag kijelölt baromfinemesítő telep, ahol kettős hozamú tenyészálla­tokat nevelnek az állami gazdasá­gok, tsz-ek és egyéni gazdaságok részére. A neves szakember négyéves munkájának eredményeiben gyö­nyörködhetnek a látogatók a len­cse-pusztai telepen, ahol közel 10 000 törzskönyvezett baromfi nyüzsög. A telep vezetőjét látoga­tásunk alkalmával is nagy mun­kában találtuk, a szelektálást vé­gezte. A telepen egyedi ellenőrzés alapján kimutatást fektetnek fel többek között a baromfi fajtájá­ról, koráról, tyúkoknál a tojásho­zamról, küleméről és súlyáról. A telepen a New Hamphsire, Plymouth és a fehér Plymouth faj tákat tenyésztik. Az átlagos to­jáshozam tyúkonként 129 tojás egy évben. A 350 tyúkból álló törzsállománynál pedig elérték a 228 darabos tojáshozamot. Időközönként különböző vérvo­nal és ivadék vizsgálatokat vé­geznek, s ennek alapján javítják az állományt. Az elmúlt évben Hollandiából, az idén pedig Dá­niából kaptak 500 Hamphsire na­poscsibét vérfelfrissítés céljából. Az idei évben eddig 25 000 tenyész csibét neveltek fel az Alsótenge- lici Kísérleti Gazdaság lencse­pusztai baromfitelepén. A 25 000 növendékcsibéből a saját állo­mány szaporításán felüli részt — jó néhány ezer növendékcsibét — az állami gazdaságoknak, tsz-ek- nek és egyéni gazdáknak adták át továbbtenyésztésre. A gazdaság lencse-pusztai tele­pének ősszel és télen, nyáron és tavasszal — annak ellenére, hogy nincs kövesútja — igen sók láto­gatója van. A látogatók azon túl, hogy a nagyüzemi baromfineve­lést tanulmányozzák a gyakorlat­ban, vonzza az is, hogy Spuller György Arthur szívesen ad felvi­lágosítást és az érdeklődőknek készségesen átadja szaktudását, tapasztalatait. Látogatásunk al­kalmával a kajdacsi Aranykalász Tsz-ből Varga Béla tsz-tag kérte fel a neves baromfitenyésztőt, hogy adjon segítséget a tsz barom­fitelepének kialakításához. Spul­ler György Arthur sok elfoglalt­sága mellett is szívesen vállalko­zott arra, hogy az Aranykalász Tsz baromfitelepét patronálja. A stráfkocsis meg a raktáros Hat évvel ezelőtt ismertem meg a gyár kocsisát. Idős bácsi, egész életében a bakon ült talán, oly­annyira otthon érzi magát a dö­cögő stráfkocsin. Két nagy lova van most is, az egyik deres, a má­sik pej. Lusták a lovak, mint ál­talában a hidegvérűek, de azért is lusták, mert kocsisuk igencsak szereti őket etetni... A napokban éppen tanúja vol­tam, amikor Hornyai János bácsi a raktárossal vitatkozott az egyik szénakazal tövében. A leltározá­son vesztek össze. Mert veszeke­dés volt az már olyannyira, hogy János bácsi a kezeügyében lévő villát emelgette két marokkal... — Megmondtam! Kész! Húsz mázsa és nem több! — Negyven! Mondtam már, negyven, János bácsi! Itt az írás, a bevételi jegyek. Nézze. — Nem nézem! Nem érdekel, húsz mázsa és nem több, az négy hónapra elég. Vegyen még húsz mázsát, akkor nyolc hónapra elég lesz! — De hát nem lehet, ez a norma! — Norma, vagy nem norma, engem nem érdekel. A lovaknak enni kell! Mégpedig sokat és jó szénát... És még vagy fél óráig azon vitat koztak, hogy mennyi a norma, hogy jó-e a norma, meg a normát csak emberek csinálták és azt meg kell változtatni. Mégpedig sürgő­sen. Mert a múlt évben is többet adott a lovaknak szénából. — De akkor nem kaptak ennyi abrakot. — Hát ennyit nem kaptak, az igaz. — Na, akkor aláírja? — Hát ha még több abrakot ad, akkor igen. Most meg az abrakellátásról kellett a raktárosnak kiselőadást tartani. A helyzetet csak az men­tette meg, hogy jött a gyárvezető és igazságot tett: — János bácsi, mennyit etetett két lóval négy hónap alatt, ami­kor az uraságnál dolgozott? Meny nyi abrakot adott akkor két ló­nak? János bácsi nem szólt semmit. A kezében lévő villával elkezdett a szénakazal körül kapargálni és úgy motyogott a bajusza alatt: — Hát az akkor volt, most meg más a helyzet, most demokrácia van, hát a lu is hadd egyék töb­bet! Ezen már csak nevetni tudtak mind a hárman. — P — Tfz év alatt nyolcszorosára nőtt a faddi boltok forgalma

Next

/
Thumbnails
Contents