Tolna Megyei Népújság, 1960. június (5. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-18 / 143. szám

I960, június 18. TOLNA MEGYEI NEPÜJSÄG 3 Lengyelországi utijegyzetek (6) A Hóinál Marist >|ij“ mpindin H nCJHull Irfuíjiil ml lllClUUla Nagy-Britannia Kommunista Pártjának nyilatkozata Másodszor kapálják a kukoricát Magyarkeszin tájat, nem közeledik-e ellenség. A fő-őr itt állt a toronyban, minden órában megfújta kürtjét, amire a bástyákon lévő őrök — ugyan­csak kürtszóval — válaszoltak. Ezzel ellenőrizték egymást, aki nem válaszolt, arról tudták, hogy elaludt. Egy alkalommal tatár hor dák közeledtek a városhoz. Az őr soronkívül fújta meg trombitáját, közben az egyik tatár, nyilával át­lőtte a torkát, a melódia megsza­kadt. És azóta mindig eddig a részig fújják. Smietana mester 34 éve csinál­ja. Fogait mutatja, amelyek már meglazultak a sok trombitálástól, de a világért sem nézne más mes­terség után. Jól tudja, hogy a hangsebességnél gyorsabb repülő­gépek, rakéták és a rádiólokáto­rok, radarrendszerek korszakában kissé elavult az ellenség figyelésé­nek ez a módja, de Krakkó, ez az ősi város el sem képzelhető az óránként felhangzó Héjnál meló­dia nélkül. Jantner János valóban reális békepolitika útjára vinnék. »A labourists mozgalom a nuk­leáris stratégia elvetését első lé­pésnek tekinti a független angol politikához vezető úton és ebben látja az ország megvédésének egyedüli módját-»: A nyilatkozat rámutat, hogy a jobboldali munkáspárti vezérek támadják azokat a szakszervezeti vezetőket, akik a szakszervezeti konferenciák demokratikus hatá­rozatainak szellemében a szocia­lista célokat védelmezik és sík- raszállnak a nukleáris politika ellen. Erről ia besxélni kell Falusi emberek és a politika ss;: .Közeledik déli 12 óra. Kap­csoljuk Krakkót.” — e szavakkal zárja valamennyi lengyel rádió­adó-állomás délelőtti műsorát. Pár percre Krakkóból, a „Kos- ciol Marjacki”-ból, a Mária-temp. lom tornyából közvetítenek. Az óra elüti a delet, majd felhangzik négyszer egymás után a lengyelek által jól ismert melódia: — táá- rárárááárattattááá ..., majd a ki­lencedik taktus felénél, mintha elvágták volna, hirtelen megsza­kad. A 14. században épült ez a gó­tikus templom, egyike Európa legrégibb templomainak, amely­nek 86 méter magas tornyában minden órában megfújják a „Héj­nál Marjacki”-t, a máriatemplomi kürtszót. Évszázadok óta. A ha­gyományokat ápoló krakkóiak há­rom tűzoltót tartanak, akiknek csak ez a dolguk. No és persze az is, hogy az errejáró turistáknak, látogatóknak elmondják a meló­dia történetét, a hozzáfűződő le­gendákat. Most is, ahogy kapasz­kodunk fel a csigalépcsőn, fent- ről gyerekcsivitelés hallatszik, is­kolásgyerekek gyönyörködnek az ablakokon keresztül a város fő­terére, a „Rynek Glówny”-ra nyí­ló szép kilátásban és izgatottan várják a négy órát, hogy „eredeti­ben” is meghallgathassák a Hej- nal-melódiát. Maga a templom Európa-hírű. A 15. századbeli, művészi fafarag- ványokkal díszített hatalmas fő­oltára egyedülálló Európában. A templomnak egyébként ál­lítólag nem kis szerepe volt ab­ban, hogy a város egy másik mű­emléke fenntmaradt az utókor számára. A múlt század elejéig magas fal vette körül a krakkói ó-várost, bástyákkal, tornyokkal. Délen a Wawel-ig zárta körül a fal a belvárost, északon pedig a rondella, a „Barbakan” védte az ellenséges támadások ellen. A-város közben terjeszkedett a falakon túl, a fal, mint védömű, lassan elvesztette jelentőségét, sőt akadályozta a város fejlődését. Ezért döntött úgy a szenátus, hogy le kell bontani a falakat, helyébe pedig körbefutó parkot létesíteni. Elrendelték tehát a fal lebontását. A város fejlesztésén munkálkodott Feliks Radwansky professzor is, a szenátus tagja, ő azonban elle­ne volt az egész fal lebontásának, amellett kardoskodott, hogy lega­lább egy részét hagyják meg mű­emlékként. Hiába erősködött, a szenátus hajthatatlan volt. Ekkor támadt egy ötlete Radwanskynak, amivel egy csapásra meg tudta fordítani a hangulatot. Azzal ér­velt, hogy az északi fal jó védel­met nyújt az északi szelek ellen. Ha itt is lebontják, olyan erős lesz a szél, a Mária-templomra nyíló Flórián utcában, hogy a templomba siető asszonyok, lá­nyok szoknyáját a nyakukba fúj­ja. így maradt meg a fal egy da­rabja a Flórián-kapuval és a há­rom toronnyal, a falon emléktáb­la örökíti meg az előrelátó szená­tor nevét, aki maga ugyan nem hitte el a mesét, de a nagytekin­Füvesíti a nagyüzemi gazdálkodásra alkalmatlan területeit a pusztahencsei Kossuth Tsz Azokon a területeken, ahol a gépi munka, a nagyüzemi terme­lés nehezebben valósítható meg, legelőket alakít ki a pusztahen­csei Kossuth Tsz. A füvesítéshez szükséges magot is a termelőszö­vetkezet termeli meg. Mindenekelőtt azokat a terüle­teket füvesítik, amelyek a régi legelővel függenek össze, így a meglévő százholdas legelőt 200 holdra bővítik. Ennek befejezése után új területeket füvesítenek be, a tervek szerint 300 holdat. A nagyüzemi gazdálkodásra al­kalmatlan területeket öt év alatt tervezik befüvesíteni. Az addig felfejlődő állattenyésztés takar- mánybízisát pt. újonnan kialakí­tott legelőkkel kívánják nagy­részt biztosítani. télyű szenátus többi tagja elfo­gadta ezt a „nyomós” érvet. Négy óra közeledik, az „őrhe­lyen”, a torony nyolcvannégy mé­ter magas pontján elcsitul a gye­reksereg, néhányuk halkan dú­dolja a melódiát, miközben min­den tekintet a „főszereplőre”, Adolf Smietana tűzoltóra szegező- dik. Vastag bundába öltözött Smi­etana mester — elkél itt a téli öl­tözet, ilyen magasságban már nem „véd” az északi széltől a Fló- rián-fal — az órára tekint, miköz­ben keze végigszalad a trombita billentyűin, majd fél perccel négy előtt telefonon jelent: Nem ész­leltem ellenséges közeledést. Négy kor meghúzza a fogantyút, négyet hondít a harangon egymás után, majd kézbevéve hangszerét, négyszer egymás után a kitárt ab­lakon a négy égtáj felé megfújja a „Héjnál Marjacki” melódiát. Évszázados története van a „Hejnal”-nak. A régi időkben éj­jel-nappal őrök vigyáztak a város nyugalmára, kémlelték a messze London: (TASZSZ) Nagy-Bri­tannia Kommunista Pártjának Politikai Bizottsága június 16-án nyilatkozatot tett közzé, s ebben élesen bírálja a munkáspárt jobb oldali vezetőinek kapituláns állás­pontját. A munkáspárt jobbszárnyának a szocialista elvek ellen intézett támadásai párosulnak a hideghá­borús politika és az ezzel össze­függő nukleáris NATO-stratégia iránti odaadó hűséggel, — hang­zik a nyilatkozat. — A jobbszárny elítéli és megakadályozza azokat a lépéseket, amelyek Angliát a Hercegek, grófok, nagybérlők voltak itt Magyarkeszin is az urak ősidők óta, s a község lakói­nak jórésze robotos cseléd, nap­számos. A szabad emberi élet le­hetősége számukra is akkor nyílt meg, amikor a felszabadulás örök re elsöpörte az urak világát. Az elmúlt év elején újabb for­dulóhoz ért a község, szövetkeze­tivé lett. Többek között megala­kult mintegy 2000 holdon a Pe­tőfi Termelőszövetkezet. A késői kezdés, egyes szerve­zési hibák, vezetési fogyatékossá­gok, no meg a megértés, az össze­fogás körüli bajok, tetézve a szél­sőséges időjárás okozta kiesések­kel, bizony nem hozta meg a kí­vánt eredményt. Nem volt pél­dául agronómus sem és így a 2000 hold gondját — amely majd ennyi darabból is állt — a veze­tés nem tudta egyedül megolda­ni. Sokat tanultak az elmúlt gaz­dasági év tapasztalataiból a ve­zetők és tagok egyaránt. Először is mindnyájan megértették, hogy ilyen nagy gazdaságban feltétle­nül szükséges a szakember. Meg­valósították a területek személy szerinti elosztását és a preftiizá­lást s kialakultak a nagytáblák is. Mindehhez hozzávéve a párt- szervezet és a vezetőség felvilá­gosító, meggyőző munkáját, meg­változott a közszellem. Ma már szégyennek tartaná akármelyik tag, ha gazos marad­na az elvállalt területe. Amikor sürgetett a kapálás még vasárnap is mentek a földekre, igyekeztek a munkákkal. Ennek eredménye látszik is. Míg tavaly, június 8-án kezdtek hozzá a kapáláshoz, most másodszorra kapálják a kukori­cát, a burgonyát feltöltögették, a répák is rendben vannak. A állatállományra is gondol­tak, legalább 17 vagon pillangós takarmány áll már kazalban, vár­va a felhasználást. És még a vö­rösherét nem vágták le. S mind­ez még csak az első kaszálásból adódott. Kell a takarmány, mert növelik az állományt. A tehenek száma most 47, de őszre 80-ra nö­velik. Tavaly nem volt csak hu­szonöt. Növelik az anyakoca-állo­mányt is, a tavalyi 40-ről 62-re emelkedett a számuk máris. így lehet — vásárlással is — meghá­romszorozni a leadott hízók szá­mát. Az idén ugyanis 600 hízóra kötöttek szerződést, amelyből Jól emlékszem a felszabadulás előtti időkből arra, ahogyan szü­leim, rokonaim, egész falusi kör­nyezetem az akkori politikáról vélekedett. »A politika úri hun­cutság« — mondogatták szülő­falumban, amikor a régi világ politikája szóbakerült. Újságot nem olvasott a parasztok több­sége, rádió talán kettő, vagy há­rom volt a faluban. Nem érde­kelte az embereket a politika, jobban szerették, ha nem halla­nak róla, mert abból jó sohasem származott. Nagyon jól tudták: az akkori viszonyok között politizálni csak úgy lehetett, hogy azzal az urak malmára hajtották a vizet. A po­litika a felszabadulás előtt ellen­kezett a falusiak érdekeivel. Ha a parasztok véleményt mondtak, őszintét, akár a nemzetközi ese­ményekről, a háborúról, a belpo­litikai helyzetről, vagy a külön­böző országos és községi válasz­tásokról, könnyen bajba kevered­tek. Ezért is őrizkedtek a- politi­kától. Nem lehet elfelejteni József At­tila döbbenetes szavait: »S a gondra bátor, okos férfit (ki véd­te menthetlen honát,) mint ál­latot terelni értik, (hogy válasz- szón bölcs honatyát.) Cicáznak a szép csendőrtollak, (mosolyognak és szavatolnak,) (megírják ki lesz a követ,)... így volt ez és ezek jutottak nemrég eszembe, amikor a pári­zsi események idején a megye fal- vait jártam. Ismerve parasztsá­gunk józan politikai ítélőképessé­gét is, elcsodálkoztam, hogy az imperialisták mesterkedései nyo­mán kialakult bonyolult nemzet­közi politikában milyen otthono­FIATALOK! KISZISTÁK! IFJÚ KOMBÄJNOSOK! Az elkövetkező időben nagy feladat vár a mezőgazdaságban dolgozókra — ezen belül a kom- bájnosokra —, az aratás és ter­ménybetakarítás. Az aratás és betakarítás nem tűr halasztást, gyorsan, jól megszervezve a mun ■ kát, időben és legjobb minőség­ben kell betakarítani a gabonát — mindennemű késés nagy szem­veszteséggel és kárral jár. Szo­cializmust építő hazánk népének egyetemes érdeke, hogy a gabonát minél előbb, minél kevesebb szemveszteséggel betakarítsuk. A Megyei KISZ Bizottság és a Gépállomások Megyei Igazgató­sága a nagy feladat sikeres meg­valósítása érdekében versenyt több mint 200-at már leadtak. — Száz még hízik és 150-et most ké­szítenek elő őszi beállításra. A hiányzó hízónak valókat még meg­veszik, de biztosítékként 50 darab­bal túlteljesítik a hízómarha el­adási tervet is. A növekvő állatállománynak természetesen férőhely is kell. Sa­ját erőből az idén egy 80 férőhe­lyes sertésólat építettek, most ké­szül ugyanígy egy negyven méter hosszú istálló. Eredményeik említésekor meg kell jegyezni azt a sok-sok segít­séget, amit a Budapesti Gamma dolgozói biztosítottak számukra a vízhálózat kiépítésében, anyagban és nevelési munkákban egyaránt. No és a beszélgetések, a vélemé­nyek kicserélése sem utolsó do­log. Ma is egy csoport budapesti munkást fogadnak, akik pártnapot, tartanak náluk, s utána a kultúr- csoportjuk, zenekaruk segítségé­vel együtt szórakoznak, s közben megbeszélik a közös tevékenység további feladatait. Mindent egybevetve levonták tehát a megfelelő tanulságot az elmúlt év tapasztalataiból és lám nem bánták meg. | (Sz) I san és bölcsen ítélkeznek a fa­lusiak. Nevek jutnak eszembe: Csuprik József, Aranyos Ferenc, Ányos Ferenc, Fekete János nagy dorogi tsz-gazdák mondották el többek között véleményüket, amely vélemények oly nagysze­rűek voltak, hogy én a politikai kérdésekkel hivatásszerűen fog­lalkozó újságíró is sokat tanul­hattam belőlük. A felszabadulás óta tudják miért politizálnak a falusi embe­rek. A földosztás, a jó forint, a termelőszövetkezeti mozgalom eredményei, a falusi élet gazda­sági és kulturális fellendülése győzte meg arról őket, hogy most, amikor a politikát a kom­munisták irányítják, érdemes po­litizálni. Igen, érdemes, mert a politika nem úri huncutság és nem is lesz többé Magyaror­szágon, hanem a dolgozó embe­rek felemelkedése, gyarapodása, emberibb élete megteremtésének eszköze. Megtanulták a falusiak a politi­kai konkoly felismerését is. Az ellenforradalom ideje a paraszt­ság emlékezetes helytállása népi rendünk mellett ékes bizonyíté­ka a politikai konkoly felismeré­sének. A »szép« szavak, a »mé- zes-mázos« beszéd nem téveszti meg a falusiakat sem, mert ők is a tetteket nézik a szavak mögött és az embert, akitől a szavak erednek. örvendetes látni a falusi em­berek politikai fejlettségét, érett­ségét és biztató jelenség ez ma, amikor szocializmus épül a falun és bontakoznak a szocialista ter­melési viszonyok. (gyenis) hirdet meg a megye gépállomá­sainak ifjú kombájnosai részére. A versenyt két fő kombájntípus­ra, SZK/3 szovjet és az AC ma­gyar kombájnokra szervezzük meg. A verseny szempontjai a követ­kezők: 1. SZK/3 szovjet típusú kom­bájnnál 300 kataszteri holdon fe­lül, AC magyar típusú kombájn­nál 250 kataszteri holdon felül a legjobb eredményt ér el; a katasz­teri hold és az elcsépelt mázsa együttesen (osztott aratás esetén a mázsát és a területet vesszük figyelembe). 2. A szemveszteség 3 százalék alatt lesz. 3. Üzemanyag normán belüli fogyasztás. 4. Fődarabtörés saját hibájából nem fordul elő. 5. Az előírt karbantartásokat pontosan elvégzi. A verseny értékelése az aratás befejezése után történik. Deká­donként a megyei sajtóban kö­zöljük a verseny állását. A ver­senyben részt vehet minden har­minc éven aluli kombájnos. aki a verseny szempontjait magáévá teszi és küzd annak megvalósí­tásáért. A verseny jutalmazása: mind­két kombájntípusnál a legjobb eredményt elérő kombájn felelős vezetőjét és segédvezetőjét jutal­mazzuk. Az '3 szovjet típusú kombájnná! vezető 1500 fo rint, segédv. 1000 forint, AC magyar típusa ... nbájnnál felelős vezető 1500, segédvezető 1000 fo­rint jutalomban részesül. Ifjú kombájnosok! Nehéz és nagyon fontos munka végzése vár rátok. Elég nagy területről kell a betakarítást végeznetek. Az esős és viharos időjárás nagyon megnehezítette a munkátokat, nagyobb területről kell dőlt ga­bonát aratni. Munkátok jó meg­szervezésével, a versenyszempon­tok maradéktalan teljesítésével harcoljatok a gabonabetakarítás sikeréért! KISZ Tolna megyei Bizottsága Gépállomások Megyei Igazgatósága Versenyfelhívás Tolna megye ifjú ksmiiájjnosaihoz

Next

/
Thumbnails
Contents