Tolna Megyei Népújság, 1960. július (5. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-19 / 169. szám

6 TOLNA MEGYEI NEPÜJSÄG 1960. július 19. „Kicsit elbámészkodtam" Kevés újság jelenik meg napon­ta, hogy ne adna hírt közlekedési balesetről. Legtöbb balesetet a figyelmetlenség okozza, s nem rit­Az YA 20—52-es furgon például 40 kilométeres sebességgel szá­guldott át a kereszteződésnél. A KL 92—72-es kismotorkerékpá­ka a balesetek okainál az sem, hogy a gépjárművezetők semmi­be veszik a közlekedés szabályait. Dombóvárott az utóbbi hóna­pokban nőtt a közúti balesetek száma. S ezért is a szokottnál job­ban ellenőrzik a községben, a köz­ségbe vezető utakon a gépjármű­veket. A rendőr járőrök minden alkalommal nemcsak ellenőrzik a gépjárművek üzembiztonságát, az okmányokat, hanem kiterjed az ellenőrzés arra is, hogy figyelmez­tessék a motorosokat, gépkocsizó- kat az óvatosságra, a figyelmes vezetésre. Ennek ellenére mégis számosán sértik meg a KRESZ szabályait, amivel végeredmény­ben már baleset bekövetkezését teszik lehetővé. Csak fél óráig figyelte e sorok írója a község központjában lévő útkereszteződést, de a tapasztalat az, hogy jónéhány gépjárműve­zetőnek ismételten kellene vizs­gát tenni, jobbik esetben a KRESZ-t újból áttanulmányoz­ni. A KRESZ köztudomású, hogy az útkereszteződéseknél való át­hajtást sebességkorlátozással írja elő, fokozott figyelemmel. — A dombóvári vasútállomás kilenc fiatalja sikerrel vizsgázott a közelmúltban a „Szakma ifjúi mestere” mozgalom keretében. A fiatalok a Pécsi Vasútigazgatóság vizsgabizottsága előtt vizsgáztak. — Negyvenezer forintos költ­séggel tatai’ozzák a madocsai mű­velődési otthont. ron hatalmas csomagot vitt az ölében a vezető — nyilván ez is akadályozza a vezetésben. Az AB 73—30-as Volga személygépkocsi alig haladt át szabályosan az út­kereszteződésnél, amikor egy Pannónia száguldott el olyan se­bességgel, hogy még a rendszá­mát sem lehetett elolvasni. Majd pedig a KP 32—13-as kismotor két személlyel a megengedettnél jóval gyorsabban haladt át az út­kereszteződésen. A GA 26—39-es autóbusz vezető-ülésében — zárt vezető-ülés — hárman társalog­tak a gépjármű vezetőjével. Két szabálytalanság egyszerre: a meg­engedettnél többen ültek elöl a vezető mellett — az egyik utas a motorházon — és a vezetővel be­szélgettek. S amíg így figyeljük a forgal­mat, egyszer csak hatalmas csat- tanásra leszünk figyelmesek. A fémtömegcikkipari vállalat teher­A szövetkezet még fiatal. Alig három éves múlt van a máris or­szágos hírű asztalosok ktsz-e mö­gött, és csak a tapasztalat „öreg­bíti” tagjait. Az átlagos életkor — ötvenhat ktsz tag átlag életkora — alig több mint harminc, és mindig fiatalodik ez a szövetke­zet. Az idén is például tizenhárom ipari tanulót szerződtettek, és a most szabadult három fiatal mes­ter is a ktsz-tagok sorába állt. A fiatal szakemberek mesterei a munkának, a BÚTORÉRT még kocsijába szaladt bele egy moto­ros. A következő pillanatban ki­ugrik a teherautó sofőrje és ráz­za a motorost és kiabál: — Börtönbe akar juttatni, hát nem látta, hogy fordulok, nincs szeme, hogy észrevegye, az irány­jelző lámpát? A KD 52—15-ös kismotorkerék­pár vezetője csak hebeg, s csak annyit tudott kinyogni: — Elbámészkodtam ... S az ilyen „elbámészkodtam” vezetők nemcsak saját életüket veszélyeztetik, hanem az ország­utak összes járművezetőit is. Az elbámészkodott vezetők, a szabá­lyok megszegői mellett vannak, akik úgy közlekednek, hogy öröm nézni, ezeknek a gépjárműveze­tőknek személyes példamutatás mellett, még társadalmi ellenőr­ként is kellene közlekedniük, fi­gyelmeztetni a szabálytalanul közlekedőket, hogy minél keve­sebb baleset forduljon elő nem­csak Dombóvárott, hanem az egész országban. egy alkalommal sem kifogásolta a leszállított bútorok minőségét. Ez főleg a fiatalok érdeme. Két ifjú­sági brigádban dolgoznak a leg­fiatalabbak — a brigádok átlagos életkora 21 év — és ők végzik a legjobb minőségű munkát. Tőlük tanulják a most ipari tanulóknak felvett fiatalok is a bútorkészítés tudományát, és két, három év múl tán, újabb ipari tanulók munkába állításával még fiatalabb lesz az egyre nagyobb múltra visszate­kintő kisipari szövetkezet. — p — Megfiatalodik a fiatal szövetkezet fél napló n HU alatt (II. RÉSZ) Megvolt. Vigyáztam rá. hogy senki ne veszhessen el. Egy földalatti lifttel mélyebb szintre eresztettek bennünket. Itt délnek fordultunk. Egyszer­esek megtorpant a menet. Ki­csit várok, de csak állnak. Elő­re'szólok: — Mi van? Miért nem me­gyünk? Valami baj van? — Nincs — válaszolják. — Mindjárt. Vártam türelmesen, de nem tudtam elgondolni, hogy miért állunk. Több mint negyedóra telhetett el, amíg kicsit előrébb tudtam jutni. Kezdtem érteni. De csak kezdtem. Egy lyukon bujkáltak be egyenkint. Utolsónak én is »be­dugtam« magam. Nagyon nehéz volt benne elöremászni. Fejtési vájat volt csúsztatóval. Újból megtorpant a menet. A vájatban dolgozó bányászok kérdezték: — Miféle társaság ez? — kérdezték tőlem. A kérdés hangja olyan volt, hogy abból azt sejthettem, hogy engem bá­nyásznak néznek. — Történészek — válaszol­tam. — Mi az ördögnek mászkál­nak itt? Hogy fegyelmit kap­junk miattuk? Csak pár hétre kellene leküldeni őket, akkor megtudnák, hogy mi az bányász­nak lenni! — Nem lesz fegyelmi. Majd megmondjuk a főmérnöknek, hogy miattunk volt a lemara­dás — próbáltam megnyugtatni őket. Közben a kohómérnök, segít­séggel átpréselte magát két ge­renda között. Miatta álltunk meg. A legalsó szinten kifelé men­tünk. Én alig bírtam. Nem a fáradtságtól, hanem mert tele lett a csizmám széntörmelékkel és törte a lábam. Vánszorog­tam csak és hallgattam. Ko­vács Valéria szólalt meg: — Álljunk meg! Tele van a csizmám, nem tudok menni. Ezzel engem is »megváltott«. Kiszórtuk a széndarabokat és folytattuk az utat. Találkoz­tunk két emberrel, akik csil­lékben sárgás-barna ■ valamit toltak. Babits András, a Tudo­mányos Intézet dolgozója meg­kérdezte: mi az? — Agyag — magyarázták. — Robbanás esetén ezzel , zárjuk el a meggyulladt részt.' Ezzel könnyebb s biztosabb. Az utolsó szint olyan volt, mint egy modern alagút. Tágas, jól kivilágított. Különös formá­jú mozdony húzta a csilléket. Három hatalmas, sűrített leve­gővel töltött fekvő tartály lát­szott csak belőle a négy kerék felett. A bordázat itt már nem fá­ból készült mint régebben, ha­nem megfelelő ívben hajlított vastámból. A biztonságosabb- sága mellett ennek még az az előnye is megvan, hogy ezeket ki lehet szerelni, mikor már nincs szükség rájuk. Ki lehet »rabolni-«. Mikor felszínre értünk, végig néztünk egymáson. Olyanok voltunk, mintha koromba már­tottak volna bennünket. Ko­vács Valériának csak a szeme és a foga fehérlett. Babits And­rás nem állhatta, hogy meg ne kérdezze: — Mit csináltál? Csupa fe­kete az arcod! — Izzadtam és megtöröltem magam — válaszolt. Nevetnünk kellett, ahogy ösz- szemázolta magát. Kovács Va­léria pedig rajtam mosolygott. Azután felmentünk a 45 mé­ter magas géptoronyba. Ez a bánya szíve. Négy egyforma hatalmas kerék, legalább 6 mé­ter átmérőjű egyenkint. A fő­mérnök elmondta, hogy a rend­kívüli' erősségű köteleknek az élettartama legfeljebb 3 év. Az­után cserélni kell. Az elhaszná­lódást az elkopott sodronyszá­lak számából állapítják meg. A hatalmas gépezetet egyet­len ember irányítja. Előtte ül egy székben és ahog§ kapja alulról a telefonutasítást, úgy emeli meg a kart, amelyet ál­landóan a kezében tart. Ezzel a karral a lent dolgozók életét is a kezében tartja. Egy hibás mozdulat és emberek pusztul­hatnak el. Rendkívüli felelős­ség, rendkívüli figyelmet igény­lő munka. Végül következett az alapos fürdés. Nem olyan egyszerű bolt ledörzsölni a ránktapadt »gyémántlisztet«. Fejenkint el- fürödtünk vagy 10 deka szap­pant. Mégis, amikor előbújtunk a fürdőfülkékből és egymásra néztünk, újból kinevettük egy­mást, mert mindenkinek a sze­me körül fekete karika díszel­gett. Onnan még a szappan se vitte le a szénport. A fürdőke­zelőnő is elmosolyodott, mint­ha csak csínytevésről lenne szó. Lehetett látni, hogy számított erre. Kedvesen mondta: — Töröljék meg szárazra és itt van ez a kenőcs, tegyenek erre a vattára egy Leveset és kenjék be vele. * Visszamentünk az irodába. A főmérnök jó pécsi barnasörrel megrakott asztallal várt ben­nünket. Amint tréfásan mond­ta; jutalom a bátorságért. Az­után megmondta, hogy amíg lent voltunk, orvos volt állan­dóan készenlétben. Ezt előre nem akarta megmondani, ne­hogy elijesszen^ valakit. Utólagos tájékoztatásként el­mondotta a főmérnök, hogy még mindig fordulnak elő bá­nyalégrobbanások, halálos bal­esetek. Régebben majdnem minden hónapra esett egy, de a bányatechnika fejlődésével ma már két-három hónapra esik egy. Beszélt a bányászbe­tegségről, a szilikózisról. Az át­lagkereset 4000 forint és több ezer forint az évi hűségjutalom is. Olyan is van, aki tízezer fo­rintot is kap. Azonban a szili­kózis ellen ez sem használ. (Vége.) SZABÓ LAJOS A sör történelméből Münchenben, a bajor sör hazá- merkedtek meg. Ez a növény á jában rövidesen „sörmúzeumot” sörfőzéssel kapcsolatban először rendeznek be, amely képekkel, egy 1079-ből származó okiratban dokumentumokkal, valamint a szerepel. A XIII—XIV. századtól sörgyártás különböző korszakból kezdve a komló felhasználása a való szerszámaival mutatja be a sörfőzésben általánossá vált. közkedvelt ital egész történelmét. Ahol ma München városa áll, A sör jóformán egyidős az em- egy közeli bajor monostorból el- beri kultúrával, mert hiszen a kergetett barátok már a X. szá- kínaiak és a japánok már i. e. zadban foglalkoztak sörfőzéssel. 3000-ben sört főztek rizsből. Valószínűleg az általuk készített Az ősi germánok is foglalkoztak árpalé volt az első, amely erősen a sörfőzéssel. Tacitus szerint a emlékeztetett már a mai italra, germánok söre „árpából vagy Miután München Heinrich den gyógynövényekből készült ital, Löwen 1158-ban kelt alapító ok- amely romlott borra emlékeztet”, levelétől számítja fennállását, te- A komlóval Közép-Európában hát a sörfőzés ezen a helyen még csak a népvándorlások idején is- a városnál is régebbi keletű. — Tegnap este hat órai kezdet­tel a Magyar Honvédelmi Sport- szövetség Tolna megyei Elnöksé­gének székházában az elnökség nevelési szakosztálya újjáalakuló ülést tartott. — Hacsaturján Bécsben dirigál. A következő hangverseny évad­ban a bécsi filharmonikusok egyik hangversenyét Aram Hacsaturján fogja vezényelni. Hacsaturján első ízben vezényel Ausztriában. A hangversenyen saját műveit, vala­mint Sosztakovics egyik művét szándékszik előadni. — Kritikusról elnevezett szín­ház. Brooks Atkinsont, a New York Times színikritikusát külön­leges megtiszteltetés érte. Mi­után 35 éven keresztül jóformán minden New York-i színházi be­mutató sorsát az ő kritikája dön­tötte el, Atkinson a múlt hónap­ban nyugalomba vonult. Működé­sének elismeréséül most az egyik Broadway színház a kritikus ne­vét vette fel. — Száznégy hizott disznót és 41 szerződött marhát értékesített az év első felében az újiregi Béke Termelőszövetkezet. A közös gaz­daság a közelmúltban öt mázsa rántanivaló csirkét is piacra adott. — Svájci orvosok művészi kedv­telései. Zürichben a svájci „Orvo­sok napján” kiállítást rendeztek az orvosok kedvtelésből készített festményeiből, szobraiból és iro­dalmi alkotásaiból. A kiállítás megemlékezett az irodalomban hí­ressé vált orvosokról: Schillerről, Büchnerről, Csehovról, Conan Értesítjük a város közön­ségét, hogy a Szekszárdi Víz és Csatornaművek derítő-te­lepének telefonszáma: 24—25-re megváltozott. (82) ÍVVWNAAAAAAAA^WWW A gazdaság azonnali belépés­re felvesz: kőműveseket, ácsokat és szobafestő-mázo- lót. Fizetés kollektív szerint, (fejadag, stb.) Sárközi Állami Gazdaság, Várdomb-Ujberek. (83) Doyleról, Alfred Döblinről és Schnitzlerről. — Tizennégyezer forintot adott a simontornyai községi tanács az általános iskolai politechnikai ok­tatás részére a községfejlesztési alapból. Az összegből szerszámo­kat és anyagot vásároltak. — BB is visszavonul? Gina Lollobrigida után most Brigitte Bardotról terjedt el a hír, hogy vissza akar vonulni a filmtől. Újabban visszautasítja a produ­cerek ajánlatait és állítólag ki­jelentette, hogy szerződésbeli kö­telezettségeinek teljesítése után régiségkereskedést nyit. Anyagi­lag nem is járna talán rosszul* mert hiszen a sznobok bizonyára előszeretettel keresnék fel Bardot régiségboltját. — Kétszázmillió Bing Crosby lemez. Az amerikai hanglemez­kereskedők szövetsége „A hang­lemezek világrekordere” címet adományozta Bing Crosbynak, a népszerű énekesnek. Kiszámítot­ták ugyanis, hogy eddig már több mint 200 millió Crosby-lemezt ad­tak el. Egyedül a Fehér karácsony című dal lemezéből 13 millió pél­dány kelt el. — A televízió műsora: 19.003 TV-híradó. 19.15: Nyílt tárgyalás. Sztárok és sportolók. 20.15: Ca- relli Gábor énekel. Zongorán kí­sér: Piess László. 20.30: Az arany­vonat. Magyarul beszélő szovjet film. — A Közalkalmazottak Szak­szervezete július 22-én, délelőtt 10 órakor a nőfelelősök részére ér­tekezletet tart szakszervezeti he­lyiségében. Kanacsi Állami Gazdaság ÁCS SZAKMUNKÁSOKAT felvesz folyó évi munkákra. Üzemi étkezés, munkásszál­lás van. Jelentkezés levélben, Kanacsi Állami Gazdaság. Paks címen. (73). Apróhirdetések 1100-as, 4 ajtós Skoda, kitűnő állapotban sürgősen eladó. Tar- czal, Madocsa, Temető u. 38. (69) Gyakorlattal rendelkező VIL- f LANYSZERELÖT felve- ) szünk, fizetés megegyezés # szerint. Húsipari Vállalat, f Szekszárd. # (72) é ■ oioioioioioioi 0 0 ■ OXIGENLERAKAT nyílt ■ 2 BÁJÁN 0 n ■ 0 I960, július 15-ével Q ■ m n a Bajai Fémipari és Javító n b Vállalat u (J kezelésében a gépállomás te- Q m rületén. Kérjük a Fogyasztó- a Q kát, hogy oxigén és dissous- rí a gáz igényükkel és kartonjaik- U O kai minél előbb keressék fel ? lerakatunkat. Bajai Fémipari (J 5 és Jav. V. Baja, Kígyó u. 27. ■ (J Tel.: 454. Q ■ (771 m lOIOIOIOIOIOIOI Azonnali belépésre önálló festő kisiparost keres a Szekszárdi Fes­tő és Mázoló Ktsz. (85) Szoba, konyhás családi ház. mel­lék- és gazdasági épületekkel, sző- lőlugasos kerttel eladó. Zaporo- zsinkó Antal, Decs, Tabán. (74) Bútorozott szoba 1 férfi részére kiadó. Cím a kiadóban. (34) TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG A Magyar Szocialista Munkáspárt Tolna megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja Felelős szerkesztői Petrits Ferenc <iadja- a Népújság Lapkiadó Vállalata Felelős kiadó: Orbán Imre Szeikesztőség és kiadó: Szekszárd, Mártírok tere 15—17. Telefon: 20—10, 20—11 Készül a Szekszárdi Nyomdában Széchenyi utca 46. Telefon: 21—21, 25—72 Felelős vezető: Széli István Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél Előfizetési díj egy hónaira U Jfe

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents