Tolna Megyei Népújság, 1960. július (5. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-03 / 156. szám

mi Könyvtár VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! TOLNA MEGYEI MAGYAR,,.SZOCIÁLISTÁ -MUNKÁSPÁRT TOLNA' NfE*G,YEI BIZÖTT^lGA' ÉS' a. megyei TANÁCS LAP] a; r~ Vasárnap I960, július 3. V. évfolyam 156. szám * ARA: 70 FILLÉR J Párthatározat iparunk három kulcskérdéséről Pártunk Központi Bizottsága iparunk fejlesztésének három kulcskérdését vizsgálta meg az elmúlt napokban és hozott meg­felelő határozatokat a vegyipar fejlesztéséről, az építőipar fel­adatairól és az ipartelepítés hely­zetéről a második ötéves tervben. Nem egyszerű részletkérdései ezek a második ötéves tervnek. A vegyipar előtérbe kerülését a je­lenleg világméretekben folyó technikai forradalom hozza ma­gával, amikor szinte napról nap­ra jelennek meg az új szintetikus anyagok, minőségben gyakran fe­lülmúlva az általuk helyettesített korábbi anyagokat, rendszerint ol­csóbbak is azoknál. Az építőipar fejlesztését, korszerűsítését a második ötéves tervben előirány­zott hatalmas beruházási prog­ram végrehajtása — amely nagy­részt építési feladatot jelent — teszi szükségessé. A helyes ipar- telepítési politika pedig mind a termelés — gyakran csak népgaz-^ dasági szinten mérhető — gazda­ságosságára, mind a lakosság élet- színvonalának alakulására hat ki. A második ötéves tervnek a VII. kongresszuson elfogadott irányelvei a vegyipar termelésé­nek, az egész ipar termelését meghaladó növelését irányozza elő. Vegyiparunk jelentősen fej­lődött a felszabadulás óta, de összességében nem tartott lépést a növekvő követelményekkel. Ezért nem tudunk jelenleg ele­gendő műtrágyát, növényvédő­szert biztosítani a mezőgazdaság­nak, ezért nem halad megfelelően a különböző iparágakban a mű­anyagok bevezetése. A határozat most előirányozza a műtrágya, a növényvédőszerek gyártásának fo­kozását a mezőgazdasági termés­hozamok növelésére, a műanyag és műszáltermelés fokozását ipari nyersanyagbázisunk szélesítésére, valamint a gyógyszer- és gumiab­roncs gyártásunk, szintetikus mo­sószer-, lakk-, és festékanyagter­melésünk korszerűsítését és fej­lesztést. A vegyiipar többek közt — mint a határozatnak az építő­iparról szóló fejezete előírja — másfélmillió négyzetméter mű­anyagot kell biztosítania padió- és falburkolásra a második ötéves tervben. Látszólag indokolatlannak tűnik az építőipari termelésnek a má­sodik ötéves tervben előirányzott 80 százalékos fejlesztése. Hiszen a beruházásoknál egyre jobban ér­vényesül az a tendencia, hogy a termelő beruházások minél na­gyobb hányadát képezzék a mű­szaki színvonal, a termelékenység alakulására közvetlenül ható gé­pek, berendezések, műszerek. A gépi beruházások aránya csaknem másfélszerese lesz az első ötéves terv megfelelő arányának. Az el­ső ötéves terv beruházásainak ha­tékonyságát ugyanis nagymérték­ben csökkentette az a tény, hogy a létrehozott állóalapok túlnagy részét képezték az épületek, a gé­pi berendezések arányának rová­sára. A második ötéves tervben ez megváltozik. Az ellentmondás azonban csak látszólagos. A magyar építőipar előtt soha nem álltak olyan nagy feladatok, mint az elkövetkező 5 esztendőben. Mintegy 150 milli­árd forint értékű építési munkát kell elvégezni, a sok új üzem fel­építése, meglévő gyárak bővítése mellett többek közt 250 000 lakást — csaknem annyit, mint az el­múlt tíz év alatt összesen — kell felépíteni az ötéves terv időszaká­ban. Jelentős haladást kell elérni az építőipar műszaki fejlesztésé­ben. A gépesítést a jelenleginek kétszeresére kell fokozni, fejlesz­teni kell az előregyártott elemek­kel való építkezési munkát. Az eddiginél sokkal jobban kell biz­tosítani az építőiparnak építő­anyagokkal való ellátását, ezt cé­lozza a határozatnak az a része is, amely az építőanyagipar ter­melésének növelését 85 százalék­ban irányozza elő. Ezzel egyenle­tesebbé válik az építőipari válla­latok munkája és ha figyelembe­vesszük azt is, hogy a határozat útmutatásai nyomán fokozódnia kell az anyagokkal való takaré­kos gazdálkodásnak, nem lesznek anyagellátási zavarok az építő­iparnál a második ötéves terv megvalósítása során. A műszaki fejlesztés, a tervezés és az ipar irányítás színvonalának megjaví­tása azt kell, hogy eredményezze, hogy lerövidül a beruházások „át­futási ideje”, nem fordul elő az a múltban — és még jelenleg is — gyakori jelenség, hogy a beruhá­zások elhúzódnak, a tervezett termelőkapacitások késve lépnek be a termelésbe, okozva ezzel sú­lyos zavarokat az egész népgazda­ságban. Az építőipari vállalatok­nak több évre kell előre látni feladataikat, így nem jellemzi majd kapkodás a munkájukat. A határozat alapján meg kell való­sítani a kivitelező vállalatok anya gi érdekeltségét a beruházásoknál a takarékos gazdálkodásban, ki kell dolgozni megfelelő ösztönző rendszert a tervezők részére is. A határozat az állami lakásépít­kezések mellett súlyt helyez a la­kosság fokozottabb részvételére is a lakásépítési program megvaló­sításában. Ki kell szélesíteni a szövetkezeti lakásakciót, a vállala tok nyújtsanak segítséget azok­nak a dolgozóknak, akik saját la­kást akarnak építeni, típusterve­ket kell kidolgozni, megfelelő mennyiségű anyagot kell biztosí­tani részükre, Az iparnak, a szocialista ipar- telepítés elveinek megfelelő tele­pítése a népgazdaságnak számta­lan előnyt jelent. Olcsóbb a ter­melés, ha kiküszöbölik a feles­leges szállításokat, az üzemeket a nyersanyagforrások és fogyasz­tókörzetek közelébe telepítik. De nemcsak gazdasági, hanem politi­kai kérdés is az, hogy felszámol­juk e téren azt az aránytalansá­got, amit a tőkés rendszer hagyott örökségül ránk, azt, hogy az or­szág iparának több mint fele a lóvárosban volt. Az egyenletes ipartelepítéssel fokozatosan csök­kentjük, majd megszüntetjük a fő város és vidék közti életszínvonal­beli különbséget. Az elmúlt évek­ben már értünk el eredményeket e téren, a második ötéves tervben már szigorúan érvényesíti a párt és a kormány azt a határozatot, hogy új üzemet nem szabad épí­teni Budapesten. A Központi Bizottság határoza­ta főként az ipari vezetőszervek részére szabja meg a tennivalókat. De bőven ad feladatot az alsóbb szerveknek, a dolgozóknak is. Az építőiparban a munkaszervezés megjavítása, az újítómozgalom szélesítése, az ipartelepítés során vidékre kerülő szakemberek meg­felelő életkörülményeinek bizto­sítása — elég csak e néhányra utalni — mind olyan tennivaló, aminek sorsa „lent” dől el. Becs hatalmas társadalmi eseménye volt a schönbrunni fogadás Bécs (MTI): A Hruscsov szovjet miniszterelnök és a szovjet kül­döttség tiszteletére pénteken este a schönbrunni kastélyban rende­zett fogadás az utóbbi évek egyik legnagyobb társadalmi eseménye volt Bécsnek. Már jóval a foga­dásra kitűzött időpont előtt sűrű embertömegek lepték el a kastély­hoz vezető utakat. A fényesen kivilágított schön­brunni kastélyban meleg, szívélyes hangulatban zajlott le a fogadás. A taps, amely a kastély termei­Visszahérh Tuniszba az algériai ideiglenes kormány kér küldötte Párizs, (MTI). Az algériai ide. ez nem az algériai kormány hi- iglenes kormány két küldötte pén- j bájából történt, teken visszatért Tuniszba. -----------------------------------------------------­ben Hruscsov belépésekor felhang zott, szinte folytatása volt annak az éljenzésnek és tapsnak, amely- lyel a kastély felé vezető útvona­lon várakozó bécsiek köszöntöt­ték a szovjet kormányfőt és kísé­retét. A tükörterem dúsan megte­rített főasztala körül kedélyes be­szélgetés alakult ki Hruscsov, Gro miko, Schärf, Raab, Pittermann és Kreisky között. A fogadás este 10 óra után ért véget: befejezéskor Hruscsovot és kíséretét ismét hosszantartó me­leg tapssal búcsúztatták a schön­brunni kastély vendégei. Nagysikerű pártnap Szekszárdon Párizsi politikai megfigyelők jelentősnek tartják, hogy Bu- mendzsel és Ben Jahia Tuniszba visszatértekor tartózkodott a nyi­latkozattételtől. Egyelőre egyik tábor sem beszél végleges szakí­tásról. Párizsi hivatalos körökben nem tartják kizártnak, hogy az algériai ideiglenes kormány eset­leg újabb technikai jellegű kül­döttséget meneszt Párizsba. A párizsi sajtó tuniszi beszámo­lóiban kiemeli, hogy a tunéziai miniszterek nyilatkozataikban egyöntetűen megállapítják, ha a tárgyalások holtpontra jutottak, A tamási járás legnagyobb kö­zös gazdaságában, a nagykónyi Haladás Termelőszövetkezetben, közel 1200 holdról kell betakarí­tani a kenyér- és takarmányga­bonát. Az 1200 hold több mint ezer parcellában van és ezért nem tudnak igénybevenni a gép­állomástól kévekötő aratógépet, mindössze egy kombájn segíti a szövetkezeti parasztokat a gabo­nabetakarításban. A terv viszont az, hogy egy hét alatt befejezik a gabona aratását. Ennek érde­kében a szövetkezet vezetősége az aratás idejére minden tagot, még az állattenyésztőket is a gabonaföldekre összpontosítja. Molnár Mihály, a közös gazdaság elnökhelyettese ezzel kapcsolat­ban elmondotta, hogy 172 arató­brigádot szerveztek. A gabona­aratást itt csak a jövő héten kez­dik meg, mivel még az ősziárpa Dr. Kovács V. Károly kitüntetése A Semmelweis évforduló alkal­mából ünnepséget rendezett Buda­pesten az Egészségügyi Miniszté. rium és az Orvos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete. Ezalka- lommal nyújtotta át dr. Dole- schall Frigyes egészségügyi mi­niszter harminc orvosnak a Ki­váló orvos, hetvenegy orvosnak az Érdemes orvos, hat gyógysze­résznek a Kiváló gyógyszerész, tizenkét gyógyszerésznek pedig az Érdemes gyógyszerész kitün­tető jelvényt. Kiváló orvos kitüntetést kapott dr. Kovács V. Károly, a szek­szárdi Balassa János kórház igazgató főorvos-helyettese is. Zsúfolásig megtöltötte a kö­zönség a volt vármegyeháza nagytermét július 1-én este. Az MSZMP Városi Bizottsága ren­dezésében, Benke Valéria elv­társnő, művelődésügyi miniszter tartott pártnapot az időszerű kül- és belpolitikai kérdésekről. Benke elvtársnő beszéde be­vezetőjében az MSZMP Központi Bizottságának üdvözletét tolmá­csolta, majd a Központi Bizottság legutóbbi ülésének határozatait és az abból következő feladatokat ismertette. — Fő feladat, a ter­sem érett be. Addig viszont be- mot, elvégzik a kukorica má- takarítják a borsót és a baltaci- sodik kapálását is. A szövetkezet vezetősége meg­szervezte már a gabona behor- dást és a cséplést is. Hatvan pár lófogattal és a gépállomástól ka­pott vontatókkal hordják be a több mint 20 000 gabonakeresztet. A szövetkezeti tagok maguk csé­pelik el gabonáikat. A cséplő bri­gád is megvan, amelyet premi­zál is a közösség. Közel ezer hold gabonát kell learatniok a györkönyi Szabad­ság Tsz tagjainak. A gabonate- rület 40 százalékát, 400 holdat a nagydorogi gépállomás gépei arat ják le. A 600 holdat kézzel kell levágni, ezért három arató bri- I gádot szerveztek, egy brigádban mintegy 40 kaszás pár tömörül. A paksi járás, úttörői igen sok kirándulást, táborozást szervez­tek, illetve szerveznek az idei nyárra. Paksról' 40 úttörő volt autóbusszal négy napos Balaton körüli túrán. A dunaszentgyör- gyiek közül 40-en Miskolcon, Aggteleken, Diósgyőrött, a duna- földváriak közül 70-en Sopron vidékén jártak 4—4 napos túrán. A gerjeni úttörők Budapestre ké­melékenység emelése és a bérfe­gyelem megszilárdítása — mon­dotta többek között. A mezőgaz­daság kérdéseivel kapcsolatban arról beszélt, hogy sokat és állan­dóan kell foglalkozni a tsz-ekben újonnan belépett tagokkal és a munkaszervezet megszilárdításá­val, a termelőszövetkezetek erő­sítésével. A gazdasági kérdések ismerte­tése után a kulturális élet terüle­tén végbement fejlődésről be­szélt. — örvendetes jelenség né­pünk egyre növekvő kulturális igénye, amelyet példáz az is, hogy két-három évvel ezelőtt csak ne­hézségek árán tudtuk középisko­láinkat benépesíteni. Az idén az általános iskolát végzettek 57 százaléka jelentkezett középisko­lai továbbtanulásra. Beszélt Benke elvtársnő, az iskolareform végrehajtásáról. El­mondotta, hogy ez év szeptembe­rében vitára bocsátják az iskola- reform tervezetét. Az előadó is­kolapolitikánk és kulturális fej­lődésünk méltatása után dicséret­tel emlékezett meg a szekszárdi irodalmi színpad munkájáról, amely országos viszonylatban is hírnévre tett szert. Az előadás második részében a I külpolitikai helyzetet ismertette Benke Valéria elvtársnő, műve­lődésügyi mihniszter. Már a cséplés munkaerő ellá­tottságát is biztosították. Két bri­gádot szerveztek, egy brigád há­rom csapatból áll. Egyik csapat hordja a géphez a gabonát, má­sik csépel, a harmadik pedig a kicsépelt gabonát szállítja el a géptől. szülnek három napos kirándulás­ra. Igyekeznek kihasználni a já­rás úttörői a Duna-parti táboro­zási lehetőségeket. Hetven duna- szentgyörgyi úttörő Gerjen, negy­ven györkönyi úttörő pedig Paks mellé készül néhány napos sátor­táborozásra. A Paks Hegyes- és Csámpa-pusztai úttörők az or- dasi szigetnél fognak táborozni. A nagykónyi Haladás Tsz-ben 172 aratóbrigádot szerveztek Százhúsz kaszás áll készen a györkönyi Szabadság Tsz-ben az aratásra Kirándulnak, táboroznak a paksi járás úttörői

Next

/
Thumbnails
Contents