Tolna Megyei Népújság, 1960. július (5. évfolyam, 154-180. szám)
1960-07-19 / 169. szám
i960, július 19. TOLNA MEGYEI VEPTTJSAG e Fél esztendő számvetése A termelőszövetkezetek saját gépesítése kifizeti — Tapasztalatok az uzdi Táncsics Tsz-ben — Megyénk területén, de az egész Dunántúlon egyetlen tsz, az uzdi Táncsics rendelkezik olyan gépparkkal, hogy saját erőből tud megoldani minden gépi munkát. Az 1170 holdas gazdaság öt hónap önköltségszámítási adatainak tükrében vizsgáltuk meg, elérkezett-e már az ideje a tsz-ek teljes gépesítésének, kihasználható-e egy teljes géppark, kifizetődő-e a tsz-nek? A termelőszövetkezet jelenlegi gépparkja: két Belorusz, egy DT, egy Wladimirex, két K-25 Zetor, egy kerti Agrostroj. Ezek erőgépek, van • három pótkocsi, egy szervestrágyaszóró kocsi, egy silókombájn, egy kazalozó, valamin! az erőgépekhez szükséges munkagépek (vetőgépek, tárcsák, hengerek, stb.) Mindezek értéke egymillió forint. Melyek az előnyök a gépállomással végeztetett munka és a saját géppel végzett munka között? Gyakran előfordul, hogy a gépállomás nem küldi időben a gépeket, s ekkor a munkagépek kiszolgálására beosztott tsz-tagok kiesnek a termelésből, hisz a gépre várnak. A munkák kitolódnak és ez több-kevesebb terméskiesést von maga után. A A televízió Tamásiban Nagy meglepetésben és egyúttal örömben volt részük az elmúlt héten a tamásiaknak. Megjelentek a községben a televízió munkatársai és felvételeket készítettek. Először is a Koppány-völgyi Vízgazdálkodási Társulás munkáját vették fel, amin a munkások kotrógéppel és kézzel árokásást végeztek. Meglátogatták a tamási Vörös Szikra Termelőszövetkezet portáját és földjeit is, ahol esőztető berendezésről, a lencse cséplésé- ről és az állattenyésztésről készítettek felvételeket. Az olvaső írja: gép elromlik, a szerelőre várni kell, újabb kiesés. Mindez kiküszöbölhető a saját géppark esetében. Ezáltal szervezettebb, termelékenyebb lesz a munka, a kitűzött feladatok időben megoldhatók. Az erőgépvezetők tsz-tagok, a községben laknak, s így a tsz akkor veszi elő őket, amikor szükség van rájuk (például éjszakai szállítás, stb.) Lényegesen jobb munkát is végeznek, mivel mint tagok közvetlenül érdekelve vannak. A tsz-nek saját szerelője van és minden felszereléssel ellátott szerelőműhelye, (hegesztő- apparát, esztergapad, stb.). A me netközben előforduló hibákat így azonnal ki tudják küszöbölni, az állási idő is minimális. Az uzdi Táncsics 10 éve működő tsz, gépállomási kedvezményt tehát nem kap. Ez azt jelenti, hogy egy normálhold gépi munkáért átlag 100 forintot kellene fizetnie. Mutatkozik-e megtakarítás forintban az előbb említett előnyökön felül? Az öthónapi önköltségszámítás tanúsága szerint az egy normálholdra eső önköltség a gépállomási tarifán belül marad. Jelenleg 60—65 forint egy normálhold munka önköltsége, összetevői: üzemanyag, javítási költség, a vezető munkabére, valamint 20 forint amortizáció. A gépek még újak, javítanivaló alig akad rajtuk, tehát a jövőre nézve még 10—15 forintot kell normálholdanA Gépjavító Vállalat a közelmúltban olyan kezdeményezést indított, hogy felveszi a kapcsolatot falusi KISZ-szervezetekkel és rendszeressé teszi a velük való találkozást. E program keretében látogatott a vállalat és a nyomda közös kultúrcsoportja szombaton Várdombra. Műsorukon egyfelvoná- sos jelenetek — mint Móricz Zsigként számítani javítási költségekre. így egy normálholdat legfeljebb 75—80 forint terhel. Itt kell még megemlíteni, hogy a tsz-nek hét pár lova van, 170 holdra jut egy pár. Ha figyelembe vesszük, hogy egy pár ló tartási költsége naponként 70 forint, úgy a megtakarítás még szembetűnőbb. — Mindezeket együttvéve az eredmény évi 120—150 ezer megtakarítás. Ezek után mái' nem kell bizonygatni, hogy megéri-e a tsz-nek gépesíteni, vagy nem. De mit mond a tapasztalat arról, hogy kihasználható-e egy ilyen géppark teljes egészében egy tsz-en belül. Ez üzemszervezési kérdés. Ha megfelelő a munkák ütemezése, jó a szervezés, akkor feltétlenül! Egyelőre az uzdi Táncsicsnál sem 100 százalékos a kihasználás, bár a tavaszi talajelőkészítő munkákat, növényápolást, trágyahordást, szénabetakarítást, a másodvetés alá a talajelőkészítést, aratást, szállítást a legjobban szervezték meg. Főleg a DT-54. kihasználása kismértékű. Igaz viszont, hogy az őszi szántások jórésze már majd arra vár. A tsz vezetősége és tagjai véleménye szerint a termelőszövetkezetek gépesítése jó és járható út. A jövő, mégpedig a közeljövő feladata a termelőszövetkezetek gépparkjának kiépítése. Balogh András mond egyik novellájának feldolgo zása, a „Dinnye” —, ének-, és tánc számok szerepeltek. A kultúrházat teljesen megtöltötték az érdeklődők, akik előtt a szekszárdiak megérdemelt sikert arattak. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a jövő hónapra ismét meghívták őket: látogassanak el hasonló műsorral. Megszokott olvasmánnyá vált már nálunk az újságolvasó ember számára a Központi Statisztikai Hivatal negyedévenként nyilvánosságra kerülő jelentése, amelyből azt tudjuk meg, milyen mértékű volt az elmúlt időszakban a fejlődés a népgazdaság különböző ágaiban, mennyivel termeltünk többet a fontosabb termékekből, hogy alakult a lakosság életszínvonala, a pénzbevétel, a fogyasztás, vásárlás összességében és egyes cikkekből. Szinte már frázisnak tűnik az a megállapítás, hogy »jogos büszkeséggel olvashatjuk ezeket az adatokat". Mégsem az, e számok ugyanis, ezek az időszakonkint nyilvánosságra kerülő adatok a szocializmust építő ország felemelkedéséért küzdő százezrek, milliók erőfeszítésének, a párt és kormány helyes politikájának eredményeit tükrözik. Mutatói annak, hogy hogyan fejlődött népgazdaságunk, ennek következtében milyen mértékben emelkedett a jólét. Mert e számok mindannyiszor fejlődésről, növekedésről tanúskodnak, arról, hogy mennyivel termeltünk többet, mennyivel vásároltunk, fogyasztottunk, fordítottunk egészségünk védelmére, műveltségünk gyarapítására többet, mint egy évvel ezelőtt. A hároméves tervet — főbb mutatóiban — egy esztendővel a határidő előtt, a múlt év végével teljesítettük. A hároméves terv várható túlteljesítését is kiolvashatjuk a jelentésből. És az egy esztendő óta elért fejlődés — csaknem valamennyi mutatónál — jóval nagyobb a »megszokottnál«. Az állami ipar tizenöt százalékkal termelt többet, mint a múlt év első felében, — a növekedés 1959-ben 1958-hoz viszonyítva 12 százalék volt. A termélé- kenység 8 százalékkal növekedett, — a múlt évben »csak« 5 száza- dékot értünk el —. A lakosság pénzbevétele 12 százalékkal volt magasabb, szemben a múlt évben elért 9 százalékkal. A mezőgazdaság szocialista szektorához már az ország szántóterületének csaknem háromnegyede tartozik, az év elején az arány 57,3 százalék volt. A termelőszövetkezeti tagok száma az éveleji 584 ezerről 880 ezex*- re nőtt. Ma már az ország tízmillió lakosából nyolcmillió-háromszázezer élvezi a társadalombiztosítás előnyeit, a múlt év végén ez a szám 7,2 millió volt. Múlt év márciusában a párt Központi Bizottsága felhívással fordult az ország dolgozóihoz a hároméves terv határidő előtti teljesítésére. A hároméves tervet egy évvel előbb — főbb mutatóit tekintve —, 1959. végére teljesítettük. Sikerült ezt úgy megvalósítani, hogy egyben biztosítottuk a zökkenőmentes átmenetet az 1960-as terv teljesítésére is. Régebben a különböző versenyszakaszokat gyakran az jellemezte, hogy utánuk visszaesés következett. Most a kongresszusi munkaverseny lendülete nem tört meg, éppen azért, mert az ipar* ban a verseny helyes irányításával, a jól átgondolt szervezési intézkedésekkel alaposan előkészítették az 1960-as terv végrehajtását. A párt és a kormány nem »általában« tűzte ki célul az ipari termelés növelését, hanem azoknak az iparágaknak irányozta elő a nagyobbmértékű fejlesztését, ame lyeknek döntő szerepük van az ipar többi ágainak és a népgazdaság más ágazatainak fejlesztésében. A jelentés beszámol arról is, hogy a nehéziparon belül különösen a gépipar és a vegyipar termelése nőtt. Az ipari termelés növekedésében nagy szerepük van a félév folyamán üzembehelyezett beruházásoknak, amelyek egyben — korszerű berendezéseikkel — ked vezően hatottak a termelékenység alakulására is. Egy sor tényező mellett ennek is köszönhető a munka termelékenységének mintegy 8 százalékos növekedése, amivel most már elértük, hogy a termelés emelésének több, mint fele a termelékenység növeléséből származik. A múlt évben ez az arány csak 40 százalék volt, az ötéves tervben kétharmadra kell, hogy nőjön. Az első félévben jelentős lépéseket tettünk ez irányban. Csak a nagyüzemi termelés biztosítja a mezőgazdaságban a munka megkönnyítését, a gépesítést. Bár a szocialista átszeivezés előnyei teljes mértékben csak a következő években válhatnak valósággá, de már most is erre mutat a jelentés egyik adata: kétszer annyi gépi munkát végeztek a gépállomások, mint a múlt év első felében, jóllehet a traktorállomány csak 26 százalékkal növekedett. Jelentős fejlődésről tanúskodnak az adatok a közlekedésnél is. A külkereskedelem alakulása is kedvező volt az elmúlt félévben. Míg a behozatal egyharmaddal növekedett, a műszaki fejlesztést, a termelékenység növelését elsősorban biztosító gépekből és finommechanikai termékekből két- szerannyit hoztunk be, mint a múlt esztendő azonos időszakában. A lakosság életszínvonalának alakulására jellemző, hogy — ami a jólét emelkedésének csalhatatlan jele — tovább tart a fogyasztás eltolódása a tartós fogyasztási cikkek felé. Televíziós vevőkészülékből és villamos hűtőszekrényből mintegy két és félszer any- nyit, bútorokból csaknem egyharmaddal többet vásárolt a lakosság, mint egy évvel ezelőtt, jóllehet, e cikkekből sem tudta a kereskedelem teljes mértékben kielégíteni az igényeket. Jól dolgoztunk az első félévben, erről tanúskodik a Központi Statisztikai Hivatal jelentése. Bizonyos, hogy a munka további javításával sikeresen túl tudjuk teljesíteni az éves tervet, megalapozni a második ötéves tervet. Túlteljesítette féléves tervét a Bonyhádi kománcgyár — Kedvezően alakult a termelékenység és az önköltség is Miért nincs kölcsönző vállalat Szekszárdim ? — Kérem a szerkesztőséget, foglalkozzon a sajtóban azzal a hiányossággal, miért nincs a városban „kölcsönző vállalat”, — írja hozzánk küldött levelében Kálmán J-né szekszárdi lakos. Majd így folytatja. — Más városokban ez az üzlet már olyan fejlett, hogy fényképezőgéptől, porszívóig minden kapható. Igen üdvös volna, ha végre itt is működne a dolgozó nő segítségére. * A kérést im továbbítottuk, s reméljük az illetékesek válaszolnak rá. (A Szerk.) A Bonyhádi Zománcgyár első félévi befejezett termelési tervét 104,9 százalékra teljesítette. Különösen jó eredményeket értek el a gyár dolgozói az exportterv teljesítésénél, ezt mennyiségben mintegy négy, de értékben 27 százalékkal teljesítették túl. Túlteljesítette a gyár a belkereskedelmi kiszál iítási tervét is, 2,7 százalékkal. A termelékenység az első félévben — az egy ledolgozott órára eső termelési érték alap ján — 6,1 százalékkal volt magasabb, mint a múlt év első felében. Az önköltség — ebből csak az első negyedéves adatok vannak meg — az éves szinten vállalt 81,5 százalékkal szemben 79,5 százalék volt. Csak a minőségnél mutatkozik lemaradás, az első osztályú zománcedények aránya a felszabadulási versenyben vállalt 86,6 százalékkal szemben 85,8 százalék az első félévben, de június hónapban 88,4 százalékot értek el. Sikerrel vendégszerepeit Várdombon a szekszárdi gépjavító és a nyomda közös kultúrcsoportja A mázai úttörők üdvözlete A szedresi új iskola előtt Ugyanitt álltam, amikor a gerendákat emelték be — meglehetősen primitív eszközökkel — az emelet fölé. Akkor már bizonyosság volt a szedresi új iskola, s csak azok tudják, akik építették, mennyi akarat, erőfeszítés, menynyi csüggedés és újból feltámadt lelkesedés eredményeként emelkedtek magasba a falak, hogy négy új tanteremmel könnyítsenek a szedresi gyerekek és pedagógusok gondján. Az épület azóta, a külső vakolástól eltekintve, elkészült. Joggal büszkék rá a szedresiek. — Ugye szép? Megfordulok. Idősebb, parasztformájú ember áll mögöttem. Ö volt a kérdező. Bólintok rá. Valóban szép. S most én kérdezek: — Mennyiben van ez az épület? — Azt én kérem nem tudom. Túl sokba nem kerülhetett, mert segített ezt építeni a fél falu. Nem csak az öregek ám, meg a férfiak, hanem még az asszonyok is. A pedagógusokat hiába keresem, az igazgató éppen üdülni van az úttörőkkel. A tanácselnök iskolán, a titkár meg a határt járja. így kénytelen vagyok megelégedni a másnapi telefoninterjúval. De a számadatokat így is megtudom. Tehát itt következnek a kérdések és a feleletek. — Mi tette szükségessé az új iskolát? — A régi iskolák szétszórtan vannak, kicsik a tantermek, nehezen fértek meg bennük a gyerekek. Apátiban az épület rossz, úgy hogy iskolának használni már nem is lehet. — Mennyi állami támogatást kaptak az építkezéshez? — 135 000 forintot. — Községfejlesztésből mennyit használtak erre a célra? — 151 000 forintot. — A társadalmi munka értéke? — 36 000 forint. — Mikor történt az avatás? — A pedagógusnapon. — Kik vettek részt a legszorgalmasabban a társadalmi munkában a nevelőkön kívül? Erre már nehezebben jön a vá- lesz hiszen annyi szorgalmas ember közül nem könnyű kiválasztani néhányat. S anélkül, hogy a többieket meg akarnám sérteni, hiszen ők is ugyanilyen jó munkát végeztek, soioljunk fel néhány nevet: — Szabó Józsefné, Kuti István, Ferkelt Jánosné, Felhőssy László- né, Szabó István. A titkár elvtárs még azt is elmondja, hogy az Apátiban lévő iskolát most már más célra használják, a gyerekeket a központi iskolába osztották be. — S a kétműszakos tanítás? — Ha elég pedagógusunk lesz szeptemberre, amire határozott ígéretet kaptunk, akkor az ősszel már nem lesz kétműszakos tanítás Szedresen. Minden gyerek délelőtt járhat iskolába. Letenyei György A mázai 1305. sz. Hunyadi János úttörő-csapat tíznapos, országjáró tanulmányi kirándulása eddig jó ütemben folyik. Mindenki egészséges és már visszajöttek az Inotai Erőműtől veszprémi szállásukra, hogy az ősrégi várost is megtekintsék. Július 18-án Herenden voltunk és ma, 19-én Ajkán, az üveggyárban teszünk látogatás tEzekutánm^ Bakony közepébe, majd a Balaton partjára, Tihanyba. Az időjárás jó, eső nem volt és mindenki egészséges. A szülőknek annyit üzenünk, hogy szállásunk mindig Veszprémben lesz a Ság- vári tér 2. szám alatti diákotthonban. A legkisebb tanuló is jól bírja a kirándulás fáradalmait. Üdvözletünket küldjük. Kovács László _____csapatvezető, Veszprém Á mbrusné műszakja lett az első a Paksi Konzervgyár borséfeldo'gozó brigádjai közötti versenyben A zöldborsóidény kezdetekor a Paksi Konzervgyái'ban munkaverseny indult az egyes műszakok dolgozói között. Az elmúlt napokban értékelte a gyár vezetősége és szakszervezeti bizottsága a versenyt, melynek alapján Ambrus Ödönné műszakja érte el az első helyezést és nyerte el a kitűzött 3000 forint jutalmat. A versenyjutalom átadására a múlt héten, a nyereségrészesedés kiosztásával egyidejűleg került sor. A műszak negyven dolgozója úgy határozott, hogy a jutalmat kollektiven használják fel, abból egy, a közeljövőben megrendezendő harkányi kirándulás költségeit fedezik.
