Tolna Megyei Népújság, 1960. július (5. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-31 / 180. szám

Újdonsült autóvezető „eredményei'

Harag

—4? <*/£/.*■ — Tessék mondani, kaphatnék egy kis selejtet?

A közlekedési rendőr otthon.

Bőrönd házaspároknak

Akik-mindig együtt utaznak.

Balatoni üdülés.

Párbaj tűzoltóéknál vizipisztollyal- kl.lt,, — '

— Lepjen mar öregem, mert lejár a szabadságom

Vasárnapi HUMOR

1 Ü.jabb villamosítások megyeszerte...

Élelmes orvos ötlete«

Keresztrejtvény

(Megjelent az Uj magyar lexi- I vényben D-betűsökkel foglalko- kon. második kötete. Ebben a rejt- I zunk.)

VÍZSZINTES: 2. A Salzburgi- Alpok K-i részén, Felső-Ausztria, Salzburg és Stájerország határán meredeken kiemelkedő mészkőhegység. 10. Dal. 11. Ételízesítő névelővel. 12. Fordított kémiai elem. 13. Város az NSZK-ban, a Majna torkolatvidékén. 16. Papírmérték. 18. ... teron, nehéz- hidrogén. 19. Végek nélkül boros. 20. Személyesnévmás. 21. Emlős állat. 23. Becézett női név. 24. Uránium és Nitrogén vegyjele. 25. A görög mitológiában a Föld, a földből sarjadó növényi élet, főleg a gabonatermés istennője. 28. Ausztria és Cuba gépkocsik nemzetközi jelzései. 30. Újságok. 32. Fás terület. 34. Gyurma hiányosan. 35. Oui magyarul. 37. Francia utca. 38. Félig vágó. 39. Oszkár, Imre. 41. Patak hiányosan. 42. Római számok. 43. Az ókorban Tentyra: É-egyiptomi falu a Nílus bal pártján. 46. Juttat. 47. Ezerötszázötven római számmal. 48. Nem holt. 49. Titán vegyjele. 51. Város a Dagesziáni ASZSZK- ban, a Kaspi-tenger partján, a

Mahacskala—Baku vasútvonal mellett. 54. Tetejére. 55. Nagy hírű francia nyomdász és könyv- kereskedő család.

FÜGGŐLEGES: 1. Festő (1895 —1944). 2. Unoka fajta ékezet,

nélkül. 3. Váratlanul rátalál. 4. Növényi és állati részek elégetéskor visszamaradó ásványos alkotórésze. 5. Többes (!). 6. Szerencsejáték. 7

.........lens, közönyös

é

rzéketlen latin szó. 8. ... ron kémiai elem. 9. Kis város Szlovákiában, a Vág folyó mellett, Trencséntől ÉK-re. 14. Mesét mond. 15. Szovjetunió legnagyobb úttörőtábora. 17. Húz ikerszava. 20. Női név. 22. Tánc fajta. — 26. Nem állami. 27. Szerencsejáték? 29. Férfi név. 31. Járom. 33. Szeszes ital. 36. Női név. 38. Nem egyedül közösen. 40. Női nevet. 43. Azonos betűk. 44. Mássalhangzók. 45. Hangnem. 50. .Szamárhang. 52. Sír. 53. Endre, Ottó. 54. Fedd. , ;

Figyelem: A hosszú és a rövid magánhangzók között nem te* i sziink különbséget.

Tudomány technika

KÉSZÜLÉK A SZTRATOSZFÉRA HŐMÉRSÉKLETÉNEK MÉRÉSÉRE

A Szovjet Tudományos Akadémia légkör-fizikai intézetének rádiófizikai laboratóriumában különleges akusztikai hőmérőt készítettek a sztratoszféra hőmérsékletének hang segítségével történő mérésére. A hang terjedési sebessége ugyanis a levegő hőmérsékletétől függ.

Az aerológia történetében most alkalmaznak először ilyen műszert.

Az új készülék két részből áll. Az egyik rész a radiátort és két különleges szerkezetű mikrofont, a másik ‘pedig generátort és a hang terjedési idejének mérésére szolgáló elektronikus sémát ’ tartalmaz.

Ismerve az időt, amelyet a hang a radiátortól a mikrofonig megtesz, a levegő hőmérséklete pontosan meghatározható.

Az új készüléket már- többször felbocsátották a sztratoszférába, ahonnan ejtőernyővel érkezett vissza a Földre.

Az “akusztikái hőmérő ségítsé- -géveF szerzett első ádatpk. igen nagy gyakorlati- -jelentőségüék,: mivél‘a közönségek hőmérő 'az; ilyen magasságokban, nem megbízható. - -r. ,.

SZOVJET ATOMGÉPEK

A Szovjetunióban jelenleg sorozatban gyártják a kutatási célokat szolgáló nagy teljesítményű atomreaktorokat.

Az országban már 12 kutató- reaktort építettek. Ezeket a Szovjetunió különböző tudományos intézeteiben állították fel, továbbá átadták Románia, Csehszlovákia, a Német Demokratikus Köztársaság, Magyarország és Lengyelország tudósainak. Rövidesen befejezik az EAK egyiptomi tartományának készülő reaktor építését is és nemsokára szovjet atomgépek fognak működni Irakban és Indonéziában" elősegítve a keleti országok tudományának fejlődését.

HATALMAS ALAGUTÉPITÉSI TERVEK

JAPÁNBAN

A japánok régóta foglalkoznak a gondolattal, hogy a négy nagy japán szigetet alagutakkal, illetve hidakkal kötik össze. A kompjárat, amely eddig az összeköttetést biztosította, már számos emberáldozatot követelt, mivel a váratlanul kitörő vihar, vagy a vízijárművek túlzsúfoltsága rengeteg balesetet okoz.

Már az első világháború előtt készülték tervek annak érdekében, hogy az 1900 km hosszú japán szigetvilágot- alagutakkal kössék, össze. 1936 novemberében Japán legdélibb, vidékén sikerült ilyen . összeköttetést teremteni Hondo és Kiüsziu szigetek között. A négy kilométer hosszú alágptat, amelyet . azonban csak 1942-ben adták' át a forgalú,mnak, 3 'millió munkás építetté. A nagyszabású építkezés azóta nem haladt előre. A'japán államvasutak most újfiái. nekilátna ama . terv megvalósításának, amely mind a négy. nagy szigetet hidakkal, illetve 'alagutakkal teszi összefüggővé. A legnehezebb feladat a Hondo és Hokkaido közötti 42 kilométeres tengersáv áthidalása.

A tervek szerint a japán szigetvilág egységesítését szolgáló alagút- és hMéoítési vállalkozás 1980-ig fog elkészülni.

/