Tolna Megyei Népújság, 1960. július (5. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-14 / 165. szám

1960. Július 14. TOLNA MEGYEI NEPÜJSÄG 3 Foglalkoztatják az idős tagokat a dunaföldvári Alkotmány termelőszövetkezetben ÖZVEGY MRÄZ JŐZSEFNÉ, a dunaföldvári Alkotmány Ter­melőszövetkezet legidősebb női tagja. Túl van már a hatvan éven. Öt mindig a szövetkezet házatá- ján lehet megtalálni. Ott tesz- vesz, mindig talál valami mun­kát. Ö tartja rendben az iroda környékét. Ez a rendbentartás azonban nem merül ki abban, hogy elsöpri az épület közvetlen közeiét. Szép virágágyásokat lé­tesített, s virágoskertjére itt a szövetkezet irodája mellett na­gyobb gondot fordít, mint otthon a saját háza előtt... Száraz időben nem múlik el nap, hogy meg ne öntözné a virágokat. Ha valaki a szövetkezeti iroda környékén jár, ő elkalauzolja, de míg az utat mutatja, nem szalasztja el az al­kalmat, hogy az ő munkájáról, a virágokról beszélgessen... De a virágoskert rendbentartásán kí­vül mást is csinál... A termelő- szövetkezet vezetői ugyanis igye­keznek munkát biztosítani az idősebb tagoknak, olyan munkát, amit ők el tudnak végezni anélkül hogy belefáradnának, megerőltet­nék magukat, a fiatalabb tagok viszont ott tevékenykednek, ahol az ő tudásukra, fiatalos lendüle-. tükre, erejükre van szükség... Mráz néni varrja a zsákokat is, meszeli, takarítja az irodákat, s ezért munkaegységet kap. Havon­ta 12—14 munkaegységet, s így a havi jövedelme a tervezett 45 forint értékű munkaegységet számítva, eléri a 6—700 forintot. — Huszonnégy termelőszövetke­zet közül, a paksi járásban tizen­három tsz-ben vezették be a pre­mizálási rendszert. Ezekben a ter­melőszövetkezetekben a terven fe­lül termelt termény 30—50 száza­lékát kapják a tagok px-émium- ként. Ezzel a módszerrel sikerült a termelőszövetkezeti tagokon kí­vül a családtagokat is bevonni a növényápolási, valamint az aratá­si munkálatokba is. — Húszezer pecsenyecsirkét nevelnek eladásra a bátaszéki Búzakalász Termelőszövetkezet­ben. KOVÁCS ISTVÁN BÁCSI az ősszel írta alá a belépési nyilat­kozatot, 64 éves már, de a szö­vetkezetben mindig akad olyan munka, amit ő el tud végezni. Szakképzettsége bognár, s ő ke­zeli a szövetkezet fűrésztelepét, ahol a szövetkezet részére szük­séges fürészmunka mellett bér­munkát is végeznek. Kovács bácsi havi jövedelme 1600 forint körül lesz a zárszámadáskor... Szeret dolgozni, kukoricát is kért a szö­vetkezettől, amit ketten a felesé­gével művelnek meg. Aránylag könnyű, nagyobb fi­zikai igénybevételt nem igénylő munka van a szövetkezet majori darálójában is. Ezt a munkát a hatvanegy éves Hatala Gyula bácsi végzi el. ö nyolc éve tagja már a szövetkezetnek, s amíg ereje engedte nehezebb munkát végzett, de beteges, s most a szö­vetkezet vezetői könnyebb munka végzésével bízzák meg. Ö jár be a községbe piaci napokon, s árul­ja a szövetkezet terményeit. A SZESZFŐZDÉBEN adódó ki­segítő munka is aránylag könnyű. Ezt végzi az év nagy részében, amíg a pálinkafőzés ideje tart a hatvanöt éves Orbán József. De amikor ott elfogy a munka, a fe­leségével közösen részt vesznek a növényápolásban is. Nem olyan mértékben mint a fiatalok, de dolgozgatnak, ketten munkálnak meg akkora területet, mint a fia­talabbak egyedül. Az idősebb termelőszövetkezeti tagok foglalkoztatásának egyik módja az éjjeliőrség is, éjszaka vigyázni a termelőszövetkezet vagyonára. Nem igényel fárad­ságos munkát. Kiskanika Ferenc és Kubica János végzik ezt, amiért tizenhat munkaegységet kapnak havonta... A DUNAFÖLDVÁRI ALKOT­MÁNY TSZ idős tagjai elégedet­tek munkakörülményeikkel, a szövetkezet vezetősége nem terhe­li őket olyan munkával, ami szá­mukra megerőltetést jelentene, ! lehetőséget ad arra, hogy köny- nyebb munkával keressék meg a termelőszövetkezetben a megél­hetésükhöz szükséges javakat. (buni) „Tiszta udvar, rendes ház99 Aparhanton összesen 185 ház van, ebből 100 ház homlokzatán ott látni már a »Tiszta udvar, rendes ház« feliratú aranysárga táblácskát. Aparhanton nagyon komolyan vették a tisztasági mozgalmat. Ezt elsősorban a köz­ség vezetőinek lehet köszönni. A vezetők között és élen jár dr. Csáki László körzeti orvos. Túlzás nél­kül el lehet mondani róla, hogy nem ismer fáradtságot. Azonban fabatkát sem érne a község veze­tőinek minden igyekezete, szor­galma, ha a község lakói együtte­sen nem jutottak volna arra az elhatározásra és belátásra, hogy a tisztasági mozgalom céljai szá­mukra csak előnyös lehet. Aparhanton volt egy Utca, amelyet mindenki »Piszkos« ut­cának nevezett. Ma már az utca egykor hepehupás része asztallap simaságú, az úttest tiszta és ren­des, fásították és most a község egyik legszebb utcája. De nem­csak ezt az utcát hozták rendbe, hanem a középületek környékén is példás rendet teremtettek. A termelőszövetkezet portáját, az iskola környékét, a házak előtti részeket mind csinossá, ízlésessé varázsolták. A község arculatának megvál­tozásához nagymértékben hozzá­járultak a pedagógusok is. ök a családlátogatások alkalmával köz­egészségügyi problémákról is be­szélgettek a szülőkkel. Az ered­mény nem maradt el. Aparhant megszépült. —s— „...MENNI, MENNI, MENNI FOG!” Július 12-én egy Camille Des­moulins nevű fiatal ügyvéd, akire később nagy szerep várt a forradalomban, a Palais Royal előtt gyújtó beszédet mondott. A százezres tömeg megmozdult, betörte az adó­sok börtönét és a fegyvertárat, kifosztották a puskaművesek boltjait, mert a népnek fegy­verre volt szüksége. Ez már a forradalom: a felkelők elkerge­tik a városi tanácsot és 80 tagú ideiglenes bizottságot alakíta­nak, amely elhatározza, hogy saját erejéből 48 000 főnyi pol­gárőrséget toboroz. Lefoglalják a titokban Versaillesba irányí­tott fegyverszállítmányt, de ez is kevés: július 13-án az egész párizsi munkásság szuronyokat kovácsol. Július 14-e a forrada­lom nagy napja, amikor 32 000 főnyi felfegyverzett polgár a Bastille elé vonul. Harminc mé­ter magas fal, előtte 25 méter széles vizesárok állja a felkelők útját, de a Saint-Antoine ne­gyed munkásaihoz két szakasz francia gárdista és sok polgárőr is csatlakozik. Három ágyút az erőd kapujának szegeznek, ami­re de Launay, a Bastille pa­rancsnoka leereszti a felvonó- hidat s a nép hatalmas roham­mal beveszi a hírhedt erődöt. Hulin órás, Tournay kerék­gyártó, Maillard törvényszolga és egy Hélie nevű polgár állnak a tömeg élén, s nemsokára a Gréve-téren de Launay levá­gott fejét háromágú villára szúrva mutatták fel. Versaillesben ezen az estén táncmulatságot rendeztek. XVI. Lajos, a kövér és tehetetlen ki­rály csak reggel értesült arról, hogy mi történt Párizsban. Az éjszakai mulatságtól fáradtan emelte fel a fejét. »De hiszen ez lázadás!« — mondta méltatlan­kodva. Liancourt herceg, a hír­vivő, azonban így felelt: »Nem felség, ez nem lázadás. Ez már a forradalom!« Pedig ez már több is volt, mint a forradalom, ez a forra­dalom győzelme volt. A király még megpróbálja a lehetetlent; másnap a nemzetgyűlés előtt bizonygatja, hogy a jószándéH vezérli, s azt mondja: »Népem mindig számíthat szeretetemre« — de ezt a népet már nem ér­dekli a király szeretete. Győ­zött a forradalom s a nép lel­kesen énekli Landré hííres ver­sét, a Ca irát: A nép e nap kiáltja mind: menni ,menni, menni fog! Az legyen tehát a jog, hogy a kevély alámerül, de a szegény felülkerül. Már egy évvel később, 1790. július 14-én egész Franciaor­szág megünnepelte a Bastille bevételét, amelyben a feudaliz­mus megsemmisítésének jelké­pét látták. S a francia nép azóta is hűséges maradt a for­radalom eszméjéhez: a Bastil­le bevételének napja Francia- ország nemzeti ünnepe lett. — Azóta sokan és sokféleképp ér­telmezték a szabadság fogal­mát, de a nép számára július 14-e mindig a zsarnokok elleni felkelés, a nép győzelmének napja maradt, amikor »a kevély alámerül, de a szegény felül­kerül-«. A francia nép ma is a sza­badságért harcol. Azért a sza­badságért, amely nem elnyomá­son, más népek kizsákmányolá­sán alapul, hanem a munkán, az emberi tisztességen. Ezért harcolnak a franciák milliói az algériai gyarmatosítók ellen, s ezért harcolnak de Gaulle rend­szerével szemben szociális jo­gaikért, a szabad, kizsákmányo­lás mentes életért. Ennek a harcnak az élén áll a Francia Kommunista Párt, a nagy francia forradalom igazi örö­köse. A francia nemzeti ünnep a szabadság ünnepe, s a Bastille bevétele örök jelkép és figyel­meztetés, hogy a zsarnokságnak el kell pusztulnia. 4 regi for­radalmi dal ezért indíthatja ma is új harcba zsarnokaik eller. az elnyomott népeket, amelyek a győzelem biztos tudatával mond halják: menni, menni, menni fog­les) Csősz a kertészetben A tolnanéme- di Kossuth Ter­melőszövetkezet 30 holdon ker­tészkedik. Eb­ből 12 holdon paradicsomot termelnek, 8 holdon paprikát és mindegyik­ből nagyobb mennyiséget ér­tékesítettek már. Eddig 150 ezer forintnál több már a ker­tészet bevétele. Ezért természe­tesen őrizni kell, nehogy ká­rosodás érje a szövetkezetét, hisz két héttel ezelőtt még 20— 30 forintot kap­tak egy-egy kiló paradicsomért. Az értékes ker­tészetet, Győré Istvánra bízták, aki igyekszik is megfelelni „hi­vatalának”. Eközben néha ő is el-elgyönyör- ködik a szép kertészetben. Jóleső örömmel állapítja meg, hogy bővebb termést nem is lehetne kívánni a „kecskeméti törne” primőr paradicsomból. B. I. A megyei nőtanács munkatérvéLdl A megyei nőtanács végrehajtó bizottsága legutóbbi ülésén a má­sodik félévi munkatervet vitat­ták meg. Négy fő feladat köré csoportosul az állandó, folyama­tos munkát meghatározó terv. Először is a vezetés színvonalá­nak, a választott szervek munká­jának további javítását tűzték ki célul. Ennek érdekében többek közt fontos helyet foglal el a végrehajtó bizottság tagjainak személyes, helyszíni segítsége a járási és községi vezetőségek szá­mára. Részletesen vázolja a tennivaló­kat a terv a nők között végzendő politikai felvilágosító- és nevelő munkáról. Ennek alapját hosszú időre megszabták az MSZMP mű­velődéspolitikájának irányelvei. Ezt tükrözi a terv is. Ennek ér­dekében alakult meg a megyei kultúrbizottság is, amely segít­séget ad a járási kultúrbizottsá- gok megalakításához, illetve mű­ködéséhez. Segíteni kívánják a nők általá­nos és szakmai műveltségének Uborkaszezon A nyár előrehaladottságával egy re közelebb kerül az idő, amikor a háziasszonyok a téli szükséglet fedezésére megtöltik az üvegeket uborkával, káposztával, papriká­val, paradicsommal. Köztudott, hogy ehhez jelentős mennyiségű ecetre van szükség. Munkatársunk rövid beszélge­tést folytatott az Ecetipari Válla­lat vezetőjével, a gyár termelési kapacitásáról, s arról, hogy tud-e az üzem elegendő ecetet termelni ahhoz, hogy a válható megnöve­kedett igényeket kielégítse, Az emelését, különös tekintettel arra, hogy minél több mezőgazdasági szakismerettel rendelkező nő dol­gozhasson a termelőszövetkeze­tekben. A közművelődést szolgál­ják a TIT-tel közösen szervezendő előadásos propaganda, könyvis­mertetések és viták is. A gyermekek, az ifjúság neve­lésével kapcsolatos munka segí­tését jelenti »A szülői munkakö­zösségi munka, a szülői munkakö­zösségi választások« című pont is a tervben. A községi tanácsok mellett, a gyermek- és az ifjúságvé delmi feladatok szervezett végre­hajtására megalakult pártfogói hálózat munkájában minden köz­ségi nőtanács részt vesz. Személyes és csoportos beszél­getések alkalmával segíti a vég­rehajtó bizottság a termelőszö­vetkezetek megszilárdítását, s az asszonyok bevonását a munkába. A nagy munkák végeztével pe­dig tovább folytatják a különböző asszonycsoportok szervezését ter­melőszövetkezetek látogatására. A terv és a vita természetesen még számtalan problémát vetett fel, amely rögzítve mind azt szol­gálja, hogy a nőtanácsok minél eredményesebben töltsék be hi­vatásukat. Hz idén üreiüiie helyeik a csehszlovák halártól Budapestig átépített villamos távvezetéket Még ebben az évben üzembe helyezik a csehszlovák határtól Zuglóig átépített 220 000 voltos távvezetéket, mely a maga nemé­bőséges ecettel I üzem havi termelése öt vagon, ami az eddigi tapasztalatok sze­rint fedezi a megye lakosságának szükségletét, még az igények meg­növekedése esetén is. Kisebb hiány csak abból adódóan lehet, hogy a kereskedelem nem rendel időben árut az elfogyott készlet helyett. Az ecetgyár termelvényének nagy részét a konzervipar kapja, de az esedékes részt már részére leszállították, s a közeljövőben va­lamennyi ecet a lakossághoz jut a kiskereskedelmen keresztül. ben az első ilyen vezetéke lesz hazánknak, s nagy előnye, hogy lényegesen kisebb veszteséggel hozza az import-áramot a szom­szédos Csehszlovákiából, mint az eddigi 120 ezer voltos feszültség. Ugyancsak az idén helyezik üzembe a Szabadka és Szeged kö­zötti 120 000 voltos távvezetéket is, mely hasonló lesz az előző ju­goszláv—magyar kooperációs vo­nalhoz, a Varasd és Söjtör közötti távvezetékhez. Szabadka és Sze­ged üzemzavar esetén kisegíti majd egymás körzetének energia- ellátását. A jelentős energiatöbblet segít­ségével a következő évben meg­gyorsíthatják az ország villamo­sítását, s a szakemberek már most úgy tervezik, hogy 1962-re sikerül hazánk minden faluját ellátni villanyárammal.

Next

/
Thumbnails
Contents