Tolna Megyei Népújság, 1960. július (5. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-23 / 173. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 9 Több mint egymillió forintos költséggel új híd épül Kölesden A Biztonsági Tanács határozata Belgiumnak „gyors ütemben66 ki kell vonnia csapatait Kongóból Régóta húzódó kérésük teljesí­tésére kerül sor mostanában a kölesdi dolgozóknak. A község egyik forgalmas útján lévő hidat még régen egy árvíz annyira megrongálta, hogy lebontásra ítélték. Helyette csak ideiglenes híd épült, amely egyrészt a növekvő forgalomnak sem felelt meg, más­részt rontotta, a régi boltíves tég­A Gyönki Járási Tanács Vég­rehajtó Bizottsága legutóbbi ülé­sén foglalkozott a termelőszövet­kezetek megerősítésének problé­máival is. A termelőszövetkezetek munkájának segítésére határoza­tot hoztak, amelyet a jövő hét ele­jén a járás minden községi taná­csa megkap. A határozat értelmében a taná­csok elsőrendű feladata lesz a termelőszövetkezeti ellenőrző bi­zottságok tervszerűbb és hatéko­nyabb munkájának elősegítése. lahíd roncsaival együtt, a község képét. Az elmúlt hetekben a régi híd maradványait végleg eltüntették, s az állam segítsége révén hozzá­kezdtek a több mint egymillió fo­rintos költséggel épülő új vas- betonhíd elkészítéséhez. Az új, kétoldalt gyalogjáróval tervezett korszerű híd elkészíté­sének munkálataival most az ala­pok lerakásánál tartanak. Ennek során a fanácsok segítsé­gével valamennyi tsz ellenőrző bi­zottság tervet készít. A tanácsok­nak ugyanis a különböző állandó bizottságok gyakorlatából már sok tapasztalatuk van ebben. E kész tervek alapján az ellen­őrző bizottságok és tagjaik, hosz- szabb-rövidebb időre konkrét fel­adatokat kapnak, munkájuk tehát előrelátó és rendszeres lesz. A tervidőszak végén pedig beszámo­lójuk is eredményesebb lejlet, me­lyet a közgyűlésnek tesznek. New York (MTI): Az ENSZ Biz­tonsági Tanácsa a délutáni ülés után helyi idő szerint csütörtö­kön 20.36 órakor folytatta Kongó problémájának megvitatását. Az esti ülés első felszólalója Egidio Ortona olasz ENSZ-kül- dött volt, aki azt kívánta, hogy adjanak hitelt a belga kormány ama állításának, hogy csupán „emberséges okokból’’ tartja csa­patait továbbra is Kongóban. Anglia nevében Harold Beeley ENSZ-küldött szólalt fel. Mentsé­geket igyekezett találni a belga agresszióra, s különös logikával azt állította, a Szovjetunió az oka annak, hogy a kongóiak elvesztet­ték bizalmukat a belga kormány iránt. A csangkajsekista küldött rövid felszólalása után Armand Bcrard, Franciaország ENSZ-képviselője védelmébe vette a belga gyarma­tosítókat és azt állította, hogy „Belgium szándékaihoz még a leghalványabb gyanú árnyéka sem fér.” A kongói eseményekért a kongóiakat tette felelőssé, és „fe­nyegetésnek” minősítette a Szov­jetuniónak azt az álláspontját, hogy kész az agresszió áldozatává lett Kongói Köztársaság segítségére sietni. Jósé A. Correa, a Biztonsá­gi Tanács e havi elnöke, mint Ecu ador ENSZ-küldötte szólalt fel. Kifejezte reményét, hogy hama­rosan kivonják a belga csapatokat Kongóból. Ezután Kuznyecov, a szovjet küldöttség vezetője szólalt fel. Cabot Lodge-nak, az Egyesült Ál­lamok FNSZ-képviselőjének szer­dai felszólalására utalva hangsú­lyozta: az amerikai kormány mélységesen téved, ha úgy véli, hogy megfélemlítheti a Szovjet­uniót és ezzel megakadályozhatja, hogy segítséget nyújtson Kongó­nak. Az Egyesült Államok ugyan­is — hangoztatta — szeretné meg­szabni, hogy Kongó milyenfajta segítséget kaphat. „A Szovjetunió azonban figyelembe vesz minden hozzá intézett kérést, ha egy sza­badságáért küzdő népnek nyúj­tandó segítségről van szó” — emelte ki Kuznyecov, majd is­mertette Hruscsovnak a kongói kormány kérésére adott válaszá­nak egyes részleteit. Végezetül megállapította, mind­ezek alapján szükséges, hogy a Biztonsági Tanács megtegye a kérdés megoldásához szükséges alapvető intézkedéseket: mondja kj határozatban, hogy haladékta­lanul vonják ki a belga csapato­kat Kongóból. Cabot Lodge amerikai küldött válaszában igyekezett megmagya­rázni szerdán elhangzott kijelen­téseit. A Biztonsági Tanács elnöke ez­után elrendelte a szavazást Tuné­zia és Ceylon határozati javasla­ta felett. -A javaslatot a Biztonsá­gi Tanács egyhangúlag elfogadta. A határozatra emelt javaslat szerint az ENSZ Biztonsági Taná­Ülést tart a A termelőszövetkezetek ellenőrző bizottságainak megsegítéséért megyei tanács vb. Közel félmillió forintból rendelő és orvosi lakás épül Szedresen A megyei tanács végrehajtó bi­zottsága 1960. július 26-án, ked­den délelőtt fél 9 órakor a me­gyei tanács II. emeleti üléstermé­ben ülést tart. A végrehajtó bi­zottsági ülés napirendjén szerepel többek között: — Jelentés a vb. feladatkörben tett intézkedések­ről, a lejárt határidejű vb. hatá­rozatok végrehajtásáról. Második napirendi pontként a Tamási Já­rási Tanács Végrehajtó Bizottsá­ga számol be a területén műkö­dő tanácsok, állandó bizottságok, tanácstagok munkájának támoga­tásáról, az e területen végzett tö­megszervezési munkáról. Ezt követően a művelődésügyi osz­tály vezetője számol be a megyé­ben végzett iskolai munkáról, az e téren adódó további feladatok­ról. A negyedik napirendi pont­ban bejelentések szerepelnek. Sok-sok tanács' lésen, a tanács­tagok tartotta kisgyűléseken, be­számolókon és egyéni beszélgeté­sek alkalmával hangzott el Szed­resen: miért nincs orvos a falu­ban? Miért kell kivált sürgős ese­tekben kocsikkal messze, más fa­luba menni orvosért, vagy rázat- ni a beteget? És bizony a körzeti orvos né­hány órája a faluban, a korszerűt­len, kicsi rendelőben — a nagy külterület miatt is — már nem elégítette ki a háromezer lelkes községet. Ezért határozták el, hogy az új iskola megépítése után a községfejlesztési alapot ar­ra használják fel, hogy új, kor­szerű rendelőt és mellé orvosla­kást építenek. Az új iskola már felépült, s most hozzákezdenek a mintegy félmillió forintos beruházással tervezett létesítmény megvalósí­tásához. A tervdokumentáció már kész, most a költségvetést állítják ösz- sze, s még ez évben — úgy szá-‘ mítják — megkezdődhet az épí­tés is. rßa rútom .Mattji MATYI az én újdonsült ba­rátom. Szőke, kenderszín haja égnekálló, s most nyáridőben takarékoskodik a ruhával is, felsőtestét odatartja a napnak, hadd süsse. Természetes, hogy ettől olyan a bőre színe, mint a csokoládé. Különös és furcsa volt a meg­ismerkedésünk. Én jókedvűen fütyörészve igyekeztem moto­romon horgászni, s egyszeresük az út mellől elém ugrik egy kö­lyök és leint. Először haragud­tam is rá, mert nagyon hirte­len kellett a fékre lépnem, nem tudva szándékát, s valamit mormoltam a fogam között, ami nem volt éppen ránézve hízelgő. De amikor őszintén csillogó szemébe néztem, el­szállt a haragom és megszán­tam... Azt kérte tőlem, hogy vi­gyem el motorral haza, mert elfáradt. — Na ülj föl... BELEKAPASZKODOTT a nyakamba és mentünk, egy he­lyen aztán megszólalt, hogy ő itt lakik, leszállna, ha megáll­nák... Lelépett és megállt előt­tem. — Hová megy? — kérdezte. — Horgászni... Azonnal elárulta, hogy hor­gászni ő is szeret és fogott is már életében néhány halat. El­jönne velem, ha elvinném, mert ráér délután, semmi dol­ga nincs, csak hát a' pecanyele- kért kellene hazaugrania, mert neki nagyon jó fölszerelése van. — Van ott is, csak gyere — válaszoltam, s már ott is ült mögöttem és határtalan örömé­ben cuppanós csókot nyomott a váltamra. VALAHOGY így kezdődött a barátságunk, ami mindjobban elmélyült, szinte annak arányá­ban, ahogy gyorsult a motor tempója, — mert ehhez tudni kell azt is, hogy barátom ra­jong a gyorshajtásért. Ez azonban még csak a kez­det kezdete volt, mert amikor megfogtuk az első törpeharcsát, barátságunk soha nem látott magasságokba szökött. Véletle­nül én fogtam ezt a halat, de ö kettőnk elkeseredett küzdelme eredményeként könyvelte el. És ahány hal akadt a követke­zőkben a horgunkra, én annyi csókot kaptam tőle, de a legna­gyobbat akkor, amikor egy jó­kora hal az ő horgára akadt, amit alig tudott kiemelni. BABUSGATTA, ölelgette, si­mogatta a halat, mintha egy aranyos kis öleb lett volna, s már szőtte terveit, hogy estére milyen vacsorát készíttet belő­le anyukájával. — Paprikás lesz — mondta és ettől kezdve nem törődött az én törpéimmel, lehettek azok bár­milyen buksifejűek. Sietett ha­za a vacsoránakvalóval... (buni) Vasutasok A daimandi Béke Tsz-nek mint­egy 300 hold búzát kellett learat­ni. A tsz természetesen elsősor­ban a gépekre támaszkodott, de ezenkívül is minden lehetőséget megragadott, hogy az aratás után a cséplés is mielőbb meglegyen. Eközben lestük el az alábbi pár­beszédet: Tsz elnök: Van nekem egy jó ötletem, elnök elvtár«. Tanácselnök: Csak ki vele. Tsz elnök: A mi községünkből elég sokan járnak Dombóvárra, a vasútra dolgozni. Mi lenne, ha beszélnénk az ottani vezetőkkel, s elkérnénk a dolgozókat egy-két hétre? S az ötletet tett követte, mely­nek eredményeként másnap reg­gel már tizennégy vasutas kezdte meg a munkát a cséplőgépnél. csa felhívja a belga kormányt* hogy „gyors ütemben” hajtsa vég­re a Biztonsági Tanács 1960. jú­lius 14-én hozott határozatát, amely felhívta Belgiumot csapa­tai kivonására és felhatalmazza az ENSZ főtitkárát, hogy az ezzel összefüggő összes intézkedéseket megtegye. A határozat ezután felhívja az összes országokat, tartózkodjanak minden olyan intézkedéstől, amely gátolná a rend és törvényesség helyreállítását Kongóban, vala­mint a kormányt tevékenységének gyakorlásában, nemkülönben csór bítaná Kongó területi épségét és politikai függetlenségét. A szavazás után Kuznyecov szovjet küldött ismét felszólalt. Kijelentette, hogy — bár a Biz­tonsági Tanácsban jóváhagyták a tunéziai—ceyloni határozati javas latot — a döntés nem kielégítő, mert nem szab határidőt a belga csapatok kivonásának. Felhívja a figyelmet, hogy a legtöbb küldött felszólalásából kitűnt, szükséges­nek tartják a belga csapatok ha­ladéktalan kivonását. „Ezért azt várjuk az ENSZ főtitkárától, hogy figyelembe veszi ezt a kí­vánságot és az összes szükséges intézkedéseket mpgteszi. hogy a belga csapatokat néhány napon belül kivonják." Kuznyecov ezután bejelentette, hogy visszavonja a Szovjetunió határozati javaslatát. A francia és a kongói küldött felszólalásában méltatta az elfo­gadott határozatot. Az ülés befejezése előtt felszó­lalt még Wigny, belga külügymi­niszter, aki azt állította, hogy meg kezdődött a belga csapatok kivo­nása Kongóból és elszállításuk „gyors ütemben befejeződik.” Hammarskjöld ENSZ-főtitkár zárszavában hangsúlyozta, a Biz- lonsági Tanács határozatának kü­lönös nyomatékot kölcsönöz, hogy azt a tanács tagjai é’gyhangúlág fogadták el. Az elnök ezután berekesztette Kongó kérdésének megvitatását, majd bejelentette, hogy a Bizton­sági Tanács pénteken délután, he­lyi idő szerint 15* órakor ismét összeül, hogy megvitassa a Szov­jetunió panaszát az RB—47 ame­rikai repülőgép szovjet terület fö^ lé történt behatolása miatt. a tsz-ben Kivették a szabadságukat, s ez­alatt csépelnek a tsz-nél. Egyikőjük figyelmezteti is a vezető traktorost, hogy másnap már korábban kezdjenek; amikor virrad. Meg is egyeznek. Egy má­sik — ez tsz-tag — a termést di­cséri. — Nem is gondoltam, hogy ilyen jó legyen ez a búza. Olyan szaporán telnek a zsákok, biztos felülmúljuk a tervezettet. Bizakodás, jókedv a gép körül, csak azt vetik szemére a tanács­elnöknek, hogy miért nincs még egy gép a faluban, hogy legalább versenyezhetnének. Ja, a vasút­nál már ők megszokták. Bizakodás van máshol is. Az eredményeket látva most érik a gondolat többekben — egyesek már be is jelentették — ősztől fogva a tsz-ben dolgoznak. (Sch—J.J *

Next

/
Thumbnails
Contents