Tolna Megyei Népújság, 1960. július (5. évfolyam, 154-180. szám)
1960-07-24 / 174. szám
M ^ < IM < f * VityiW» I960. Julius 29. JEÍ'f is* v TOLNÁ MEGYEI NEPÜJSÁG 3 IVöveljiik a termelékenységet az építőiparban Nyolcvan százalékkal kell növelni az építőipari termelést a második ötéves tervben. Az elkövetkezendő tizenöt esztendő alatt egymillió lakás felépítése vár az építőiparra, ebből negyed- milliót az ötéves tervben kell felépíteni. E nagy feladatokat az építőipar csak a jelenleginél magasabb műszaki színvonal mellett, termelékenyebb építkezési módsze rek alkalmazásával tudja megoldani. Az ipari módszerek ■— előregyártott szerkezetek ösz- szeszerelése útján való építkezés — alkalmazását nagy léptekkel kell előre vinni a második ötéves terv időszakában — mondja az építőipar feladatairól szóló párt- határozat. Sok a tennivalónk ezen a területen. A közelmúltban több régi épületet volt alkalmam látni, s köztük egy kétszáz évvel ezelőtt épült háznak a pincéjét. A pince falai, boltozata vakolatlan volt és a nyersfal láttán bizony az az aggodalmam támadt, mi lenne, ha a középkori ház építője feltámadna és ellátogatna jelenlegi építkezéseinkre. A középkor kőművese — de lehetne rómaikor-beli is — bizonyára elcsodálkozna villanymotorral hajtott felvonóinkon, a darukon, transzportőrökön, a betonkeverőgépen. De a kőművesek munkáján annál kevésbé. Legfeljebb az volna számára feltűnő, hogy . nem .Olyan — hanem pár centivel kisebb — méretű téglákkal dolgoznak, mint ő annakidején. Sőt, min den különösebb előkészület nélkül ő is beállhatna közéjük falazni, vagy vakolni. Pár nap múlva talán a normát is teljesítené. Egy jelenlegi építkezésen figyeltem a klinkeresek munkáját. Mintegy 120 négyzetméter falfelületet burkoltak klinker-téglával. Módszerük ugyanaz, mint a száz év előtti. Több mint két hét kellett, hogy elkészüljenek vele. ~ Nem lehet tágadni azt a fejlődést, amely egész iparunk, köztük az építőipar — különösen a felszabadulás utáni másfél évtizedben — keresztülment. Jelentős mértékben gépesítettük a munkát. De ez inkább csak az anyagszállításra vonatkozik. A lakásépítés alapvető munkaműve létéi keveset változtak. Éppen ezért a falazásnál, vakolásnál — ha eltekintünk egy-két kezdeményezéstől, mint a Maximenko módszer — számottevően nem nőtt a termelékenység. A tulajdonképpeni építőmunkát, éppen ezért, mert szinte konzerváltuk a régi technológiát, nem lehetett gépesíteni. Építőiparunk sok tekintetben ezért van elmaradva a világszínvonaltól. Az építőipar fejlődését világszerte az előregyártott elemek térhódítása jellemzi. Moszkvában az egyik új városrész építésénél olyan házgyár működik, amely félóránként bocsát ki egy komplett lakást, amit különleges szállítóeszközzel szállítanak végleges helyére és emelik be, ilyen „kockákból" építik a több emeletes lakóházakat. Az NDK-ban a lakások 60—70 százaléka, Lengyelországban mintegy fele nem téglából, hanem különböző panelekből, vagy közép, és kisblokkok felhasználásával épül. Berlinben számos olyan ház van, amit nem kellett bevakolni, az építéséhez felhasznált panelek felületei olyan, hogy feleslegessé vált a vakolás. A vakolat külön réteg a falon, ami megsérül, lepotyog, igényli a gyakori karbantartást, ez az új technológia alkalmazásával feleslegessé vált. Lakásgyárat felállítani nálunk — talán egy-két építkezés kivételével, ahol néhány tízezer lakást kell felépíteni — nem lenne gazdaságos. De a közép, és kisblok- I kai való építkezés bevezetése kifizetődő. Ezek rendszerint könnyű betonból készülnek, hőszigetelésük jó, mivel könnyebbek a téglánál, kisebbre méretezhető a teherhor= dó szerkezet is. A mi jelenlegi ; épületeink építményeink ugyanis túl nehezek, túl sok anyagot használunk fel építésüknél. Elmaradásunk nem általános A gyárépítkezéseknél, a különböző nagy csarnokok előregyártott vasbetonelemekből való összeszerelésénél már évekkel ezelőtt is az élvonalban haladt a magyar építőipar. Az egyéb építkezéseknél ezt eddig nem sikerült megvalósítani. Bár itt is alkalmazunk előregyártott elemeket, vasbetongerendákat, födémelemeket, ezek súlya azonban alig kisebb — vagy egyes esetekben még nagyobb is — mint a monolitikus építkezésnél. Megyénk területén — éppen azért, mert szétszórtan építkezünk -I- az előregyártott elemek alkalmazásának csak korlátozott lehetőségei vannak. Azonban itt is lehet előre haladni. A Tanácsi Építőipari Vállalat ezért vette tervbe egy középblokk gyártó üzem építését, amelyben évenként 250 lakáshoz szükséges köny- nyűbeton középblokkot készíte- nek. A műanyag alkalmazásának széles lehetősége van az építőiparban. A drága, importanyagot igénylő és nagy munkaigényes- ségú deszkapadló és parkett helyett kiválóan alkalmazhatók a különböző műanyagok. Ezért irányozza elő a Központi Bizottság határozata, hogy az Országos Tervhivatal és a Nehézipari Minisztérium a második ötéves tervben másfélmillió négyzetméter műanyagot biztosítson az építőiparnak padló- és falburkolásra. Jelentősen növeljük az építőipar gépparkját az ötéves tervben. Megköveteli ezt egyrészt az előregyártott elemek szélésebb- körű alkalmazása, de tág tere van a gépesítésnek a hagyományos munkamódszereknél is, ahol még mindig túlsúlyban van a nehéz fizikai munka. A Tanácsi Építőipari Vállalat például a jelenlegi 951 gépi lóerőről 1426-ra emeli gépparkjának teljesítőképességét. Az ötéves terv végére a vállalatnál a vagonkirakások 20 százalékát, a vakolások 20 százalékát, a habarcskeverés 25 százalékát, a betonkeverés 85 százaié- | kát, a parkettagyalulás 95 százalékát végzik géppel. Uj gépek beszerzését vette tervbe a vállalat, de a meglévő géppark jobb kihasználásával is akarják növelni a termelékenységet. Megyénkben a nyár folyamán sem szünetel a művelődési otthonok, művészeti csoportok munkája. Szekszárdon a sárközi népi együttes is csak kéthetes szünetet tartott, de már ismét folynak a próbák. Az együttes az ősz folyamán mutatkozik be a mégyeszékNéhány év óta rendszeressé vált Kölesden, hogy az iskolai szünetben a gyerekek kirándulásokon vesznek részt. Úgyszólván hagyományossá vált, hogy az általános iskola VIII. osztályát elvégzett tanulók is meglátogatják az ország egy-egy szép táját. Ilyen kettős kirándulásra került sor a napokban is. Az úttörők — mintegy húszán — tíznapos táborozásra indultak Balatonszárszóra. A gyerekeket három pedagógus kíséri. Nagy feladatok várnak az építőanyagiparra is a második ötéves tervben. A Központi Bizottság határozata alapján az építőanyag . termelését 85 százalékkal kell növelni 1965-ig. Bár az elkövetkezendő években az előregyártott elemek, szerkezetek előtérbe kerülésével csökken a hagyományos építőanyagok aránya, de még szükség van ezek termelésének növelésére is. A Tolna megyei Téglagyári Egyesülés nagyarányú műszaki fejlesztési tervet dolgozott ,ki. A tervidőszak végére az agyagkitermelést 100 százalékban gépesítik, a jelenlegi 52 százalékról ugyancsak 100 százalékra emelik az anyagszállítás gépesítését. Az egy főre eső téglatermelés mintegy 20 százalékkal emelkedik. Növelik az üreges tégla arányát. A határozat szerint fokozni kell a kavicstermelést és megvalósítani a kavics központi osztályozását. Jelenleg néha 100 kilométernél nagyobb távolságról szállítják az építkezésekhez a kavicsot, osztályozatlanul. A nem megfelelő szemszerkezetű kavics osztályozása az építkezéseken nagyon munkaigényes, gyakran- nem is kerül rá sor. Ezéirt aztán több cement kell a betonhoz. A központi osztályozás csökkenteni fogja a költségeket, csökkenthető lesz a- cement-felhasználás is. A termelékenység növelése az építőiparban igen szerteágazó, sokrétű féladat. Mindenekelőtt a műszaki színvonalat kell emelni, amiben sokat segíthetnek az építőipar újítói is, de sók a tennivaló a munkaszervezés terén is. Fel kell számolni a rendetlenséget, szervezetlenséget az építkezéseken, növelni az alsó vezetők felelősségét. A szalagszerű építkezés hálunk nem valósítható meg — éppen az építkezések szétszórtsága miatt — de számos egyéb szervezési intézkedés igen. így például a Tanácsi Építőipari Vállalatnál bevezetik az egyösszegű központi utalványozást az olyan létesítményeknél, amelyekből legalább kettő készül, kiküszöbölve az eddigi gyakorlatot, hogy azonos létesítményeken más-más bérezés legyen. A gazdasági, műszaki vezetés, az alsó vezetők és az építőipar dolgozóinak összefogása szükséges ahhoz, hogy végrehajtsuk a Központi Bizottság határozatát, emeljük az építőipari termelés műszaki színvonalát, szervezettségét, termelékenyebbé tegyük az építőipar munkáját, hogy az építőipar eleget tudjon tenni az ötéves tervben megszabott feladahely közönsége előtt. Rendszeresen próbál a dombóvári tánc- együttes, s nem múlik el vasárnap anélkül, hogy valamelyik bonyhádi csoport ne szerepelne a járás valamely községében. Nem állt meg a munka, sőt fellendülőben van Sárpilisen és Bétán is. A végzett VIII. osztályos tanulók ugyanakkor egyhetes kirándulásra indultak. Ennek során meglátogatják a fővárost és Vi- segrádot. Őket is három pedagógus kíséri: Fülöp Gyula osztályfőnök, Sas Oszkár igazgató, és Probszt Borbála pedagógus. A költségeket á szülői munka- közösség segítségével tartott rendezvények bevételéből, a gyerekek takarékosságából és a szülői hozzájárulásokból fedezik. tainak. J. J. A nyáron sem szünetel a népművelési munka Budapestre és Balatonszárszóra utaztak a kölesdi úttörők Megkezdték a kenderaratást a Tolnanéniedi Kendergyár körzetében A Tolnanémedi Kendergyár. körzetében több ezer holdon termelnek a gyárnak nyersanyagot. Az idén másodszor alkalmazzák majd a kender átvételénél a tavaly életbelépett új szabványt és ennek megfelelően a gyári szakemberek sokkal több segítséget adnak a termelőknek a kenderaratáskor és utókezeléskor. A gyár környékén már megkezdték a kender aratását. Számos helyen átalakítják a különböző aratógépeket, másutt pedig fűkaszákat állítanak a kendertáb Iákba az aratási*munkák elvégzésére. Az idei kendertermés jó közepesnek mondható. Előreláthatólag a kendergyárba mintegy hetvenezer mázsa kórót szállítanak majd, ez a mennyiség a gyár egyévi üzemeltetéséhez elegendő. A kőró átvételére már megkezdték a felkészülést. A vállalat átvevői Tolnanémediben és Dunaföldvá- rott egyhetes tanfolyamon vettek részt és a jövő héten már kiutaznak a termelőkhöz, hogy tanácsaik kai segítsék a kender szakszerű aratását, kezelését. A kendergyárak vezetői lehetőséget nyújtanak ahhoz is, hogy több napra küldjenek ki szakembert egy-egy gazdaságba, ha azt a kender aratása és egyéb körülmények megkívánják. A bonyhádi művelődési hál népszerűsíti az aratási és cséplési munka legjobbjait A járási művelődési ház naponta kétszer ismerteti a hangos híradón keresztül a termelőszövetkezetek aratási és cséplési eredményeit, valamint a - soron- lévő mezőgazdasági munkákban elért eredményeket. A pálfai Egyetértés Tsz a zab aratását is befejezte Mindössze egyéves szövetkezeti múltra tekinthet vissza a pálfai Egyetértés Termelőszövetkezet tagsága. Elért eredményük azonban azt mutatja, hogy kitűnően gazdálkodnak a 3700 holdon. A szövetkezet tagjainak nem kevesebb, mint 1000 hold kalászos aratását kellett elvégezniük, s ma joggal dicsekedhetnek azzal, hogy valamennyi kalászos aratását befejezték, beleértve a zab aratását is. Az aratással egyidőben hozzáláttak a csépiéshez, s bár e munka még tart, az eredmények jónak mondhatók. Búzaátlaguk ugyanis meghaladja a 14 mázsát. A szövetkezet tagjainak a teljesített munkaegységekre munkaegységen ként 4 kilogramm búzát osztottak. Tanfolyam színjátszó rendezők és tánccsaport vezetek részére Szekszárdon A megyei tanács népművelési l csoportja augusztus 1-től 10-ig Szekszárdon tanfolyamot rendez a megye színjátszó rendezői és tánccsoport vezetői részére. A tanfolyamon a Tolna megyeieken kívül öt Fejér megyei színjátszó rendező és hét Baranya megyei tánccsoport vezető is részt vesz. A tanfolyamon legjobb eredményt elérő színjátszó rendezők további oktatását az ősszel induló kétéves levelező oktatásban szervezik meg, a „Színjátszó akadémia" keretében. Ezzel az oktatással elérik, hogy két év múlva Tolna megyében egy 20—25 fős áilandó színjátszó rendezőgárda jön létre. A tanfolyam hallgatói július 31- én a szekszárdi szabadtéri színpadon közösen megtekintik Shakespeare Hamlet-jét, a Kaposvári Csikv Gergely Színház előadásában. Cikkünkre válaszol a postaigazgatóság A közelmúltban szóvátettük, I hogy a tolnanémedi Kossuth Termelőszövetkezet telefonjának bekapcsolása már hónapok óta húzódik különböző okok miatt. Pedig a telefonra nagy szüksége volt a szövetkezetnek, ugyanis gyakran kellett lebonyolítani telefonbeszélgetést. Ha különböző vállalatok, intézmények hívták a szövetkezetei, ha a szövetkezetből akart valaki telefonálni, minden esetben a tanácshoz kellett menni. Erre válaszolt a pécsi posta- igazgatóság az alábbi levélben: »-...a Telefont kér a tolnanémedi termelőszövetkezet című cikkre válaszolva közlöm, hogy a sza! bálytalan villanyvezeték szabi ványosítása csak 1960. június 9-én történt meg. Erről érdekelt dombóvári műszaki fenntartási üzem írásbeli értesítést nem kapott* hanem csak később, üzenet útján szerzett tudomást». Ekkor az üzem a távbeszélő állomást június folyamán — munkaóra kapacitás hiányában — bekapcsolni már nem tudta. A távbeszélő állomás bekapcsolása azért is késett, mert a szerelési költség átutalásáról az üzem többszöri érdeklődés után csak 1960. július 12-én értesült a gyönki Nemzeti Banktól. Az értesülés vétele után a távbeszélő állomás bekapcsolása 1960. július 13-án megtörtént-«. 857 dolgozót üdültet a MEDOSZ A MEDOSZ II. kongresszusa I határozatainak értelmében az idén a MEDOSZ Tolna megyei Bizottsága 857 szervezeti dolgozó számára biztosít külföldi-belföldi üdülést. Ez azt jelenti, hogy 320 fővel több dolgozót részesítenek az idén szervezett üdülésben, mint az elmúlt évben. Az idén 141-en üdülnek külföldön, míg az I elmúlt évben csak harminc fő utazhatott külföldre. A dolgozók 65 százaléka fizikai, 12 százaléka pedig műszaki dolgozó. A MEDOSZ a mezőgazdasági dolgozók gyermekeit is üdülésben részesíti. Kétszázharmincnégy gyermek tölt két-két hetet a Balaton melletti üdülőhelyeken, Nagykovácsiban és Budapesten,
