Tolna Megyei Népújság, 1960. július (5. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-20 / 170. szám

2 YOLNA MEGYEI NEPÜJSÄG 1960. július 20; Hammarskjöld jelentése, Kuba panasza, a kongói helyzet a Biztonsági Tanács előtt A balti köztársaságok képviselőinek sajtóértekezlete Moszkvában (Folytatás az 1. oldalról.) icsataterévé változik. Emlékezte­tett Hruscsov szovjet miniszterel­nök Kubával kapcsolatos kijelen­tésére, amely szerint a Szovjet­unió segítséget nyújt, ha Kuba szuverenitását veszélyeztetik. — Ugyancsak utalt Fidel Castronak arra a kijelentésére, hogy az Egyesült Államoknak azzal kel­lett volna válaszolnia Hruscsov kijelentésére, hogy nem sző ag­resszív terveket Kuba ellen. Raul Roa rámutatott, hogy az Egyesült Államok kubai háborús bűnösöket oltalmaz, s arra buzdí­totta az amerikai ellenőrzés alatt volt olajfinomítókat, hogy ne vál­laljanak munkát a kubai ipar ré­szére. Végül kiemelte, hogy az Egyesült Államok az »erősebb pozíciójából« akart tárgyalni Ku­bával. A kubai kormány mind­ezek után hajlandó diplomá­ciai tárgyalásokat folytatni az Egyesült Államokkal támadt né­zeteltéréseiről, de csak az egyen­lőség alapján. Cabot Lodge amerikai küldött tagadta, hogy az Egyesült Álla­mok agressziót követett el Kuba ellen. Az amerikai küldött az amerikai olajtársaságok lefoglalá­sát »önkényesnek és illegálisnak" nevezte. Azt bizonygatta, hogy a kubai cukor behozatalának meg­szüntetése nem jelent gazdasági agressziót. Végül reményét fejezte ki, hogy sikerül helyreállítani a »hagyo­mányos barátságot" Kubával. — Lodge hangoztatta, hogy az Egye­sült Államok ma is teljesen ér­vényben levőnek tekinti a Mon- roe-doktrinát. Ismeretes, hogy az amerikai kormány minden eset­ben a Monroe-elwel igyekezett igazolni a latin-amerikai orszá­gok belügyeibe való ismételt be­avatkozását. ülésén egyöntetűen elhatározta, hogy összehívja az amerikai kül­ügyminiszterek rendkívüli ülését »a nyugati félteke demokráciáját és egységét fenyegető veszély« megtárgyalására. A javaslatot Peru terjesztette elő. Lechuga ku­bai nagykövet kijelentette, hogy elvben egyetért a javasolt érte­kezlet összehívásával, de országa fenntartja magának a jogot, hogy New York: (MTI) Jose Correa Ecuador-i küldött, a Biztonsági Tanács jelenlegi elnöke bejelen­tette, a tanács szerdán este — ma­gyar idő szerint 20.00 órakor — ül össze, hogy megvitassa Ham­marskjöld Kongóról szóló jelen­tését. Az ülést azért halasztották el egy nappal, hogy azon részt vehessen Thomas Kanza Kongó ENSZ küldötte és André Mandi külügyi államtitkár is, akiknek repülőgépe kedden este érkezett meg New Yorkba. Alexander tábornok, a kongói ENSZ-erőkben részt vevő ghanai csapatok parancsnoka is útban van New York felé, hogy Horn tá­bornok megbízásából tájékoztas­sa Hammarskjöld főtitkárt a kon­gói helyzetről. Az ENSZ küldöttségek afrikai csoportja hétfőn este ülést tar­tott. Az ülésről kiadott közle­mény szerint a csoport kilenc tagja felszólítja Belgiumot, hogy azonnal vonja ki csapatait Kon­gó területéről. Az afrikai küldöt­tek hangsúlyozzák, hogy Katan­ga tartomány a Kongói Köztársa­ság szerves része és sajnálkozá­sukat fejezik ki amiatt a kívülről jövő kísérlet miatt, amelynek cél­ja a fiatal köztársaság területi az értekezlet napirendjének és színhelyének megállapítása után közölje: részt vesz-e az értekezle­ten. Celeo Davila elnök a döntés után Peru küldöttének elnökleté­vel héttagú bizottságot jelölt ki a napirend és az értekezlet színhe­lyének megállapítására. Az UPI értesülése szerint a bizottság a hét folyamán meghozza döntését. egységének megbontása. A cso­port végül dicsérettel emlékezik meg az ENSZ főtitkárának erőfe­szítéseiről, amelyekkel a Bizton­sági Tanács július 14-i határoza­tának végrehajtásán fáradozott. Csehszlovákia ENSZ-küldöttsé- ge hétfőn nyilatkozatot adott ki, amely megállapítja, hogy a NATO-t felhasználják az afrikai felszabadító mozgalom elnyomá­sára Kongóban. A nyilatkozat utal arra, hogy a NATO repülő­tereiről intervenciós fegyveres erőket indítanak útnak és a Kon­góba küldött belga csapatokat a NATO fegyveres erőitől vonták el. Ez meggyőzően bizonyítja, hogy a NATO nemcsak a szocia­lista országok ellen irányul, ha­nem eszköz az imperialisták ke­zében a nemzeti felszabadító mozgalmak elnyomására Afriká­ban és mindenütt a világon. Az európai gazdasági közösség hat országának külügyminisztere hétfőn megvitatta a kongói hely­zetet. Hír szerint, a hat miniszter egyetértett abban, hogy »a belga csapatokat addig nem lehet ki­vonni Kongóból, amíg nincs biz­tosíték rá, hogy az ENSZ-erők fenn tudják tartani a rendet". Moszkva (TASZSZ): Július 21- én lesz 20 éve annak, hogy Lett­országban, Litvániában és Észt­országban visszaállították a szov­jet hatalmat. Ebből az alkalomból Moszkvában a külföldi kulturális kapcsolatok állambizottságának székhelyén sajtóértekezletet tar­tottak a balti köztársaságok állan­dó moszkvai képviselői. Pjotr Paegle, a Lett SZSZK képviselője elmondotta, hogy Havana (MTI): Nyugati hírügy­nökségek jelentése szerint Fidel Castro felépülése után hétfőn es­te beszédet mondott a havanai televízióban. Kijelentette, az Egyesült Álla­mok úgynevezett segítség nyújtá­si terve az amerikai köztársasá­goknak azt a célt szolgálja, hogy „így semmisítsék meg a latin­amerikai országok rokonszenvét a kubai forradalom iránt”. Castro „félmilliárd dolláros megvesztege­tésnek” nevezte az amerikai se­gélytervet. Castro élesen támadta a Monroe elvet is, amelyet „avultnak és fér­gesnek” nevezett. „Ez a doktrina kalózkodásra hatalmazza fel őket. Nekünk is jogunk van hoz­zá, hogy meghirdessük saját elve­inket. Mi Latin-Amerika népei­nek egyenlőségét hirdetjük, vala­mint az ész. felsőbbrendűségét az erő felett.” Castro beszédében elmondotta, Lettország ma igen fejlett gép­gyártással, műszeriparral rendel­kezik. Az ipari termelés 1939-hez viszonyítva közel tízszeresére nőtt. Litvánia ma 42 országba expor­tál árucikkeket — mondotta Konsztantyin Gadbank, a Litván SZSZK állandó moszkvai képvi­selője — a köztársaság a szovjet hatalom éveiben 400 új üzemmel gazdagodott; hogy az Egyesült Államok nagy összeget ajánlott fel azoknak a kubai diplomatáknak, akik haj­landók menedékjogot kérni. Éle­sen szembehelyezkedett Castro azokkal is, akik arra próbálják rá­bírni, hogy utasítsa el a Szovjet­unió gazdasági és katonai segítsé­gét. „Ha tudod, hogy meg akar­nak ölni és valaki felajánlja, hogy megvéd, elutasítod a segítséget?” — vetette fel a kérdést. Castro hangoztatta, hogy az Egyesült Államok támadást ter­vez Kuba ellen és meg akarja semmisíteni kormányát. Kijelen­tette, hogy a kubai hadseregnek állandóan ébernek kell lennie, mert „az elkövetkezendő hónapok döntőek lesznek”. Castro „kalóz­kodásnak” nevezte, hogy az Egye­sült Államok megszüntette á ku­bai cukor importját és hozzátette: „Most pedig a zsákmányt szét akarják osztani az amerikai nemzetek között”» Augusztus 15-én kiáltják ki a francia közösséghez tartozó Kongói Köztársaság függetlenségét A Biztonsági Tanács ma este fogiaikozik a kongói kérdéssel Fidel Castro beszéde a havanai televízióban Az ülésen ezután Mario Ama- deo argentin küldött határozati javaslatot terjesztett elő, amely indítványozza, hogy a Biztonsági Tanács ülését napolják el az amerikai államok szervezetének döntéséig. A határozat-tervezet ugyanakkor felhívja az amerikai államok szervezetének tagjait, hogy segítsék elő a kérdés békés megoldását, s felhiv minden or­szágot, tartózkodjék olyan ak­cióktól, amelyek fokozhatnák a feszültséget az Egyesült Államok és Kuba között A lengyel, francia, az olasz és az angol küldött szólalt fel, majd rövid szünet után a Biztonsági Tanács hajnali két órakor folytat­ta ülését. A folytatólagos ülésen a csang- kajsekista küldött szólalt fel, majd az ülést kedden délután három órára halasztották el. A keddi ülésen szólalt fel a Szovjetunió képviselője. Az amerikai államok szerveze­tének tanácsa hétfői rendkívüli Hruscsov fogadta Raul Castrót Moszkva: (TASZSZ) Nyikita Hruscsov, a Szovjetunió Minisz­tertanácsának elnöke hétfőn fo­gadta a Szovjetunióban tartózko­dó Raul Castrót, a kubai fegyve­res erők miniszterét. Szívélyes beszélgetés folyt közöttük, amely­be Anasztasz Mikojan is bekap­csolódott. Este Hruscsov vacsorát adott Raul Castro tiszteletére. Itt Hrus­csov és Castro pohárköszöntőt mondott. Megalakult a japán kormány Tokió: (Reuter) Hajato Ikeda, az új japán miniszterelnök, ked­den nyilvánosságra hozta kormá­nyának névsorát. Az új japán kormány külügyminisztere Zen- taro Koszaka lett. Hirohito japán császár kedden megerősítette Ike- dát a miniszterelnöki tisztségben. Újabb jelentések a kongói helyzetről Eyskens belga miniszterelnök hétfőn este újságírók kérdéseire válaszolva kijelentette, Belgium hozzájárult az ENSZ-csapatok köz belépéséhez Kongóban a rend helyreállítására, de hangsúlyozta, a rendet nem fenyegeti veszély, s hozzátette „az ENSZ-nek nincs joga katonai műveleteket végre­hajtani politikai cél érdekében és ugyanúgy el kell ismernie a tényleges helyzetet, mint Belgi­umnak.” Az AP jelentése szerint a Ka- tangából elmenekült belgák kez­denek visszatérni otthonukba. Ez is azt bizonyítja, hogy Belgium, noha eddig hivatalosan nem is­merte el Katanga függetlenségét, támogatja a tartomány elszakadá­si törekvéseit. Figyelemre méltó ugyanis, hogy a belga kormány a kongó többi tartományában élő belgákat felszólította az ország elhagyására. Csőmbe, Katanga tartomány mi­niszterelnöke hétfőn bejelentette, London: (TASZSZ) Az angol alsóház külpolitikai vitájában hétfőn élesen bírálták az angol kormányt amiatt, hogy nem akar­ja előmozdítani a nemzetközi fe­szültség enyhülését. A munkás­párti ellenzék különösen azt a tervet támadta, amelynek kereté­ben »Polaris« rakétákat akarnak a nyugatnémet haderő rendelke­zésére bocsátani. Selwyn Lloyd nem volt hajlan­dó megvilágítani az angol kor­mány idevágó politikáját, mond­ván, hogy »a NATO tanácsa hiva­talosan még nem vitatta meg ezt a kérdést". Worbey munkáspárti képviselő kijelentette, hogy a nyugatnémet hadigépezet atomfegyverekkel való ellátása nem fér össze a brüsszeli szerződéssel. A munkáspárti képviselők több hogy fogadta Zepposz tengerna­gyot, a görög kormány megbízott­ját, aki tájékoztatta őt, hogy a görög kormány megkapta Katan­ga elismerésére vonatkozó kérését és azt „rokonszenwel tanulmá­nyozza”. A kongói hadsereg vezérkari főnöke rádiófelhívást intézőit a kongói katonákhoz. Hangsúlyozza, hogy a kongói zűrzavar igazi oka a belga agresszió. A vezérkari fő­nök felszólítja a katonákat, hogy tartsanak szigorú fegyelmet. Uta­sítja őket, tegyék le a fegyvert ott, ahol az ENSZ csapatok meg­jelennek, azokban az övezetekben azonban, ahol ENSZ katonaság nincs, saját védelmükre megtart­hatják fegyvereiket. Az AP arról ad hírt, hogy a Matadiba küldött marokkói ENSZ erők, az ottani katonaság ellenál­lásába ütköztek és egyelőre a marokkóiaknak nem sikerült meg száliniok a kikötőt. vita középpontjában kérdést szögeztek Selwyn Lloydnak Castiella spanyol külügyminisz­ter angliai látogatása tárgyában is. Jeger utalt Castiellának arra a kijelentésére, hogy büszke há­borús tetteire, amelyeket tudva­levőleg egykor ,a Szovjetunió el­len hajtott végre. Beletartozik-e az angol kormány politikájába — kérdezte Jeger —, hogy hasonló fasiszta nézetekkel vállaljon kö­zösséget. Selwyn Lloyd elutasítot­ta az egyértelmű választ, csupán annyit jegyzett meg, hogy ez »na­gyon régen történt". Stonehouse munkáspárti kép­viselő felszólalásában rámutatott: az egész angol nép »maradékta­Brazzaville (Reuter): Brazza ­villeben, a francia közösséghez tartozó Kongói Köztársaság fővá­rosában hétfőn béjelehtétték, hogy az ország függetlenségét au­gusztus 15-én kiáltják ki. Mint ismeretes, az országot a Kongó Moszkva: (TASZSZ) Dél-Ko- reában, ahol három hónappal ez­előtt a népi fölkelés eredménye­képpen megdőlt Li Szin Man dik­tátort rendszere, július 29-ére tűzték ki a parlamenti választá­sokat. A választási kampány tel­jes hévvel folyik, ami lehetővé teszi a részt vevő politikai erők pontos megkülönböztetését. A vá­lasztási törvény megtartja az ösz- szes antidemokratikus korlátozá­sokat. A vagyoni és az egyéb fel­tételek a dél-koreai polgárok többségét megfosztják attól a le­hetőségtől, hogy képviseltessék magukat a parlamentben. Ugyan­az a két amerika-barát párt — a demokrata párt és a liberális I párt — lép a politikai porondra, ! ugyanazokkal a semmitmondó választási platformokkal. Igaz, hogy most a jelöltek lis­táján meglehetősen sok a »függet­len«. De ez csak álca. A függet­lenek képében a liberális párt képviselői lépnek fel, azok, akik Li Szin Man idejében tartották kézben a gyeplőt. A jelöltek kö­zött a liszinmanista lakájok egész sora szerepel. Jellemző, hogy olyan jelölteket is állítanak a dél­koreai választók elé, akik ellen bírósági eljárást inditottak súlyos politikai bűncselekményekért. — Többek, közt a képviselőjelöltek között van Han Hi Szűk is, a li­szinmanista választási kampány egykori vezetője. Dél-Korea népe határozottan elutasítja ezeket az úgynevezett A hivatalos tilalom sken a lakosság kijelentette a liszinma­folyó választja el hasonnevű szomszédjától, a korábbi Belga- Kongótól. A függetlenség kikiál­tásával egyidőben Franciaország együttműködési és technikai se­gítségnyújtási szerződést ír alá a Kongói Köztársasággal. nista lakájoknak: »Takarodjatok Hawaii-ba, ahová szégyentelen gazdátok takarodott«. De a dél­koreai hatóságok figyelmen kí­vül hagyják a nép hangulatát. — Ismét olyan parlamentet akarnak erőszakolni a választókra, amely függvénye lenne az amerikai megszálló gépezetnek. A dél­koreai belügyminiszter bejelen­tette, hogy a választások előké­szítése és lebonyolítása idejére minden egyes rendőri részleghez »nagy mozgó csoportokat« irányí­tanak, hogy biztosítsák »a sza­badság légkörét«. A dél-koreai választási kam­pány másik sajátossága: az ame­rikai hatóságok durva beavatko­zása. Nem elég, hogy az Egyesült Államok nagyköveté nyilatkoza­taiban kiadta az utasítást, hogy a választások »nem eredményez­hetnek balra tolódást«, az Egye­sült Államok nemrég rakétalöve­dékekkel nagyszabású katonai gyakorlatokat rendezett Dél-Ko- reában. Több ezer amerikai ka­tonát és tisztet irányítanak a de­markációs vonalnál elhelyezett amerikai hadosztályok megerősí­tésére. A dél-koreai parlamenti »vá­lasztások« előkészületei azt bi­zonyítják, hogy az Egyesült Ál­lamok és dél-koreai ügynöksége láthatólag csak a cégért akarja kicserélni, de érintetlenül akar­ja hagyni annak a rendszernek az alapjait, amelyre a dél-koreai nép 1960. áprilisában k: "ondta az ' életet. Aligha siker'l azonban , vissza fordítani az események me- I netét. lanul elutasítja« meg a gondola­tát is annak, hogy Anglia bármi­lyen katonai egyezményt kössön j »jelölteket«, egy olyan országgal, amely támo- j ellenére rendezett gyűlés gáttá Hitlert A nyugatnémet atomfegyverkezés és az angol—spanyol viszony az alsóházi Új választási komédia kezdődik Dél-Koreában

Next

/
Thumbnails
Contents