Tolna Megyei Népújság, 1960. június (5. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-16 / 141. szám

.jepessy u,3.bz. ' 'a M A.GY A R s 7 0 Cl A L I s T A |v _______ü_________:__•__:__ V ILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! Ma délelőtt nyílik a megyei mezőgazdasági újít ókiállítás A mezőgazdasági újítómozga­lom eredményeiről ez ideig kevés hír jutott el a nagyközönségig, legfeljebb csak az igazán számot­tevőek. Pedig tág határa van az újításoknak a mezőgazdaságban is, hiszen egyre több gép dolgo­zik a mezőgazdaságban, olyan gépek, amelyek közül még sok tö­kéletesítésre szorul. Az állami gazdasági, gépállomási szerelőmű­helyekben nagyon sokan gondol­kodnak, számítanak, hogyan le­hetne egy gép teljesítményét fo­kozni, hogyan lehetne még job­ban csökkenteni a gép üzemelte­tésének költségeit. Számos mező- gazdasági üzemben születtek meg már lényeges újítások; de ezekről csak kevesen szereztek tudomást. Pedig az elfogadott újítások szé­leskörű alkalmazása komoly meg­takarítást jelenthetne a népgaz­daságnak. A Tolna megyei mezőgazdasági üzemekben is számos újítás szüle­tett már meg és hogy a követke­zőkben még több legyen, azért rendezte meg a megyei mezőgaz­dasági újítókiállítást a MEDOSZ, a Gépállomások Igazgatósága, az Állami Gazdaságok Igazgatósága, a megyei tanács mezőgazdasági osztálya, a. TIT agronómiái szak­osztálya és a Szakszervezetek Megyei Tanácsa. A hivatalos megnyitóra ugyan csak ma délelőtt kerül sor, de már tegnap is igen sok látogató kereste fel a kiállítás színhelyét, a városi művelődési ház kertjét. A kiállításon a juhéi, a kana- csi, a sárközi, a szekszárdi állami gazdaság, a Tolna megyei Me­zőgazdasági Gépjavító Vállalat, a szedresi és a nagydorogi gépállo­más mutatja be újításait. Ezeket részben már elfogadták, részben most próbálják ki hogyan válnak be, mennyi megtakarítást eredményeznek.. • Megtakarítás tekintetében a legjelentősebbek a Gépjavító Vál­lalat újításai az öntözőcsövek gyártásában. Ifj. Nuszpl Ferenc ' és Szabó Zoltán közös újítása az öniözőcsövek negatív és pozitív fejének hazai gyártása. A fejeket eddig az NDK-ból importálták. Az újítás lehetővé teszi, hogy ezeket is a gépjavító készítse, akár hulladéklemez felhasználá­sával. Az újítás bevezetése éven­te 919 795 forint megtakarítást jelent. A két újító sem járt rosz- szul; 53 985 forintot kaptak kéz­hez újítási díjként. Most van elbírálás alatt Mül­ler Ferenc diszpécser újítása, amely az öntözőcsövek gyorskap­csoló fejeinek gyártását teszi ol­csóbbá. Ezeket a fejeket más vál­lalattal készíttették temperönt- vényből. Sokszor zavarokat oko­zott a gyártásban a késlekedő szállítás, amely jobbára gépko­csin történt, amely ugyancsak nö­velte a költségeket. Az Oiítás bevezetésével a gyors­kapcsoló fejeket is házilag készí­tenék öntvényből, ez számítások szerint 775 000 forintos megtaka­rítást jelentene. A Gerjeni Állami Gazdaság Tóth Lajos szerelő és ifj. Mácsik József kovács újítását mutatja be, egy zsákoló berendezést, amellyel lényegesen könnyebbé tudják tenni a zsákolást. Az évi megtakarítás ezzel 14 800 forint. Számos újítást mutat be a Ju­héi Állami Gazdaság. Többek kö­zött Szabó János elbírálás alatt levő újítását, a Zetor adagoló és szabályozó-beállítót. Azonfelül baromfi önetetőt, amelynek al­kalmazásával kevesebb munkaerő kell a baromfitenyésztéshez. Az önetető Szabó Gyula szerelő és Jung János telepvezető újítása, az elérhető évi megtakarítás pedig 68 100 forint. Ugyancsak nagy sikere van a juhéiak által elkészített kombi­nált takarmánybetakarító gép­nek, amely alkalmas lucerna, ló­here, silókukorica, kukoricaszár. őszi takarmánykeverék silózásá­ra. Teljesítménye tíz órás műszak alatt 1000 mázsa silókukorica, il­letve 600—800 mázsa lucerna. Ugyancsak juhéi újítás, Riba Tibor, Havas Béla és Z. Kovács László közös munkája a csapágy­vonalba fúró készülék. Ezt a mun­kát eddig idegen vállalatnak kel­lett kiadni a gazdaságnak. Ezzel az újítással lényegesen csökkent a gépek javítási költsége. Számottevőek a Kanacsi Állami Gazdaság újításai is. Vadai Mi­hály igazgató, Szontágh Ferenc gépcsoportvezető, Pfeil József mű­helyvezető és Wallner József sze­relő közös munkája az a burgo­nyaszedőgép, amellyel szedni, vá­logatni lehet a krumplit és egyút­tal zsákba is rakni. Ez a gép most van kipróbálás alatt és amennyi­ben beválik, megszünteti a sze­dés nehéz kézi munkáját. 85 000 forintos megtakarítást jelent a kanacsiak másik újítása, a ZK-kultivátorra szerelt műtrá­gyaszóró. Ezzel kultivátorozás közben, a sorok mellett lehet a műtrágyát a talajba juttatni. Az újítók: Vadai Mihály igazgató, Pfeil József műhelyvezető, Ga­lambos György szerelő és Jant- ner János traktorvezető. A kombinált takarmánybeta­karító gépet kisebb kivitelben a Sárközi Állami Gazdaságban is elkészítették. A sárköziek igen jelentős újítása a Zetorra szerel­hető, komlóoszlopállító daru. Az állami gazdaságok egyre nagyobb területen foglalkoznak komlóte­lepítéssel. A telepítések során ne­héz munka a magas betonoszlo­pok felállítása, ezt könnyíti meg az egyszerű, könnyen kezelhető daru, amelyet a motor működtet. Az újítók: Osztermajer János igazgató, Vörös István gépcso­portvezető és Vecsei István sze­relő. A motorszerelést könnyíti meg Halász Lászlónak, a szedresi gép­állomás szerelőjének újítása, a Zetor-szerelőkocsi, amelynek se­gítségével egy ember is könnyen dolgozhat. A cséplőgépjavítást teszi köny- nyebbé, olcsóbbá Varga Lajos­nak, a nagydorogi gépállomás sze­relőjének újítása, a dobkosár-kö- szörű. A dobkosár javításánál a léceket eddig vésővel kellett le­faragni, majd utána lereszelni. A köszörű mindezt kiküszöböli, és évente 35 000 forintos megtakarí­tást jelent. így lehet sorolni még számos kisebb újítást. A kiállítás bizo­nyára sok hasznos tapasztalatot jelent a szakemberek részére, de az egyszerű szemlélők is tanulhat­nak belőle. Megláthatják, hogy itt, a megyében is mennyi alkotó erő van a munkásokban. B. U Faridon holnap kezdik a gahonaaratást A faddi Lenin Termelőszövet­kezet tagjainak az idei nyáron több ezer holdról kell betakaríta­ni a gabonát. A többi között kö­zel 1500 holdon termel árpát e közös gazdaság. Az árpa beérett. Amint Hornok István, a szövet­kezet elnöke mondotta, holnap megkezdik az aratást. A gabona többségét gé..pel aratják, de szükség van arra is. hogy több száz gyalogmunkóst mozgósítsa­nak e munkára. A szervezési in­tézkedéseket a szövetkezet veze­tősége megtette. A községben van Üzemi KISZ-Htkérok értekezlete Szekszárdon A KISZ Tolna megyei Bizott­sága június 24-én, délelőtt 10 órai l kezdettel a Szekszárd Városi Ta­nács nagytermében értekezletet tart az üzemi KISZ titkárok ré­szére . Az értekezlet napirendjén az üzemi KISZ-szervezetek helyze­tét és munkáját vitatják meg. Ezen belül megvizsgálják a TL't politikai és szervezeti munkáját, a fiatalok részvételét a termelés­ben, a szocialista ifjúsági brigád és a Szakma ifjú mestere mozga­lomba való bekapcsolódásukat. A titkári értekezlet második napirendiekéit az üzemi KISZ- | fiatalok és a tsz KISZ-szervezetek I kapcsolatáról lesz szó, mely sze­rint meghatározzák azt, milyen "'gítsígst adnak a tsz KlSZ-Szer- ve-etek politikai és szervezeti ! m-gerősödésére az üzemek fiatal- I jai. Szekszárdra látogat VÁRNAI ZSENI nak már a gabcnafccíakarító gé­pek, s a brigádok tudják, hogy ki. melyik gabonatáblában dolgozik az aratás idején. Június 29-én. a megyei párt­1 citság és a irözalkrimazotiak sárkssxirsns'.é rreg\ci bizottságé- 1 rak meghívására. -sírdra lá­togat Várnái Z~~:v A városi fa­nács nagylcrn-.c'y ’ találkozik az olvasókkal, tics'u léivel, kommu­nistákkal és azokkal, kiknek szá­mára Várnai -Zseni harcos élet­útja példakép. Az est keretében Várnai Zseni előadást tart és saját kölíemé­'«Irams^an kapának a A bölcskei Rákóczi Termelő­szövetkezetben össze.őrlőd tak a nyári mezőgazdáé gi -munkák. Egyszerre jelentkezett a borsó- szüret, a répaegyclés, a burgonya, a napraforgó és a kukorica - kapá­lása is A munkák szervezését ne­hezíti, hogy a szövetkezet föld­jeinek túlnyomó többsége még kfeparcollában vtik. A feladatok­kal a szövetkezet vezetősége ne­hezen birkózott meg, ezért a paksi járási szervek határozata A megye? tapos j^iíis Elkészüli a vii. ill. A Tolna megyei Tanács Végre­hajtó Bizottsága kedden dr. Tus­ka Pál elvtárs vb. elnök elnök­letével ülést tartott. Elfogadta a vb. dr. Tuska Pál elvtárs jelen­tését a feladatkörben tett intéz­kedésekről és a lejárt vb. határo­zatok teljesítéséről. A következő napirendi pont során a vb. elha­tározta, hogy június 30-ra össze­hívja a megyei tanács ülését. — Megvitatták a megyei tanácsülés napirendi anyagát. Ezek szerint az első napirendi pontként dr. Polgár Ferenc elvtárs, a vb. tit­kára a mandátumvizsgáló bizott­ság nevében jelentést terjeszt elő az 1960. április 24-én megtartott részleges megyei tanácstagi vá­alrpjún Juhász József, a járás; tanács elnökhelyettese huzamo­sabb időt .töltött a községben, a termelőszövetkezetnek segített. Az ő-munkája is- hozzájárult, hogy meggyorsuli, a kapálás. A. Rákóczi Tsz. határában 'napok óla 20 pár -lófogcttal és 200-an kézi kapával Iriják a gyomokat. Igv minden remény megvan arra, hogy az-- 1400 hold kukorica kapálását, egyelését még e. héten befejezik. 30-áii ülést tart — negyedévi musikaierve riasztások törvényességének hite­lesítése tárgyában. Dr. Tuska Pál elvtárs jelentést terjeszt elő a vb. előző tanácsülés óta folytatott te­vékenységéről, majd pedig a Tol­na megyei II. ötéves tervjavaslat­ról szóló előterjesztést vitatják meg, amelynek előadója ugyan­csak dr. Tuska Pál elvtárs. Ezen a tanácsülésen kerül sor a me­gyei bíróság mellé jelölt népi ül­nökök megválasztására. Az ezzel kapcsolatos napirendi anyagot az ideiglenes bizottság nevében Schrottner Károly elvtárs terjesz­ti elő. Uj megyei végrehajtó bi­zottsági tagok választására is sor kerül ezen a tanácsülésen. nyélből ad elő. Közreműködnek az irodalmi színpad előadói, akik éarnai Zseni verseket szavalnak. * Várnai Zseni ismert és nagy 1. üllője a magyar irodalomnak, is­mert és méltán tisztelt alakja a magyar munkásmozgalomnak. Most töltötte be életének helvé- nedik évét, s ebből a hét évtized­ből több. mint öt szórómn errze- ionóíiik-a. magyar mur1 . ga- lom történetével, dicső harcai­val. Mint költő nagyot alkotott, versei élnek és hatnak ma is, lel­kesítik harcra korunk emberét. A békemozgalomban • kifejtett munkásságát a Béke Világtanács elismerő oklevéllel jutalmazta, kormányunk a Szabadság rendjel I. fokozatával tüntette ki, majd a Munka Érdemrendet adomá­nyozták neki. Megkapta a József Attila-díj I. fokozatát és a Parti­zán-érmet. Ma nagynyeremTnyt- fizetnek ki Szekszárdon A mai napon lottó-nagynyere- rpény kifizetésére kerül sor a szekszárdi lottózóban. Értesülé­sünk szerint ma veszi át Weisz Lajos Szekszárd, újvárosi lakos a 23. heti négytalálata után járó mintegy 20 000 forintot. A követ­kező hét szerdáján pedig Fábián Lajos Kakasd, Deák Ferenc utca 100. házszám alatti lakosnak fi­zetnek ki négytalálatos nagy­nyereményt. A négyes találatot a 24. játékhéten érte el a 2 376 360 számú szelvényével. Fábián Lajos szereménye mintegy 85 000 forint. A szerencsés nyertesek közül Weisz Lajosék házvásárlásra akarják fordítani a pénzt, Fábián Lajósék pedig motorvásárlásra, ruházkodásra, stb. öt színház a varsói Tudomány és Kultúra Palotájában „Megtoldották” az üzemépületet a Tolnai Textilgyáriján. A föld­szinti részben kapott helyet a tűz­oltószertár, az emeleten a nyers- áruraktárt rendezték be. A nyers- áruraktár régi he'yé; az áruíisz- tító kapta meg, így az árutiszti­tóban meg tudták szüntetni a zsú­foltságot. Érdekessége az új nyers- áruraktárnak, hogy alája beállhat a teherautó, így a csapóajtón ke­resztül — az időjárástól függetle­nül — el tudják szállítani a bu i! a pesti kikészítő üzembe az árui. — A varsói Tudomány és Kul­túra Palotájában öt színház mű­ködik. A palota megnyitása óta eltelt öt év alatt a színházak 66 bemutatót és összesen 5670 elő- tartottak. A r~uri - ;,ny £s "'íra Palotájában A gy állan­dó mozi is játszik.

Next

/
Thumbnails
Contents