Tolna Megyei Népújság, 1960. július (5. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-19 / 169. szám

i960, július 19. TOLNA MEGYEI VEPTTJSAG e Fél esztendő számvetése A termelőszövetkezetek saját gépesítése kifizeti — Tapasztalatok az uzdi Táncsics Tsz-ben — Megyénk területén, de az egész Dunántúlon egyetlen tsz, az uzdi Táncsics rendelkezik olyan gép­parkkal, hogy saját erőből tud megoldani minden gépi munkát. Az 1170 holdas gazdaság öt hó­nap önköltségszámítási adatainak tükrében vizsgáltuk meg, elérke­zett-e már az ideje a tsz-ek tel­jes gépesítésének, kihasználha­tó-e egy teljes géppark, kifizető­dő-e a tsz-nek? A termelőszövetkezet jelenlegi gépparkja: két Belorusz, egy DT, egy Wladimirex, két K-25 Zetor, egy kerti Agrostroj. Ezek erőgé­pek, van • három pótkocsi, egy szervestrágyaszóró kocsi, egy siló­kombájn, egy kazalozó, valamin! az erőgépekhez szükséges mun­kagépek (vetőgépek, tárcsák, hen­gerek, stb.) Mindezek értéke egy­millió forint. Melyek az előnyök a gépállomással végeztetett mun­ka és a saját géppel végzett mun­ka között? Gyakran előfordul, hogy a gépállomás nem küldi időben a gépeket, s ekkor a mun­kagépek kiszolgálására beosztott tsz-tagok kiesnek a termelésből, hisz a gépre várnak. A munkák kitolódnak és ez több-kevesebb terméskiesést von maga után. A A televízió Tamásiban Nagy meglepetésben és egyúttal örömben volt részük az elmúlt héten a tamásiaknak. Megjelen­tek a községben a televízió mun­katársai és felvételeket készítet­tek. Először is a Koppány-völgyi Vízgazdálkodási Társulás munká­ját vették fel, amin a munkások kotrógéppel és kézzel árokásást végeztek. Meglátogatták a tamási Vörös Szikra Termelőszövetkezet portá­ját és földjeit is, ahol esőztető be­rendezésről, a lencse cséplésé- ről és az állattenyésztésről készí­tettek felvételeket. Az olvaső írja: gép elromlik, a szerelőre várni kell, újabb kiesés. Mindez kikü­szöbölhető a saját géppark eseté­ben. Ezáltal szervezettebb, terme­lékenyebb lesz a munka, a kitű­zött feladatok időben megoldha­tók. Az erőgépvezetők tsz-tagok, a községben laknak, s így a tsz akkor veszi elő őket, amikor szük­ség van rájuk (például éjszakai szállítás, stb.) Lényegesen jobb munkát is végeznek, mivel mint tagok közvetlenül érdekelve van­nak. A tsz-nek saját szerelője van és minden felszereléssel el­látott szerelőműhelye, (hegesztő- apparát, esztergapad, stb.). A me netközben előforduló hibákat így azonnal ki tudják küszöbölni, az állási idő is minimális. Az uzdi Táncsics 10 éve műkö­dő tsz, gépállomási kedvezményt tehát nem kap. Ez azt jelenti, hogy egy normálhold gépi mun­káért átlag 100 forintot kellene fizetnie. Mutatkozik-e megtakarí­tás forintban az előbb említett előnyökön felül? Az öthónapi önköltségszámítás tanúsága szerint az egy normál­holdra eső önköltség a gépállo­mási tarifán belül marad. Jelen­leg 60—65 forint egy normálhold munka önköltsége, összetevői: üzemanyag, javítási költség, a ve­zető munkabére, valamint 20 fo­rint amortizáció. A gépek még újak, javítanivaló alig akad raj­tuk, tehát a jövőre nézve még 10—15 forintot kell normálholdan­A Gépjavító Vállalat a közel­múltban olyan kezdeményezést indított, hogy felveszi a kapcsola­tot falusi KISZ-szervezetekkel és rendszeressé teszi a velük való találkozást. E program keretében látoga­tott a vállalat és a nyomda közös kultúrcsoportja szombaton Vár­dombra. Műsorukon egyfelvoná- sos jelenetek — mint Móricz Zsig­ként számítani javítási költségek­re. így egy normálholdat legfel­jebb 75—80 forint terhel. Itt kell még megemlíteni, hogy a tsz-nek hét pár lova van, 170 holdra jut egy pár. Ha figyelembe vesszük, hogy egy pár ló tartási költsége naponként 70 forint, úgy a meg­takarítás még szembetűnőbb. — Mindezeket együttvéve az ered­mény évi 120—150 ezer megtaka­rítás. Ezek után mái' nem kell bizony­gatni, hogy megéri-e a tsz-nek gépesíteni, vagy nem. De mit mond a tapasztalat arról, hogy kihasználható-e egy ilyen gép­park teljes egészében egy tsz-en belül. Ez üzemszervezési kérdés. Ha megfelelő a munkák ütemezése, jó a szervezés, akkor feltétlenül! Egyelőre az uzdi Táncsicsnál sem 100 százalékos a kihasználás, bár a tavaszi talajelőkészítő munká­kat, növényápolást, trágyahor­dást, szénabetakarítást, a másod­vetés alá a talajelőkészítést, ara­tást, szállítást a legjobban szer­vezték meg. Főleg a DT-54. ki­használása kismértékű. Igaz vi­szont, hogy az őszi szántások jó­része már majd arra vár. A tsz vezetősége és tagjai véleménye szerint a termelőszövetkezetek gépesítése jó és járható út. A jö­vő, mégpedig a közeljövő felada­ta a termelőszövetkezetek gép­parkjának kiépítése. Balogh András mond egyik novellájának feldolgo zása, a „Dinnye” —, ének-, és tánc számok szerepeltek. A kultúrházat teljesen megtöl­tötték az érdeklődők, akik előtt a szekszárdiak megérdemelt sikert arattak. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a jövő hó­napra ismét meghívták őket: lá­togassanak el hasonló műsorral. Megszokott olvasmánnyá vált már nálunk az újságolvasó em­ber számára a Központi Statisz­tikai Hivatal negyedévenként nyilvánosságra kerülő jelentése, amelyből azt tudjuk meg, milyen mértékű volt az elmúlt időszak­ban a fejlődés a népgazdaság kü­lönböző ágaiban, mennyivel ter­meltünk többet a fontosabb ter­mékekből, hogy alakult a lakos­ság életszínvonala, a pénzbevétel, a fogyasztás, vásárlás összességé­ben és egyes cikkekből. Szinte már frázisnak tűnik az a megál­lapítás, hogy »jogos büszkeséggel olvashatjuk ezeket az adatokat". Mégsem az, e számok ugyanis, ezek az időszakonkint nyilvános­ságra kerülő adatok a szocializ­must építő ország felemelkedé­séért küzdő százezrek, milliók erőfeszítésének, a párt és kor­mány helyes politikájának ered­ményeit tükrözik. Mutatói annak, hogy hogyan fejlődött népgazda­ságunk, ennek következtében mi­lyen mértékben emelkedett a jó­lét. Mert e számok mindannyi­szor fejlődésről, növekedésről ta­núskodnak, arról, hogy mennyi­vel termeltünk többet, mennyivel vásároltunk, fogyasztottunk, fordí­tottunk egészségünk védelmére, műveltségünk gyarapítására töb­bet, mint egy évvel ezelőtt. A hároméves tervet — főbb mu­tatóiban — egy esztendővel a ha­táridő előtt, a múlt év végével teljesítettük. A hároméves terv várható túlteljesítését is kiolvas­hatjuk a jelentésből. És az egy esztendő óta elért fejlődés — csaknem valamennyi mutatónál — jóval nagyobb a »megszokott­nál«. Az állami ipar tizenöt szá­zalékkal termelt többet, mint a múlt év első felében, — a növeke­dés 1959-ben 1958-hoz viszonyít­va 12 százalék volt. A termélé- kenység 8 százalékkal növekedett, — a múlt évben »csak« 5 száza- dékot értünk el —. A lakosság pénzbevétele 12 százalékkal volt magasabb, szemben a múlt évben elért 9 százalékkal. A mezőgazda­ság szocialista szektorához már az ország szántóterületének csaknem háromnegyede tartozik, az év ele­jén az arány 57,3 százalék volt. A termelőszövetkezeti tagok szá­ma az éveleji 584 ezerről 880 ezex*- re nőtt. Ma már az ország tízmil­lió lakosából nyolcmillió-három­százezer élvezi a társadalombiz­tosítás előnyeit, a múlt év végén ez a szám 7,2 millió volt. Múlt év márciusában a párt Központi Bizottsága felhívással fordult az ország dolgozóihoz a hároméves terv határidő előtti teljesítésére. A hároméves tervet egy évvel előbb — főbb mutatóit tekintve —, 1959. végére teljesí­tettük. Sikerült ezt úgy megvaló­sítani, hogy egyben biztosítottuk a zökkenőmentes átmenetet az 1960-as terv teljesítésére is. Ré­gebben a különböző versenysza­kaszokat gyakran az jellemezte, hogy utánuk visszaesés követke­zett. Most a kongresszusi mun­kaverseny lendülete nem tört meg, éppen azért, mert az ipar* ban a verseny helyes irányításá­val, a jól átgondolt szervezési in­tézkedésekkel alaposan előkészí­tették az 1960-as terv végrehajtá­sát. A párt és a kormány nem »álta­lában« tűzte ki célul az ipari ter­melés növelését, hanem azoknak az iparágaknak irányozta elő a nagyobbmértékű fejlesztését, ame lyeknek döntő szerepük van az ipar többi ágainak és a népgaz­daság más ágazatainak fejlesz­tésében. A jelentés beszámol ar­ról is, hogy a nehéziparon belül különösen a gépipar és a vegy­ipar termelése nőtt. Az ipari termelés növekedésé­ben nagy szerepük van a félév folyamán üzembehelyezett beru­házásoknak, amelyek egyben — korszerű berendezéseikkel — ked vezően hatottak a termelékenység alakulására is. Egy sor tényező mellett ennek is köszönhető a munka termelékenységének mint­egy 8 százalékos növekedése, amivel most már elértük, hogy a termelés emelésének több, mint fele a termelékenység növelésé­ből származik. A múlt évben ez az arány csak 40 százalék volt, az ötéves tervben kétharmadra kell, hogy nőjön. Az első félévben jelentős lépéseket tettünk ez irányban. Csak a nagyüzemi termelés biz­tosítja a mezőgazdaságban a munka megkönnyítését, a gépesí­tést. Bár a szocialista átszeivezés előnyei teljes mértékben csak a következő években válhat­nak valósággá, de már most is erre mutat a jelentés egyik ada­ta: kétszer annyi gépi munkát vé­geztek a gépállomások, mint a múlt év első felében, jóllehet a traktorállomány csak 26 százalék­kal növekedett. Jelentős fejlődésről tanúskod­nak az adatok a közlekedésnél is. A külkereskedelem alakulása is kedvező volt az elmúlt félévben. Míg a behozatal egyharmaddal növekedett, a műszaki fejlesztést, a termelékenység növelését első­sorban biztosító gépekből és fi­nommechanikai termékekből két- szerannyit hoztunk be, mint a múlt esztendő azonos időszaká­ban. A lakosság életszínvonalának alakulására jellemző, hogy — ami a jólét emelkedésének csalhatat­lan jele — tovább tart a fogyasz­tás eltolódása a tartós fogyasztási cikkek felé. Televíziós vevőkészü­lékből és villamos hűtőszekrény­ből mintegy két és félszer any- nyit, bútorokból csaknem egyhar­maddal többet vásárolt a lakos­ság, mint egy évvel ezelőtt, jól­lehet, e cikkekből sem tudta a kereskedelem teljes mértékben kielégíteni az igényeket. Jól dolgoztunk az első félévben, erről tanúskodik a Központi Sta­tisztikai Hivatal jelentése. Bizo­nyos, hogy a munka további ja­vításával sikeresen túl tudjuk tel­jesíteni az éves tervet, megala­pozni a második ötéves tervet. Túlteljesítette féléves tervét a Bonyhádi kománcgyár — Kedvezően alakult a termelékenység és az önköltség is Miért nincs kölcsönző vállalat Szekszárdim ? — Kérem a szerkesztőséget, fog­lalkozzon a sajtóban azzal a hiá­nyossággal, miért nincs a város­ban „kölcsönző vállalat”, — írja hozzánk küldött levelében Kálmán J-né szekszárdi lakos. Majd így folytatja. — Más váro­sokban ez az üzlet már olyan fej­lett, hogy fényképezőgéptől, por­szívóig minden kapható. Igen üd­vös volna, ha végre itt is működ­ne a dolgozó nő segítségére. * A kérést im továbbítottuk, s re­méljük az illetékesek válaszolnak rá. (A Szerk.) A Bonyhádi Zománcgyár első félévi befejezett termelési tervét 104,9 százalékra teljesítette. Külö­nösen jó eredményeket értek el a gyár dolgozói az exportterv telje­sítésénél, ezt mennyiségben mint­egy négy, de értékben 27 százalék­kal teljesítették túl. Túlteljesítet­te a gyár a belkereskedelmi kiszál iítási tervét is, 2,7 százalékkal. A termelékenység az első fél­évben — az egy ledolgozott órára eső termelési érték alap ján — 6,1 százalékkal volt magasabb, mint a múlt év el­ső felében. Az önköltség — ebből csak az el­ső negyedéves adatok vannak meg — az éves szinten vállalt 81,5 szá­zalékkal szemben 79,5 százalék volt. Csak a minőségnél mutatko­zik lemaradás, az első osztályú zo­máncedények aránya a felszaba­dulási versenyben vállalt 86,6 szá­zalékkal szemben 85,8 százalék az első félévben, de június hónap­ban 88,4 százalékot értek el. Sikerrel vendégszerepeit Várdombon a szekszárdi gépjavító és a nyomda közös kultúrcsoportja A mázai úttörők üdvözlete A szedresi új iskola előtt Ugyanitt álltam, amikor a ge­rendákat emelték be — meglehe­tősen primitív eszközökkel — az emelet fölé. Akkor már bizonyos­ság volt a szedresi új iskola, s csak azok tudják, akik építették, mennyi akarat, erőfeszítés, meny­nyi csüggedés és újból feltámadt lelkesedés eredményeként emel­kedtek magasba a falak, hogy négy új tanteremmel könnyítse­nek a szedresi gyerekek és peda­gógusok gondján. Az épület azóta, a külső vako­lástól eltekintve, elkészült. Jog­gal büszkék rá a szedresiek. — Ugye szép? Megfordulok. Idősebb, paraszt­formájú ember áll mögöttem. Ö volt a kérdező. Bólintok rá. Valóban szép. S most én kérdezek: — Mennyiben van ez az épület? — Azt én kérem nem tudom. Túl sokba nem kerülhetett, mert segített ezt építeni a fél falu. Nem csak az öregek ám, meg a fér­fiak, hanem még az asszonyok is. A pedagógusokat hiába kere­sem, az igazgató éppen üdülni van az úttörőkkel. A tanácselnök iskolán, a titkár meg a határt jár­ja. így kénytelen vagyok megelé­gedni a másnapi telefoninterjú­val. De a számadatokat így is megtudom. Tehát itt következ­nek a kérdések és a feleletek. — Mi tette szükségessé az új iskolát? — A régi iskolák szétszórtan vannak, kicsik a tantermek, nehe­zen fértek meg bennük a gyerekek. Apátiban az épület rossz, úgy hogy iskolának használni már nem is lehet. — Mennyi állami támogatást kaptak az építkezéshez? — 135 000 forintot. — Községfejlesztésből mennyit használtak erre a célra? — 151 000 forintot. — A társadalmi munka értéke? — 36 000 forint. — Mikor történt az avatás? — A pedagógusnapon. — Kik vettek részt a legszor­galmasabban a társadalmi mun­kában a nevelőkön kívül? Erre már nehezebben jön a vá- lesz hiszen annyi szorgalmas em­ber közül nem könnyű kiválaszta­ni néhányat. S anélkül, hogy a többieket meg akarnám sérteni, hiszen ők is ugyanilyen jó mun­kát végeztek, soioljunk fel néhány nevet: — Szabó Józsefné, Kuti István, Ferkelt Jánosné, Felhőssy László- né, Szabó István. A titkár elvtárs még azt is el­mondja, hogy az Apátiban lévő iskolát most már más célra hasz­nálják, a gyerekeket a központi iskolába osztották be. — S a kétműszakos tanítás? — Ha elég pedagógusunk lesz szeptemberre, amire határozott ígéretet kaptunk, akkor az ősszel már nem lesz kétműszakos taní­tás Szedresen. Minden gyerek dél­előtt járhat iskolába. Letenyei György A mázai 1305. sz. Hunyadi Já­nos úttörő-csapat tíznapos, ország­járó tanulmányi kirándulása ed­dig jó ütemben folyik. Mindenki egészséges és már visszajöttek az Inotai Erőműtől veszprémi szál­lásukra, hogy az ősrégi várost is megtekintsék. Július 18-án Heren­den voltunk és ma, 19-én Ajkán, az üveggyárban teszünk látoga­tás tEzekutánm^ Bakony közepébe, majd a Bala­ton partjára, Tihanyba. Az időjárás jó, eső nem volt és mindenki egészséges. A szülőknek annyit üzenünk, hogy szállásunk mindig Veszprémben lesz a Ság- vári tér 2. szám alatti diákotthon­ban. A legkisebb tanuló is jól bír­ja a kirándulás fáradalmait. Üd­vözletünket küldjük. Kovács László _____csapatvezető, Veszprém Á mbrusné műszakja lett az első a Paksi Konzervgyár borséfeldo'gozó brigádjai közötti versenyben A zöldborsóidény kezdetekor a Paksi Konzervgyái'ban munkaver­seny indult az egyes műszakok dolgozói között. Az elmúlt napok­ban értékelte a gyár vezetősége és szakszervezeti bizottsága a ver­senyt, melynek alapján Ambrus Ödönné műszakja érte el az első helyezést és nyerte el a kitűzött 3000 forint jutalmat. A versenyjutalom átadására a múlt héten, a nyereségrészesedés kiosztásával egyidejűleg került sor. A műszak negyven dolgozó­ja úgy határozott, hogy a jutal­mat kollektiven használják fel, abból egy, a közeljövőben meg­rendezendő harkányi kirándulás költségeit fedezik.

Next

/
Thumbnails
Contents