Tolna Megyei Népújság, 1960. július (5. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-23 / 173. szám

1960. július 23. WfcWA MEGYEI NEPÜJSÄO 3 Ünnepre készül a 900 éves város ( FIGYELEM 1 IXitte-e az a kelta harcos, aki valamikor a IV. szá­zadban erre a vidékre vetődött és itt megtelepedett családjával, hogy egykoron még reá fognak hivatkozni? Aligha. Hiszen még arról sem tudott, hogy majdan azt az időt számítják IV. század­nak. Meg egyébként is, örült, hogy vadat, halat talált ezen a vi­déken és átmenetileg nem üldözte senki, legfeljebb az erdők vad­jaival kellett megküzdenie. Az igazság szerint valamikor itt kezdődött Szekszárd története. És mégis túlzás lenne, ha innen számítanánk a megyeszékhely történetét. Hiszen hány — több év tizedes, vagy több évszázados — űr, intervallum következett be. Traianus császársága alatt ró­mai légiók foglalták el a Dunán­túlt, Pannónia néven á birodalom tartományává tették és a római légiók rátelepültek a kelták Alis- cájára is. Több jel mutat arra, hogy a városban számottevő ka­tonaság állomásozott és, mint ilyen helyen lenni szokott, élénk élet folyt a város falai között. — Már az első szőlőtelepítés is a ró­maiak nevéhez fűződik. A népvándorlás különböző né­peket dobott erre a vidékre. Hu­nok, majd gótok, gepidák és ava­rok telepedtek meg hosszabb-rö- videbb időre. A hazát kereső ma­gyarok romokat találtak Alisca helyén. Hosszú ideig el is kerül­ték a várost. Ezért nem számít­juk a város keletkezését a kel­ták óta, hanem... ... I. Béla király életében indult szép fejlődésnek Szekszárd. Szek- szárdot a király nagyon szerette, bencés apátságot telepített a vár­ba, 1061-ben és halála után ked­velt városában temették el. Te­hát ettől az időponttól, 1061-től lehet számítani Szekszárd törté­nelmét, hiszen azóta van állan­dó, folyamatos település, élet ezen a vidéken. Szekszárd első apátja 1074-től Vilmos volt, akiről érdemes any- nyit megjegyezni, hogy Salamon gyilkos szándékától ő mentette meg jótevőjének, I. Bélának gyer­mekeit, Gejzát és Lászlót. A későbbi időkről keveset tu­dunk, annyi azonban bizonyos, hogy a tatárjárás porig égette Szekszárdot. Ezután az első je­lentős esemény, amely a város­hoz fűződik: Szekszárd mellett verte meg Erzsébet párthíveit Hunyadi János. Mátyás király­sága alatt a város apátja, az esz­tergomi érsek, Vitéz János volt, aki a várat megerősítette, azon­ban a király elleni összeesküvésé­nek felfedezésekor Mátyás paran­csára a megerősített várat le kel­lett bontani. A katasztrofális mohácsi csata előtt néhány nap­pal, augusztus 14-én, II. Lajos serege vonult át a városon, itt csatlakozott hozzá a város száz lovasból álló bandériuma. Szulej- mán, a mohácsi győző 1526 szep­tember 5-én előbb feldúlta, majd porig égette Szekszárdot. Az élet azonban a török megszállás alatt sem állt meg. Az adófizetésre vo­natkozó adatokból megállapítha­tó, hogy a hegyeken intenzív szőlőművelés folyt. Evlia Cselebi, a híres török utazó ezeket írja: ►■A város mögött lévő halmokon és hegyeken mind rózsaligetes sző lök, kertek és folyóvizek van­nak, levegője, vize és vára kel­lemes«. Feltehetően 1686-ban Buda visszafoglalása után, Szekszárd- ról is kivonult a török, maga után olyan állapotokat hagyva, hogy a szekszárdi jószágkormányzóságot is Ujpalánkon kellett felállítani, mert csak ott volt épséges ház. 1696-ban összesen 12 család la­kott a városban. Ezután gyors fejlődésnek indult Szekszárd. A Rákóczi-szabadságharc ide­jéből szomorú emléke van a vá­rosnak, amely iránt kegyelettel viseltetik minden szekszárdi. — Csatáron fogták el 1710 október 29-én Béri Balogh Ádámot, hogy alig három hónap múlva Budán kivégezzék. 1779 január 20-án Szekszárdra helyezik Tolna megye székhelyét, és a megyei hivatal 1786-ban székházat is kap. Felépül, Pollack Mihály tervei szerint a megyehá­a tisztasági mozgalom győzteseinek Ma^rsiofon Ráió Leiu&játszó A tisztasági mozgalomba me­gyénk általános iskolásai is be­kapcsolódtak. Ez egyúttal azzal is járt, hogy az iskolák tanulói kö­zött is egyre több vöröskereszt szervezet alakult. Ebben az időben jött létre az aparhanti általános iskolában is a vöröskereszt szervezet és sok más iskola tanulóival együtt ver­senyre keltek, ki éri el a legjobb eredményt a tisztasági mozga­lomban. Nos, az első helyezést az apar­hanti iskolások nyerték el, s nem egy hét, vagy hónap, hanem az egész iskolaévben végzett jó munkájuk nyomán. Első díjként egy magnetofont nyertek. A második díjat — egy világ­vevő rádiót — a dunakömlődi is­kolások nyerték. A harmadik helyezést a belecskai általános is­kolások érték el, s jutalmuk egy lemezjátszó. A nyereményeket a tisztasági mozgalom ifjú legjobbjai ősszel, az iskolaév kezdetén veszik bir­tokukba. za, amely ma is legimpozánsabb J épülete városunknak. 1812. október 12-én, a mai OTPi helyén állt, földszintes házban" született az »Obsitos« költője,^ Garay János. A város tehetetlen és szűklátó-1 körű vezetői miatt az ipari fej­lődés elkerülte, vagy csak alig | érintette Szekszárdot. A mil­lennium után egy évvel felépül ési megkezdi munkáját a szekszárdi" gimnázium. Az első újság, a Tol-i namegyei Közlöny, ekkor már két^ évtizedes múltra tekint vissza. Az idők folyamán jelentősen] megnövekedett a város lakosságai és az első világháborút közvetle-] nül megelőző időszakban, azj 1910-es népszámlálás adata sze-’ rint Szekszárd lakosainak számai 14 947 fő. A világháborút kirob-' bántó imperialista érdekek ebből | 414 áldozatot követeltek. 1919-ben virradt fel először a fejlődés lehetőségeit magában hordó szabad élet napja a szek­szárdiak számára. A belső árulás és a külső intervenció azonban megdöntötte a tanácsköztársasá- got és a fehér terror bőségesen» szedte áldozatait Szekszárdon is. A felszabadító Vörös Hadsereg első katonája 1944. november 28-án jelent meg a szekszárdi ut­cán, magával hozva a szabadsá­got, a fejlődést és a felvirágzást. A szabad tizenöt esztendő, ha or­szágos mértékkel mérve kisebb jelentőségű is, de a város számá­ra hatalmas fejlődést eredménye­zett. / P gazán várossá lett Szek­szárd. Lakások százai1 épülnek. Az ipar is fejlődőben van. A jelenleg meglévő, kisebb üzemek mellé, az ötéves terv so­rán felépül a mérőműszergyár, megnyitotta kapuit a bőrdíszmű üzem, az építőipari vállalat száza­kat foglalkoztat. Uj fejlődésnek indult a szekszárdi szőlőgazdál­kodás és Szekszárd lakossága is rövidesen a nagyüzemi, a szövet­kezeti gazdálkodás útját fogja vá­lasztani. Szekszárd lakossága készül a 900. évforduló méltó megünneplé­sére. Könyvet jelentetnek meg Szekszárd történelméről, ünnep­ségsorozatot terveznek a jövő év nyarára. Városunk 900 éves. A kor tisz­teletre méltó, és tiszteletre méltó a fejlődés, amit a kilenc évszázad alatt és azon belül is az utolsó másfél évtized alatt, megtettünk. Joggal lehetünk büszkék rá és minden okunk megvan arra, hogy nyugodt lelkiismercttel, a jövőbe vetett szilárd hittel készüljünk az ünnepre. LETENYEI GYÖRGY Több mint 11 a megye Megyénkben jelenleg 1247 kü­lönböző bolt működik, amelyek 1 milliárd 336 millió forint forgal­mat bonyolítanak le évenként. Ez a szám rendkívül nagy, sokszoro­sa a háború előtti esztendőkének. Minden jel arra mutat, hogy az évről évre növekvő életszínvonal következtében gyarapodó vásárló képességet ez a hatalmas bolt­hálózat sem tudja kielégíteni, ép­pen ezért a megyei tanács keres­kedelmi osztálya nagy gondot fordít a megye kereskedelmi helyzetének megjavítására. Erre annál is inkább szükség van, mert a bolthálózat fejlettsége nem éri el a kívánt mértéket. — Tovább kell növelni a szaküzle­tek számát és fejleszteni kell az új kereskedelmi formákat. A megye kereskedelmének fej­lesztését ebben az cvbcn 11 389 000 Ft szol"'11« - ebből legnagyobb összeget, 6,5 millió forintot a millió forintot fordítanak az idén kereskedelmének fejlesztésére földművesszövetkezetek fejlesztő- , sére fordítanak. Ebből az összeg­ből 3,5 millió forinttal a kiskeres­kedelmet fejlesztik, 3 millió fo­rinttal pedig a földművesszövet­kezeti vendéglátóipar fejlődését biztosítják. Az állami vendéglátó- ipar fejlesztésére 2,5 millió forint jut, s majdnem ugyanekkora az az összeg, amit az állami kiske­reskedelem korszerűsítésére for­dítanak. A Népbolt Vállalat 11 új boltot nyit meg az idén, 17 meglévő üz­letet pedig korszerűsít és új ke­reskedelmi formára épít át. Nagy arányú a földművesszövetkezeti boltok fejlesztése is, ahol több mint 400 000 Ft-ból raktárakat építenek, új kereskedelmi formák létrehozására 874 000 Ft-ot, a meglévő bolthálózat korszerűsíté­sire pedig csaknem 1 millió Ft-ot 1 fordítanak. Jelentős változás előtt áll a megye vendéglátóipara is. Duna- földvárott szálloda és étterem épül 870 000 Ft-os költséggel, — Bonyhádon cukrászdát építenek, amelynek költsége meghaladja a 400 000 Ft-ot. Mázán cukrászda mellé korszerű műhelyt építenek, amely 550 000 Ft-ba kerül, de nem feledkeznek meg a meglévő ven­déglátóipari üzemek felújításáról sem, amelyre ebben az évben ke­reken félmillió forintot fordíta­nak. Az igények évről évre növek­szenek, a dolgozók kulturáltabb üzleteket, jobb szórakozóhelye­ket akarnak. Mindezt természete­sen egyszerre nem lehet meg­valósítani, azonban az idei több mint 11 millió forintos beruházás nagy lépéssel viszi előre a megye kereskedelmét és vend,'«látó- iparát. (MM) A Tolna megyei Népújság gyermek-szépségversenye július 24­vel kezdődik. Pályázni lehet egytől tíz éves korú gyermekek (fiúk, lányok) lehetőleg levelezőlap nagyságú mellképeivel. Valamennyi közlésre alkalmas mellkép a Népújságban megje­lenik, s az olvasók döntik el, ki lesz a gyermek-szépségverseny el­ső helyezettje. Szavazni úgy kell. hogy a Népújságból kivágjuk annak a gyer­meknek a képét, amelyet a legszebbnek tartunk, azt beküldjük a Népújság címére. A verseny nyertesei között értékes díjakat sorsolunk ki. I. díj gyermek kerékpár II. díj babakocsi (babával) III. díj roller IV. díj diavetítő V. díj hajasbaba A VI.—X. helyezettek között is értékes játékok kerülnek ki* sorsolásra. A X-től XV. helyezettek pedig oklevél díjazásban ré­szesülnek. A versenyzők fényképét már most be lehet küldeni. (Cím: Tolna megyei Népújság, Mártírok tere 15—17. Gyermek­szépségverseny jeligére.) Végzett az aratással, a gabona felét elcsépelte a tengelici Petőfi Tsz Az átlagtermések meghaladják a tervezettet A tengelici Petőfi Tsz befelez­te mór az őszi árpa, a búza és a rozs aratását. A 352 hold őszi árpa, a 674 hold búza és 275 hold rozs felét már el is csépelték. Az eddigi cséplési eredményekből úgy mutatkozik, hogy a termés­átlagok meghaladják a tervezet­tet. Búzából 11 mázsa, őszi árpá­ból 13 mázsa, rozsból 9 mázsa holdankénti átlagtermést tervez­tek. Az eddigi cséplési eredmé- | nyék szerint búzából 12 mázsás, őszi árpából és rozsból 13 mázsás átlagtermést várnak. 99 Vihar szünet99 Az emberek sűrűn tekintget- tek az ég felé, amely sötét eső­felhőktől volt terhes. Csakha­mar szél kavarta az út porát, s hatalmas cseppekben hullani kezdett az eső. — Na, a mai aratásnak is be­fellegzett — mondotta az egyik ember. — Hát, igen — toldja meg a másik, de a kukoricának sokat jelent. Ebben azután mindket­ten megegyeznek és a már vi­harrá erősödő eső elől a tsz iro­dájába mennek. Ott már töb­ben vannak a szövetkezet tag­jai közül, akiktől sok érdekes­séget hallottunk a röpke félóra alatt. Elöljáróban hadd mondjuk el azt, hogy a sár szentlőrinci Kossuth Tsz irodájában va­gyunk, ahol egymás szavába vágva, az érdeklődőnek arról beszélnek az emberek, hogy: — Tizenöt mázsát ad holdan­ként az őszi árpa. — De nem megvetendő az eddigi közel 16 mázsás búzaát­lag sem. — Hát a borsó? És így tovább. Érthető a tag­ság lelkes magyarázata, hiszen alig egyéves múltra tekintenek vissza és az eredmények, me­lyeket ez idő alatt elértek, va­lóban dicséretre méltóak. — Most egy év után tessék csak végignézni a portát. Épí­tettünk saját erőből egy 24 fé­rőhelyes sertésfiaztatót, 50 fé­rőhelyes növendákistillót. Vá­sároltunk sertések.et, fajtiszta Cornvcall törzsünk van, biká­kat hizlalásra kötettünk le, gyönyörű baromfiainknak pe­dig a környéken sincs párja. — Jövőre azt szeretnénk elérni — és így is lesz, — teszi hozzá magabiztosan —, hogy saját ne­velésből állítsuk elő a sertés­állományt. Holdanként 4 mázsával több búza Notesz, ceruza kerül elő az agronómus, Wenhardt Imre elv­társ zsebéből, aki nem kis büsz­keséggel beszél arról, hogy: — A 280 hold búza vetésterü­letünkről 14 mázsa búzát taka­rítottunk be holdanként a 10 mázsa tervezettel szemben, de megadja a 15 mázsát az őszi ár­pa is. Van olyan búzatáblánk, amelyen az átlagtermés közel 16 mázsa volt. Négy mázsával adott többet a 30 holdon ter­melt szerződött magborsó. — Kétszer megkapáltuk az összes kukoricát, egy részét már harmadszor ekézzük. Már a jövőre is ... ... vannak elképzeléseik. Kö­zel 170 holdra növelik az idei 120 hold szerződéses területet, s mivel jól fizetett a borsó, a területet 30 holdra emelik. — Emellett 30 holdon termelnek magborsót és 10 holdon saját állatállományuk ellátására ta­karmányborsót. Építenek még egy istállót, s tervükben szere­pel, egy újabb Zetor vásárlása. Beszélgetéskor bizony gyor­san telnek a percek. Elmúlt a vihar és ismét kisüt a nap. Az emberek nem szaporítják to­vább a szót, ki-ki elindul mun­kája után. B. Ä.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents