Tolna Megyei Népújság, 1960. június (5. évfolyam, 128-153. szám)
1960-06-15 / 140. szám
Szerda I960, június 15. V. évfolyam 140. szám A tamási Vörös Szikra Tsz 2300 házét esd ebben az évben közfogyasztásra A tamási Vörös Szikra Termelőszövetkezet éves termelési ter_ véből kitűnik, hogy a gazdaság pénzbevételeinek többségét az állattenyésztés biztosítja. Az arány a következő: az 1960. évi összes bevétel 13 175 745 forint. Ebből az állattenyésztésből származó bevétel 8 S28 620 forint. Az Több mint kétezer látogatója volt a Szekszárd fejlődését bemutató tényképkiállításnak Mintegy két hete nyílt meg a Szekszárd tizenöt éves fejlődését bemutató fényképkiállítás a városi tanács nagytermében. A kiállítás iránt a megnyitó napjától kezdve feltűnően nagy volt az érdeklődés a szekszárdi lakosság körében. A látogatási könyv tanúsága szerint több mint kétezren tekintették meg a dokumentációs jellegű fényképanyagot. j állattenyésztésen belül is legtöb- I bet a sertéstenyésztés biztosít. A helyzet ugyanis az, hogy a Vörös Szikrában az alig több mint 3000 hold szántó- földhöz viszonyítva már jelenleg is 150 anyakoca van a közösben és az év végére újabb ötvenet állítanak tenyésztésbe. fgy aztán biztosítva van, hogy a közös gazdaságban több száz sertést hizlalnak állandóan. Az év végéig pedig összesen 2300 kocát hizlalnak meg és adnak el közfogyasztásra a szövetkezetiek. Ez jónak mondható, különösen ha hozzávesszük, hogy a tagok háztáji gazdaságából is mintegy 500 sertést tud értékesíteni a közös gazdaság. Másszóval a tamási Vörös Szikra Tsz a tavalyi hárommal szemben ebben az évben minden tagjához viszonyítva, 4 hízottdisznót ad közfogyasztásra. Munkában az új borsé-csépligép Két hét alatt szerelték fel és — még a szezon elején — helyezték üzembe a Paksi Konzervgyárban a soronkívül kapott borsócséplőgépet. Képünkön a tengelic-szőlőhegyi Uj Élet Tsz zöldborsóját csépelik a géppel, a kicsépelt szalmát vontatóra rakják és viszik vissza silózásra a szövetkezetbe. Téglagyáriak a Szocialista brigád cím elnyeréséért Az ÉM. Tolna megyei Téglagyári Egyesüléshez tartozó téglagyárakban is versenyben végzik már évek óta munkájukat a dolgozók. Erre a sok közül legjobb példa talán a Szekszárd-Palánki Téglagyárban dolgozó Vaszkó Lajosné, aki 1958-ban jó munkájáért Kiváló Dolgozó oklevelet, 1959-ben Kiváló Dolgozó jelvényt kapott és pénzjutalmat. Ugyanakkor brigádjának tagjai is — Moss Gyu- láné, Till Istvánná és Till Klára — Kiváló Dolgozó oklevelet kaptak a hozzátartozó pénzjutalommal. Harmincezer forintért sertésfiaztató Megyénk egyik legnagyobb közös gazdaságában, a faddi Lenin Termelőszövetkezetben alaposan meghányta-vetette a tagság, hogy mire vesz fel az államtól hitelt. Ennek kapcsán jutottak arra a nagyon is ésszerű elhatározásra, hogy növelik a saját erőből történő istállóépítések arányát. S hogy jól számítottak, azt bizonyítja az alábbi tény: A közös gazdaság építőbrigádja nemrégiben egy 30 férőhelyes sertésfiaztató építésére kapott megbízást a közgyűléstől. Az építőanyagot a közösből biztosították. A fiaztató a múlt héten elkészült. A szövetkezetnek — mindent felszámolva —, 30 000 forintba került a főleg fából és nádból készült létesítmény. Ha a szövetkezet vásárolt anyagból, állami vállalattal építteti fel a fiazta- tót, akkor ezért több mint 200 000 forintot kellett volna fizetni a tagságnak. A Simontornyai Bőrgyár segít a helybeli Kossuth Tsz-nek A simontornyai Kossuth Termelőszövetkezetben összetorlódtak a nyári mezőgazefüsági munkák. Az elmúlt héten például sürgős volt a zöldborsó szedése, a szá- lastakarmányfélék betakarítása, s természetesen a kukoricakapálás is. A szövetkezet tagsága minden igyekezete ellenére sem tudta elvégezni ütemezés szerint s sokféle munkát. A vezetőség segítségért fordult a községi tanácshoz, a tömegszervezetek vezetőihez és a Simontornyai Bőrgyárhoz. Nem hiába. A nőtanács ugyanis több asszonyt mozgósított, akik az elmúlt héten négy napon át zöldborsót szedtek a szövetkezetben. így a közös gazdaság késedelem nélkül leszállította az árut, s nem kötbérezi meg a MÉK. A nőtanács példáját a KISZ is követte, s a bőrgyárnál is meghallgatásra találtak a szövetkezeti vezetők. Az üzemből Németh János igazgató vezetésével 130-an kapáltak a múlt héten, egy nap a Kossuth Tsz kukoricatábláján. De ez még nem minden. A munkások közül mintegy 130-an holnap ismét a szövetkezetben dolgoznak. így a Kossuth Tsz-ben is befejezik aratás előtt a kukorica első kapálását és a többi kapásnövény második növényápolását. Deli György Az idén a lerakó brigád tagjai a Kiváló Dolgozó jelvény mellett a Szocialista brigád cím elnyeréséért küzdenek. Napi teljesítményük 55 000 tégla. A gyárban egyébként öt brigád harcol a Szocialista brigád megtisztelő cím elnyeréséért. Ugyancsak a Szocialista brigád címért küzdenek a Dombóvári II. Téglagyárban is. Itt négy brigád alakult: a nyersgyártó brigád 11 fővel, Nagy József vezetésével; a kihordó brigád 6 fővel, Kertész Sándorral az élen; a karbantartó brigád 4 fő Fadler István vezetésével. és a behordó-rakó' brigád Bor Jánossal az élen. Gyulaj község fejlődéséről Gyulaj községben az idei évben öt kilométer hosszúságú járdát építenek, amelyhez a szükséges anyagot, sódert és cementet, már a múlt évben beszerezték. Az idei évben befolyó község- fejlesztési hozzájárulás egy részéből 50 000 forintos költséggel a villanyhálózatot bővítik 300 méter hosszúságban. A községi tanács villanyhálózat-bővítési tervét nagy örömmel fogadta a szövetkezeti község lakossága és ez kifejezésre jut abban is, hogy jelentős társadalmi munka végzésére tettek vállalást, amelynek megvalósításához hozzá is fog-tak. Társadalmi munkával kitermelték és a helyszínre szállították a villanyoszlopokat, de szó van arról is, hogy a gödrök kiásását is társadalmi munkában végzik. Nagyobb létszámmal nyílik idénynapközi Bogyiszlön A jövő héttől kezdve már több l A termelőszövetkezet mellett a Nyugdíj ások a bonyhádi Eziistkalász Tsz-ben Nagyon sokszor lehetett hallani, még a márciusi napokban, amikor az öregek még azt hangoztatták »ugyan, ugyan minek nekünk már a tsz. öregek vágunk, mi már ahhoz-". Ilyen és ehhez hasonló, mentegetőző, magyarázkodó szavak hangzottak el az idősebbek ajkán. De a gyakorlat merőben mást mutat. A tsz gondoskodik róluk, s mindent megtesz annak érdekében, hogy biztos kenyeret nyújthasson. Mert nem állja meg helyét az a felfogás, hogy »mi öregek már csak a kerékkötői, akadályozói lennénk a gyorsan fejlődő, fokozatos munkaenergiát követelő tsz-ek- nek«. Nem állja meg a helyét az állítás, mert igenis sok és nem egy idős emberrel találkoztam, akik beleépültek a tsz közösségébe és nemhogy akadályozói, hanem nagymértékben elösegítői is lettek közösségüknek. Számtalan idős ember kapta meg a tsz-ben a számára könnyebb munkaterületet. Közülük kerültek ki a tsz éjjeli őrei, határkerülői és nem egy esetben pásztorai és gulyásai. A napokban jártam a bonyhádi Ezüstkálász Tsz-ben. Itt is dolgozik két idősebb nyugdíjas, Farkas Ödön és Polgár József bácsi. Félmuszakos irodai munkát végeznek. Ödön bácsi mintegy negyvenegy évet töltött el a kattogó vonatot; mellett. És annak ellenére, hogy az idő már jócskán eljárt felette, belépett a tsz-bb Így még 450—500 forintot-is vnegasszony mehet nyugodtan dolgoz ni Bogyiszlón — ugyanis megnyílik a nyári idénynapközi, nagyobb létszámmal, mint az előző években. A bogyiszlói szülők az előző években 27 gyereket küldhették az idénynapközibe, az idén viszont már negyvenes létszámmal működik. A létszámemelést az tette lehe- ővé, hogy a napközi fenntartásának költségeihez hozzájárult a termelőszövetkezet is, a szociális alapból 4000 forinttal. Az eredeti, huszonhetes létszámra a tanács költségvetéséből fedezik a kiadásokat. keres havonta. Azt mondják}i róla, hogy úgy vigyáz a tsz A] pénztárára, mint szeme világa-■i) ra. Nem hiányozhat, de nem isjg . lehet több egy fia fillérnél sem.») Újabb két negytalalatOS “SffS äJZ,"*m\ lo,tó megyénkben Polgár Józsi bácsi tavaly’* A sorozatos négytelálatos lottó- még a tsz kertészetében dolgo-N;zelvények és a kétszoba, kony- zott. S aztán kiemelték és sepíí-jahás öröklakás nyeremény után ségként küldték az irodába. Na-Jj-most, a 24. játékheti sorsolás után rmon lelkiismeretes munkát vé-Wis nagy nyereményekről számol- gez. Ö a gépjárművek teljesíts-rthatunk be olvasóinknak. sének bérelszámolója. Bizony't Ezek szerint Kisdorogon egy nem néz el a legcsekélyebb hi-üjeddig ismeretlen lottózó a ba felett sem. Munkaegységre'hi 364 100 szelvényén négy talála- dolgozik, s úgy hallottam, hogy Ttot ért el. De akadt a 24. játékhé- tavaly százon felül volt munka-ijlten egy másik négytalálatos szel- egységeinek száma. Szeretik ‘A vény is. Ennek tulajdonosa kakasmunkájukat, becsülettel helyt-lhdi, s a neve Fábián Lajos. Szelvé- állnak a négyórás, félműszakc: illnyének száma: 2 376 360. munkában. Nyereményük, összege 85 576 fo(bj . rint szelvényenként tanács is hozzájárult a napközi létszámának növeléséhez; a községfejlesztési alapból asztalokat, padokat készíttetnek, a szükséges faanyagot is a tanács biztosítja. — Egyelőre még ideiglenes megoldás ez a napközi-bővítés — mondja Szabó Gyula, a községi tanács elnöke —, de a következő években véglegesen megoldjuk az elhelyezést. Óvodát építünk 1961— 62-ben. Igen sokat építettünk ez ideig községfejlesztési alapból: iskolát, tűzoltó szertárt, járdát; Most pedig elsősorban szociális létesítményekre kerül sor. Jelenleg épül 360 000 forintos költséggel az egészségház, védőnői lakással. Jövőre pedig az óvodaépítés lesz a soron. Utat, kutai kap Cikó község Cikó község amióta termelőszövetkezeti községgé alakult át, gyökeresen megváltozott. Járdát építenek, rendezik a vízlefolyó árkokat, építik az Űj Élet Tsz gazdasági épületeit. Fokozatosan változik meg a falu képe; Cikón az idei évben mályfúratú kút épül, 270 000 forintos állami költséggel, amelyre a későbbiek során törpsvízművet létesítenek; A terv során szó van arról is, hogy 5 és félkilométeres hosszúságban a bonyhádi elágazótól Cikó!® rrtgépítik a b-’.-'T" utat* 1 500 000 forintos költséggel
