Tolna Megyei Népújság, 1960. július (5. évfolyam, 154-180. szám)
1960-07-02 / 155. szám
1960. július 2. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 5 A 28. § Több mint négyezer választó vett részt a tanácstagi beszámolókon A tanácstagsággal tisztelő feladatokat meg jaro meghatározza az 1954. évi 28. §-a, X. tv. amelynek f. pontja a következőket mondja ki: »A tanácstag a választóknak évenként legalább két ízben számoljon be a tanács működéséről, saját tanácstagi munkájáról, és a választók közérdekű megbízásainak teljesítéséről!« A megyei tanács az év elején határozatot hozott, mely szerint május hónapban kellett megszervezni a megyei tanácstagok 1960. X. félévi beszámolóit. A májusban megtartott megyei tanácstagi beszámolók alkalmával, több figyelemre méltó kezdeményezés volt, s ennek alapján jó eredmények is születtek. Az elmúlt félévben június 10-ig 54 megyei tanácstag 75 beszámolót tartott, amelyeken 4300 választó vett részt. Ezek a statisztikai adatok azt bizonyítják, hogy az elmúlt évekhez viszonyítva idén látoga- tottabbak a tanácstagi beszámolók. A megyei tanácstagok beszámolóit a legtöbb községben alapos előkészítő munka előzte meg. A szervező munkában részt vett a Hazafias Népfront, de segítettek a tömegszervezetek is. Ott, ahol a társadalmi szervek részt vettek az előkészítésben, sikeresek, látogatottak voltak a tanácstagi beszámolók. Regöly községben Martinka László beszámolóján 180-an, Halmosi Ferencné, Dombóvárott tartott beszámolóján 107 választó polgár jelent meg, dr. Vigh Dezső elvtárs, Bölcskén tartott tanácstagi beszámolóján 350-en vettek részt. Faddon, Hóbor Éva tanácstagi tevékenysége különösen kiemelkedő volt. Utcánként hívta össze a választókat, s az előkészítési mun kában igénybevette a községi tanács és az általános iskola segítségét is. Ugyanakkor Fadd külterületén, DomboViban is jól sikerült a tanácstagi beszámoló. Helyes és jól bevált módszer, amelyet több tanácstag is alkalmazott: A község egy-egy részén szervezték meg a beszámolót, valamelyik épületben. A tanácstagi beszámolóknak ez a közvetlensége, »házhoz szállítása« hasznosnak bizonyult. Sokhelyütt a tanácstagi beszámoló a község életében eseményt jelentett. Fürgéd községben Takács Mihályné, a nőtanács titkárának beszámolója igen jól sikerült. A jó előkészítés nyomán a falu lakossága már a beszámoló előtt jónéhány nappal tudomást szerzett az eseményről, s széltében-hosszában beszéltek róla. A jó szervezés eredményeként sokan összejöttek, s a figyelmesség kedves megnyilvánulásának kifejezője volt az is, hogy drapériákkal és virágokkal díszített terem fogadta a beszámoló résztvevőit. Az eredmények mellett voltak hiányosságok is. Néhány helyen, mint például Be- lecskán, Keszőhidegkúton, Pakson nem tartották elléggé szem előtt a megyei tanácstagi beszámolók fontosságát, és a szervezést a hangosbemondóval és a dobszón történő publikálással helyettesítették. Ezeken a helyeken nem tartották szem előtt azt, hogy a beszámoló az a fórum, ahol a tanácstag találkozik vá* lasztóival, s ahol nemcsak módjában van, hanem kötelessége is beszámolni saját és a tanács munkájáról. A néhány negatív példától eltekintve a megyei tanácstagi beszámolók az első félévben jóknak mondhatók: több mint négyezer választó vett részt a tanácstagi beszámolókon. Tábort vernek Lengyelben .— Egyedülálló kezdeményezés a FLSZ- szervezetek érdekében — Egymás után feszítik ki a sátorköteleket Lengyel község kastélyának parkjában. Száznyolc kipirult gyerekarc mosolyát teszi széppé a huszonhétféle fenyőfa adta háttér. * — Országos viszonylatban a Tolna megyei MÉSZÖV kezdeményezte először, hogy a falusi ifjúsági szövetkezetek leendő vezetői részére nyári oktató tábort szervezzenek — mondja Zehán Ger. gely, a szekszárdi MÉSZÖV osztályvezetője — megyénk KISZ és népfront szervezete, valamint a megyei tanács velük karöltve szervező bizottságot alakított Csatlakozott hozzánk a baranyai és somogyi MÉSZÖV is. A három megyében eddig összesen nyolcvan ifjúsági szövetkezet alakult. Némelyik már egészen jól gazdálkodik. a dunaszentgyörgyi FISZ például több mint 7000 Ft tiszta jövedelmet szerzett 2 kh. kertészetével. További erősödésük érdekében nyitjuk meg ezt a kéthetes tábort. A kertészet, a nyúltenyésztés és a méhészet, mint szaktárgyak mellett politikai oktatás is lesz, a sport tanítását pedig két testnevelő tanár biztosítja. A megyék 31 000 Ft-ot irányoztak elő a tábor költségeinek fedezésére. A lengyeli mezőgazdasági középiskola pedig szaktanárokat, sátra, kát, ágyneműt és fejenként 18.40- ért napi négyszeri étkezést ad. A hallgatók három megye legjobb közép- és általános iskolás tanulói közül kerültek ki és csak hatvan forint hozzájárulást fizetnek. — Miért fontos a FISZ-ek szervezése? — kérdezzük Méhész Györgynét, a pécsi MÉSZÖV sző.- vet kezet politikai előadóját. — A FISZ-ek fontossága nem gazdasági, hanem pedagógiai jellegű. Kis földterületen megtanulják a közösségi munka, szocialista mezőgazdaság alapvető munkaerkölcsi szabályait. Emellett persze jövedelmezd gazdálkodást is folytatnak és megalapozzák szaktudásukat. örül a tábornak Ángyán János is, pedig ő Balaton melléki gyerek: — Igaz, hogy náluk Balatonszent- györgj'ön sokat lehet fürödni, de ilyen gyönyörű park ott sincs! Sokat tanulunk majd itt! (Földessy) Vasárnap megnyílik Faddon a KISZ vezetőképző tábor A Kommunista Ifjúsági Szövetség Tolna megyei Bizottsága idén is megrendezi Faddon a KISZ vezetőképző tábort. A vezetőképző táborozáson mintegy 350 KISZ-ve- zető vesz részt: KISZ-titkárók, kultúr-, és leányfelelősök, közép iskolai KISZ vezetőségi tagok. A táborozáson öt turnus lesz, egy turnus hat napig tart. Az első turnus vasárnap veszi kezdetét. Erről is beszélni kell Szövetkezeti gazdák felelősségtudata Nagydorogon jártam a napokban, s részt vettem a késő éjszakába nyúló szövetkezeti küldött- gyűlésen. A támlátlan padokon sok ismerős ült, télen ismerkedtünk össze még, tsz-szervezés idején. Ezer kérdéssel, sok-sok bizonytalansággal vajúdtak akkor ezek az emberek. A gyűlésen nagyon magabiztosan szólaltak fel, nyoma sem volt a gyűlések egyhangúságának, mindenki feszülten figyelt, szevedélyesen beszélt, vitázott. Nyoma sem volt a fáradtságnak, pedig ezek az emberek kora hajnaltól késő estig dolgoztak, s másnap is hajnalban kellett kezdeni a munkát. Alig tudták a gyűlést abbahagyni, s a beszéd még az utcán is folyt tovább, a szövetkezeti gazdák nem sajnálták közös ügyeiknek alapos megtárgyalásától sem az időt, sem a fáradtságot. A gyűlés élénksége, elevensége, a felszólalások szenvedélyessége külön is érdekes, de a legérdekesebb mégis a tartalom: a beszédek tartalma, amelyből csak úgy sugárzott a nagyfokú felelősségérzet a közösség ügyeiért. A részvevő szövetkezeti gazdáknak nemcsak önön érdekei diktálták a szót és a véleményt. Ezek az emberek pár hónap alatt oda emelkedtek, hogy a közösség fejével is tudnak gondolkodni, nemesek a saját fejükkel. Egy-két példa. Szó volt a vetőmag megtérítéséről is, aki ősszel elvetette a földjét, annak a szövetkezet most visszaadja a vetőmagot. A vezetőség előterjesztette a javaslatot, hogy miből mennyit adjanak vissza holdanként. Valaki azt javasolta, hogy búzából ne 110, hanem 120 kilót adjanak visz- sza. A javaslatot egy küldött azonnal cáfolta. — Neked van két hold búzád, ha százhúsz kilót adunk vissza holdanként a száztíz kiló helyettj akkor te húsz kilóval kapsz többet. Sok ez? Nem sok, mondhatnám jelentéktelen. De a szövetkezetnek az a sok tíz kiló, amit sokunknak, sok hold után ad, az .bizony jelentős. Én azt mondom, inkább mondjunk le arról a tízhúsz kiló előnyről a közösség sokmázsás előnyének érdekében. Ez a gondolat cáfolhataltan volt, mindenki megértette, helyeselte és magáévá tette. Másik példa. A cséplésről beszéltek. Négy cséplőcsapata van a szövetkezetnek, saját tagjaikból toborzott, két gépnél hetenként egymást váltja a két-két csapat. A munka szervezéséről, módjáról beszélgettek. Sipőcz bácsi az etetőket figyelmeztette: Úgy etessenek vigyázva, módjával, nehogy a polyvába menjen a szem. Inkább keressen kevesebbet a csapat, inkább legyen kevesebb a teljesítmény, de minőségi legyen a munka, legkisebb legyen a szemveszteség. Nem volt egy cséplőcsapattag sem ott, aki ellentmondott volna. így volt a húskérdés is. Vágjon birkákat a szövetkezet — mondották a küldöttek —, kell a hús, de jól nézzék ám meg, milyen birkát vágnak, jót a világért se vágjanak le, inkább kevesebb ]húst esznek az emberek, de a juhállományt ne érje károsodás. Vigyázni mindenre, felelősséggel végezni a munkát, takarékosan gazdálkodni, mindent jól megfontolni, erre buzdították a küldöttek a vezetőséget. Az egyén áldozatvállalása a közösségért, ez jellemezte a hangulatot Nagydorogon a küldöttgyűlésen. Igen, a szövetkezeti tagok nem tagok csupán, hanem gazdák: a termelőszövetkezet felelős és egyre öntudatosabb gazdái. (gyenis) Pártvezetők 'áthatása a bogyiszlói önkéntes ifjúsági építőtáborban Tatár Lajos, a KISZ Tolna megyei Bizottságának titkára kíséretében a bogyiszlói Ságvári Endre önkéntes ifjúsági építőtáborba látogatott Ribánszky Róbert elvtárs,1 a Magyar Szocialista Munkáspárt I Központi Bizottságának munkatársa és Szigeti János elvtárs, az MSZMP Tolna megyei Bizottsá- I gátiak tagja. A vendégek részt vettek az ifjúsági tábor munkájában és munka közben elbeszélgettek a fiatalokkal. Az esti órákban Ribánszky elv- társ bel- és külpolitikai tájékoztatót tartott a fiataloknak és válaszolt a feltett kérdésekre. így késsül a meggybefőtt NEM AKAROK REKLÁMOT csinálni a kereskedelemnek, de a meggybefőtt igen jó és ízletes dolog. Ezért aztán gyakran beállítok az üzletbe ezzel a kívánsággal \ — Kérek egy üveg meggybefőttet. Ha szemcsém van, kapok is. Azért mondom, hogy „ha szerencsém van”, mert a meggybefőtt annyira kelendő dolog, hogy — sajnos — nem mindig lehet kapni. Namármost alkalmasint megnézem az üvegen lévő címkét és különös öröm tölt el, ha látom, hogy a Paksi Konzervgyárban kéHaSálos végű baleset — könnyelműségből Nem múlt el termelési tanács kozás vagy egyéb jellegű megbeszélés a bonyhádi gépállomáson anélkül, hogy a vezetők ne figyelmeztették volna a dolgozókat, a balesetvédelmi előírások betartására. Rendszeressé tették a védőberendezések használatának oktatását és nem csoda, hogy annyi oktatás után már egyes dolgozók úgy vélekedtek, hogy „minek bennünket oktatni, tudjuk mi hogy mit szabad és mit nem, tudunk mj magunkra vigyázni”. És mint később, néhány héttel ezelőtt kiderült a dolgozók önbizalma rossz jel volt, mert súlyos balesetet okozott a könnyelműség. Az egyik Belorusz traktor vezetőjét azzal bízták meg, hogy a ci- kói határban kapáljon. A traktor vezetője az egyik táblán elvégezte a munkát és vonult a másik munkahelyre. Rossz, járatlan utat választott, időt akart nyerni: harminc százalékos meredeken akart gépével felmenni, hogy megrövidítse az utat. Nehezen ballagott fel a gép a meredek oldalon, amikor már csaknem felért, a traktor hátradőlt és a rögzített kapa tartotta csak, hogy ne borujon visz- sza. A traktoros otthagyta gépét és segítségért- sietett. A brigádszállásról Miklós János traktorossal tért vissza, Miklós, G-35-ös gépével jött, hogy majd kötélvégre fogja a Belorusz traktort és kihúzatja. Miklós is a meredek úton ment fel, hogy a Belorusz elé állhasson, aztán a megrekedt trakegyütt. A két traktor vonszolódá- sa nem sokáig tortott mert a G-35- ös oldalára billent, hemperedett egyet, maga alá temette vezetőjét és csak csodával határos módon menekült meg a Belorusz vezetője is. A baleset megtörtént, Miklós János meghalt. Könnyelműség okozta halálát, s ebben nemcsak a Belorusz vezetője a hibás, hanem Miklós János is, aki látta a veszélyt, mégis vállalkozott csupán virtuskodásból a Belorusz fel- húzatására. Bizonyára a gépállomás traktorosai tanultak ebből s szomorú balesetből és a jövőben szült. Ugyanis nekem különösképpen ízlenek ennek a gyárnak a meggykészítményei. Ezért aztán kicsit az inyecségeket kedvelő kíváncsiság is hajtott, amikor elindultam, hogy végignézzem a meggy útját attól a pillanattól kezdve, amikor leszedik a fáról és én az üzletben meggybefőtt formájában megvásárolhatom. Valahol Dunaföldváron megszedik a meggyet. Nevet nem írok. mert ilyenkor a fél falu meggyoldatezzel meg„húzatásnak” nevezik. Az ban 30—35 percig van, s megelőzik a meggyszemek repedezését. Miután kiszedték a fürösztő-oldatból, ötliteres üvegekbe rakják, majd leöntik forró, úgynevezett felöntőlével — cukoroldattal. Szalagra rakják az üvegeket, rájuk teszik fedőlapokat, s pár pillanat alatt már a szomszédos teremben szedik le a szalagról az üvegeket. Itt ritkítják az üvegben lévő levegő, és az üveszedéssel van elfoglalva, ami — 1 gekre erősítik a fedőlapokat, mellesleg — az anyagi jövedelem Mindez persze pillanatok alatt szempontjából sem lebecsülendő, j megtörténik s a szalag máris vitor elé állt, rákötötte a drótköte- [kétszer is meggondolják, ha valalet és kapcsolt, kettes sebességgel húzatta, de a nagy terhet a gép nem bírta el, a Belorusz traktor hátrafelé, maga után húzta a G-35-ös traktort vezetőjével mi veszélyes munkát csupán virtuskodásból „könnyebben” akarnak« megoldani. Fodor István, SZMT munkavédelmi felügyelő A földművesszövetkezet ugyanis jó áron vásárolja az egyébként rendszerint kárbavesző meggyet. A felvásárolt meggyet gyümölcsös ládákba rakva, állandóan szállítják a konzervgyárba. Ott mindenekelőtt lemérik és megkezdik a feldolgozást. FETTER JÓZSEF, a gyümölcsüzem vezetője kísért végig a meggyfeldolgozó részlegen és láthattam, hogyan készül az ízletes paksi meggybefőtt. A mázsá- lás után a raktárból a szártépő gépbe kerül. Ez nagyon okos, ügyes szerkezet: leszaggatja a meggy szárát. Méghozzá igen gyorsan végzi ezt a munkát, mert naponta mintegy 200 mázsa meggy szárát tépi le. Innen a meooy az osztályozóba kerül. Ez is elmés szerkezet. A meggyet szemnagyság szerint osztályozza, mert a gyártásnál arra is ügyelnek, hogy egy-egy üvegbe egyenlő nagyságú szemek kerüljenek. Három nagyság-kategóriába osztályozza a meggyet. Ezután cukoroldatban fürösztik. A szakemberek ezt a folyamatot szí az üvegeket a sterilizáló kádakhoz. Itt az üvegeket 50—60 fokos hőmérsékletű vízbe rakják, amelyet 25 perc alatt fokozatosan 92 Celsius fokra melegítenek. Ezen a hőmérsékleten tartják 20 percig, majd újabb 20 perc alatt lehűtik a víz hőmérsékletét és — kész a meggybefőtt. Innen már a raktárba kerülnek az üvegek. EZ AZ ÜT körülbelül két óráig tart. A leszedett meggyből tehát elég rövid idő alatt meggybefőtt lesz. Az emberek és a gépek egyaránt óraműszerűen dolgoznak, s ez bizony meggyorsítja a munka- folyamatot. Valamikor régen csak házilag készített meggybefőttet ettem. Emlékszem, hogy édesanyám milyen hosszadalmas munkával szokott eltenni egy-két üveggel. A gyárban sokkal gyorsabb a munkafolyamat, s mivel ismerem mind a kettőt, a gyárilag készített meggybefőttet ' választom, ha mindkettőt elém tálalják. Boda Ferenc
