Tolna Megyei Népújság, 1960. július (5. évfolyam, 154-180. szám)
1960-07-09 / 161. szám
2 TOLNA MEGYEI NEPÜJSÄG I960, július 9. Hazautazott a szovjet küldöttség (Folytatás az 1. oldalról.) is azt parancsolja, hogy csak nyalja a szája szélét és dühöngjön, de nem emelheti fel a fejét, mert ha most rátámad a szocialista országokra, akkor szétverjük. A londoni Daily Mail munkatársa ezután megkérdezte: szándékában áll-e a Szovjetuniónak továbbra is részt venni a nukleá- rirs fegyverkísérletek megtiltásáról tárgyaló értekezleten? Hruscsov válaszában hangsúlyozta: a Szovjetuniónak nemcsak szándékában áll, hanem ténylegesen részt is vesz ezeken a tárgyalásokon és szeretné, ha rövidesen aláírnák a megfelelő egyezményt. A Times of India munkatársa tette fel a következő kérdést: — Van-e a Szovjetuniónak valami új javaslata, kezdeményezése a leszerelés kérdésében? Hajlandó-e a Szovjetunió arra, hogy új tárgyalásokat kezdeményezzen? Hruscsov válaszában utalt a legutóbbi szovjet leszerelési javaslatra, amely figyelembe veszi tárgyalófeleinek véleményét, majd kijelentette: — Legutóbbi javaslatainkat, mint Önök is tudják, a nyugati hatalmak nem támogatták. Ezt a kérdést most az Egyesült Nemzetek közgyűlésének rendes ülésszaka elé vittük. Véleményünk szerint ez a leghatékonyabb lépés, mert ott a világ minden népe képviselve van és a világ népeinek érdeke, hogy biztosítsák a békét. A Rudé Právo munkatársa megkérdezte a szovjet miniszter- elnöktől mit tart ausztriai látogatása legpozitívabb eseményének? Hruscsov válaszában egyebek között hangsúlyozta: A legjobb benyomást Ausztriában rá és kíséretére az tette, milyen meleg rokonszenwel viseltetik az osztrák nép a szovjet nép iránt. Utazásunk során sokat beszélgettünk Raab kancellár úrral és szeretném elmondani, hogy soha nem volt közöttünk semmiféle nézeteltérés. Ez nagyon örvendetes számunkra, mert arról tanúskodik, hogy Ausztriához fűződő kapcsolataink nagyon jók és még tovább szilárdulnak. Mivel az osztrák kormány koalíciós kormány, a néppárt és a szocialista párt koalíciója hozta létre, feltétlenül meg szeretném mondani, hogy a -szocialista párt vezetőjével, dr. Pittermann al- kancellárral úrral folytatott tárgyalásaink szintén baráti jellegűek voltak és úgy látom, hogy a szovjet—osztrák viszonyt és az osztrák semlegességet illetően mind a két koalíciós kormánypárt egy véleményen van. Ez nagy örömünkre szolgál. Mihajlov, a Pravda tudósítója azt kérdezte a szovjet miniszter- elnöktől, véleménye szerint mi a legjobb megoldás Nyugat-Berlin kérdésében? Hruscsov, a kérdésre a következőket válaszolta: — Véleményem szerint a berlini kérdés megoldására a legjobb út a német kérdés megoldása. Erre viszont a két Németországgal való békeszerződés megkötése a legalkalmasabb. Akik eddig hur- rogtak itt a teremben, most ne kiabáljanak, értsék meg, hogy elkerülhetetlen és meg is lesz a békeszerződés a két német állammal. Ezt a szerződést alá fogják írni azok az államok, amelyek harcoltak Hitler ellen. Ha pedig nem, akkor a Szovjetunió és a többi erre kész ország írja alá a békeszerződést. Ez megoldja Nyugat-Berlin kérdését és Nyugat- Berlin szabad város lesz. — Elárulok egy titkot: Nyugat- Németországból értesültünk arról: ott most olyan terhet sző'-'e1- hogy a szövetségi gyűlés ülését szeptemberben Nyugat-Berlinben tartják meg. Ez provokációs célból történik. Már megmondtam és most is megmondom - - esetleg Grotewohl és Ulbricht elvtárssal, valamint a szocialista országok más képviselőivel össze kellene dugni a fejünket. Esetleg úgy időzítenénk a dolgokat, hogy amikor a szövetségi gyűlés Berlinben ülésezik, akkor írnánk alá a béke- szerződést Kelet-Németországgal és így a szövetségi gyűlés minden képviselőjének vízumot kellene kérnie Grotewohltól, hogy Berlinből hazautazhassák Bonnba. N. Sz. Hruscsov ezzel befejezte sajtóértekezletét, megköszönte az osztrák köztársaság kormányának, amiért megadta azt a lehetőséget, hogy véleményét nyilváníthatta a felmerülő kérdésekről és végezetül sok sikert kívánt a tudósítóknak újságírói tevékenységükben és életükben. A sajtóértekezlet végén dr. Rudolf Kalmár Köszönetét mondott Hruscsovnak megjelenéséért és jó utazást kívánt a szovjet küldöttségnek. Hruscsov barátságos auf Wiedersehn köszöntéssel búcsúzott a konferencia résztvevőitől. Szovjet—osztrák közleményt írtak alá Bécsben Bécs: (TASZSZ) Pénteken, helyi idő szerint 9.30 órakor a Bal- hausplatz-on levő kormánypalotában közös szovjet—osztrák közleményt írtak alá. A közleményt a szovjet kormány nevében N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, az osztrák kormány nevében J. Raab osztrák szövetségi kancellár és B. Pittermann, alkancellár írta alá. A szovjet—osztrák közös közlemény A közlemény bevezető része utal N. Sz. Hruscsovnak és kíséretének ausztriai látogatásaira, arra, hogy a hatóságok és a lakosság baráti fogadtatásban részesítette a szovjet vendégeket. A két fél egyöntetűen megállapította, hogy a szovjet—osztrák kapcsolatok — amelyek alapja a békés együttélés elveinek elismerése a két ország társadalmi rendszerétől és ideológiai nézeteitől tüggetlenül — mindkét fél számára kielégítően fejlődtek a kölcsönös megbecsülés és az egymás belügyeibe való be nem avatkozás szellemében. A két állam között nincs semmiféle megoldatlan politikai kérdés. A tárgyalások napirendjén a két ország gazdasági és kulturális kapcsolatainak fejlesztésével ösz- szefüggő kérdések szerepeltek. A felek megelégedéssel állapították meg, hogy a Szovjetunió és Ausztria kereskedelmi kapcsolatai kedvezően fejlődnek, amit előmozdított a kereskedelmi és hajózási szerződés, valamint az 1955. október 17-én megkötött árucsereforgalmi és fizetési egyezmény, úgyszintén a Szovjetunió és Auszt ria kölcsönös áruszállításairól az 1958—1960-ig terjedő időszakra megkötött hosszúlejáratú szerződés is. Mindkét fél egyetért abban, hogy a két állam kereskedelmi kapcsolatainak kibővítése megfelel a két fél érdekeinek. Megállapodtak, hogy a szovjet külkereskedelmi szervek több szenet, vasércet, mangánt, krómot, kőolajat és kőolajtermékeket, gabonát, gyapotot, gépet és gépi berendezéseket, valamint más árucikket exportálnak Ausztriába és ennek megfelelően, . több olyan cikket vásárolnak, mint hengerelt acélt, kábelkészítményeket, vashuzalokat, szintetikus fonalakat, és szöveteket, kikészített bőröket, lábbeliket, s ily módon a következő években jelentősen növelik a két ország kereskedelmét. A felek ennek érdekében megegyeztek abban, hogy új, hosszúlejáratú ötéves árucsereegyezményt kötnek. Azzal kapcsolatban, hogy 1961 júliusában véget érnek azok az osztrák áruszállítások, amelyeket a Szovjetunió által Ausztriának átengedett ipari üzemek csereértékeként teljesítenek, kijelentették, a Szovjetunió hajlandó a továbbiakban is kereskedelmi egyez mény keretében vásárolni ezeket az árukat azzal a feltétellel, hogy Ausztria ennek megfelelően szintén több árucikket vásárol. Mindkét fél újra hangsúlyozta; fontos, hogy a kereskedelmi kapcsolatokban fenntartsák a legnagyobb fokú előnyösség elvét, amit az érvényben lévő szovjet—osztrák kereskedelmi és hajózási egyezmény is kifejez. Ausztriai tartózkodása idején a szovjet kormányküldöttség megvizsgálta az Ausztriának átengedett olaj üzemek csereértékeként folyó osztrák kőolajszállítások kérdését. A felek megállapodtak, .hogy ezek az áruszállítások az érvényben lévő egyezménnyel teljes összhangban történnek. A szovjet kormány a két ország baráti kapcsolataira való tekintettel beleegyezett abba, hogy az évi 500 000 tonna kőolajat, amelyet az Ausztriának átengedett olaj üzemek csereértékeként kap, Ausztria csak 1964 júliusáig szállítsa, vagyis az eredeti határidőnél egy évvel hamarább beszüntesse. A kulturális kérdésekről folytatott beszélgetések során megállapítást nyert, hogy az eddigi kulturális csere teljesen megfelel a két ország óhajainak és várakozásainak. A felek újból kijelentették, hogy a kulturális, a tudományos és technikai csere további bővítésére törekednek, kifejezték egyetértésüket abban, hogy serkentenek minden olyan kezdeményezést, amelynek célja a két ország kulturális közeledése, elősegítik a kultúra és a tudomány művelőinek kölcsönös látogatásait és találkozóit. A szovjet minisztertanács elnöke a szövetségi kormány tagjaival folyt megbeszéléseken megvilágította, milyen álláspontra helyezkedik a Szovjetunió a nemzetközi politika megoldásra váró problémáit illetően. Mindkét félnek az a véleménye, hogy Ausztria állandó semlegessége pozitív módon szolgálja a nemzetközi feszültség enyhítését és a béke megszilárdítását. Hruscsov, a szovjet minisztertanács elnöke kijelentette, hogy a Szovjetunió tiszteletben tartja Ausztria semlegességét és függetlenségét. A felek egyetértettek abban, hogy az általános, teljes és ellenőrzött leszerelés korunk legfontosabb és leghalaszthatatlanabb problémája. Minden tőlük telhetőt megtesznek, hogy a leszerelés kérdése az ENSZ-közgyűlés 1959. november 20-án kelt határozatának megfelelően kedvező megoldást nyerjen. Ez elősegítené a háborús veszély kiküszöbölését és megszabadítaná a népeket a fegyverkezési verseny terheitől. Mindkét fél meggyőződése, hogy ha létrejönne a megegyezés a nukleáris fegyverkísérletek eltiltásában, ez fontos lépés lenne a leszerelés kérdésének megoldása felé vezető úton. Hruscsov, a szovjet minisztertanács elnöke tájékoztatta az osztrák kormányt, a Szovjetuniónak a német békeszerződés megkötése és a nyugat-berlini kérdés ilyen alapon való megoldása tekintetében elfoglalt álláspontjáról. Végül mindkét fél kifejezte megelégedését Hruscsov szovjet kormányfő auszriai látogatásának sikerével és megállapította, hogy a látogatás fontos lépés volt, amely a béke ügyét, a szovjet- osztrák kapcsolatok további fejlődését szolgálta és erősíti a szovjet és az osztrák nép baráti kapcsolatait. A szovjet küldöttség hazautazott Becsből Hruscsov miniszterelnök kíséretével pénteken különrepülőgépen visszautazott Moszkvába. A schwechati repülőtéren elsőnek Raab szövetségi kancellár búcsúzott el Hruscsov miniszterelnöktől, amelyre Hruscsov válaszolt, újból köszönetét mondva az osztrák kormány vendégszeretetéért és a szovjet nép iránti baráti érzelmekért. Hruscsov miniszterelnök és kísérete pénteken délután érkezett vissza Moszkvába, Hruscsov ausztriai pénteken befejeződött s a szovjet kormányfő csütörtökön este az osztrák rádióban és televízióban elmondott beszédével búcsúzott Ausztria lakosságától. A háromnegyedórás beszéd összefoglalása volt Hruscsov ausztriai tapasztalatainak, amelyeknek legfontosabb eredménye, hogy a Szovjetunió és Ausztria között kedvezően fejlődnek a kölcsönös kapcsolatok. Hruscsovot és kíséretét lelkesen, nagy szeretettel fogadták az osztrák falvak és városok lakói s ez a baráti légkör, amely a szovjet kormányfőt egész útja során végigkísérte, azt mutatja, hogy a semleges Ausztria milyen hálával és ro- konszenvvel tekint arra a Szovjetunióra, amely igaz és önzetlen barátja volt és marad mindig. Az osztrákok nem felejtették el, hogy elsősorban a Szovjetuniónak és személy szerint Hruscsov elvtársnak köszönhetik az osztrák államszerződés megvalósulását, amely hosszú évekig tartó terméketlen vita után a békés fejlődés lehetőségeit biztosította Ausztriának. Hruscsov most ismételten kijelentette, — egy kérdés kapcsán sajtókonferenciáján is visszatért erre —, hogy a Szovjetunió nem nézné tétlenül, ha bárki is megsértené az osztrák semlegességet. Ugyanakkor azonban Hruscsov televíziós beszéde ismét azt bizonyította, hogy a Szovjetunió nemcsak szavakkal, hanem tettekkel is harcol az egész világ békéjéért, azért a békéért, amelynek megvédésé- . ben a semleges Ausztriának is jelentős szerep jut. Hruscsov emlékeztette hallgatóit arra a utazása tényre, hogy a Szovjetunió a legutóbbi négy évben több mint kétmillióval csökkentette haderejét, megszüntette külföldi katonai támaszpontjait s a legkülönbözőbb változatait javasolta a részleges leszereléstől az általános és teljes leszerelésig a leszerelés megvalósításának. »Sajnos, minden eddigi javaslatunk süket fülekre talált* mondotta Hruscsov. A nyugati hatalmak minden alkalommal, még akkor is elutasító álláspontra helyezkedtek, amikor ugyanazokat az elképzeléseket terjesztettük elő, amelyeket korábban ők maguk vetettek fel«. Hruscsov ausztriai látogatása nemcsak a szovjet—osztrák kapcsolatok fejlesztése szempontjából fontos, hanem nagy jelentősége van a békéért folyó harcban is. A szovjet kormányfő látogatása, a szovjet—osztrák viszony további fejlődése egyaránt annak a következetes lenini külpolitikának gyakorlati példája, amely a békés együttélés, a vitás kérdések tárgyalások útján történő megoldását vallja és hirdeti. Ez csendült ki Hruscsov minden megnyilatkozásából egész ausztriai útján s elsősorban ez volt az, ami nagy rokonszenvre talált az egész osztrák népben. Ez volt az, amire maga Hruscsov is célzott televíziós beszédében; »jó érzelmek és baráti szellem« jellemezte a szovjet vendégek fogadását egész Ausztria földjén. Ezek a jó érzelmek és ez a baráti szellem rányomja bélyegét a szovjet—osztrák viszony további fejlődésére s nyilván egészséges, kedvező kihatással lesz a nemzetközi élet alakulására is. amerikai ügynökök fegyveres intervenciót akarnak szervezni Kuba ellen Fidel Castro Washington: (MTI) »Minden megtörténhetik« — állapítja meg sokatmondóan a Washington Post and Times Herald vezércikkében. A National Broadcasting Corporation rádió- és televíziós társaság kommentárjaiban pedig azt latolgatja, hogy »az amerikai érdekek védelmében« célszerű lenne amerikai tengerészgyalogságot irányítani Kubába. Közvetlenül a Fehér Ház határozata után az Amerikai Ügyészek Országos Szövetsége San Franciscóban nyilatkozatot tett közzé, amelyben nyíltan hangoztatja, hogy az Egyesült Államoknak meg kell kockáztatnia a háborút Kuba ellen. Az Egyesült Államok más »szankciókat« is fontolgat. Hightower, az AP tudósítója írja: az Egyesült Államok újabb intézkedésekre készül a Castro-kor- mány ellen. »A külügyminisztériumban — írja Hightower — most vitatják meg az alábbi lépéseket: 1. Felhívással fordulnak más latin-amerikai országokhoz, hogy tegyenek közös intézkedéseket Castro ellen... 2. Újabb kongresszusi határozatot hoznak a cukorkvóta felosztásáról, ami tovább ronthatja Kuba helyzetét az amerikai cukorpiacon«. »Kuba népe kész utolsó csepp véréig védelmezni hazája függetlenségét és szabadságát és nem ijed meg az amerikai imperialisták fenyegetőzéseitől« — mondotta Fidel Castro, kubai miniszterelnök a Blitz című indiai folyóirat szerkesztőjének. — Az amerikai kormány — A lottó 28. heti nyerőszámai: 9, 11, 29, 78, 86 AAAMAAAAAÁAaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaáa nyilatkozata folytatta Castro — blokáddal fenyegeti a kubai népet, az amerikai ügynökök fegyveres intervenciót akarnak szervezni Kuba ellen. »Azt ajánlom azonban az amerikaiaknak, ezerszer gondolják meg, mielőtt ilyen cselekedetre szánnák magukat, mert hazánkban véres, hősi és győzelmes ellenállással találkoznának. Népünk kész rá, hogy fogadja és szétverje őket«. Fidel Castro foglalkozott a továbbiakban a kubai—szovjet gazdasági kapcsolatok kérdésével. — Hangsúlyozta, hogy óriási különbség van a Szovjetunióval és az Egyesült Államokkal folytatott kereskedelem között. így például az amerikai áruk drágábbak az orosz áruknál. A Szovjetunió százmillió dollár hitelt adott Kubának üzemek építésére, ugyanakkor az Egyesült Államok visz- szavonta a hiteleket. A különbség lényege — mondotta Castro —, hogy a Szovjetunió tiszteletben tartja forradalmunkat és szu- verénitásunkat és az egyenlőség és barátság alapján kívánja kiépíteni kapcsolatainkat. Ezzel szemben az Egyesült Államok ragaszkodik a régi gazdasági kapcsolatok fenntartásához, amelyeknek alapja az imperialista gyarmati rendszer és az agresszió. T A Déldunántúli Aramszolgál- (* l1 tató Vállalat <* Üzletigazgatósága, Szekszárd \ I» felvesz * ]i ipari tanulókat i *1 üzemvezetőségi székhellyel. ! ,1 Jelentkezés: a a DÉDÁSZ üzemvezetőségén: f Szekszárd, Dombóvár, f . Hőgyész, Paks, Máza. J J (39) $
